Keresés
Találatok
Az írónak, ha még oly számító és anyagias gondolkozású is, lelke mélyén ott él a vágy a legfőbb cél elérésére: nem annyira lármás, mint tartós, mély hatású sikerre! Maga az esetleg tetemes példányszám, melynek elkeltéről kiadója örömmel tudósítja, nem elégítheti ki a szerzőt, aki művébe lelke egy darabját, énje legbecsesebb tartalmát viszi bele. Lehet emellett az életben kalmárszellemű s anyagiak dolgában érezhet némi kellemes megnyugvást műve kellendősége hallatára, még mindig nem kap azonban feleletet a benne feltámadt nagy kérdésre : vajjon igazi, maradandó siker jele-e az újabb meg újabb kiadás? Nem pusztán a divat kiszámíthatatlan szeszélye tette-e alkotását kapóssá, nem véletlen, külső körülmények összejátszása miatt lett vajjon népszerűvé? Mert a sikerhez ilyenkép tehetségének igen kevés köze van ; amint, a divat változik, amint a kedvező körülmények megszűnnek, műve a feledés homályába vész. Megírásakor inkább a hírlapíróéhoz hasonló érzéke az aktualitás iránt nyilatkozott meg, mintsem az alkotó tehetség, a művészi, teremtő erő, amelynek termékeiben mindig kell valami örökbecsűnek, a múló
külsőségeket túlélőnek lenni. E hamleti töprengésre feleletet legkevésbbé az epikus: a novellista,
a regényíró kaphat. Mert a két másik nagy műfaj művelőjének hatása más természetű. A lirikus költő művének sikere könnyebben …
Tovább a műhöz
A Balassi Bálint Megyei Könyvtár 55 éves fennállása alatt könyvtári szakmai kiadványok egész sorát jelentette meg. Kezdetben a stencilezett, sokszorosított könyvjegyzékek a népkönyvtárak munkáját, évfordulós rendezvényeit, kiállítások megrendezését szolgálták. Az 1960-as évektől a hálózati-módszertani csoportban dolgozó munkatársak egyre nagyobb figyelmet szenteltek olvasói felmérések elemzésének, a módszertani tapasztalatok leírásának. 1965-66-ban országosan is felfigyeltek Fábri Györgyné módszertani könyvtáros 10-14 éves gyermekolvasók számára készített bibliográfiájára és a Módszertani útmutató c. kiadványra, amely könyvtári gyermekfoglalkozások forgatókönyveit közölte. Ekkor indult útjára a Gyarapodási jegyzék, amely a megyei és járási könyvtárak állományának gyarapodását regisztrálta. 1969-ben a körzeti könyvtárak fennállásának 20. évfordulója alkalmából a Balassi Bálint Megyei Könyvtár megrendezte ünnepi tanácskozását, melyen dr. Sebestyén Géza, Sallai István, N. Rácz Aranka és sokan mások mondták el gondolataikat a könyvtárügyről. A konferencia tiszteletére könyvtárunk megjelentette a Könyvtári tanulmányok című tanulmánykötetet, amelyben Iványi Ödön könyvtárigazgató, neves képzőművész Könyvtári múltunk, örökségünk c. tanulmányában szólt a megtett útról. Csizmadia Sándomé, Danyi Gábor, Fábri Györgyné és Mráz …
Tovább a műhöz
A tananyag célközönségének meghatározása: A tananyag elsősorban az egyetem PhD hallgatóinak készült. Az MTMT-ben történő regisztrációjuk és a publikációik feltöltése kötelező a fokozatszerzési eljárás megkezdése előtt. A Pécsi Tudományegyetemen működő karok mindegyike rendelkezik kari MTMT adminisztrátorokkal és adatbevivőkkel, akik széleskörű segítséget nyújtanak az oktatók profiljának és publikációs listájuknak kezelésében. Ezzel szemben a doktori iskola hallgatóinak többnyire egyedül kell boldogulniuk a publikációk rögzítésében és a listák készítésében. | A tananyag célja: Az MTMT-es e-tananyag célja, hogy a szerző (itt: PhD hallgató) alap-ismereteket szerezzen az adatbázisról, így saját maga tudja a publikációit helyesen feltölteni az adatbázisba. Az anyag elsősorban gyakorlati jellegű segédlet, mely sok képernyőképet tartalmaz. Az adatbázis használatához elengedhetetlen az MTMT alapfogalmainak ismerete, és a „Típus, jelleg, besorolás” dokumentum. Az MTMT kurzus célja, hogy egy szerző eljusson a regisztrációtól egy egyszerű adatrögzítésig.
Tovább a műhöz
Múzeumelmélet
- 2012
Jelen kötet érvelésmódjában, előfeltevéseiben, modalitásában és pragmatikájában egymástól radikálisan különböző szövegeket állít egymás mellé. Ami összeköti őket, mégsem csupán a tematikai szint. A múzeum intézményét, intézményi gyakorlatát, társadalmi beágyazottságát és szereplehetőségeit érintik, de ami ezen túl is közös bennük, az az elméleti igény érvényesítése a megközelítésmódban és a konkrét érvelésben egyaránt. Mindez pedig akkor is egyfajta egységet kölcsönöz e széttartó szövegkorpusznak, ha az elméleti tájékozódás és hivatkozásrend spektruma igen széles, a hermeneutikától a szervezetelméletig, a posztstrukturalizmustól a kortárs médiaelméletekig terjed. A tanulmányok pragmatikai vonatkozások tekintetében legalább ilyen széles skálán mozognak: a - jobb híján - filozófiai esszének nevezhető szövegek a múzeum intézményének jelenét és jövőjét igen absztrakt módon, a múzeumi praxistól távol maradva tárgyalják, míg néhány tanulmány a múzeumi tevékenységek napi gyakorlatát érinti a gyűjteményezéstől a dokumentáláson át a kiállításépítésig. Éppen ezért figyelemreméltó, hogy a tanulmányok születése közötti mintegy két évtizednyi távolság, a nyelvi-kulturális orientáció különbségei ellenére is kirajzolódik egy olyan hivatkozási mező, amely kijelöli a terület vonatkoztatási pontjait, és amely éppen azáltal lehet …
Tovább a műhöz
Az 1893-ban – társadalmi kezdeményezésre – megalakult Országos Múzeumi és Könyvtárbizottság 1894. évi munkaprogramjában található meg először egy szakfolyóirat megindításának gondolata. „... általában oly hivatali és sajtóbeli orgánum létesítése, mely a már létező s ezentúl létesítendő tudományos gyűjtemények, muzeumok és könyvtárak között az összekötő kapcsot képezzék, a duplikátumok közhírré tevését eszközöljék s a gyűjtemények gyarapítására szolgáló csereviszony életbeléptetését lehetővé tegyék” A szakfolyóirat kiadásának feltételei a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Tanácsa létrejöttével (VKM 79.458/1897. sz. rendelete) reálisabbá váltak. A fenti szerv „Főczélja az, hogy a hazánkban létező és létesítendő nyilvános és közhasználatra szánt állami törvényhatósági, községi, felekezeti és társadalmi összes gyűjtemények között a rendszeres gyarapítás, a tudományos alapra fektetett egyöntetű berendezés az avatott igazgatás és a csereviszony szabályozása révén mentől szorosabb összeköttetés létesüljön s az ország különböző részeiben elszórt, megőrzésre és megismertetésre érdemes gyűjtemények anyaga a nemzeti tudomány és művészet közös kincse s a nemzeti művelődés egységes forrása legyen.” Az Országos Tanács 1897-es szabályzatában a 16. § alatt ismét megjelent a folyóirat …
Tovább a műhöz
Mint távoli földrengés, morajlik föl a mélységből valami ismeretlen hang, szokatlan zajgás: ama milliók szavának zagyva zsivaja, akiket eddig hangtalannak gondolt a világ. Világosságot kér, de kérése már-már zsarnoki követeléssé szilajul. «A közállapotok rendjének szociális reformjai», — ez
elodázhatatlan nagy kérdés előtt áll a társadalom! Mint a babyloni palota falán a lángírás, figyelmeztet és int, sürget és megoldást követel. Nem elégszik meg többé kiváltságos elmék theoretikus fejtegetéseivel, hanem odahagyva a csöndes várakozás állapotát, tettre készen síkra lépett. A fenyegető vihar jelensége nem tagadható le többé ; nem rémlátók víziója az, hanem elháríthatatlan valóság, amely azt követeli, hogy vele szemben, vagy oldala mellett állást foglaljon a társadalom minden tagja. S a részben megtámadott intelligens elemre háramlik a kötelesség, hogy ez irányban a kezdő lépéseket megtegye. Neki kell óvóintézkedéseket létesítenie, hogy elvegye a gyűlölködés élét, meggyőznie az elmaradottságában elfogult ellenfelet a maga önzetlen jóakaratáról s meggyőznie a szenvedelmes gyülölködőket arról, hogy társadalmi téren a békés megegyezés mindig több sikerre vezet, mint az ököl ereje. A kérdést mindenki nehéznek, bonyolultnak ismeri, olyan gordiusi csomónak, mely milliónyi összeütköző érdek kusza fonadékából állott elő. Ha már nem is szedhetjük …
Tovább a műhöz
Szervezők: Baranya Megyei Önkormányzat, Pécsi Tudományegyetem, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. (a Pécs2010 Menedzsmentközpont Közhasznú Nonprofit Kft. jogutódja) | A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósul meg. | A projekt európai uniós támogatása: 4 614 738 595 Ft.
Tovább a műhöz
Proxy beállítás a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont elektronikus tartalmaihoz
- Ésik Szabolcs
- 2021
A szerző műve nagyon fontos, gyakorlati tartalmú részkérdéssel foglalkozik. Nevezetesen, hogy a sokféle, új típusú könyvtári szolgáltatás, hogyan érhető el a használók számára a lehető legkomfortosabban, és a nap 24 órájában; egy kényelmi szolgáltatás technikai részleteit ismerteti. A munka nem csupán a nemzetközi szakirodalmi adatbázisok használati lehetősége, hanem az intézmény által szolgáltatok egyéb e-tartalmak tér- és időbeli expanziója, távoli elérhetősége, kutathatósága szempontjából is hasznos segédlet. A szerző nem bíbelődik a napi rutinok, a kezelni tudás gyakorlati edukációján kívüli kérdésekkel. Az erősen gyakorlatias szemlélettel összeállított módszertani útmutatóból mindent megtudhatunk, ami a távoli elérhetőség technikai részéhez tartozik.
Tovább a műhöz
Elgondolkodtató tény, hogy a helyi információk, jelenségek iránti érdeklődés az utóbbi évtizedekben jelentékeny mértékben megnőtt és napjainkban egyre intenzívebbé válik, A nemzetközi és a hazai tapasztalat, a tömegtájékoztatás, a könyvtári gyakorlat és a mindennapi kommunikáció egyaránt ezt tanúsítja. Mindennek eredendő oka alighanem a társadalmi élet földrajzi tagolódása. Kissé leegyszerűsítve a sémát, ez a tagolás alapvetően hármas: helyi, országos (nemzeti) és egyetemes szféra. Az ember egy adott helyen él, társaival állami, országos keretekbe szerveződik és része az emberiség egészének is. S mivel e hármasságban a legközvetlenebbül az elsőhöz, az adott helyhez, a szülőföldhöz, a lakóhelyhez, a munkahelyhez kötődik, erről rendelkezik vagy szeretne rendelkezni a legtöbb ismerettel, ehhez kapcsolódik érzelmileg-értelmileg is a legerősebben. Nagyon szépen fejezte ki ezt Csokonai Vitéz Mihály egyik, 1800-ban irt költeményében: „Minden föld ugyan hazája / A jó embernek: való! / De mégis születte tája / Mindennél elébb való." Az emberi élet, a társadalmi mozgás hármas tagolódásának megfelelően az információknak alapvetően három köre különböztethető meg: az egyetemes, az országos (vagy nemzeti) és a helyi. A lokális információk, az őket hordozó dokumentumok is jelen vannak a könyvtárakban, a velük való bánás, gyűjtésük, kezelésük, …
Tovább a műhöz
Stratégiai tervezés
- 1994
A Könyvtári és Informatikai Kamara képviselőtestülete az 1994. esztendő elején úgy határozott, hogy azt az újfajta szemléletet, azokat az elemzéseket, módszereket, melyeket a könyvtári marketing és menedzsment jelent, minél szélesebb körben - az angolul nem tudó -gyakorló könyvtárosokkal is meg kell ismertetni. Ezért szerveztünk 1994. október 10-14. között Lakitelken e témában szemináriumot, melyet Maurice B. Line neves brit könyvtári és informatikai szakember vezetett Sheila Corrall-lal, a birminghami Aston Egyetem könyvtárának igazgatónőjével. A programot - a könyvtárosokat leginkább érdeklő területek problémáiból - ők állították össze. így a Kamara minden tagja számára meghirdetett szeminárium tematikájának egy részét végül is a résztvevők alakították ki. A két előadó megkapta a harmincnégy hallgató kérdéseit, a megoldandó problémákat és minden könyvtárról egy-egy önportrét is. Ezt kiegészítette a hazai ágas-bogas könyvtári helyzet ismertetése. Az összeállított tematika leglényegesebb jellemzője a flexibilitás lett. A kitűzött cél teljesítése mellett az egy-egy témakör kapcsán a helyszínen felmerült gondokra is megkapták a lehetséges, alternatív válaszokat a hallgatók. Az előadók kiindulópontja az volt, hogy a menedzsment nem csupán a könyvtári irányítást jelenti, hanem a könyvtári munka minden fázisát is át kell, hogy hassa. Ezért ennek a fajta …
Tovább a műhöz
A feladatgyűjtemény olyan könyvtárosok és leendő könyvtári szakemberek számára készült, akik most kezdtek ismerkedni a számítógéppel. A gyakorlatok alapszinten ismertetnek meg a szövegszerkesztés és a fájlkezelés műveleteivel. A gyakorlatokat - bár nagyon egyszerűek - akkor tudják megfelelően végrehajtani, ha előtte megválaszolják a kérdéseket. Az elméleti kérdések egyúttal rávilágítanak a könyvtári területen szinte elengedhetetlen internet-használati és könyvtárgépesítési ismeretekre. A számítástechnika legfontosabb témaköreiből összeválogatott kérdések megválaszolása és a gyakorlati feladatok megoldása után alkalmassá válnak arra, hogy a könyvtári munkában felmerülő mindennapi adminisztrációs munkákat önállóan is el tudják végezni. A bőséges választékkal bíró szakirodalomból indulásnak a következő műveket ajánlom. 1. Bakonyi Géza: Számitógép a könyvtárban, könyvtár a számítógépben. 2. Bakonyi Géza, Kokas Károly: A könyvtári integrált rendszerek és hazai alkalmazásuk. 3. Bárány M.: Operációs rendszer és fájlkezelés. Budapest: Kossuth, 1999. 4. Az Európai Számitógép-használói Jogosítvány hivatalos tankönyve. (European Computer Driving Licence) 1-7. köt. Budapest: Novorg, 1998. 5. Gloster, P.: Így működik a Word for Windows szövegszerkesztő. Budapest: 1996. (Merlin Könyvek). 6. Hegedűs Imre: A könyvtárautomatizálás helyzete és …
Tovább a műhöz
Úgy tűnik, hogy évtizedenként egy-egy kézikönyv átdolgozásra, jelentős ráncfelvarrásra szorul. Ennek a könyvnek az első kiadása ugyanis 1996-ban jelent
meg, a második pedig 2005-ben. A második kiadás óta azonban már eltelt 13 év, s bár pontosan tisztában voltam azzal, hogy elkerülhetetlen lesz egy alaposabb
átdolgozás, mégis húztam-halasztottam a dolgot. Három ok miatt is. Egyrészt az idén befejezett és megjelent Európa alkonya? Utak és tévutak az európai történelemben és politikában címet viselő könyvem megírása sokkal több időt vett igénybe, mint azt előzetesen gondoltam. A második ok sem jelentéktelen. E könyv első kiadásának előszavában azt írtam ugyanis, hogy egy jó kézikönyvnek csak a harmadik kiadása használható igazán. Következésképpen tartottam attól, hogy ezzel a harmadik kiadással nem tudok megfelelni ennek a magas elvárásnak. S végül a harmadik ok: a kilencvenes évek elején, amikor kiábrándulva a magyar
politikából és közéletből ennek a könyvnek nagy lelkesedéssel a megírásába fogtam, volt egy álmom, amely végül is illúziónak bizonyult. Nevezetesen, hogy
ezzel a többéves munkával létrehozott kézikönyvvel egyszer s mindenkorra megteremtem a magyar Chicago Manual of Style-1, vagy a magyar Hart’s Rulest.
S innentől kezdve a kiadók és a magyar értelmiségiek megköszönve és értékelve az ebbe a munkába fektetett hatalmas energiát - és nem utolsósorban …
Tovább a műhöz