Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 73-84 az összesből: 118

Találatok


Az emberiség ősi vágya, hogy legyőzze a távolságot - utazhasson térben és időben: megismerhesse távoli világok népeit, kultúrájukat, s jelet hagyjon maga után az utána következő nemzedékeknek. Az ősember barlang falára rajzolt bölényei, az ókori kultúrák írásos és tárgyi emlékei rég letűnt világokról hoznak hírt a ma emberének. Sokszor nehézségekbe ütközik ezeknek az üzeneteknek a megfejtése, s az is biztos, hogy mindezek csak az emberiség több évezredes történetének csak töredékéről számolnak be. De az emberiség kultúrkincsének mégis fontos emlékei, hiszen múltunkról, történelmünkről mesélnek. Fontos nem csupán megismernünk, de megőriznünk is a fennmaradt emlékeket, információkat, dokumentumokat. S ahogy mi megkaptuk őseink üzenetét, ugyanúgy törekszik a ma embere is arra, hogy gondolatait, tapasztalatait, tudását az utána következő nemzedékekre hagyományozza, ennek egyik legrégibb helyszíne a könyvtár. Az emberiség a kozmoszba is hírt akar juttatni önmagáról. Ezt az ábrát a Pioneer űrszonda vitte magával a világűrbe értelmes lények után kutatva. Mit jelent vajon? Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, akinek birodalma olyan hatalmas volt, hogy a nap sosem nyugodott le benne. A király fiatal korában arról álmodozott, hogy olyan ország uralkodója lesz. ahol mindenki minden kérdésre megtalálja a választ, s ezért népe mindig biztonságban és békében …
Tovább a műhöz
Umberto Eco: A rózsa neve című könyvében a következő sorokat olvashatod: „Mostanáig úgy gondoltam, hogy minden könyv a könyveken kívül álló emberi vagy épp isteni dolgokról szól. Most rádöbbentem, hogy a könyvek nemritkán könyvekről szólnak, vagyis olyan, mintha egymással váltanának szót. E felismerés fényénél egyszeriben még nyugtalanítóbb helynek láttam a könyvtárt. Hosszú-hosszú, évszázados pusmogás, pergamen és pergamen közötti, nesztelen párbeszédek helyszíne volt tehát, egyetlen ember eszével kordában tarthatatlan erők foglalata, sok-sok emberész kisugározta titkok, egykori gazdájuk vagy közvetítőjük halálát túlélő kincsek tárháza." A könyvek az emberi tudás és szellem foglalatai tehát, a könyvtárak pedig évezredes titkok őrzői. Hogy kincseiket jobban megismerhesd, kalandozz velünk a könyvek, a dokumentumok hatalmas birodalmában! Az elmúlt években legelőször a könyvtárak rendjével, feladataival, használatának módjával ismerkedtél meg. Az állomány részeit megvizsgálva megtanultad a könyveket tartalmuk és használatuk szerint csoportosítani. Tudod, mi a különbség a katalógus és a bibliográfia között, s mikor melyik szolgál segítségül egy önálló munka elkészítéséhez. Vagyis a legáltalánosabb fogalmaktól jutottál el a legkonkrétabbig. Ez a könyv most megfordítja az utat, amit bejársz: a dokumentumok világából kiindulva vezet el a tájékoztató …
Tovább a műhöz
A lexikon, amelyet a Tisztelt Olvasó most a kezébe vett, csak megszorításokkal tarthat igényt a tudományos jelzőre, hiszen elsősorban a könyvtárak látogatóinak, s csak másodsorban maguknak a könyvtárosoknak készült. Azaz a terjedelem szabta határokon belül gyakorlati ismeretekkel kívánja segíteni az előbbieket, s kevésbé szakmai tudnivalókkal az utóbbiakat. Sok év gyakorlatából leszűrt tapasztalat mutatja ugyanis, hogy a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások útvesztőiben a szükséges információk megszerzéséhez a szorosan vett technikai ismereteknél több tájékozottságra van szükségük még az átlagolvasóknak is, hát még a kutatóknak, akik egy-egy speciális téma tanulmányozásába kezdtek. A könyvtárhasználati jártasság persze készségszinten rendkívül fontos, elengedhetetlen; de önmagában semmit sem ér. Ezért a szócikkek összeállításakor a hangsúly a könyvtári szakismeretek felől a művelődéstörténet felé tolódott el. A lexikon központi témája az írásos kultúra, annak részeit, összetevőit járja körül, de természetesen csak könyvtári aspektusaiban. A körülmények mozgalmasak lehetnek, könyvtárakra mégis mindig szükség lesz. Az alapot ehhez az írás és az olvasás, a beszéd és a nyelv teremti meg; ezek vizsgálata jelenti minden szócikkben az első viszonyítást, az Európán kívüli világ hangsúlyozott figyelembevételével. A kapcsolat másik oldala, a …
Tovább a műhöz
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár mindig is fontosnak tartotta, hogy partnerei, használói igényeit, elvárásait, szükségleteit minél magasabb szinten tudja kielégíteni. A könyvtáros szakmában az elsők között ismertük föl, hogy a könyvtári minőségmenedzsment szemlélet elterjedése nem egyszerűen divatjelenség, hanem szükségszerű tendencia, melynek ismerete, elfogadása és gyakorlati alkalmazása nélkül nem lehet korszerű szolgáltatásokat nyújtani. Intézményünk vezetése az elmúlt időszakban folyamatosan és következetesen törekedett arra, hogy dolgozói elfogadják a minőségmenedzsment szemléletű gondolkodás fontosságát, megismerjék azokat a módszereket, technikákat, amelyekkel elemezni, értékelni tudjuk tevékenységünket. A minőségi szemlélet szerinti feladatvégzés mára a mindennapok részévé vált, beépült a folyamatokba. A közel tíz évig tartó felkészülési folyamat eredményeként 2013. január 22-én elnyertük a Minősített Könyvtár címet. Önértékelésen alapuló pályázatunkat elbíráló szakértők megállapítása szerint „a vezetés által kezdeményezett minőség iránti elkötelezettség egyértelmű a könyvtár minden területén. Ez nyilvánul meg a szolgáltatások folyamatos fejlesztésében, és a szervezeti kultúrában is, amely az elvégzett munka minőségén és a kölcsönös bizalmon alapul.” Szervezeti kultúránk erőssége, hogy a vezetés motiválja a …
Tovább a műhöz
Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett társadalmi fejlődés és szemléletbeli változás következtében a könyvtárak egyre inkább információs központokká válnak, olyan információs intézményekké, amelyeknek fő funkciója az információk szolgáltatása. Minden egyéb könyvtári tevékenységet (információk gyűjtése, feldolgozása, tárolása) ennek a feladatnak kell alárendelni, pontosabban a könyvtár egész működésének e cél minél hatékonyabb teljesítését kell szolgálnia. Korszerű szolgáltatási rendszer csak jól szervezett gyűjteményre épülhet. A könyvtári feldolgozás egész folyamatát tehát a ráépülő szolgáltatási rendszer funkciója határozza meg. A számítástechnika nyelvén ezt úgy mondják, hogy az output határozza meg az inputot, vagyis először azt kell meghatároznunk, mit akarunk végeredményként kapni a rendszertől, és ehhez keli megterveznünk a bemeneti adatok körét és a feldolgozás módját. Csak a feladatok ilyen megközelítése biztosítja, hogy az információk gyűjtése és feldolgozása ne váljék öncélúvá, és a^feldolgozás ne éljen önálló életet a könyvtár tevékenységi körében. A szolgáltatások két jól elkülöníthető típusa az eredeti dokumentumok szolgáltatása és a dokumentumokról, beleértve a dokumentumokba foglalt tartalomról, eredményekről való tájékoztatás. Mindkét szolgáltatási típus gondos és sokrétű előkészítő munkát kíván. …
Tovább a műhöz
A „Könyvtári raktározási táblázatok” első ízben a Könyvbarát c. lap mellékleteként jelent meg 1952-ben. Az első kiadás szerkesztője Sallai István volt. A raktári szakjelek táblázatát Veredy Gyula állította össze, a 6. átdolgozott és a 7. javított kiadásokat Bereczky Lászlóné, a 8., átdolgozott kiadást Rónai Tamás szerkesztette. Gondos és pontos munkájuk eredményeként a közművelődési könyvtárak nagy része kialakíthatta raktári rendjét. A jelen kiadás is az elődök munkájára épül. A folytonosság megőrzése érdekében arra törekedtünk, hogy az előző kiadások alapelveit és szerkezetét megőrizzük, ezért a korábbi kiadásokból mindazokat a szövegrészeket — amelyek ma is változatlan érvényűek — minden módosítás nélkül átvettük. Ez a kiadás minden vonatkozásában kollektív munka eredménye. Köszönet illeti a munkabizottság tagjait: dr. Csontosné Skara Ilona (Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár, Debrecen), Csordós Róbert (Eötvös Károly Megyei Könyvtár,Veszprém), Háry Péterné (Katona József Megyei Könyvtár, Kecskemét), Marosán Ágnes (Országos Széchényi Könyvtár), dr. Szabó Imréné (Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr), Varga Anna, (II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc), Szabó Márta (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely). (...) A Könyvtári raktározási táblázatok c. kiadvány 1954-1966 között megjelent kiadásai néhány …
Tovább a műhöz
"Könyvtári tájékoztatás" címmel és tárgykörben tudomásunk szerint ez az első főiskolai jegyzet-sorozat hazánkban. Mégsem mondhatjuk azt, hogy minden .tekintetben úttörő, hiszen gyökerei visszanyúlnak a Könyvtár-; tudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztálya által az 1950-es évek végén indított könyvtárosképző szaktanfolyamok "Könyvismeret" tárgyának valóban úttörő programjaihoz, jegyzeteihez, amelyeket egy évtizeden át a szombathelyi és debreceni Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtáros szaka is felhasznált (előbb a "Könyvismeret", majd a "Könyvtári tájékoztatás" oktatásához). Hálás köszönettel tartozunk tehát e tárgy programjai és jegyzetei megfogalmazásában közreműködő kollégáknak; az 1. kötet szerzője személy szerint is HORVÁTH Tibornak, aki "Szakirodalmi forrásismeret I. Bevezetés" c. alapozó szaktanfolyami jegyzetének kéziratát önzetlenül felajánlotta, továbbá BÓDAY Pálnak, aki "A magyar nemzeti bibliográfia" és ezt kiegészítő "Képes olvasókönyv" írásával-szerkesztésével szilárd alapot biztosított munkánkhoz. Jegyzetünk másik forrása az egyetemi könyvtárosképzés "Bibliográfia" tantárgya és ugyancsak úttörő jegyzetei: KŐHALMI Béla és SZENTMIHÁLYI János munkái. Ezekből szintén felhasználtuk a tárgyunk és jegyzetünk céljával, felfogásával egyeztethető anyagrészeket, s a képzés gyakorlatában helyesnek bizonyult …
Tovább a műhöz
A társadalomtudomány fogalmának meghatározásakor a tudomány általános definíciójából kell kiindulnunk. A tudomány "módszeresen szerzett, Igazolt, szüntelenül gyarapodó és tökéletesedő elméleti és tárgyiasult ismeretek rendszere"*, célja és feladata az objektív valóság (a természet, a társadalom és a gondolkodás) törvényszerűségeinek, lényegi tartalmának feltárása, gyakorlati alkalmazása, és ezáltal a valóság céltudatos átalakításának elősegítése. A fentiek alapján a társadalomtudomány fogalmát a következőképp alkothatjuk meg: a társadalmi valóság tulajdonságairól, törvényszerűségeiről módszeresen szerzett, igazolt, szüntelenül gyarapodó és tökéletesedő elméleti és tárgyiasult ismeretek rendszere. A társadalomtudomány tárgya tehát a társadalmi valóság, a társadalom. A társadalom az emberek közötti viszonyok, kapcsolatok, a közös emberi tevékenység során történetileg kialakult formák összessége, rendszere. Felhívom a figyelmet e meghatározás néhány fontos elemére: mindig emberek közötti viszonyokról van szó; ezek állandóan mozgásban vannak, változnak, fejlődnek; a különféle viszonyok, formák, társadalmi folyamatok rendszert képeznek, méghozzá bonyolult rendszert. A társadalmi jelenségek struktúráján belül meghatározó szerepe van az alapnak, amely a termelési viszonyok összességét, a társadalom gazdasági szerkezetét jelenti. Kölcsönös …
Tovább a műhöz
Az "esztétika" elnevezést 1750-ben használta először Alexander Baumgarten német egyetemi tanár, "Aesthetica" cimű latin nyelvű munkájában. A kutatási terület, amelyet az uj elnevezéssel jelölt, már évszázadok óta létezett, de most jelentkezett először, mint a művészeti szféra kutatásával foglalkozó önálló tudományág. Korábban a különböző filozófiai rendszereken belül szerepeltek az egyes gondolkodóknak a művészetekről, a szépről stb. kifejtett nézetei. Baumgarten önállósította a művészetek elméletét, amely a filozófiai tudományok sorába tartozik, mint a logikával és etikával egyenrangú tudományág. Az esztétika szó a görög "aisthesis" főnévből származik, amely érzékelést, közvetlen megérzést jelent. Az elnevezés utal arra, hogy az esztétikai vizsgálódás területe ismeretelméleti értelemben az érzéki megismerés szférájához kapcsolódik, az idetartozó tárgyak, jelenségek, (műalkotások) érzékszerveinkkel felfoghatók. Az esztétika ilyen értelmezése azonban szűkítést jelent, ahhoz hasonlóan, hogyha csak "széptanának vagy művészetfilozófiának tekintjük. Az esztétika tárgya a marxista-leninista esztétika szerint az esztétikum , amely lényegében a valóság visszatükrözésének egy sajátos módja. Szigeti József szerint az esztétikum ”... legáltalánosabb keretét az vonja meg, hogy társadalmi-emberi tartalomnak érzéki megjelenítése az emberek …
Tovább a műhöz
E kötet megjelenésével teljessé vált a Könyvtári tájékoztatás c. tárgy tanárképző főiskolai jegyzetsorozata. Jelen, IV. számú kötetünknek a főiskolai program szerkezetét és a tanulmányok tematikai sorrendjét figyelembe véve a sorozat második tagjaként kellett volna megjelennie. Hogy nem így történt, annak sokféle külső és belső akadálya volt. (Ezek részletes taglalására itt nincs módunk kitérni.) Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a program és a jegyzet tematikai sorrendje közötti ellentmondást ez magyarázza, s nem a programtól tudatosan eltérő szerkesztői felfogás. (Bár az előzetes program- és jegyzetviták során voltak hívei a természet -és alkalmazott tudományok s az ezekkel szorosan összefüggő dokumentációs tevékenység utolsó, záró tematikai egységként való elhelyezésének is.) További magyarázatot igényel kötetünk belső struktúrája: a bevezető A) Elméleti fejezetek és a B) Természet- és alkalmazott tudományok (mint törzsanyag rész), valamint a kiegészítő Függelék sorrendje, egymáshoz való viszonya. Az Elméleti fejezetekben műfajelméleti-tipológiai-rendszertani és - kisebb mértékben - történeti áttekintést kívántunk adni azokról a bibliográfiai és dokumentációs kiadványokról-szolgáltatásokról, amelyek megalapozzák a természet- és alkalmazott tudományokban (s a többi kötetben tárgyalt más szaktudományokban) a maguk konkrét sokszínűségében …
Tovább a műhöz
A tájékoztatás során nem csupán a tudományterületi sajátosságok és a tájékoztató apparátus ismerete követelmény, hanem vannak olyan folyamatok, amelyek közel minden tájékoztató munkát jellemeznek. Az olvasóval való kapcsolat és az információ felvételétől kezdve az elkészült bibliográfiák szakszerű összeállításáig ugyanazt az utat járjuk be a válaszadás során akár online, akár hagyományos módon történik a referensi szolgáltatás.Tananyagunk felsőoktatási könyvtárban végzett szaktájékoztató tevékenységre irányul, tehát az a célja, hogy bemutassa, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók tudományos tevékenységének támogatása érdekében hogyan lehet megfelelő színvonalon és módon tájékoztatást nyújtani a könyvtárban. Fontos azonban, hogy az oktatási rendszer eltérő szintjén lévő vagy éppen generációs különbségekkel rendelkező résztvevők eltérő kompetenciákkal és készségekkel vannak felvértezve, ennélfogva eltérő szintű és mértékű tájékoztatásra van szükségük.
Tovább a műhöz
Jövőnk néhány vonásában biztosak lehetünk: tudásközpontú társadalmak világának ígérkezik. A sokarcú iskolázás mellett a tudás alapú társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár. Negyven éve lassan, hogy napvilágot látott Sallai István és Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve című szintézise. Könyvtárosnemzedékek nőttek fel rajta, s nemzedéknyi idő telt el megjelenése óta. Óriási változásokat tapasztaltunk ez idő alatt a társadalmi közlés természetében, a publikációk kezelésének eljárásaiban és technikáiban. Könyvtárainkban e változások átalakították a szellemi alkotások feldolgozásának módjait, és tették hozzáférhetővé az alkotások hasznosításának, közkinccsé tételének eddig nem is álmodott lehetőségeit, miközben megmaradt a könyvtárak - vagy az ismeretgazdálkodás egyéb nevekkel illethető intézményei - évezredek óta változatlan feladata: az információs források megnyitása az emberek előtt. Időszerűvé vált újabb összegzést készíteni. A könyvtártudomány mintegy kétszáz éve nevezi magát tudománynak. A folytonos útkeresésben a kezdetek után nyomban az elégedetlenség is hangot kapott. Nemcsak azért, mert a társadalomban változatos könyvtárfajták jelentek meg, és nehéz volt e sokszínűséget egységes keretbe foglalni. Hanem azért is, mert a könyvtártudomány egy kitapintható …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 73-84 az összesből: 118