Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 25-36 az összesből: 118

Találatok


A XVIII-ik század fontos időszak a magyar művelődés történetében. Két évszázados háborúskodás után, mely gazdaságilag és szellemileg egyaránt tönkretette az országot, a magyarságra nézve ekkor békés és termékeny időszak következett be, amely lehetővé tette számára, hogy a művelődés munkájában részt vegyen, a tudományok, művészetek és az irodalom iránt érdeklődjék, s hogy megvesse bizonyos kultúrintézményeknek alapját, melyekkel a nyugat-európai szerencsésebb és nyugodtabb viszonyok közt élő nemzetek már régóta rendelkeztek. Ha ennek a századnak művelődéstörténetét tanulmányozzuk, amelyet még a közelmúltban is történetíróink jó része úgy tekintett mint nemzetietlen, hanyatló korszakot, meglep bennünket az a buzgóság, amellyel e századnak magyar főurai és főpapjai elsajátítani és meghonosítani igyekeztek azt a műveltséget, melyet külföldi tartózkodásaik és utazásaik alatt alkalmuk volt megismerni. Nem a háborúskodás, nem a harcokban való kiválás többé az eszményképük: egymással versenyezve építtetnek falusi kastélyokat, városi palotákat, kolostorokat, templomokat s egyéb középületeket, alapítanak iskolákat, könyvtárakat és tudományos gyűjteményeket. Igaz, hogy ez a Nyugat-európából importált művelődés egyrészt kozmopolita, másrészt pedig egyoldalú és felületes volt, amennyiben nem hatolt be a nemzet alsóbb rétegeibe, mindamellett …
Tovább a műhöz
A most megjelent kötet írásai nem csupán tematikájukban tartoznak össze, hanem összekapcsolja őket, hogy a szerzők mindannyian a Pécsi Tudományegyetemhez kötődnek, ezen belül a hét szerző közül hatan a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontjának munkatársai, egy kolléganő pedig az egyetem professzora. Talán a témaválasztások is determinálták, hogy csaknem valamennyi szerző fiatal, többüknek ezek a nyilvánosság előtt megjelenő első publikációs szárnypróbálgatásai. Ám kezdő könyvtárosoknak nem mondhatók. Mindannyian elegendő ideje dolgoznak már ahhoz azokon a területeken, amelyek megismertetése és népszerűsítése érdekében klaviatúra mellé ültek, hogy az évek alatt megszerzett elsősorban gyakorlati és részben elméleti ismereteiket másokkal is megosszák. E célnak megfelelően a tomus írásai erősen gyakorlati jellegűek és az egyetemi oktatást szolgálják, de eredményesen használhatók az intézményes oktatáson kívüli edukációban, a felnőttképzésben, továbbképzésben is. A könyv fejezeteinek belső szerkezetét ennek megfelelően és a feldolgozott témák adottságaitól függően egységes struktúrájúvá alakították. A fejezetek – tartalmuktól függően – többféle segítő, bevezető részt tartalmaznak: bevezetés a tananyaghoz, a megszerezhető kompetenciák definiálása, a tananyag elsajátításához szükséges eszközök és egyéb feltételek …
Tovább a műhöz
Az aránylag rövid idő, amely alatt ily tartalmú könyv magyar nyelven második kiadását is megéri, bizonyítja a nem csekély érdeklődést, amelyet a közönség nagy rétegeiben keltett. Csakugyan nem csupán számosán a katolikusok közül fordultak hozzánk személyesen vagy írásban kérdésekkel, amelyekre „A Római Index" szolgáltatott okot s alkalmat, hanem más világnézetet valló napilapok is hasábos cikkekben foglalkoztak vele részben elismeréssel, részben és többnyire hevesen támadólag. Katolikus részről többnyire az volt a kifogás, hogy a magyar irodalmi termékeket illetőleg úgyszólván semmi tájékozást sem nyújtunk. Ezeknek azt feleljük, hogy mi könyvünk címének megfelelőleg csakis azokat a könyveket említjük névszerinti, amelyek a Római Indexbe hivatalosan fel vannak véve. Ezek közt pedig csak összevéve néhány magyar rövidke irodalmi termék szerepel. Végtelenül sajnáljuk, hogy három közülük oly névvel kapcsolatos, amelyet a tisztelet s dicsőség nimbusa övez. De a teljesség kedvéért el nem hallgathattuk. Mi is nagyon érezzük, mennyire hasznos és szükséges volna magyar közönségünk . kezébe olyféle útmutatót adni, aminővel Bethléem abbé a francia katolikusokat megajándékozza, aki a francia irodalmi termékeket minőségük szerint nagy tudással s apostoli bátorsággal bírálja s jók, kevésbbé jók s rosszak csoportjába osztályozza. Tettünk is kísérletet, hogy valami, …
Tovább a műhöz
Magyarországra a török háborúk következtében későn jutott el a barokk kultúra. A 17. században csak ott jelenik1 meg, ahol kedvező körülmények miatt a török nyomás enyhül, azonban ott is átmenetileg és leginkább csak főpapok és jezsuiták építkezéseiben és alapításaiban. Á magyar barokk; a 18. században éri virágkorát, legragyogóbb korszakát pedig Mária Terézia uralkodásának 40 esztendeje jelenti. Megteremtői elsősorban katolikus főpapjaink voltak. Ekkoriban nálunk a főpapi méltóságokat általában európai műveltségű, széles látókörű, kiváló alkotóképességgel megáldott férfiak töltötték be. Majdnem valamennyien Rómában nevelkedtek, ott ébredt fel lelkükben a művelődési érzéki, a tudományoknak, művészeteknek és irodalomnak szeretete. Egy részük magyar főúri családból származott, mint pl. Zichy Ferenc győri püspök, Batthyány József hercegprímás, Batthyány Ignác erdélyi püspök, Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy Károly: egri püspök. Voltak azonban közöttük olyanok is, akiket pusztán tehetségük emelt magas polcra, mint pl. a jobbágysorból való Klimó György pécsi püspök, vagy az olyan köznemesek, mint Szily János szombathelyi, Padányi Biró Márton veszprémi püspök. Többüknek 'politikai és diplomáciai téren is vezetőszerep jutott, mint pl. Batthyány Józsefnek, a hercegprimás-nak, Migazzi Kristóf váci és Herzan Ferenc szombathelyi …
Tovább a műhöz
Kell-e magyarázó szó a Tanácsköztársaság könyvtári vonatkozású rendeleteihez? Értelmesek, egyszerűek, jogászi cikornyásság nélkül valók. A hivatalos közlöny második oldalán az első mondat tájékoztatja a kései olvasót, miről volt szó. A mondat így szól: „A Magyarországi Tanácsköztársaság az ország lakosságának könyvvel s a hozzávezető segédeszközökkel (bibliográfiák, katalógusok stb.) való ellátását állami feladatnak tekinti. Ezért tehát köztulajdonba és kezelésbe vesz minden tudományos és közművelődési könyvtárat, amennyiben az a hivatali kézikönyvtár kereteit túlhaladja.” Ez az alaprendelet az egész könyvtárügy teljes újjászervezésére szóló felhatalmazást tartalmazta. Jelentette ezen kívül azt, hogy a könyvtárügy az oktatásügyi politika rangjára emelkedett. Tartalmazta végül azt is, hogy a könyvtárügyi politikai megbízottak az Országos Könyvtárügyi Tanács megalakulásáig a magyar könyvtárügy átszervezését az illetékes népbiztos - Lukács György - által elfogadott program alapján teljes hatalommal intézhetik. Megnyílt az út a könyvforradalomhoz. Nemcsak méreteiben, de céljaiban is különbözött ez a „kis könyvforradalom” a francia forradalom hatalmas könyvforradalmától. Messze vezetne a beható összehasonlítás. Mi a „negyedik rend”, a munkásosztály számára akartunk könyvtárakat szervezni, a franciák a győztes burzsoázia, a …
Tovább a műhöz
Minden tudományterületnek fontos feladata, hogy kialakítsa és rögzítse, illetve idöről-idöre átformálja saját belső összefüggéseinek rendszerét. Ez olyan fogalmak meghatározásán és számbavételén alapszik, melyek a tudomány tárgyának lényeges ismérveit tartalmazzák. A tudomány által kutatott jelenségek egymáshoz való viszonya és logikai kapcsolatai teszik lehetővé egységes rendszer létrehozását, melyben a fogalmak különbségeik és hasonlóságaik alapján az általánostól a specifikus felé haladva meghatározott helyet foglalnak el. Azt az eljárást, mely egy ilyen rendszert hoz létre, osztályozásnak nevezzük. A hasonlítás, csoportosítás, osztályozás alapvető emberi magatartás. Filozófiatörténet tanulmányozásakor már az ókorban is találkozhatunk hasonló, jelentős felosztásokkal, pl. Platón, Arisztotelész stb. munkáiban. A könyvtári osztályozás és a tudományok osztályozása között lényeges elvi és gyakorlati különbségek vannak. Nem lehet a tudományok osztályozásától elvárni, hogy egészében megoldja a könyvtári osztályozás problémáit, bár kétségtelen, hogy különösen a hierarchikus rendszereket támogathatja. A könyvtári feldolgozó munkának két területét különböztethetjük meg: a) A dokumentumok formai feltárását és azonosítását, ez a bibliográfiai leírás feladata. b) A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását, mellyel az osztályozás …
Tovább a műhöz
Ebből a füzetből átfogó képet nyer az olvasó a közkönyvtár működéséről, működtetésének tudnivalóiról. Ezen belül olyan munkafolyamatok bemutatásával is találkozni fog, amelyekkel külön füzetek is foglalkoznak a sorozatban (pl. állományvédelem, gyűjteményszervezés, olvasószolgálat stb.). Mégsem beszélhetünk tartalmi átfedésekről, miután a fenti tárgykörök füzetei más-más aspektusból közelítenek a témához, s nagyobb mélységben, részletesebben tárgyalják az ide tartozó ismereteket. Fehér Miklós munkája az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés minden létező és leendő formájához jól felhasználható, de különösen ajánlott a kistelepülések tiszteletdíjas könyvtári alkalmazottai számára. (...) Az úgynevezett „könyvtári törvény", pontos hivatkozással az 1997. évi CXL. törvény - a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről -biztosítja a keretet a könyvtári rendszer működése számára. „Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők." Kimondja: A törvény célja: „Mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát" (1. § c), Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos …
Tovább a műhöz
Egyetemi és főiskolai hallgatók, fiatal kutatók számára írtam munkámat, vagy ahogy az alcímében is jeleztem: kalauz-t. Olvasóimat szeretném megismertetni a történelemtudományi kutatómunka elméleti és gyakorlati alapjaival, a kutatás intézményeivel, segédkönyveivel és a tudományos munka elkészítésének technikájával. Az írás nehézségét viszont pontosan az okozta, hogy úgymond laikusokhoz kell szólnom. Hogyan írjam le 5-6 oldalban azt, amit a könyvtári katalógusokról tudni kell, holott a könyvtár szakos hallgatók ezt évekig tanulják. Némi megnyugvást okoz, hogy csupán az első lépések megtételéhez szeretnék segítséget nyújtani. A könyvben számos példát említek a különböző dokumentumtípusokról szólva. Ezzel viszont jelzem, hogy egyáltalán nem törekedtem teljességre, hiszen akkor inkább bibliográfiát kellett volna szerkesztenem, viszont a felsorolt példák (remélem) alkalmasak arra, hogy a további vizsgálódást, munkát elősegítsék. Könyvem szerkezetének kialakítását nagyban segítette, hogy magam is fiatal gyakorló kutató vagyok és évekig oktattam a történelem szakos hallgatóknak bibliográfiai ismereteket. Tapasztalatom szerint nem maga a kutatás, hanem csak az elindulás nehéz. Bízom benne, hogy a könyv átlapozása, elolvasása után sokkal könnyebb lesz. Az egyes művek ismertetését - hacsak valami nem indokolja a bővebb kifejtést - néhány szóban teszem. Könyvek …
Tovább a műhöz
Ambrus Attila József (szerk.): A tudományos eredmények láthatóságának növelése : Megoldások a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatás- és oktatástámogatási eszköztárából. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2021, 347-393. o.| ISBN (pdf) 978-963-429-748-2 | DOI 10.15170/EKTK-TELN-2021 | PDF letöltés: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24131
Tovább a műhöz
A nyomdászattörténet művelődéstörténeti tanulmány s az irodalomtörténet egyik segédtudománya, mert a nyomdászat hatása és eredményei a művelődés és irodalom terén nyilvánulnak meg. Ezért alkalmazza részben a művelődés-történet és irodalomtörténet egyes módszereit is: a bibliográfiai és a levéltári kutatást. A bibliográfiai adatokkal körül-vonja az egyes nyomdák korhatárait, a levéltári adatokkal pedig a nyomdák működésének okait, befolyását és körülményeit világítja meg. A nyomda működése erkölcsi eredményeinek, hatásának mérlegelését azonban a művelődés- és irodalomtörténetre bízza. De csupán bibliográfiai és levéltári kutatások alapján mégsem lehet nyomdászattörténetet írni. A nyomdászat története ugyanis ipartörténet is, a nyomdásznak kenyérkereset, anyagokkal (papír, betűkészlet) és gépekkel dolgozik s fejlődése az anyagok s gépek technikai fejlődésétől függ. Továbbá: a nyomdász csak közvetve áll a művelődés és irodalom szolgálatában, de nem ez a közvetlen célja, hanem a saját megélhetése. A legtöbb régi nyomda nem kizárólag irodalmi művek és tankönyvek nyomtatásából élt, hanem jövedelme az akcidenciák (kisebb alkalmi munkák), hirdetmények, hivatalos formulárék, plakátok, szentképek stb. megrendelésre való nyomtatása volt. A nyomdászat tehát elsősorban mindig üzlet, s ezért története tárgyalásában nem szabad szem …
Tovább a műhöz
Kéki Béla (1917-1993) nem ismeretlen a könyvek világában jártas olvasók előtt, s az idősebb nemzedék még személyes emlékét is őrzi. Hosszú pályája csaknem az egész huszadik századot átfogta, és térben is kiterjedt volt: egyaránt magában foglalta Erdélyt és a mai Magyarországot. A Petrozsényben született Kéki Béla életének első fele a két háború közötti Kolozsvár pezsgő szellemi életéhez fűződik. írásai - elsősorban színi- és zenekritikák - számos napilapban és folyóiratban jelentek meg. Már a harmincas évek elejétől kezdve folytatott lapszerkesztői tevékenységet, például az Erdély magyar szellemi életében meghatározó jelentőségű Pásztortűz és Hitel című folyóiratoknál. 1941-től Kéki Béla a kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. A háborús évek után, mely katonáskodást és hadifogságot is jelentett Kéki Béla számára, Budapesten telepedett le, s a könyvtárosságot most már végleg hivatásának választotta. Mintegy negyed századon át cselekvő részese, alakítója volt a magyar könyvtárügynek. 1946 és 1952 között a Széchényi Könyvtár munkatársa, majd főigazgató-helyettese, ezután a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese 1969-ban történt nyugdíjba vonulásáig. A gyakorlati könyvtári tevékenység mellett Kéki Béla kutató- és oktatómunkával is foglalkozott: hosszú éveken keresztül …
Tovább a műhöz
A kurzus a Nevelés- és művelődéstörténet, illetve a könyvtártörténet hazánkban kevéssé ismert területével, a középkori iszlám könyvtáraival foglalkozik. Az iszlám kialakulásának rövid áttekintése után a világvallás tudásról, olvasásról tartott nézeteit összegzi a tananyag, majd ezt követően az arab írás kialakulásának és használatának rövid története, az olvasás és a könyvkultúra középkori históriájának bemutatása következik. A tananyag-modul középpontjában a középkorban fontos művelődési-tanulási helyszínként szolgáló keleti és nyugati könyvtárak megszületésének, működésének és hanyatlásának összevető, forrásrészletekkel gazdagított, sok hiteles adattal alátámasztott leírása áll. Ez a tananyagrész szervesen kapcsolódik az osztatlan tanár szakos hallgatók Nevelés- és művelődéstörténet című kurzusának diakrón és szinkrón szempontokat egyszerre érvényesítő, a nevelés múltját komplex módon, összehasonlító neveléstudományi keretek között áttekintő pécsi tematikájához, az abban található 5. és 6. tematikus egységhez: (5) A műveltségképek, nevelési eszmények átadásának színterei: az intézményen kívüli és az intézményesült nevelés. Az iskola szervezetének, funkcióinak változásai az egyes korszakokban és földrajzi helyszíneken. (6) Az európai civilizáció: egység és elkülönülés. Egyes korok nevelési-oktatási …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 25-36 az összesből: 118