Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Évkönyv 2010/4
- 2010
Nagy örömmel fogadtam el a felkérést előszó írására a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola évkönyvéhez. Az öröm elsőrendű oka, hogy működik ilyen iskola, hogy a regionális tudomány – csaknem fél évszázaddal nemzetközi szervezetének, a Regional Science Association-nak (RSA) megalakulása után – lassan hazánkban is hivatalos elismerést nyer. Az öröm másik oka, hogy e fiatal doktori iskola ily sokszínű, jó színvonalú és terjedelmes évkönyv összeállítására képes. A fentebb említett hosszú késedelem nem a hazai kutatók hibája. A nemzetközi kutatási porondon elég korán – a hatvanas évek elején – megjelentünk és néhány kutató jó nemzetközi hírnevet szerzett. (Az RSA több nemzetközi kongresszusát tartotta Budapesten.) Ám a nem piaci körülmények között működő államszocialista gazdaságban a regionális gazdaságtani elemzések alkalmazhatóságának feltételei nem voltak meg. A közgazdaságtan nem is mutatott érdeklődést a területi gazdasági egyenlőtlenségek kialakulása s folyamata iránt – a regionális tudomány hazánkban a gazdasági földrajz kereteiben bontakozott ki, hiszen e diszciplína lényege a területi különbségek leírása, rendszerezése, általánosítása (modellbe foglalása). Megjegyzendő, hogy néhány évtizede a vezető gazdasági geográfusok többsége közgazdász diplomával rendelkezett. A regionális kutatások kevés figyelmet kaptak – …
Tovább a műhöz
Évkönyv 2011
- 2011
Kelet-Közép-Európa első regionális tudományi doktori iskolája 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés; A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A regionális és településfejlesztés környezeti hatásai és követelményei; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Az idei év és az a rendkívüli helyzet, amelyben e sorok megszülettek, sohasem látott változásokat okozott a mindennapjainkban. Mégis, fontos néha megállni és időt szánni arra is, amit eredetileg is terveztünk megünnepelni: a pécsi közgazdászképzés 50. évfordulóját, amely
ezt az évet fémjelzi, amelyre évek óta készülünk és számunkra kiemelten fontos része a 2020as évnek. Joggal gondolhatta ezért bárki, hogy a most már tradíciónak tekinthető emlékkonferencia is kiváló lehetőségeket teremt majd az épület falai közötti baráti találkozásokra, esetleg a közös emlékek felidézésére, és természetesen, nem utolsó sorban, a szakmai, tudományos előadások megtartására, megvitatására. Az újonnan megjelenő vírus azonban végigsöpört a világon, és megváltoztatta az életünket. A koronavírus elterjedése az egészségügyi kockázatokon túlmutatva is komoly kihívások elé állította az embereket, de ha a gazdaság oldaláról nézzük, akkor a szervezeti szinteken dolgozó menedzsereket, szakembereket is. A menedzsmentre, azaz a tevékenységek összehangolására, koordinálására hihetetlen mértékű igény mutatkozik, amiben az emberi erőforrást érintő kérdések talán még bonyolultabbakká és sokrétűbbé váltak. Dr. Farkas Ferenc Professzor úrnak (1949-2016), karunk kiemelkedő formátumú kutatójának és oktatójának egyik kedves kutatási területe a változásmenedzsment volt. A …
Tovább a műhöz
A felelős társaságirányítás fogalmával az 1990-es évek végétől egyre sűrűbben találkozhatnak mindazok, akik szorosabb vagy lazább kapcsolatban állnak a tágabb értelemben vett korporatív szférával. Erőltetett szakmaisággal úgy is fogalmazhatunk, hogy az érintett természetes és jogi személyek köre globálisan csaknem teljesen átfogó, hiszen az üzleti szférával majdnem mindenki érintkezik, még azok is, akik ezeket a kapcsolatokat akár praktikus, akár normatív (akár egyéb) megfontolásból igyekeznek minimalizálni. Az üzleti szféra alakítói pedig vitathatatlanul a nagyvállalatok; tőkekoncentrációk, amelyek határokon és kontinenseken átívelő tevékenységük folyamán a mindennapok mikrokörnyezetének állandó szereplői. Jelen vannak a háztartásokban és az irodákban, a gazdasági és hivatali érintkezésben, a magánéletben. Ugyanakkor a felelős társaságirányítás, mint tágabb értelemben vett fogalom, nem tekinthető kizárólagosan posztmodern jelenségkörnek. A társaságok felelős irányításának igénye természetesen korábban is többször jelentkezett már. Mégis azt tapasztaljuk, hogy állandósult szó-kapcsolatként - felelős társaságirányítás, mint corporate governance -az új évezredben kezdtük fokozott gyakorisággal használni ezt a fogalmat. Hogy mi is az oka ennek? Az új évezred nyitánya egybeesett a tőzsdei és vállalati krízisekkel, amelyek megadták az alaphangot ahhoz, …
Tovább a műhöz
A gyorsan változó piaci helyzet miatt a szerződéskötést követően kiderülhet, hogy a megrendelt nyersanyagra, alkatrészre, szolgáltatásra nincs szükség, de a szerződés ilyenkor is kötelező a felekre. A bírói szerződésmódosítás és a szerződés lehetetlenülésének bírói megállapítása legfeljebb kivételes helyzetekben oldja meg a problémát. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a jogosultat illető elállási lehetőség gyakorlása révén a szerződéses kötelezettségek hozzáigazíthatók-e a változó szükségletekhez. Az objektív elállás megfelelő jogi eszköz lehet. Azért alkalmas a probléma kezelésére, mert mindkét szerződő fél és a társadalom érdekét, a környezetvédelem szempontját figyelembe véve képes kiküszöbölni az előre látható módon fölöslegessé váló munkát. A jogalkotó azonban nem használja ki az intézményben rejlő lehetőségeket, csak három szerződéstípus kapcsán nyílik lehetőség objektív elállásra. A cégek igyekeznek hosszú távra szóló szerződésekkel előre biztosítani azt, hogy a későbbiekben gyártandó termékeikhez legyen elegendő nyersanyag, alkatrész és előállított termékeiket képesek legyenek értékesíteni. Gyorsan változó világunkban azonban a szerződés megkötése és teljesítése közötti időben kiderülhet, hogy a megrendelt nyersanyagra, alkatrészre, szolgáltatásra nincs szükség. A változás többféle ok miatt következhet …
Tovább a műhöz
Tisztelet nagy elődeinknek, tisztelet kortársainknak, tisztelet a statisztikai tudomány művelőinek és a határainkon belül és azon kívül élő magyarságnak. Ez a szellemiség hatotta át a Magyar Statisztikai Társaság (MST) és a Partiumi Területi Kutatások Intézetének közös kétnapos nagyváradi konferenciáját, szakmai és baráti találkozóját. Az MST példamutató és hiánypótló tanácskozást készített elő, melyben a tudományos értékek mellett jelentős súllyal jelentek meg az emberi kapcsolatokat építő és erősítő elemek, baráti eszmecserék. A magyarországi és az erdélyi statisztikusok, tudósok, kutatók és egyetemi oktatók dialógusai az egységes magyar tudomány, valamint oktatás értelmezésének és megteremtésének szellemiségét erősítették, hozzájárultak a ma is meglévő akadályok felszámolásához. A romániai magyarság fennmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv, a magyar oktatás és a magyar nyelven művelt tudomány magas színvonalon tartása, s ennek fontos tényezője az anyaországi szakmai-tudományos támogatás és együttműködés.
Az MST a fenti követelménynek tiszteletre méltó tudományos és etikai elkötelezettséggel úgy tett eleget, hogy a magyar statisztika Erdélyben született kiemelkedő alakjáról, Fényes Elekről szülőföldjén, Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen anyaországbeli és erdélyi statisztikusok, oktatók és szakemberek …
Tovább a műhöz
Várkuti Géza Budapesten született 1953-ban, élete túlnyomó részét azonban Németországban és Ausztriában élte le. Ott ismerkedett meg a tőzsdei élettel, és hamar felismerte, hogy a legkecsegtetőbb lehetőségek a FOREX-tradingben rejlenek. Kilenc éve foglalkozik hivatássze-— rűen ezzel a kereskedési formával, négy éve alapította / tanácsadó cégét, amely a kereskedelmi szignálokat 7 privát traderek számára is elérhetővé tette. Jelenleg is nap mint nap készít elemzéseket számos amerikai és német internetportál számára. Hazalátogatása során született az ötlet, hogy a hosszú évek alatt összegyűjtött tapasztalatait, tudását az első ilyen témájú magyarul írott könyvvel a hazai FOREX-traderek számára is elérhetővé tegye. Már nyelvünkön is számos könyv hozzáférhető, amely a tőzsdézéssel, vagy speciálisan a technikai analízissel foglalkozik. E kötet más célt tűzött ki maga elé: itt ugyanis nem általában a tőzsdézésről lesz szó, hanem annak egy különleges válfajáról, a FOREX-tradingről. Várkuti igyekszik mindenki számára érthetően, a mindennapi életből vett példákkal elmagyarázni, hogyan működik a nemzetközi devizapiac, és ami a legfontosabb, hogyan vehet részt benne akár egy magánember is. Szeretné azt az általános félreértést eloszlatni, miszerint a tőzsde kizárólag a bankok vagy nagyon gazdag emberek „játéktere". Mindenki megkapja ebből a könyvből …
Tovább a műhöz
A feladatgyűjtemény a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának (PTE IGYFK) 2010. évi tananyagfejlesztési pályázatból került megvalósításra. | Lektorálták: Besztercei Zsolt (a Nemzeti Fejlesztési Alapítvány Kuratóriumának elnöke), Rohonczi Sándor (a „HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesület titkára), Tenk András (a Csepeli Zöld Kör Egyesület elnöke).
2
Tovább a műhöz
Az 1990-es években beinduló hazai felsőfokú szociális képzések - érthető módon - a kor kívánalmainak megfelelő szociálpolitikai rendszer kiépítésén gondolkodva az „akkori jelen" állapotok kutatását helyezték előtérbe, s csak részterületeit érintették az európai és a magyar szociálpolitika történetének. Az azóta eltelt évtizedek újabb kutatási eredményekkel bővítették ezt az amúgy több ezer éves történetet, legfeljebb eredeti dokumentumok alapján összeállított szöveggyűjtemények születtek, de összefoglaló, rendszerező munka nem született, így reményeim szerint a mostani hiánypótló a szakmában. Természetesen most is csak mozaikokat tudunk összeilleszteni. Erre utal a jelenlegi tankönyv-kísérlet már a címében is, hiszen csak töredékek - a szerző reményei szerint azonban jelentős, és az adott korra legjellemzőbb mozzanatok - kiemelésére nyílik mód. A szerző jelen munkájában részben saját kutatási eredményeit foglalja össze, részben a hazai szakirodalom tárházából merít. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat, mint a gyengébbek segítésének egyetemes parancsaként számon tartott emberi magatartás kezdetei az ókori állammá szerveződött alakulatokig nyúlnak vissza. A szociálpolitika, mint tudomány, pedig csupán a XIX. század második felében jelenik meg. A szerző elsődlegesen a szociálpolitika intézményrendszerét kíséri figyelemmel kronologikus rendben …
Tovább a műhöz
A kutatás a turizmus versenyképességi vizsgálatokkal és az egészségturizmussal foglalkozó nemzetközi szakirodalom szintetizálásával és a – turizmuskutatások széles körében hasznosítható módszertant adó – egészségturisztikai versenyképességi index (EVI) kidolgozásával hozzájárul a hazai egészségturisztikai fejlesztések értékeléséhez és jövőbeli kilátásainak mérlegeléséhez. Ez utóbbi lehetővé teszi az EVI kiterjesztését olyan célterületekre, amelyek vagy már rendelkeznek fürdővel vagy tervezik létesítését Magyarországon, illetve a más versenytársként számbavehető közép-európai régióban. A kutatás fő hipotézise: A jelentős hazai termálvíz készlet hatékony egészségturisztikai célú hasznosításához elengedhetetlenül szükséges egy versenyképességi index kimunkálása, amely segítségével nyomon követhető a szektor résztvevőinek helyi, regionális és kiterjedtebb térségi teljesítménye. Ezzel lehetővé válik a hálózatosodás, az együttműködve versenyzés és az ágazati szereplők jobb teljesítménye, nemzetgazdasági szintű magasabb szintű elismertsége. A kutatás során folytatott preferenciavizsgálat a kutatási módszertant színesíti és egyúttal komplex vizsgálatok és összehasonlító elemzések lefolytatására is lehetőséget nyújt. A projekt további hozadéka a turizmuskutatások és a felsőoktatás területén hasznosítható fogalmi útmutató és az …
Tovább a műhöz
Lemaradhatunk-e mindannak előnyeiről, amit az informatikai rendszerek a gazdaság számára ma kínálnak? A 21. század fordulójára az informatika legalább három területen gyökeresen megváltoztatta a társadalom és a gazdaság életét. Az első: a számítógépek használata ma már nélkülözhetetlen a gazdaság,
a műszaki élet, az igazgatás, az egészségügy, a kereskedelem és szinte minden más emberi tevékenységi területeken. A második: a kommunikáció, emberek és
rendszerek kapcsolata a távközlés révén szinte teljesen digitális, számítógépalapú műszaki rendszereken, számítógépes formákban zajlik. A harmadik:
mindennapi életünk része, a kikapcsolódás, a tájékozódás, a szórakozás (zene, film, egyéni kapcsolattartás, a híreket közvetítő média-fogyasztás, sőt: az olvasás!) rohamtempóban csúszik át elektronikus közegekre, tárolókra, kommunikációs csatornákra. Ráadásul ezek a területek egyre jobban átfedik egymást az
eszközöket, a módszereket tekintve, s rövidesen olyan integrált eszközökkel dogozhatunk, amelyek szinte bármilyen adatokkal - informálódással - elemzéssel kapcsolatos igényünket ki tudják elégíteni. A közgazdász a vállalatnál, az igazgatásban adatokkal, információkkal foglalkozik: összegyűjti őket, rendszerezi- átalakítja a zavaros adattömeget, s ezzel értéket ad mindennek. Az értékes információkat döntésekhez használja fel, a vállalat, az …
Tovább a műhöz
A Bologna-típusú, alap- és szakképzésre osztott felsőoktatás első szakaszában gyakorlati jellegű ismeretek; akár közvetlenül használható eljárások megismerése, elsajátítása a cél. Az informatika ebből a szempontból furcsa jószág: sokan úgy gondolják, bárki leülhet egy PC elé, néhány kattintással megnéz egy menetrendet, elküld egy levelet, elolvas egy cikket, vagy éppen zenét hallgat - nem kell ehhez semmi, főleg nem „tudomány”! A közgazdásznak azonban ennél többre van szüksége. Tankönyvünk az lapképzések bevezető kurzusának folytatásaként sorra kerülő, az információkkal való gazdálkodást tárgyaló tantárgy anyagát tartalmazza. Célunk az, hogy a gazdálkodási - üzleti pályára készülő hallgató
megismerje és megértse azokat a bonyolult információs rendszereket, amelyek hatalmas beruházások eredményeképpen, folyamatos költséget jelentve ma már nélkülözhetetlen erőforrásként, éjjel-nappal működő infrastruktúraként segítik a vállalatok, a közigazgatás, kisebb-nagyobb szervezetek mindennapi munkáját. Valóban: nem biztos, hogy érett tudomány, de fontos gyakorlat az info-kommunikáció. A Gazdaságinformatika 1. kötetben azt írtuk: „ ... egy könyv ehhez nem elég”. Most ugyanaz kell mondanunk: az informatikai kérdéskörök, a rendszerek megtervezése, üzembeállítása, az információ-
feldolgozás módszerei, a rendszereket üzemeltetők képzése, mindennek …
Tovább a műhöz