Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Szakmai lektorként hálás feladat egy ritkaság számba menő mű előszavát elkészíteni. Újszerű, önmagát kereső szakterületek (mint az információbrókerség) kapcsán nem magától értetődő ugyanis, ha egy adott ország érintett szakmai közösségének nagy része (betűrendben: a BKÁE, a BME, az ELTE, a PATE, a SZE, a SZIE, ill. a MIBE. vagyis a Magyar Információbrókerek Egyesülete) virtuális konzorciumba tömörülve igyekszik olyan szöveggyűjteményt összeállítani, mely több tucat egyetemi, ill. frissen induló, alakuló BA/BSC-képzés esetén egységes alapot képes biztosítani az oktatáshoz. Az információbróker viszonylag új fogalom. Információbróker feladatokat számos szakma, illetve munkakör láthat ma el: többek között a (szak)tanácsadó, könyvtáros, (magán)-nyomozó, hírszerző, titkár(nő), újságíró, elemző, kutató, oknyomozó riporter, hírszerkesztő, hírügynökségi dolgozó, IT-mentor, stb.,- különösen akkor, ha feladataikat alapvetően az információs és kommunikációs technológiák adta hatékonyság-növelő lehetőségek kiaknázására támaszkodva végzik. Az információbróker, mint potenciális munkakör, ill. szolgáltatási jegyzék-elem" az előző, szélesre tárt fogalomértelmezésen belül azon emberek csoportját jelenti, akik megrendelésre, ellenszolgáltatás fejében végeznek ismeretfeltáró, rendszerező, elemző tevékenységet. Az oktatásban működők mellett a …
Tovább a műhöz
Az elmúlt tíz év hatalmas változást hozott a magyar társadalom, és ezen belül könyvtáros szakma életébe. A rendszerváltást követő, felgyorsult tempó hatással volt az egész könyvtári rendszerre, és szükségessé tette az oktatásban felhasznált ismeretek frissítését is. Több mint tíz év telt el a középfokú könyvtárosképzés tankönyvének megjelenése óta. Az 1990-ben kiadott "A könyvtár kezelése" című kötet szerzői akkor még nem ismerhették a hét évvel később keletkezett új törvényt, nem beszélhettek az Országos Dokumentumellátási Rendszerről, és az elektronikus dokumentumok sem szerepeltek a kötet „Dokumentumismeret" című fejezetében. A számítástechnika korszakát említi ugyan, de mindösszesen a kölcsönzés-nyilvántartásnál tér ki könyvtári alkalmazására, holott abban az időben néhány számítógépes adattár már a távhálózaton is elérhető volt, és a szerencsésebbek használhatták az elektronikus levelezési szolgáltatást. Nem létezett mai formájában a Könyvtári Intézet sem, amely kiemelt szerepet tulajdonit a könyvtárosok képzésének, és egyik első tevékenysége új sorozat indítása _Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés füzetei" címmel. Célunk a „megőrizve haladás", vagyis könyvtárosképzésünk legjobb hagyományaira építve, korszerű ismeretekkel szeretnénk ellátni a hallgatókat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szerzőink …
Tovább a műhöz
Napjainkban, az információ a társadalmi-gazdasági élet kulcstényezője, és erőforrás a szervezeti folyamatok végrehajtásához. Az információnak stratégiai szerepe és küldetése van a világban, az információtechnológia áthatja munkánkat, szabadidőnket, és jelen van nemcsak az számítógéppel támogatott szoftverekben, hanem a termékekben is. Különösen fontos tehát, hogy azok a rendszerszervező szakemberek, akik hivatásként készítenek mind jobb és jobb alkalmazásokat, azt a legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel tegyék. Az információrendszer-fejlesztési munka összetett, komplex tevékenység, amelyhez nemcsak komoly informatikai ismeretekre, hanem készségekre, képességekre, sőt elhivatottságra is szükség van, olyanokra, amelyekkel a fejlesztő át tudja érezni azoknak a munkatársaknak a problémáit, akik valamilyen más szakterületen dolgoznak, és a számítógépet eszközként kívánják felhasználni. Egy könyv olvasásával természetesen nem lehet megszerezni készségeket, de ha elég tájékozottak vagyunk saját szakmánkban, ha vállaljuk a folyamatos tanulással járó kihívásokat, ha elkötelezettek vagyunk azok felé, akiknek munkáját segíteni kívánjuk, akkor megvan az esélyünk arra, hogy sikeres fejlesztői jövőnk legyen, és örömünket leljük abban a munkában, amelynek eredményét sikerrel alkalmazzák. Jelen könyvem hosszú, hosszú évek munkájának a termése, olyan eredmény, …
Tovább a műhöz
Az Információs technológia c. jegyzet a hasonló nevű két féléves tárgy tanulását szolgálja. Az informatikai alapok c. tárgyhoz kapcsolódva elsősorban az információtárolás és -keresés technológiáját részletezi. A szöveges részt - az ismeretek elmélyítésére és rendszerezésére - ábrák és táblázatok egészítik ki. (Forrásaikra a zárójelben utalunk.) A tárgymutató segít a jegyzetben tárgyalt, definiált fogalmak gyors visszakeresésében és a köztük levő összefüggések megértésében.
Tanácsaiért, észrevételeiért köszönettel tartozom Babiczky Bélának, Horváth Tibornak, Keszeg Józsefnek, Poprády Gézának és Tokaji Nagy Erzsébetnek.
Tovább a műhöz
Ennek a könyvnek, amelyet az olvasó kezében tart, a kézirata a jelenlegi formában már 1975-ben készen állt. Két intézet közös erőfeszítése és együttműködése alapján született: a Kohó- és Gépipari Tudományos Tájékoztató Intézet gyakorlati tezauruszépítő feladatok előtt állt, az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központja pedig az elméleti problémák tisztázását tűzte ki feladatául. Szerencsés találkozás volt, hogy a két intézet feladataikat szorosan együttműködve oldhatták meg, mindkét fél gazdagodásával. Az olvasó észreveheti, hogy a könyv mondandója teljes összhangban áll a magyar nyelvű tezauruszok szabványával, nemcsak terminológiájában és jelöléseiben, hanem koncepciójában is. Ez annak köszönhető, hogy a magyar nyelvű tezauruszszabvány ugyanezen munkálatokból nőtt ki, a szabvány kidolgozói személyükben is ugyanazok a szakemberek voltak, akik a két intézet együttműködésében a tezauruszok fejlesztési-kutatási feladataiban vettek részt. Külön említésre méltó az a hatékony támogatás, amelyet az MTA informatikai és matematikai-nyelvészeti bizottsága nyújtott a tezauruszkutatás számára. Ez a téma a bizottság érdeklődésének középpontjában állt, a problémákról ankétsorozatot is rendezett. A könyv koncepciójának néhány sarkalatos pontjára itt hívjuk fel az olvasó figyelmét. A szerzők mindenképpen igyekeztek elkerülni a tezauruszkérdés …
Tovább a műhöz
A Digitális Társadalom jogrendszereinek kialakulásáról szóló könyvem hosszú előtörténettel bír. Az első kérdések akkor merültek fel bennem, amikor 2015-ben az Igazságügyi Minisztériumba kirendelt bíróként a perrendtartások reformján dolgoztam, és a munka elérkezett az elektronikus kapcsolattartás, az elektronikus eljárások kodifikálhatóságához. A hagyományos eljárásjog fogalmaitól elérő, új, nyelvileg nehezen megfejthető jogi rendelkezések szükségessége vetődött fel, így utána kellett nézni néhány problémának, mielőtt a megoldások perjogi módjairól döntöttünk. A következő állomás a Kúriához kötődik, ahol 2016-2017-ben kirendelt bíróként végeztem különböző kutatásokat. A Kúria vezetésével egyetértve megszerveztük a Tudósklubot, ahova olyan előadókat, szakembereket hívtunk, akik az informatika és a jog világában egyaránt otthonosan mozogtak. Több hónapon keresztül, havi egy-két alkalommal folytak a beszélgetések az adatvédelem új rendszeréről, a digitális világ kihívásairól, az adatbankok kezeléséről, a Big Data jelentőségéről, a jogi nyelvezet átalakulásáról. Érdeklődésem a témák iránt a kúriai munkámat befejezve sem lankadt, kíváncsi voltam a külföldi tapasztalatokra, ezért kutatási pályázatot nyújtottam be az Alexander von Humboldt Alapítványhoz. A kutatási terv a német jog digitális átalakulásának főbb irányait célozta meg. …
Tovább a műhöz
Az egyetemi tanulmányok során számtalanszor van szükség információra, a megfelelő szakirodalom megtalálása azonban sokszor nem egyszerű feladat. A Google által biztosított keresési lehetőségek nem adnak támpontot akkor, ha több millió találat között kell eligazodni. Hogyan találhatok ellenőrzött forrásból származó információt? Hogyan tudom kiszűrni a legfrissebb, számomra legfontosabb ismereteket? Hogyan érhetem el a publikáció teljes szövegét? Ezek mind olyan kérdések, amelyekhez az adatbázisok ismerete adja meg a kulcsot. A kurzus három jelentős adatbázis használatát mutatja be. A bevezető leckében tisztázásra kerül az adatbázis fogalma, hogy eloszlassa magától a szótól való esetleges idegenkedést és rávezessen igazi jelentésére és jelentőségére. Ezt követően megismertet az információforrásokkal, erősíti a bennük való keresés hatékonyságát, fejleszti a kapott eredmények értékelésének képességét. Miközben feltárja az egyedi funkcióikat, rávilágít az egyező pontjaikra is, így a leírások egyúttal egy mintát is adnak az adatbázisokban való kereséshez. Ennek köszönhetően nemcsak a tananyag keretein belül bemutatott szolgáltatásokat lesznek képesek használni a kurzust elvégzők, hanem egy általánosan hasznosítható tudás birtokába jutnak, aminek segítségével más adatbázisok működési mechanizmusát is érteni fogják. A tananyag felépítésénél fogva …
Tovább a műhöz
A szerző munkája, amint azt a cím is tanúsítja, a folyóiratok kérdéskörével foglalkozik. A feldolgozás közvetlenül -gyakorlati szempontokat érvényesít és a felhasználók munkáját a visszakeresés, a releváns szakirodalom összegyűjtésének szempontjai mentén támogatja. Nevezetesen azt, hogy miként lehet a leghatékonyabban kinyerni azoknak a releváns, folyóiratokban megjelent közlemények bibliográfiai tételeit, metaadatait, gyakran teljes szövegeit, amelyekre kutatói munkánk során szükség van. Amint a címben is olvashatjuk, ez a munka önmagában nem dolgozhat fel minden olyan szakirodalmi és egyéb információs forrást, amelyek a szaklapok részletező feltárását végzik. Csak azokkal az adatbázisokkal foglalkozik, amik átfogóan – a könyvtáros szakma ezeket multidiszciplínáris vagy általános gyűjtőkörű adatbázisoknak nevezi –, és nem egy-egy diszciplínára, részterületre vagy szakterületre fókuszálva jelentenek a használók számára megbízható, pontos és hiteles szakirodalmi keresési kiindulópontot. A feldolgozás részletesen a ScienceDirect, a SpringerLink, valamint a Web of Science folyóirat-állományának tartalmi, gyűjtőköri ismertetését, keresési metódusait, lehetőségeit veszi számba, kitérve olyan gyakorlatias kérdésekre is, mint például miként érhető el az adatbázis, miként juthatunk a teljes szövegekhez, miként lehet különböző formátumokban hivatkozásokat …
Tovább a műhöz
2005-ben a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megjelentette Módszertani tanulmányok: 2001-2004. című kötetét. E kiadvány elkészültekor legfőbb szándékunk az volt, hogy a kistelepülések könyvtári ellátásáról, az ide eljuttatott szolgáltató programokról, olvasási és könyvtárhasználati szokásokról adjunk át értékes összegzéseket, máshol is felhasználható tapasztalatokat. Reménykedtünk, hogy lehetséges a folytatás. S valóban most egy újabb kiadvány munkálataiban jutottunk el egy mérföldkőhöz. Könyvtártörténeti írásokat, könyvtárvezetői életutakat és könyvtári életünk jelenlegi izgalmas kérdéseit s a lehetséges válaszokat tárjuk most a szakmai közönség elé. Kötetünk címe: Kojnok Nándor emlékkönyv, amelynek fejezetei áttekintik a Balassi Bálint Megyei Könyvtár 55 éves történetének legfontosabb fordulópontjait, bemutatják első igazgatónk Jeszenszky Miklós (1949-1955) és Kojnok Nándor (1969-1973), (1977-1990) munkásságát. A tanulmányok között helyet kaptak olyan írások, mint a 30 évvel ezelőtt Kojnok Nándor által elindított olvasótábori mozgalom meghonosodása, majd az 1990-es évekbeli megújulása Nógrád megyében. Ugyancsak fontosnak tartjuk az 1988-ban átadott új épület, új gazdasági, politikai, társadalmi feltételek között tevékenykedő megyei könyvtár legutóbbi tizenöt évének …
Tovább a műhöz
A konferencia célja a tudományos publikálás nyílt tudományhoz (open science) kapcsolódó új trendjeinek, hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak megismertetése, valamint az egyetemi oktatók és kutatók publikálási tevékenységének és mért teljesítményének hatékonyabb támogatását célzó lehetőségek bemutatása. Az egyetemi rangsorok, a folyóirat-szerkesztőségek fejlesztési lehetőségei és a tudományos kibocsátás nemzetközi láthatósága, valamint a nyílt hozzáférésű (open access) publikálás, a kutatási adatkezelés és a közösségi tudomány (citizen science) témakörei egyaránt helyet kapnak előadások, illetve kerekasztal-beszélgetések formájában. Az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatástámogatási szolgáltatásai is bemutatásra kerülnek, melyek révén a Könyvtár a tudományos információszolgáltatás és adatmenedzsment terén tudja támogatni a PTE kutatóinak nemzetközi sikerességét.
Tovább a műhöz
Ősöregapánk öreg ősapja szomorúan kuporgott sötét barlangjának szögletében. Fázott. Fűteni kellett volna, de elfelejtette összegyűjteni a tüzelőt. Bosszankodott. Gyakran előfordult, hogy elfelejtett valamit, és ebből mindig bonyodalom származott. Most is legszívesebben csomót kötött volna a zsebkendőjére, nehogy elaludja a legközelebbi vadászat idejét. Csak hát akkoriban nem használtak zsebkendőt. Leleményes öregapánk nem esett azért kétségbe. Ahogy apjától is látta, hajlékony faháncsból madzagot sodort, és arra kötött csomót. Aztán - mert sok tennivalója volt - minden feladathoz más formájú csomót készített, nehogy összekeverje a dolgokat. A különféle csomókból csomóírás született. Aki kibogozta az egyes csomók jelentését, elolvashatta az írást. Ilyen és hasonló jeleket nemcsak az ősember használt. A fejlettebb közösségben élő afrikai népek és az észak-amerikai indiánok egymástól függetlenül ismerték a gondolatrögzítésnek ezt a módját. A csomóírás megfejthetetlen a kívülálló számára, mert a jelek nem hasonlítanak arra, amit jelölnek. Igen nehéz lenne például tigris vagy medve formájú csomót kötni. Egyszerű gondolatok rögzítésére sokkal megfelelőbb a rajz. Az ősember barlangfalra festett bölénye mindenképpen bölényt jelentett. Az állat képe valószínűleg akkora vagy még nagyobb félelmet keltett a barlanglakokban, mint az igazi. A legrégibb …
Tovább a műhöz
Célok, megszerezhető kompetenciák: A tananyag elsajátítása és a leckék elvégzése révén jártasság szerezhető a katalógushasználat, a keresési stratégiák és az adott tudományterületekhez kapcsolódó nyomtatott és elektronikus dokumentumok használatában, lehetővé válik az önálló, hatékony információkeresés
képességének fejlesztése. Fejlődik a kritikus gondolkodás, a megbízható/releváns információk felismerésének képessége. Egyik fő cél a könyvtári tájékozódási képesség szintjének emelése, a szakterületek dokumentumainak, a tárgykörökhöz kapcsolódó adatbázisok ismeretének elmélyítése. Szükséges eszközök, források: A lecke elsajátításához szükség van internetkapcsolatra, illetve aktív könyvtári tagságra, a PTE által előfizetett adatbázisok elérése miatt. A Dél-Dunántúli Regionális Tudásközpont és Könyvtár integrált gyűjteménye (a Csorba Győző Könyvtár és annak Körbirodalom gyermekkönyvtára, valamint az Egyetemi Könyvtár Központi Könyvtára és a Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Könyvtára) összesen körülbelül egymillió dokumentumot (könyvet, folyóiratot, CD-t, DVD-t stb.) foglal magába, ezenkívül több tucatnyi elektronikus adatbázishoz, rajtuk keresztül több millió cikkhez, könyvhöz ad hozzáférést. Az egymillió, a házban fizikailag jelen levő dokumentum mintegy 40%-a található a könyvtárban szabadpolcos …
Tovább a műhöz