Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 133-144 az összesből: 199

Találatok


A közgazdaságtudomány, mint társadalomtudományi részterület az egyének és csoportok tanulmányozásának egy igen speciális szeletével foglalkozik: a piaci szereplők gazdasági viselkedésével. A téma elemzésének egyik fő kérdése az, hogy bár az egyének magatartása – genetikai és szocializációs egyediségük alapján – különböző lehet, mégis, ha olyan nagyobb gazdasági entitásokat veszünk alapul, mint például szervezeteket vagy társadalmakat, akkor az egyedi viselkedések különös módon összecsengenek. A hasonlóság alapját a kultúra, mint közös gondolkodásmód képezi, mely magatartási keretként behatárolja az egyének és a csoportok cselekvéseit. E kultúra lényegét azonban egzakt módon rendkívül nehezen lehet körülírni, ezért vetődhet fel a kérdés: Vajon mit nyerhetnek a kutatók és a szervezetek a kulturális jellegzetességek definiálásával és megjelenítésével? Több szempontból is érdemes az ilyen irányú kutatásokat értékelni: (a.) A tudományos alapú vizsgálódás kizárja a felszínes és félrevezető sztereotipizálást a kultúrával kapcsolatos fogalomkörből. (b.) A kultúra fogalmának mélyebb elemzése lehetővé teszi, hogy felfedjük a kapcsolatok és különbségek alapjait a kulturális dimenziók és elemzési területek közt. (c.) Az analizálás teret nyit az egyéni (individuális), a csoportos (szervezeti), és a társadalmi (nemzeti) szintű vizsgálatok felé …
Tovább a műhöz
A közgazdaságtudomány, mint társadalomtudományi részterület az egyének és csoportok tanulmányozásának egy igen speciális szeletével foglalkozik: a piaci szereplők gazdasági viselkedésével. A téma elemzésének egyik fő kérdése az, hogy bár az egyének magatartása – genetikai és szocializációs egyediségük alapján – különböző lehet, mégis, ha olyan nagyobb gazdasági entitásokat veszünk alapul, mint például a szervezeteket, vagy társadalmakat, akkor az egyedi viselkedések különös módon összecsengenek. A hasonlóság alapját a kultúra, mint közös gondolkodásmód képezi, mely magatartási keretként behatárolja az egyének és csoportok cselekvéseit. E kultúra lényegét azonban egzakt módon rendkívül nehezen lehet körülírni, ezért vetődhet fel a kérdés: Vajon mit nyerhetnek a kutatók és a szervezetek a kulturális jellegzetességek definiálásával és megjelenítésével? Több szempontból is érdemes az ilyen irányú kutatásokat értékelni: a. A tudományos alapú vizsgálódás kizárja a felszínes és félrevezető sztereotipizálást a kultúrával kapcsolatos fogalomkörből. b. A kultúra fogalmának mélyebb elemzése lehetővé teszi, hogy felfedjük a kapcsolatok és különbségek alapjait a kulturális dimenziók és elemzési területek közt. c. Az analizálás teret nyit az egyéni (individuális), a csoportos (szervezeti), és a társadalmi (nemzeti) szintű vizsgálatok felé egyaránt …
Tovább a műhöz
Némileg leegyszerűsítetten a bankügyletek fogalmát akként is meg lehetne határozni, hogy bankügyletnek a bank és az ügyfelei között létrejövő olyan szerződés számít, amelynek tárgya tipikus banki feladat ellátása. A közgazdasági és a jogi irodalom általában tipikus banki feladatnak szokta minősíteni a hitel- és kölcsönnyújtást, a betéti, letéti szerződések kötését, a számlaszerződéseket, a bankszámlákon lebonyolódó fizetési műveleteket, a bankgaranciát és a bankkezességet, a váltóval kapcsolatos, elsősorban leszámítolási és visszleszámítolási feladatok ellátását, a csekkel, az inkasszóval, az akkreditívvel, a valutákkal és az értékpapírokkal kapcsolatos banki feladatok ellátását is. Következik ebből, hogy az ilyen megközelítés alapján a rendszer nem lehet zárt, az adott időszakban mindig változik a tipikusnak számító bankfeladati körbe tartozó bankügylet. A „bank és ügyfél” kapcsolata kitétel majdhogynem önmaga helyett beszél, az egyértelműség kedvéért azonban ehhez is indokolt némi magyarázatot fűzni. Egyfelől negatív megközelítésűt, mégpedig annak rögzítését, hogy értelemszerűen nem tekintjük idetartozónak mindazokat a változatokat, amikor a bank maga is ügyfélként köt szerződést. Értelemszerűen nem tekintjük idetartozónak az olyan típusú változatokat, amikor bank polgári jogviszonyt hoz ugyan létre akár ügyfélként, de a …
Tovább a műhöz
Jelen munka a JPTE Közgazdaságtudományi Kar Gazdaságtörténeti Tanszéke által felvállalt és tanított „Magyarország gazdaságtörténete című” tantárgy egyetemi jegyzetének íródott. Célom az volt vele, hogy a tantárgy oktatói által támasztott követelmények hallgatói elsajátítását egy olyan írással könnyítsem meg, ami megpróbálja felvállalni a „modem gazdaságtörténet” interdiszciplináris módszerét, nyitottságát más tudományágak és metodikák iránt, persze úgy, hogy a tárgy megőrizze tradicionális értékeit is. Hangsúlyozom azonban, hogy a gazdaságtörténetet önálló tudománynak tekintem, s véletlenül sem a történettudomány egyik kevésbé fontos ágának, így nem véletlen, hogy a fejtegetésekben néha közgazdasági,térgazdaságtani, antropológiai vagy éppen történeti aspektusokat kellett előtérbe helyeznem. A cím azonban némi magyarázatot igényel. A18. századtól kezdődőkorszakot egészen az 1870-es évekig egységes gazdaságtörténeti időszaknak tekintem, olyan korszaknak, amelyben a magyar gazdaság hagyományos kötelékeitől folyamatosan megszabadult, s amiben a modernizáció előfeltételei kialakultak Célszerűnek tűnt azonban szétbontani ezt a hosszú korszakot két egységre, az első időszakra, amiben az átalakulás alapelemei megteremtődnek, s egy másodikra, ami már magát az átalakulás folyamatát vizsgálja. Jelen írásom az első egységet jelenti, s …
Tovább a műhöz
Az alkalmazott marketingkutatás a vállalatok mindenkori igényeinek megfelelően követi a trendeket, alakítja saját eszköztárát. Ennek megfelelően különböző korszakok követik egymást, hol növekedéssel, hol csökkenéssel színesítve a kutatók mindennapjait. Most már látjuk, hogy a ‘90-es évek derekán, második felében lezárult egy korszak, vagy még inkább elkezdődött egy új fejezet, ami napjainkra egészen szépen kibontakozott, megváltoztatva mindazt, amit akkor megtanultunk. A ’90-es évek második felében, az ezredforduló környékén hazánkban még kevéssé volt érzékelhető ez a változás, ami pedig már elindult az alkalmazott marketingkutatás területén a fejlett gazdasággal rendelkező országokban. A változások alapvetően a technológiai fejlődés miatt jelentek meg, de a későbbiekben ezt felerősítette az évezred első évtizedének végén kialakult globális gazdasági válság. Ez a két hatás fundamentális változásokat okozott az iparágban, a módszertani eszköztárban. Elsőként a hagyományos technikák hatékonysága, az eredmények újszerűsége kérdőjeleződött meg, ami aztán a válság éveire eljutott egészen odáig, hogy a kutatócégek értékteremtő képessége vált kérdésessé. Az elmúlt évtizedben az újjáalakulásnak lehetünk részesei, ami egyrészt az eszköztár jelentős átalakulását vonja magával, másrészt pedig új kompetenciák azonosítását, …
Tovább a műhöz
Marketing research always follows the trends and improves its methods according to the ever-changing demands of companies. Thus, consecutive periods, alternating between growth and decrease, enliven the days of researchers. We can already see that the mid-‘90s and the second half of the decade were an end of an era, or rather the beginning of a new chapter that has been evolving steadily until today, changing everything we had learned. The changes were hard to detect in the Hungary of the late ‘90s and the turn of the millennium, yet they had already started in the field of applied marketing research in economically developed countries. The changes presented themselves mainly due to technological development and were later amplified by the global economic crisis in the first decade of the new millennium. These two effects triggered fundamental changes in the industry and its research methods. First, the efficiency of traditional techniques and the novelty of results were questioned, then, by the years of the crisis, even the value-creating potential of research firms was disputed. The past decade witnessed a kind of renewal, that entails a significant transformation of methodologies on the one hand, while on the other, it has enforced research companies on the market to identify and augment new skills and competencies. Our book summarises this process with the main stages and levelling points while drawing upon some limitations to set our frame of reference. Consequently …
Tovább a műhöz
Ebben az évben 45. születésnapját köszöntő pécsi Közgazdaságtudományi Kar folyamatosan nagy figyelmet fordított hallgatóinak színvonalas, de mégis könnyen elérhető tananyaggal való ellátására. Ennek egyik módja a saját tananyagok fejlesztése és megjelentetése. A Kar menedzsment oktatási szekciója mindig részese volt ezen szándék megvalósításának, a Karon az első szervezés-vezetés-tervezés jegyzetek már 1973-75 között elkészültek. Az idők változásával tudásanyagunk és tananyagaink is formálódtak, de az elkötelezettség sohasem változott az oktatás fontossága és a jövőt szolgáló ismeretek átadása iránt. Hallgatók ezrei tanulták a Karon a menedzsment tudományát és gyakorlatát az alapoktól a bonyolult megoldásokig. Ennek a tananyagnak ez előző változata 2007-ben íródott – Dr. Ternovszky Ferenc főiskolai tanár lektorálásával – a Bologna alapképzés hallgatói számára. Az azóta eltelt évek alatt a menedzsment területén is számos változás ment végbe. Bár az alapok nem változtak, a klasszikusok és a legnagyobb szakírók tanításai ma is érvényesek, a társadalmi, gazdasági és a politikai változások a világban és Magyarországon új tudásanyagokat hoztak felszínre, amelyeknek beépítés az elsajátítandó ismeretek közé, óhatatlanul szükségessé vált. A jegyzetben szereplő ismeretanyag ugyan most sem alkot kerek egészet – inkább a „management mix” …
Tovább a műhöz
A magyar iparszervezetben - amint ismeretes - a kis- és középvállalatok aránya csekély. Kis részarányuk visszahat a meglevő kis- és középvállalatok működési feltételeire, gazdasági céljaira, a környezettel szembeni magatartására is. Emiatt a magyar kis- és középvállalatok működését a nagyságtól független sajátosságok is jellemzik. Ezt figyelembe véve is úgy véljük, hogy a kis- és középvállalatok működése, gyakorlati tapasztalatainak megfigyelése és elemzése alapján megválaszolhatjuk azt a kérdést, hogy a kis- és középvállalatok számának szaporodásától és működési feltételeik megváltoztatásától mennyiben várható a magyar ipar alkalmazkodókészségének és versenyképességének javulása. Az alkalmazkodóképességet a fejlesztési és értékesítési tevékenység tanulmányozásával vizsgáltuk. Kutatásunk közelebbi célját a következőkben határozhatjuk meg: a kisebb vállalatoknak milyen, a nagyvállalatoktól eltérő sajátosságaik vannak a környezethez fűződő kapcsolataikban, azaz beszerzési, értékesítési, kooperációs, műszaki fejlesztési és piacválasztási gyakorlatukban? A vállalat rugalmasságának alakulásában nem kis szerepet játszik a vállalaton belüli és a külvilággal kiépített kapcsolatrendszer és az, hogy milyen érdekek alapján születnek a fejlesztési döntések; hogyan, milyen gyakran kerül sor az új termékek bevezetésére stb. Ezekre a …
Tovább a műhöz
Amikor 1996-ban nekem ítélték a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk László Szakkollégiuma által alapított Neumann János-díjat, akkor ez nemcsak komoly megtisztelést jelentett számomra, hanem igen nagy örömet is szerzett. A nagy öröm a budapesti látogatásomból fakadt, ahol a csodálatos város, a remek ételek és a tehetséges, okos diákok nagyon mély hatást gyakorolak rám. Ezek a kellemes emlékek jutottak eszembe, amikor megtudtam, hogy a Mikroökonómia középfokon című könyvem ötödik, amerikai kiadását lefordítják magyar nyelvre. Igencsak remek időzítés ez, hiszen az árveréselmélettel és az információ-technológiával foglalkozó új fejezetek nagyon népszerűvé váltak. Azt hiszem, ezek a részek is világosan megmutatják, hogy miként használjuk a mikroökonómia alapelveit a modem gazdaság jelenségeinek megmagyarázására. A közgazdaságtan olyan, mint egy erős fényszóró: világíts be vele a gazdaság egy homályos zugába, és azt azonnal átláthatóvá, a benne lévő dolgokat érzékelhetővé teszi. Az első pillantásra szokatlannak, meglepőnek vélt magatartásminták érthetővé, természetessé válnak a közgazdasági elemzés fényében. Az Olvasónak sok szerencsét kívánok tanulmányaihoz. Remélem, egy nap a közgazdaságtan segítségével nemcsak jobban megérti világunkat, hanem arra is képes lesz, hogy magát a közgazdaságtan tudományát is gyarapítsa, ezzel világítva az …
Tovább a műhöz
Hihetetlenül felgyorsult világban élünk. Az utóbbi évtizedekben, de különösen napjainkban a távközlési (mobiltelefon, műholdak), az informatikai (számítógép, CD-ROM, Internet, szerverek), a kommunikációs (digitális nyomdatechnika, egyre nagyobb számú rádiós, televíziós csatornák, multiplexek) technikák fejlődése elképesztő ütemre váltott. Használatba vételük értelemszerűen új módszerek, eszközök megjelenését jelenti a szervezetfejlesztés (minőségirányítás, controlling, benchmarking, Total Quality Marketing, reengineering stb.) területén is. Nincs pardon. Egy másodpercnyi kihagyás több éves lemaradást eredményezhet. A technikai, a szervezeti változások, a humán erőforrás-gazdálkodás új módszereinek megjelenése nem hagyja érintetlenül a nemzeti gazdaságokat, a szolgáltatóipart és a közszférát sem. Valljuk be őszintén, a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a meglévő technikai eszközeink alkalmazásával, illetve a gondolkodásunkkal, a szemléletünkkel, a régebben tanult kommunikációs, verbális eszközkészletünkkel mennyire nehéz (és egyre nehezebb) megfelelni a napi kihívásoknak. Folyamatos önképzés, állandó tanulás nélkül az állásunk is könnyen veszélybe kerülhet. A minőségirányítási rendszer(ek) bevezetése a gazdasági- és a nem profitorientált szférák bármely területén a szervezet és az egyén szintjén is segíthet a több irányú elvárások magas …
Tovább a műhöz
A menedzsment alapjai 1-2. tárgy a PTE–KTK nappali tagozata 2. és 3. évfolyamának választható tantárgyai közül évente, átlagosan mintegy 200-240 hallgatót érdekel és 6-8 csoportban kerül meghirdetésre. A tárgy tanrendbe állításával eredetileg az volt a Tanszék célja, hogy a vele párhuzamosan futó „Menedzsment alapjai” című kötelező tantárgy elméleti témáit kiegészítendő, szeminárium jelleggel, gyakorlatias információkkal ismertesse meg az érdeklődőket. Ezt a célt egészítette - egészíti ki az az elképzelés is, hogy a hallgatók prezentációs – és vezetői készségeit fejlesszük gyakorlatorientált feladatok segítségével. A készségfejlesztő jelleg, az egyéni, vagy csoportos ún. kiselőadások elkészítése és bemutatása, az esettanulmányok feldolgozásának lehetősége és a változatos csoportgyakorlatok azok a technikák, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés és a legpozitívabbak a hallgatói visszajelzések. Mindezekből következően, a Tanszék oktatói és a csoportvezetők kiemelt feladatuknak tekintették, hogy a tantárgy több mint 10 éves tapasztalatát szakcikkek, tanulmányok, könyvrészletek, feladatok, ábrák stb., formájában felhalmozzák és most ugyanezen az elv késztette arra a csoportvezetőket, hogy az évek során felhalmozott empirikus eredményeket – most először – rendezett formában tankönyvbe sűrítsék. A tankönyv felépítése a következő: A kötet …
Tovább a műhöz
A menedzsment alapjai 1-2. tárgy a PTE–KTK nappali tagozata 2. és 3. évfolyamának választható tantárgyai közül évente, átlagosan mintegy 200-240 hallgatót érdekel és 6-8 csoportban kerül meghirdetésre. A tárgy tanrendbe állításával eredetileg az volt a Tanszék célja, hogy a vele párhuzamosan futó „Menedzsment alapjai” című kötelező tantárgy elméleti témáit kiegészítendő, szeminárium jelleggel, gyakorlatias információkkal ismertesse meg az érdeklődőket. Ezt a célt egészítette - egészíti ki az az elképzelés is, hogy a hallgatók prezentációs – és vezetői készségeit fejlesszük gyakorlatorientált feladatok segítségével. A készségfejlesztő jelleg, az egyéni, vagy csoportos ún. kiselőadások elkészítése és bemutatása, az esettanulmányok feldolgozásának lehetősége és a változatos csoportgyakorlatok azok a technikák, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés és a legpozitívabbak a hallgatói visszajelzések. Mindezekből következően, a Tanszék oktatói és a csoportvezetők kiemelt feladatuknak tekintették, hogy a tantárgy több mint 10 éves tapasztalatát szakcikkek, tanulmányok, könyvrészletek, feladatok, ábrák stb., formájában felhalmozzák és most ugyanezen az elv késztette arra a csoportvezetőket, hogy az évek során felhalmozott empirikus eredményeket – most először – rendezett formában tankönyvbe sűrítsék. A tankönyv felépítése a következő: A kötet …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 133-144 az összesből: 199