Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 145-156 az összesből: 212

Találatok


Ebben az évben 45. születésnapját köszöntő pécsi Közgazdaságtudományi Kar folyamatosan nagy figyelmet fordított hallgatóinak színvonalas, de mégis könnyen elérhető tananyaggal való ellátására. Ennek egyik módja a saját tananyagok fejlesztése és megjelentetése. A Kar menedzsment oktatási szekciója mindig részese volt ezen szándék megvalósításának, a Karon az első szervezés-vezetés-tervezés jegyzetek már 1973-75 között elkészültek. Az idők változásával tudásanyagunk és tananyagaink is formálódtak, de az elkötelezettség sohasem változott az oktatás fontossága és a jövőt szolgáló ismeretek átadása iránt. Hallgatók ezrei tanulták a Karon a menedzsment tudományát és gyakorlatát az alapoktól a bonyolult megoldásokig. Ennek a tananyagnak ez előző változata 2007-ben íródott – Dr. Ternovszky Ferenc főiskolai tanár lektorálásával – a Bologna alapképzés hallgatói számára. Az azóta eltelt évek alatt a menedzsment területén is számos változás ment végbe. Bár az alapok nem változtak, a klasszikusok és a legnagyobb szakírók tanításai ma is érvényesek, a társadalmi, gazdasági és a politikai változások a világban és Magyarországon új tudásanyagokat hoztak felszínre, amelyeknek beépítés az elsajátítandó ismeretek közé, óhatatlanul szükségessé vált. A jegyzetben szereplő ismeretanyag ugyan most sem alkot kerek egészet – inkább a „management mix” …
Tovább a műhöz
A magyar iparszervezetben - amint ismeretes - a kis- és középvállalatok aránya csekély. Kis részarányuk visszahat a meglevő kis- és középvállalatok működési feltételeire, gazdasági céljaira, a környezettel szembeni magatartására is. Emiatt a magyar kis- és középvállalatok működését a nagyságtól független sajátosságok is jellemzik. Ezt figyelembe véve is úgy véljük, hogy a kis- és középvállalatok működése, gyakorlati tapasztalatainak megfigyelése és elemzése alapján megválaszolhatjuk azt a kérdést, hogy a kis- és középvállalatok számának szaporodásától és működési feltételeik megváltoztatásától mennyiben várható a magyar ipar alkalmazkodókészségének és versenyképességének javulása. Az alkalmazkodóképességet a fejlesztési és értékesítési tevékenység tanulmányozásával vizsgáltuk. Kutatásunk közelebbi célját a következőkben határozhatjuk meg: a kisebb vállalatoknak milyen, a nagyvállalatoktól eltérő sajátosságaik vannak a környezethez fűződő kapcsolataikban, azaz beszerzési, értékesítési, kooperációs, műszaki fejlesztési és piacválasztási gyakorlatukban? A vállalat rugalmasságának alakulásában nem kis szerepet játszik a vállalaton belüli és a külvilággal kiépített kapcsolatrendszer és az, hogy milyen érdekek alapján születnek a fejlesztési döntések; hogyan, milyen gyakran kerül sor az új termékek bevezetésére stb. Ezekre a …
Tovább a műhöz
Amikor 1996-ban nekem ítélték a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk László Szakkollégiuma által alapított Neumann János-díjat, akkor ez nemcsak komoly megtisztelést jelentett számomra, hanem igen nagy örömet is szerzett. A nagy öröm a budapesti látogatásomból fakadt, ahol a csodálatos város, a remek ételek és a tehetséges, okos diákok nagyon mély hatást gyakorolak rám. Ezek a kellemes emlékek jutottak eszembe, amikor megtudtam, hogy a Mikroökonómia középfokon című könyvem ötödik, amerikai kiadását lefordítják magyar nyelvre. Igencsak remek időzítés ez, hiszen az árveréselmélettel és az információ-technológiával foglalkozó új fejezetek nagyon népszerűvé váltak. Azt hiszem, ezek a részek is világosan megmutatják, hogy miként használjuk a mikroökonómia alapelveit a modem gazdaság jelenségeinek megmagyarázására. A közgazdaságtan olyan, mint egy erős fényszóró: világíts be vele a gazdaság egy homályos zugába, és azt azonnal átláthatóvá, a benne lévő dolgokat érzékelhetővé teszi. Az első pillantásra szokatlannak, meglepőnek vélt magatartásminták érthetővé, természetessé válnak a közgazdasági elemzés fényében. Az Olvasónak sok szerencsét kívánok tanulmányaihoz. Remélem, egy nap a közgazdaságtan segítségével nemcsak jobban megérti világunkat, hanem arra is képes lesz, hogy magát a közgazdaságtan tudományát is gyarapítsa, ezzel világítva az …
Tovább a műhöz
Hihetetlenül felgyorsult világban élünk. Az utóbbi évtizedekben, de különösen napjainkban a távközlési (mobiltelefon, műholdak), az informatikai (számítógép, CD-ROM, Internet, szerverek), a kommunikációs (digitális nyomdatechnika, egyre nagyobb számú rádiós, televíziós csatornák, multiplexek) technikák fejlődése elképesztő ütemre váltott. Használatba vételük értelemszerűen új módszerek, eszközök megjelenését jelenti a szervezetfejlesztés (minőségirányítás, controlling, benchmarking, Total Quality Marketing, reengineering stb.) területén is. Nincs pardon. Egy másodpercnyi kihagyás több éves lemaradást eredményezhet. A technikai, a szervezeti változások, a humán erőforrás-gazdálkodás új módszereinek megjelenése nem hagyja érintetlenül a nemzeti gazdaságokat, a szolgáltatóipart és a közszférát sem. Valljuk be őszintén, a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a meglévő technikai eszközeink alkalmazásával, illetve a gondolkodásunkkal, a szemléletünkkel, a régebben tanult kommunikációs, verbális eszközkészletünkkel mennyire nehéz (és egyre nehezebb) megfelelni a napi kihívásoknak. Folyamatos önképzés, állandó tanulás nélkül az állásunk is könnyen veszélybe kerülhet. A minőségirányítási rendszer(ek) bevezetése a gazdasági- és a nem profitorientált szférák bármely területén a szervezet és az egyén szintjén is segíthet a több irányú elvárások magas …
Tovább a műhöz
A menedzsment alapjai 1-2. tárgy a PTE–KTK nappali tagozata 2. és 3. évfolyamának választható tantárgyai közül évente, átlagosan mintegy 200-240 hallgatót érdekel és 6-8 csoportban kerül meghirdetésre. A tárgy tanrendbe állításával eredetileg az volt a Tanszék célja, hogy a vele párhuzamosan futó „Menedzsment alapjai” című kötelező tantárgy elméleti témáit kiegészítendő, szeminárium jelleggel, gyakorlatias információkkal ismertesse meg az érdeklődőket. Ezt a célt egészítette - egészíti ki az az elképzelés is, hogy a hallgatók prezentációs – és vezetői készségeit fejlesszük gyakorlatorientált feladatok segítségével. A készségfejlesztő jelleg, az egyéni, vagy csoportos ún. kiselőadások elkészítése és bemutatása, az esettanulmányok feldolgozásának lehetősége és a változatos csoportgyakorlatok azok a technikák, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés és a legpozitívabbak a hallgatói visszajelzések. Mindezekből következően, a Tanszék oktatói és a csoportvezetők kiemelt feladatuknak tekintették, hogy a tantárgy több mint 10 éves tapasztalatát szakcikkek, tanulmányok, könyvrészletek, feladatok, ábrák stb., formájában felhalmozzák és most ugyanezen az elv késztette arra a csoportvezetőket, hogy az évek során felhalmozott empirikus eredményeket – most először – rendezett formában tankönyvbe sűrítsék. A tankönyv felépítése a következő: A kötet …
Tovább a műhöz
A menedzsment alapjai 1-2. tárgy a PTE–KTK nappali tagozata 2. és 3. évfolyamának választható tantárgyai közül évente, átlagosan mintegy 200-240 hallgatót érdekel és 6-8 csoportban kerül meghirdetésre. A tárgy tanrendbe állításával eredetileg az volt a Tanszék célja, hogy a vele párhuzamosan futó „Menedzsment alapjai” című kötelező tantárgy elméleti témáit kiegészítendő, szeminárium jelleggel, gyakorlatias információkkal ismertesse meg az érdeklődőket. Ezt a célt egészítette - egészíti ki az az elképzelés is, hogy a hallgatók prezentációs – és vezetői készségeit fejlesszük gyakorlatorientált feladatok segítségével. A készségfejlesztő jelleg, az egyéni, vagy csoportos ún. kiselőadások elkészítése és bemutatása, az esettanulmányok feldolgozásának lehetősége és a változatos csoportgyakorlatok azok a technikák, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés és a legpozitívabbak a hallgatói visszajelzések. Mindezekből következően, a Tanszék oktatói és a csoportvezetők kiemelt feladatuknak tekintették, hogy a tantárgy több mint 10 éves tapasztalatát szakcikkek, tanulmányok, könyvrészletek, feladatok, ábrák stb., formájában felhalmozzák és most ugyanezen az elv késztette arra a csoportvezetőket, hogy az évek során felhalmozott empirikus eredményeket – most először – rendezett formában tankönyvbe sűrítsék. A tankönyv felépítése a következő: A kötet …
Tovább a műhöz
A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja. Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy, melyet a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni és a részvénytársaság elnevezést cégnevében nem kell feltüntetni. Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak, az államot mint tulajdonost a pénzügyminiszter képviseli, de az MNB elnöke az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az MNB alapvető feladata • a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme, azaz antiinflációs politika folytatása és a forint váltóárfolyamának a védelme , • Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra (emissziós monopólium). • Az MNB aranyból és devizából készletet gyűjt, és azt aktívan kezeli (portfolió-szerű kezelés). • Az MNB a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását. Ennek a célnak a teljesítése azonban nem veszélyeztetheti a forint stabilitását. Az MNB ennek a szabálynak- és az állam tulajdonosi szerepének ellenére sem utasítható a jegybanktörvény által szabályozott feladatkörének ellátásának tekintetében. Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél - utóbbit legfeljebb ötven darabig terjedő mértékben - mindenki köteles névértékben …
Tovább a műhöz
Globalizáció, globális, globalitás, globalista, globalizál. A globalizáció kifejezéssel manapság egyre gyakrabban találkozunk, neve szinte minden világméretű témával kapcsolatosan felmerül. Használata olyannyira beépült már mindennapi életünkbe, hogy szinte már-már el is sablonosodott. Fogalma maga ritkán kerül definiálásra. Manapság globalizációnak hívnak mindent, ami világméretű, mindent, ami egységes, mindent, ami „globális”. Globális a felmelegedés, globális a gazdaság, globálisak a problémák. De mégis, hogyan jutottunk el idáig? Honnan ered a globalizáció, és miként fészkelte be magát a mindennapi ember életébe? A globalizáció története egészen a gyarmatosítás koráig vezethető vissza. Öt évszázaddal ezelőtt, az európai gyarmatosítás idején több fejlett európai népcsoport (az angolok, a franciák, a hollandok, a spanyolok, a portugálok, a belgák, a németek), később pedig az amerikaiak is területeket sajátítottak ki, az utóbb harmadik világnak elnevezett régióból, valamint Ausztrália, Új-Zéland, és Észak-Amerika területeiről. Ezek, a gyarmatosított területek a kialakulóban lévő globális kereskedelem meghatározó színterei lettek. A megszállt területekre telepesek érkeztek, akik a földrajzi adottságokat kihasználva, úgymond „felszívták” a terület összes nyersanyagát, majd azokat Európába szállították, és az ott elkészült késztermékeket …
Tovább a műhöz
Egy életút a tudomány, a tudományszervezés és az oktatás szolgálatában. Gyűjteményes kötetünk Hoóz István dr. születésnapja alkalmából készült, és szerzőinek sokrétű kapcsolata az ünnepelttel is jelzi, sikeres és nagyívű életpálya egy kerek évfordulójához érkeztünk. A szerzők között vannak tanítványai egyetemi hallgatóként és fiatal kutatóként, munkatársai tagozatvezetői, intézetvezetői és tanszékvezetői beosztásából adódóan, és tanulmányokkal fejezték ki tiszteletüket társintézmények neves kutatói. A cím megtévesztő, hiszen az ‘egy életút’ kifejezés azt is sugallhatná, hogy az életút valamiféle lezáráshoz kötődő számbavétele lenne az ünneplés szándéka. Egyáltalán nem erről van szó, hiszen tanszékünk, karunk és a professzor urat jól ismerő tudományos közvélemény nagyon is számít ünnepeltünk további töretlen aktivitására, amire garanciát nyújt irigylésre méltóan fiatalos szellemi és fizikai kondíciója. Ehhez a feltételek is adottak, hiszen a professzor emeritus cím lehetőséget ad arra, hogy az ünnepelt tapasztalatát, kivételes munkabírását, hazai és nemzetközi ismertségét és elismertségét tanszékünk és karunk is hasznosítani tudja. Életrajza mutatja, hogy a kutatás, a tudományszervezés, az oktatás iránt elkötelezett, és ezen célokért közszereplést vállaló tudós, tudományszervező, oktató és iskolateremtő sokrétű …
Tovább a műhöz
Jelen kötet az 1987-ben megjelent kézikönyv rövidített és javított kiadása. A kezdeti cél az volt, hogy az elsőéves történészhallgatók által már évek óta használt jegyzet alapján egy közérthető társadalomtörténeti bevezetést adjunk ki. A kötet azóta bebizonyította létjogosultságát. A második kiadást főképp úgy módosítottuk, hogy a társadalomtörténeti részeket gazdaságtörténeti elemekkel bővítettük ki. Ezenkívül pedig az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján áttekinthetőbbé tettük a kötetet. A módosításokat a szerzők és más egyetemi és középiskolai intézményekben dolgozó kollégák tapasztalatai alapján hajtottuk végre. A bevezető fejezetet a könyv többi részének módosításaihoz igazítottuk. Különösen a két demográfiával foglalkozó fejezetet (az új kiadás szerinti 2. és 5. fejezetet) rövidítettük le és írtuk át. Hasonlóképp javítottunk a 3. és a 4. fejezeten is. Az előző kiadás 5. fejezetét elhagytuk, csakúgy, mint a 7. fejezettől a 9. fejezetig terjedő részt is. Két új szerző — dr. B. M. A. de Vries és dr. J. Th. Lindblad - írta az új 6. fejezetet, amely az 1750-től napjainkig tartó gazdasági fejlődést tárgyalja. De Vries főképp a második világháborúig tartó részt, Lindblad pedig az azóta eltelt időszakot dolgozta fel. A szerzők a fejezetben a gazdasági növekedés kérdését kifejezetten a közgazdasági elmélet szempontjából …
Tovább a műhöz
Megjelent Titkos Csaba (egyetemi docens, a Vezetés és Szevezéstudományi Intézet oktatója) új könyve, ami az Önismereti Alapok – Nézőpontok – Folyamatok – Módszerek címet viseli. Könyvében, ahogy azt az alcím is jelzi az önismereti nézőpontokat, folyamatokat és módszereket mutatja be. „Bár alapokról szól a könyv, a „vízmélység” változó. Olykor egy-egy mélyebb árok, vagy öböl váltja a sekélyebb részeket. Abban bízok, hogy az ezeket keresők és találók örömüket lelik majd bennük. Ugyanakkor bármely rész lehetőséget nyújt a felszínesebb vagy mélyebb értelmezéshez. Így könyvem sokféleképp „fogyasztható”, s minden újraolvasás – gondolás egy-egy újabb réteg felfedezésének esélyét hordozza. Témái, történetei és tanulságai saját tapasztalásokon átszűrve segíthetik az olvasót személyre szabni a mondanivalót.” | Könyvemben — ahogyan azt az alcím is jelzi — önismereti nézőpontokat, folyamatokat és módszereket mutatok be. Bár alapokról szól a könyv, a „vízmélység" változó. Olykor egy-egy mélyebb árok, vagy öböl váltja a sekélyebb részeket. Abban bízok, hogy az ezeket keresők és találók örömüket lelik majd bennük. Ugyanakkor bármely rész lehetőséget nyújt a felszínesebb vagy mélyebb értelmezéshez. Így könyvem sokféleképp „fogyasztható", s minden újraolvasás — gondolás egy-egy újabb réteg felfedezésének esélyét hordozza. …
Tovább a műhöz
Kiadványunkkal elsősorban az a célunk, hogy tankönyvet adjunk a közgazdász pályára készülő hallgatóink kezébe. Emellett gondoltunk azokra a szakemberekre is, akik már tevékenykednek a gazdasági élet különböző szintjein, és ismereteiket a döntéshozatalnál hasznosítható modellalkotás és matematikai módszertan területén bővíteni akarják egyéni tanulással vagy tanfolyamokon. Szándékunk szerint a könyv jellemzője, hogy az elmélet, a technikai ismeretek és az alkalmazások arányát úgy választja meg, hogy az olvasó mindhárom területen tájékozódhassák. A szigorú bizonyításoktól legtöbbször eltekintettünk és a megértéshez feltételezett matematikai ismereteket szűk keretek között tartottuk. A középiskolai ismereteken kívül csak olyan eszközöket használtunk fel, amelyek Dr. Komlósi Sándor Bevezetés az egyensúlyi és optimalizáló modellek vizsgálatának matematikai módszereibe című könyvében megtalálhatók. Az alkalmazásokhoz elengedhetetlen algoritmusok és számítógépes megvalósításaik az anyag részét képezik, de a szoftver a módszertant támogatja, nem pedig helyettesíti. A modellalkotáshoz szükséges logikai és matematikai eszközök alkalmazásának készségét megoldott és kitűzött gazdasági problémákkal igyekeztük fejleszteni. Az első kötet a lineáris programozást és annak két speciális esetét, a szállítási és hozzárendelési feladatot tartalmazza. A …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 145-156 az összesből: 212