Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 109-120 az összesből: 199

Találatok


A felelős társaságirányítás fogalmával az 1990-es évek végétől egyre sűrűbben találkozhatnak mindazok, akik szorosabb vagy lazább kapcsolatban állnak a tágabb értelemben vett korporatív szférával. Erőltetett szakmaisággal úgy is fogalmazhatunk, hogy az érintett természetes és jogi személyek köre globálisan csaknem teljesen átfogó, hiszen az üzleti szférával majdnem mindenki érintkezik, még azok is, akik ezeket a kapcsolatokat akár praktikus, akár normatív (akár egyéb) megfontolásból igyekeznek minimalizálni. Az üzleti szféra alakítói pedig vitathatatlanul a nagyvállalatok; tőkekoncentrációk, amelyek határokon és kontinenseken átívelő tevékenységük folyamán a mindennapok mikrokörnyezetének állandó szereplői. Jelen vannak a háztartásokban és az irodákban, a gazdasági és hivatali érintkezésben, a magánéletben. Ugyanakkor a felelős társaságirányítás, mint tágabb értelemben vett fogalom, nem tekinthető kizárólagosan posztmodern jelenségkörnek. A társaságok felelős irányításának igénye természetesen korábban is többször jelentkezett már. Mégis azt tapasztaljuk, hogy állandósult szó-kapcsolatként - felelős társaságirányítás, mint corporate governance -az új évezredben kezdtük fokozott gyakorisággal használni ezt a fogalmat. Hogy mi is az oka ennek? Az új évezred nyitánya egybeesett a tőzsdei és vállalati krízisekkel, amelyek megadták az alaphangot ahhoz, …
Tovább a műhöz
Tisztelet nagy elődeinknek, tisztelet kortársainknak, tisztelet a statisztikai tudomány művelőinek és a határainkon belül és azon kívül élő magyarságnak. Ez a szellemiség hatotta át a Magyar Statisztikai Társaság (MST) és a Partiumi Területi Kutatások Intézetének közös kétnapos nagyváradi konferenciáját, szakmai és baráti találkozóját. Az MST példamutató és hiánypótló tanácskozást készített elő, melyben a tudományos értékek mellett jelentős súllyal jelentek meg az emberi kapcsolatokat építő és erősítő elemek, baráti eszmecserék. A magyarországi és az erdélyi statisztikusok, tudósok, kutatók és egyetemi oktatók dialógusai az egységes magyar tudomány, valamint oktatás értelmezésének és megteremtésének szellemiségét erősítették, hozzájárultak a ma is meglévő akadályok felszámolásához. A romániai magyarság fennmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv, a magyar oktatás és a magyar nyelven művelt tudomány magas színvonalon tartása, s ennek fontos tényezője az anyaországi szakmai-tudományos támogatás és együttműködés. Az MST a fenti követelménynek tiszteletre méltó tudományos és etikai elkötelezettséggel úgy tett eleget, hogy a magyar statisztika Erdélyben született kiemelkedő alakjáról, Fényes Elekről szülőföldjén, Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen anyaországbeli és erdélyi statisztikusok, oktatók és szakemberek …
Tovább a műhöz
Várkuti Géza Budapesten született 1953-ban, élete túlnyomó részét azonban Németországban és Ausztriában élte le. Ott ismerkedett meg a tőzsdei élettel, és hamar felismerte, hogy a legkecsegtetőbb lehetőségek a FOREX-tradingben rejlenek. Kilenc éve foglalkozik hivatássze-— rűen ezzel a kereskedési formával, négy éve alapította / tanácsadó cégét, amely a kereskedelmi szignálokat 7 privát traderek számára is elérhetővé tette. Jelenleg is nap mint nap készít elemzéseket számos amerikai és német internetportál számára. Hazalátogatása során született az ötlet, hogy a hosszú évek alatt összegyűjtött tapasztalatait, tudását az első ilyen témájú magyarul írott könyvvel a hazai FOREX-traderek számára is elérhetővé tegye. Már nyelvünkön is számos könyv hozzáférhető, amely a tőzsdézéssel, vagy speciálisan a technikai analízissel foglalkozik. E kötet más célt tűzött ki maga elé: itt ugyanis nem általában a tőzsdézésről lesz szó, hanem annak egy különleges válfajáról, a FOREX-tradingről. Várkuti igyekszik mindenki számára érthetően, a mindennapi életből vett példákkal elmagyarázni, hogyan működik a nemzetközi devizapiac, és ami a legfontosabb, hogyan vehet részt benne akár egy magánember is. Szeretné azt az általános félreértést eloszlatni, miszerint a tőzsde kizárólag a bankok vagy nagyon gazdag emberek „játéktere". Mindenki megkapja ebből a könyvből …
Tovább a műhöz
A feladatgyűjtemény a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának (PTE IGYFK) 2010. évi tananyagfejlesztési pályázatból került megvalósításra. | Lektorálták: Besztercei Zsolt (a Nemzeti Fejlesztési Alapítvány Kuratóriumának elnöke), Rohonczi Sándor (a „HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesület titkára), Tenk András (a Csepeli Zöld Kör Egyesület elnöke). 2
Tovább a műhöz
Az 1990-es években beinduló hazai felsőfokú szociális képzések - érthető módon - a kor kívánalmainak megfelelő szociálpolitikai rendszer kiépítésén gondolkodva az „akkori jelen" állapotok kutatását helyezték előtérbe, s csak részterületeit érintették az európai és a magyar szociálpolitika történetének. Az azóta eltelt évtizedek újabb kutatási eredményekkel bővítették ezt az amúgy több ezer éves történetet, legfeljebb eredeti dokumentumok alapján összeállított szöveggyűjtemények születtek, de összefoglaló, rendszerező munka nem született, így reményeim szerint a mostani hiánypótló a szakmában. Természetesen most is csak mozaikokat tudunk összeilleszteni. Erre utal a jelenlegi tankönyv-kísérlet már a címében is, hiszen csak töredékek - a szerző reményei szerint azonban jelentős, és az adott korra legjellemzőbb mozzanatok - kiemelésére nyílik mód. A szerző jelen munkájában részben saját kutatási eredményeit foglalja össze, részben a hazai szakirodalom tárházából merít. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat, mint a gyengébbek segítésének egyetemes parancsaként számon tartott emberi magatartás kezdetei az ókori állammá szerveződött alakulatokig nyúlnak vissza. A szociálpolitika, mint tudomány, pedig csupán a XIX. század második felében jelenik meg. A szerző elsődlegesen a szociálpolitika intézményrendszerét kíséri figyelemmel kronologikus rendben …
Tovább a műhöz
A kutatás a turizmus versenyképességi vizsgálatokkal és az egészségturizmussal foglalkozó nemzetközi szakirodalom szintetizálásával és a – turizmuskutatások széles körében hasznosítható módszertant adó – egészségturisztikai versenyképességi index (EVI) kidolgozásával hozzájárul a hazai egészségturisztikai fejlesztések értékeléséhez és jövőbeli kilátásainak mérlegeléséhez. Ez utóbbi lehetővé teszi az EVI kiterjesztését olyan célterületekre, amelyek vagy már rendelkeznek fürdővel vagy tervezik létesítését Magyarországon, illetve a más versenytársként számbavehető közép-európai régióban. A kutatás fő hipotézise: A jelentős hazai termálvíz készlet hatékony egészségturisztikai célú hasznosításához elengedhetetlenül szükséges egy versenyképességi index kimunkálása, amely segítségével nyomon követhető a szektor résztvevőinek helyi, regionális és kiterjedtebb térségi teljesítménye. Ezzel lehetővé válik a hálózatosodás, az együttműködve versenyzés és az ágazati szereplők jobb teljesítménye, nemzetgazdasági szintű magasabb szintű elismertsége. A kutatás során folytatott preferenciavizsgálat a kutatási módszertant színesíti és egyúttal komplex vizsgálatok és összehasonlító elemzések lefolytatására is lehetőséget nyújt. A projekt további hozadéka a turizmuskutatások és a felsőoktatás területén hasznosítható fogalmi útmutató és az …
Tovább a műhöz
Lemaradhatunk-e mindannak előnyeiről, amit az informatikai rendszerek a gazdaság számára ma kínálnak? A 21. század fordulójára az informatika legalább három területen gyökeresen megváltoztatta a társadalom és a gazdaság életét. Az első: a számítógépek használata ma már nélkülözhetetlen a gazdaság, a műszaki élet, az igazgatás, az egészségügy, a kereskedelem és szinte minden más emberi tevékenységi területeken. A második: a kommunikáció, emberek és rendszerek kapcsolata a távközlés révén szinte teljesen digitális, számítógépalapú műszaki rendszereken, számítógépes formákban zajlik. A harmadik: mindennapi életünk része, a kikapcsolódás, a tájékozódás, a szórakozás (zene, film, egyéni kapcsolattartás, a híreket közvetítő média-fogyasztás, sőt: az olvasás!) rohamtempóban csúszik át elektronikus közegekre, tárolókra, kommunikációs csatornákra. Ráadásul ezek a területek egyre jobban átfedik egymást az eszközöket, a módszereket tekintve, s rövidesen olyan integrált eszközökkel dogozhatunk, amelyek szinte bármilyen adatokkal - informálódással - elemzéssel kapcsolatos igényünket ki tudják elégíteni. A közgazdász a vállalatnál, az igazgatásban adatokkal, információkkal foglalkozik: összegyűjti őket, rendszerezi- átalakítja a zavaros adattömeget, s ezzel értéket ad mindennek. Az értékes információkat döntésekhez használja fel, a vállalat, az …
Tovább a műhöz
A Bologna-típusú, alap- és szakképzésre osztott felsőoktatás első szakaszában gyakorlati jellegű ismeretek; akár közvetlenül használható eljárások megismerése, elsajátítása a cél. Az informatika ebből a szempontból furcsa jószág: sokan úgy gondolják, bárki leülhet egy PC elé, néhány kattintással megnéz egy menetrendet, elküld egy levelet, elolvas egy cikket, vagy éppen zenét hallgat - nem kell ehhez semmi, főleg nem „tudomány”! A közgazdásznak azonban ennél többre van szüksége. Tankönyvünk az lapképzések bevezető kurzusának folytatásaként sorra kerülő, az információkkal való gazdálkodást tárgyaló tantárgy anyagát tartalmazza. Célunk az, hogy a gazdálkodási - üzleti pályára készülő hallgató megismerje és megértse azokat a bonyolult információs rendszereket, amelyek hatalmas beruházások eredményeképpen, folyamatos költséget jelentve ma már nélkülözhetetlen erőforrásként, éjjel-nappal működő infrastruktúraként segítik a vállalatok, a közigazgatás, kisebb-nagyobb szervezetek mindennapi munkáját. Valóban: nem biztos, hogy érett tudomány, de fontos gyakorlat az info-kommunikáció. A Gazdaságinformatika 1. kötetben azt írtuk: „ ... egy könyv ehhez nem elég”. Most ugyanaz kell mondanunk: az informatikai kérdéskörök, a rendszerek megtervezése, üzembeállítása, az információ- feldolgozás módszerei, a rendszereket üzemeltetők képzése, mindennek …
Tovább a műhöz
A pszichológia nemzetközi szakirodaimában az utóbbi évtizedek során kezd formát ölteni a gazdaságpszichológia mint az alkalmazás - hosszú előtörténettel rendelkező, ám mégis - új területe. Ennek a fokról fokra intézményesülő pszichológiai szakterületnek a szükségessége és jelentősége különösképpen érzékelhető Magyarországon, a mi gazdasági rendszert váltó társadalmunkban. Itt egy kollektív tanulási folyamat megy végbe, ami a humán tudományokat művelő szakemberek és az ezek iránt érdeklődő fiatalok és laikusok figyelmét is természetszerűleg magára vonja, s ami felkelti és ébren tartja azt az igényt, hogy a pszichológia összegezze, tegye hasznosíthatóvá mindazt, amit a piacgazdaság mechanizmusairól és a benne közrejátszó emberek gazdasági magatartásáról tud. A hallgatói érdeklődésre reflektáló pszichológusképzés szakmai szükségletei s a gazdaság gyakorlati közreműködői, elméleti kutatói, innovatív fejlesztői részéről megnyilvánuló igények egyaránt megkívánják, hogy szülessen egy olyan kézikönyv, amely feltérképezi a gazdaságpszichológia területét, tárgyalja alapkérdéseit, érzékelteti ismeretanyagának állapotát, halmozódását és hiányait. A pszichológia számos területéről született már hasonló, sok szempontú bevezető kötet, többnyire a nemzetközi szakirodalom jeles eredményeiből készült válogatás. Könyvünk, a …
Tovább a műhöz
Széchenyi "Vallomásai"-nak szellemében a gazdaságstatisztika tárgya a múlt és a jelen gazdasági jelenségeinek és folyamatainak megismerése - a jövőbeni cselekvés megalapozása érdekében. Az általános statisztikából ismert módszereket mind nemzetgazdasági, mind vállalati-vállalkozási szinten arra a célra alkalmazzák, hogy a vizsgált szféra gazdasági teljesítményeit objektív mérőszámokkal minősítsék. Mindenfajta minősítés egyidejűleg jelent egy időszakra vonatkozó helyzetértékelést és összehasonlítást, vagy valamely korábbi időszak, vagy más országok hasonló jellegű teljesítményeivel. A minősítés tehát zömében térbeli és/vagy időbeli összehasonlítást takar. A gazdaságstatisztika feladata tehát az, hogy megbízható módszereket biztosítson egyfelől a nemzetgazdaság mindenkori állapotának vizsgálatához (erre szolgálnak a térbeli összehasonlítások is), másfelől a gazdasági folyamatok nyomon követését segíti elő. Nemzetgazdasági szinten, tehát a makroszférában olyan vizsgálati módszerekkel: fogalmakkal, mutatószámokkal, s azok rendszereivel, osztályozásokkal s esetenként matematikai modellekkel dolgozik, amelyek lehetővé teszik nemcsak a hazai nemzetgazdaság fejlődési folyamatainak s az azokra ható tényezőknek az elemzését, hanem ezek nemzetközi összehasonlítását is. Ennek érdekében felhasználja a nemzetközi szervezetek ajánlásait: világszinten az ENSZ …
Tovább a műhöz
A 80-as évek nemzetközi üzleti sikertörténeteit a marketingelmélet a geobusiness-modell alapján magyarázta. Eszerint a multinacionális vállalatok saját céljaik és a versenyben elfoglalt helyzetük által motiválva egy olyan környezetben terjeszkednek, ahol a technológiában vagy az eltérő célpiaci adottságokban található meg a fenntartható versenyelőny forrása. Ez a multinacionális marketing fénykora. Az ilyen sokpiacos stratégia azonban annál több piacszervezési gondot okoz, minél kiterjedtebb a vállalat nemzetközi hálózata. A 90-es években növekvő számban jelennek meg a globális piacokat kiszolgálni akaró cégek. A globalizálódás mint a nemzetköziesedés legmagasabb foka azt jelenti, hogy a vállalat működése során általában véve figyelmen kívül hagyja a nemzeti határokat, kivéve az olyan műveleteket, amelyekben a helyi sajátosságokhoz való alkalmazkodás egyértelműen kedvezőbb. A globális stratégia alapvető előnye az a működési rugalmasság, ami a források áramoltatásából ered a multinacionális hálózatban. | „A gazdaság globalizációja, korunk feltarthatatlanul teret nyerő jelensége, a nemzetgazdaságok számára meghatározó tényező. Ahhoz, hogy a magyar vállalatok versenyképesen vehessenek részt a globális folyamatokban, alapvető jelentőségű, hogy ismerjék a nemzetközi piacokat és azokat az eszközöket, amelyekkel e piacokat és az elérhető eredményeket …
Tovább a műhöz
A folyamatok mindenhol jelen vannak, tervezésük a teljes tevékenység teljesítményét befolyásolja. Egyetlen szervezet - legyen az vállalkozás vagy közintézmény - sem képes hatékonyan működni ha a folyamatai szegényesen tervezettek. A vállalatot jellemezhetjük, mint olyan folyamatok hálózatát, amelyek meghatározhatók, dokumentálhatók, ellenőrizhetők és fejleszthetők. Ez a folyamatra-orientáltság legyőzi a hagyományos szervezetek azon problémáját, hogy az információ a parancsnoki láncon felfelé folyik, és a döntést a legfelső szinten hozzák. A hagyományos szemléletű környezetben a szervezetek közötti problémákat rendszerint a legmagasabb szinten oldják meg. A problémák, amelyekkel a szervezet szembetalálja magát, a funkciók között jelentkeznek, és nem a funkciókon belül. Például a pénzügyi osztályok alkalmazottai rendszerint pénzügyi iskolázottsággal rendelkeznek. A saját területüket ismerik és tudják, mit vár tőlük a pénzügyi igazgató, de problémáik támadhatnak, mihelyt költségvetéseket vagy pénzügyi előirányzatokat kell készíteniük más, nem pénzügyi csoportok számára. A hagyományos szervezet más funkciói között sem biztosítható a gördülékeny munkavégzés: pl. a termékfejlesztés és a gyártás, a gyártás és az elosztás, az elosztás és az értékesítés között. Ezek a problémák áthidalhatók a szemléletváltással. A funkcionális szerepeket és …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 109-120 az összesből: 199