Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 13-24 az összesből: 118

Találatok


Kötetünkben a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára által, 2001. szeptember 28-án megrendezett konferencia előadásainak írott változatát olvashatják. Konferenciánk apropója a Klimo-könyvtár régen várt szerzői betűrendes katalógusának megjelenése volt, amely nem csak a régi könyves szakma figyelmére tarthat számot, hanem más tudományterületek művelői is bizonyára haszonnal forgatják majd. Konferenciánk is ezt példázta, hiszen olyan előadókat hallgathattunk meg, akiknek szakterülete nagyon eltérő. Volt közöttük botanikus, jogász, történész, irodalomtörténész és természetesen könyvtáros is. A Klimo Könyvtár anyaga nem holt állomány tehát, széles körű tudást gyűjtött össze, amelyben a mai kutató is talál feldolgozásra váró anyagot, ötletet. Reméljük, hogy a katalógus, a konferencia és a most megjelent kötet olyan fiatal kutatokat is a Klimo-könyvtárba vezet, akik diákköri dolgozatukhoz, szakdolgozatukhoz, doktori disszertációjukhoz keresnek témát.
Tovább a műhöz
Az európai történeti kutatásban az elmúlt évtizedekben újra előtérbe kerültek a forrástanulmányok, az újabban felfedezett dokumentumok kiadása, illetve a már ismert szövegek új szempontok szerinti elrendezésben való közreadása. Szükség is van erre, hiszen több humán tudományszak oktatása és művelése erősen elméleti irányba tolódott el, a szakember gyakran elveszíti a forrásokkal való kapcsolatát. A nagyobb nyugat-európai nemzetek több pozitivista vagy legalábbis forrásközpontú tudománytörténeti szakaszt éltek át, ennek ellenére ismét napirendre került a történelmi dokumentumok mostani elvárásoknak megfelelő kritikai kiadása. A középkori és kora újkori könyves műveltség kutatásában élenjáró Németország, Franciaország vagy Anglia szakemberei sok évtizedes, módszeres, alaposan megtervezett kutatómunka eredményeire támaszkodhatnak, amikor az írásbeliség, az olvasás, a könyvtárak és a könyvek használatának történetét modern kutatási és elemzési szempontok szerint újragondolják és -írják. Magyarországi kulturális és történelmi emlékek feltárása több okból is késik, és sajnálatos módon állandóan halasztódik. A könyves művelődés históriájának számos klasszikussá vált kutatója mellett az elmúlt évtizedekben mégis örvendetesen sok művelője akadt, és több országos program indult a kutatások szervezetté tételére. A retrospektív nemzeti …
Tovább a műhöz
Könyvtárnyi irodalma van az általános és az alkalmazott menedzsmentnek magyarul is, ennek ellenére a könyvtárak és az információs intézmények enedzsmentje csak a 90es évek közepétől kezdett teret nyerni a hazai szakirodalomban. Még a hagyományos értelemben vett menedzsmentfunkciók könyvtárakra, információs intézményekre adaptált változata is hiányzik a magyar nyelvű szakirodalomból. Nem csoda, hiszen a hiány pótlására vaskos, több kötetes műveknek kellene születniük, hogy az érdeklődők elé tárják a menedzsment és marketing részterületeit, az alkalmazott módszerek és technikák sokaságát, végigtekintve legalább a klasszikussá vált funkcióelemeken. E hiány pótlására olyan kezdeményezések születtek, amelyek eredményeképpen 1995-ben megjelent egy bővebb vázlatot nyújtó bevezetés a könyvtári menedzsmentbe (Deckers, M. Mikulás Gábor: Bevezetés a könyvtári menedzsmentbe. Bp. 1995) majd 1998-ban egy számos részterületet felölelő érdekfeszítő barangolás a menedzsment szakirodalomban. (Sándori Zsuzsanna: Hosszúra nyúlt útibeszámoló a könyvtárvezetési ismeretek (b)irodalmából. Bp. OSZK. 1998. 406 p.) E szerzői kollektíva gondos mérlegelés és a szakirodalom alapos feltérképezése után - amelynek eredményeként megszületett a - Korszerű könyvtárak - korszerű módszerek" című sorozat öt füzete úgy döntött, hogy kiválasztja azokat a területeket, amelyek korunk …
Tovább a műhöz
A könyvtárosasszisztens számára fontos, hogy pontosan ismerje azokat a fogalmakat, szakkifejezéseket, amelyeket munkája során használ. Füzetünkben azokat a fogalmakat gyűjtöttük össze, amelyekkel a hallgatók már a képzés során találkoznak, ezek a későbbiekben gyakorlati munkájuk alapját jelenthetik. A szócikkek összeállítása során a közérthetőségre törekedtünk, ezért nem csak a könyvtárosok által ismert szabványok meghatározásait vettük át, hanem egyéb forrásokat is felhasználva kiegészítettük, bővítettük a definíciókat. Arra törekedtünk, hogy a szótár szerkezete a lehető legegyszerűbb legyen, azaz a keresett szót vagy kifejezést könnyen meg lehessen találni. A címszavakat a leggyakrabban használt formájukban vettük fel - akkor is, ha e forma alapja az idegen nyelvű változat. Ilyen esetekben a magyar nyelvű kifejezésnél utaló található az elterjedtebb változatra. A definíciókon belül dőlt betűkkel jelöltük azokat a fogalmakat, amelyek önálló meghatározásként is előfordulnak az összeállításban. A könyvtári szakkifejezések között gyakran szerepelnek mozaikszók és rövidítések, ezeket beiktattuk címszavaink közé, általában rövidített alakjukban. A részletes definíció előtt szögletes zárójelben közöljük a rövidítés feloldását. A többjelentésű címszavak egyes jelentéseit arab számok választják el egymástól. Az összeállítás elkészítése …
Tovább a műhöz
E könyvtártani kézikönyv más, mint valóban kézikönyv, nem akart és nem is akarhatott lenni. Feladatul azt tüztem ki a rendelkezésemre állott ívszámhoz képest, hogy röviden, de lehetőleg előadjam mindazt, mi a könyvtárépítészet s a könyvtárkezelés mai állásában első sorban jellemző és az alapismeretek megszerzéséhez szükséges. De könnyen elgondolható, hogy nagy részletességről itt szó sem lehetett; annál kevésbbé lehetett szó a tárgy kimerítéséről. A könyv, mint történeti tárgy, mint gyüjtésnek, megőrzésnek, mint szerető gondozásnak, leirásnak tárgya, mondhatni kimeríthetetlen; a vele kapcsolatos kérdések, sőt különösségek (curiosum) száma oly nagy, hogy mindezekről számos író már köteteket írt össze, a nélkűl, hogy anyagát kimerítette volna s mindazok, kik e kérdések bármelyikéről valaha írtak, művöket minden kiadásban bővebbé tették és kétségtelenül e kézikönyv sorsa is az lesz, ha valaha új kiadást ér meg. Igy pl. Graesel átdolgozta, mint ismeretes, Petzholdt Julius Katechismus der Bibliothekenlehre művét, mely eredetileg 220 lapból állt (2-ik kiad. megj. 1881-ben), a Weber-féle Illustrierte Katechismen sorozat számára 1890-ben, de már 424 lapnyi terjedelemben, ugyanez az 1893-iki olasz fordításban nagyobb alakban XVI+403 lap s az 1897-iki franczia fordításban szintén nagyobb alakban 628 lap lett; de kivált a második német kiadás Handbuch der …
Tovább a műhöz
A kultúra kialakulása szinte egy időre tehető az emberré válás folyamatával. Már a legrégebbi korokban is rendelkeztek az ősemberek olyan rituális szokásokkal, szertartásokkal, amelyeket az adott történelmi korszak kultúrájának tekinthetünk. Az emberi társadalom fejlődését folyamatosan követte a kultúra változása. Az ősi időkből származó - ma kulturális javakként számon tartott értékek -először a létfenntartáshoz voltak szükségesek, majd később az uralkodók szórakoztatására, hatalmuk szimbolizálására jöttek létre. Az egyház kialakulásával egyidejűleg tovább gyarapodott a kulturális értékek köre. A jelenkor által legértékesebbnek és legkülönlegesebbnek tekintett kulturális értékek többsége -világviszonylatban - több ezer évvel korábbról származik. Az egyiptomi piramisokat a fáraók - hatalmukat és halhatatlanságukat szimbolizáló - sírhelyként építtették. És valóban: aki rátekint a sivatagból kiemelkedő monumentális építményekre, úgy érzi, mintha valami csodát látna. A piramisok megépítésének titkát máig sem sikerült a tudománynak tisztáznia, annak ellenére, hogy többféle elmélet látott ezzel kapcsolatosan napvilágot. Egy dologban azonban mindenki egyetért: a piramisok valóban halhatatlanná tették a bennük nyugvó fáraókat. Hosszasan sorolhatnánk még a történelem során kialakult különböző jellegű kulturális értékeket. A napjainkban …
Tovább a műhöz
Cél: A résztvevőket megismertetni az alapvető kutatási adatkezelési fogalmakkal, eljárásokkal. A résztvevők ismerjék az alapvető adatkezeléssel kapcsolatos eszközöket és azokat az apparátusokat, melyekhez a későbbiekben segítségért fordulhatnak. | A megszerezhető kompetenciák: A résztvevő a tananyag elvégzése után képessé válik az alábbiakra: (1) Ismeri és érti a FAIR kutatási irányelveket és alkalmazni is tudja őket a gyakorlatban. (2) Ismeri és tudja, mi az a kutatási adatkezelési terv és hogyan lehet alkalmazni ilyet a gyakorlatban (3) Ismeri és tudja, mit jelentenek az Open Data, Open Science fogalmak egy kutató számára (4) Ismeri a legjobb adatkezelési gyakorlatokat (5) Ismeri és képes alkalmazni a számára releváns kutatási infrastruktúrát | A célközönség meghatározása: Elsősorban PhD-s hallgatók és kutatók számára készül.
Tovább a műhöz
E kiadvány a könyvtári állomány formai és tartalmi feltáráséhoz kiván segitséget nyújtani a könyvtárkezelői tanfolyamok hallgatói száméra. Megismertet a dokumentumleírás és a betűrendes leiró katalógus szerkesztésének szabályaival, majd bemutatja ez Egyetemes Tizedes Osztályozás használatát és a szakkatalógus építésének menetét,vázolja a feltárás éa a raktározás összefüggéseit, és összefoglalja a feldolgozó munka folyamatát. A kiadvány az alapvető elméleti ismereteket példákkal illusztrálja, és feladatokkal segiti a tudnivalók elsajátítását. /A feladatokat a margón függőleges vonallal jelöltük./ A példák és a gyakorlatok anyagét az Uj Könyvek c. állománygyarapítási tanácsadóból válogattuk ki, mivel az abban közölt tételek jelennek meg a nyomtatott katalóguscédulákon, és ezáltal a közművelődési könyvtárak mindennapi gyakorlatában is.A kiadvány első kiadása iskolai könyvtárosok számára készült, ezért gyakorlat-anyaga az iskolai könyvtárak szükségleteit tükrözte. * Jelen második kiadásban az eredeti példákat megtartottuk, de helyenként újabbakkal is kiegészítettük. A kiadvány egyéni tanulásra is alkalmas, mivel a feladatok megoldásénak ellenőrzése érdekében közli a megoldási kulcsot is. (...) A könyvtárnak mint kultúraközvetítő intézménynek nemcsak ez a feladata, hogy összegyűjtse és megőrizze e különböző dokumentumtípusokban …
Tovább a műhöz
Jogi információn a legáltalánosabb értelemben a jogalkotási, jogalkalmazási és jogkövetési tevékenységhez tartozó mindenfajta anyagra: a jogszabályokra, /törvény, törvényerejű rendelet, miniszteri rendelet, stb., tehát általában minden jellegű normativ szabályra/, a jogszabályok megalkotására, a társadalmi gyakorlatban való érvényre juttatására: a joggyakorlatra, valamint, mindezekkel összefüggésben, az elméleti, tudományos illetőleg gyakorlati célú jogirodalmi eredményekre, közleményekre stb. vonatkozó tájékoztatást, adatot; tartalmi ismeretet értjük. A jogi információk szóIgáitatásán ugyancsak a legáltalánosabb értelemben mindenfajta jogi adat, információ,, tartalmi ismeret gyűjtését, tárolását, rendezését, nyilvántartását és az igénylők rendelkezésére bocsátását értjük. A jogi információszolgáltatás nagy kiterjedésű, állandóan mozgásban, fejlődésben levő területről, meghatározott szempontok szerint gyűjti össze a váltakozó szükségletek kielégítése céljából kért adatokat. Ezeknek az adatoknak a terjedelme, tartalma» jellege stb. az igény természete, illetőleg az adat felhasználásának a célja szerint változik. Az információszolgáltatás szervezeti formái is rendkívül változatosak. A jelenlegi formák kialakításának kezdeti lépése valamely adatgyűjtemény /pl. könyvtár/ keretében szervezett könyvtári tájékoztató /reference/ szolgálat, …
Tovább a műhöz
A papírra készült kéziratokon, nyomtatványokon, grafikákon tárolásuk során - hosszabb-rövidebb idő alatt - különféle eredetű, természetű és megjelenésű (színes) foltok, vagy általános elszíneződés keletkezhet. A foltok és elszíneződések képződésének okait részben a papír és az általa hordozott anyagok összetételében, részben a papír alapú tárgyat ért külső hatásokban kell keresni. Az anyagösszetétel (a lignin, az enyvező anyagok, a vas-, réz- és egyéb fémszennyezések), valamint a papíron lévő tinták és festékek savas vagy oxidáló, illetve oxidálódó alkotórészei (savak, olajok, fémek, fém-oxidok) lehetnek felelősek a sárgásbamás foltok, vagy az egész papírlap (ugyancsak többnyire sárgás vagy barnás) elszíneződésének kialakulásáért. Egyes környezeti hatások részben önállóan, részben a műtárgy bizonyos anyagösszetétele esetén okoznak elszíneződéseket, foltokat a papíron. Az ultraibolya sugarakat tartalmazó fény pl. elsősorban a lignintartalmú papírok sárgulását-bamulását okozza. A különféle szennyezések, rákerülve a papírra, általában a szennyezésre jellemző foltosodást hoznak létre. Ilyenek pl. a por, zsír, verejték, nyál keverékéből kialakuló szürkésfekete ujjnyomok a lapok szélén, sarkán; az egyes ragasztók, oxidálódása és savassága által keletkező barnás, esetleg ragacsos, fényes foltot, az áttetsző zsír-, olaj-, …
Tovább a műhöz
A papírgyártáshoz használt rostanyagok (cellulóz, félcellulóz, facsiszolat) eredeti állapotukban nem tartalmaznak szabad savat, A facsiszolat azonban a fa lignin tartalmát szinte változatlan mennyiségben tartalmazza. A lignin a fa nagymolekulájú, aromás vegyületekből felépített részét jelenti Ezekhez a vegyületekhez savas jellegű csoportok kötődhetnek, ill. belőlük hő hatására szerves savak (pl. hangyasav, ecetsav) hasadhatnak le, és ezek adhatják a facsiszolat gyengén savas kémhatását. A semlegestől eltérő pH-értékeket a papírkészítés során használt segédanyagok, ili. ezek és az alapanyag között később lejátszódó reakciók termékei is adják. A tapasztalatok szerint a 17. sz. második felétől készített papírok savtartalma nagyobb, mint a korábbi papíroké. Ebben az időben kezdtek felhagyni a meszes rothasztással, és kezdték alkalmazni az állati enyv tartósítására és a papírhoz kötésének javítására a timsót (kálium-alumínium-szulfát). 1807 óta használják enyvezésre - az állati enyv helyett - a kolofónium-gyantát, alumínium-szulfáttal együtt. A savasan hidrolizáló alumínium-szulfát természetesen savassá teszi a papírt. A 18. század vége - 19. század eleje óta a rongy, majd a cellulóz fehérítésére használt klórgáz, később a hipokloritok a vízzel hipoklórossavat és sósavat képeznek. Ha ezeket az anyagokat nem mossák ki a cellulózból tökéletesen, akkor …
Tovább a műhöz
A Pécsi Egyetemi Könyvtár 1974-ben üli alapításának 200 éves évfordulóját. Minden évforduló jelentős az intézmények életében, ez a jubileum különösen kiemelkedik a hasonló évfordulók sorából; 1974-ben ugyanis hazánk vidéki viszonylatban első nyilvános könyvtára tartja fennállásának 200. évfordulóját. Az évforduló természetesen kötelez is: számot kell vetni a múlttal, a múlt haladó hagyományaira építve lehet és kell működnie mai intézményeinknek, de egy könyvtár sem élhet csak a múltból és csak a múltnak. A jelen társadalmi követelményei az ,,információáradat”-ban szorosan érdekelt könyvtárak számára is komoly és sok esetben újszerű funkciókat és feladatokat inspirálnak. Ezeknek megfelelni csak az a könyvtár képes, amely ápolja ugyan a múlt hagyományait, következetesen óvja és védi nemzeti értéket jelentő gyűjteményét, ismerve annak jelentőségét a magyar és az egyetemes emberi művelődés szempontjából, de ugyanakkor számol a mai követelményekkel és a múlt-jelen-jövő dialektikus egységében végzi mindennapos munkáját. A Pécsi Egyetemi Könyvtár is elsőrendű feladatának tartja a jelen és jövő könyvtári szolgálatát. Napi munkája, tervei és egész működése, kialakult funkciorendszere e cél szolgálatában áll, mindezek mellett azonban időnként foglalkozik a múlt jelenségeivel, saját történetével, hogy ezáltal egy-egy adalékot …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 13-24 az összesből: 118