Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 157-168 az összesből: 199

Találatok


Manapság a projektek korát éljük. Nap mint nap használják ezt a kifejezést a munkahelyeken, s közkedvelt lett a mindennapi szóhasználatban is. Igazán még a szó magyaros kiejtése sem kristályosodott ki, hiszen egyaránt hallható az angolos „prodzsekt” és a magyarosabb „projekt” formula is. Ez a kifejezésbeli és értelmezésbeli bizonytalanság a szervezeteken belül manapság is érzékelhető, ebből következően éreztem e könyv megírásakor az egyik legfontosabb feladatnak e homályos szituáció tisztázását. A projektmenedzsment és a hálótervezés viszonylag fiatal ágai a menedzsmenttudománynak, mivel a XX. század első felének végén jelent meg – a híres-hírhedt, az amerikai atombomba előállítására irányuló összetett tudományos-hadászati kutatási program, a Manhattan-projekt viselte először ezt a nevet – ez a módszertan a szervezeti működésben. A rendszerváltás után átalakulóban lévő magyar gazdasági helyzetben azonban nehezebb volt elfogadtatni e modern tudományos eredményeket, mivel a hazai vállalati menedzserek az alkalmazott módszerekben gyakran a régebben használatos – pejoratív értelemben vett – tervgazdasági formulákat vélték felfedezni. Erről azonban természetesen szó sem volt. A szisztematikus tervezés minden, célra irányuló gazdasági tevékenység elvégzése esetében javíthatja a hatékonyságot, ám mindezek mellett egy gyorsan változó szervezeti környezetben …
Tovább a műhöz
A Projektvezetés tantárgy az 1990-es évek első éveiben került bevezetésre a hazai gazdasági felsőoktatásban, gyakorlatilag azonos időben a nyugat-európai üzleti képzést nyújtó egyetemi karok többségével. A tantárgy tartalmi felépítése, valamint oktatásának formai és módszertani megoldásai az 1990-es évek végére alakultak olyanná, ahogyan az a hagyományos ötéves egyetemi képzésben ma még oktatásra kerül. A kétszintű egyetemi képzés kialakításakor a projektvezetési ismeretek oktatása önálló tantárgyként jelenik meg mind a gazdálkodási alapképzési szakok többsége esetében, mind pedig néhány gazdálkodási mesterszakon. Ezért szembe kellett nézni azzal a kérdéssel, hogy az oktatandó ismeretek miként kerüljenek megosztásra az alapképzési szint és a mesterképzési szint között. Erre valójában - legalábbis elméleti megközelítésben - a projektvezetési ismeretek esetében két alapvető megoldás kínálkozik. Ezek egyike az, hogy a projektvezetés összes, mára alapvetőnek tekintett ismeretköre egy úgynevezett általánosabb, áttekintő jelleggel kerüljön oktatásra az alapképzésben, majd gyakorlatilag ugyanezen ismeretkörök, esetleg kiegészítve néhány további kérdéskörrel, egy magasabb és elmélyültebb szinten - tehát mester szinten - kerüljenek oktatásra a mesterképzési szakokon. Mi nem ezt a megoldást választottuk, hanem a tantárgyat valójában tartalmi értelemben …
Tovább a műhöz
A postgradual course in Development of Regions, Towns and Villages was launched in 1989, a gradual course in Regional Policy and Economics was launched in 1994, and a Ph.D. course in Regional Policy and Economics was started in 1996 at Janus Pannonius University in close co-operation with the Centre for Regional Research of the Hungarian Academy of Sciences. These three dates are of great significance in the history of education as they represent the beginning of regional studies in Hungarian higher education. Pécs provides very favourable conditions for regional studies because there is a university with six faculties for the basics of the science, furthermore the Centre for Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences (MTA) and one of its institutes the Transdanubian Scientific Institute of MTA are located here too. In addition to that, and as with all innovative initiatives, it was necessary for both parties to regard it important to launch training in this field. As a result of this joint will and the co-operation of the two institutes, the Department of Agricultural, Environmental and Regional Economics was created with the aim of teaching regional studies. The Tempus program called "Training Managers in Regional Development and European Co-operations" was of great help in creating the teaching environment and in the further training of lecturers and students. The Universities of Leeds, Las Palmas, Paris 8 also took part in the program together with several …
Tovább a műhöz
A hazai regionális tudomány egyik hiányossága, hogy elméleti megalapozó irodalmakkal kevésbé rendelkezik. Elérhetők ugyan egyes külföldi szerzők átfogó művei, de magyar tudósok tollából, meglévő hazai kutatási eredmények felhasználásával, értelmezhető itthoni példák és adatbázisok illusztrálásával a regionális tudományban inkább csak egy-egy részdiszciplína feldolgozására történt kísérlet. Regionális gazdaságtanból sem született itthon olyan kézikönyv, amely az alapokat, valamint a témakör újabb irányzatait és eredményeit szisztematikusan áttekinti, az újabb fogalmak, kifejezések magyar megfelelőit megadja. A regionális gazdaságtan tanulmányozását magyar nyelven elsőként Illés Iván „Regionális gazdaságtan” című műve tette lehetővé, amely egyetemi jegyzetként jelent meg (Tankönyvkiadó, Budapest) 1975-ben, majd 1983-ben ismét kiadták. Hosszú évekig csak ez a könyv szolgált alapul a regionális gazdasági folyamatok rendszerező tanulmányozására. A szerzők közreműködésével és szerkesztésével 1994-ben jelent meg a „Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához” (MTA RKK, Pécs-Győr, 1994, 1999) című tanulmánykötet, amely szintén két kiadást ért meg és sikerrel használták a felsőoktatásban. Az elmúlt évtizedben több egyetemi jegyzet készült, többek között Bartke István és Illés Iván „Telephelyelméletek” (ELTE Eötvös Kiadó, …
Tovább a műhöz
(...) A nem közgazdász olvasó számára valószínűleg különösen hangzik, de a gazdasági folyamatok térbeli vizsgálata még ma sem része a fővonali közgazdaságtannak. Hiába kapott Paul Krugman Nobel díjat több, mint egy évtizeddel ezelőtt, a felsőoktatásban használt mikro- és makroökonómiai tankönyvek továbbra is az „egy pont”- elvű gazdasági képben tanítanak. A vállalatnak nincs szállítási költsége, költségei-profitja független attól, hogy hol helyezkedik el, városokról, agglomerációs előnyökről nem hall a diák, a világgazdaság pedig még mindig pont-szerűen elképzelt országok halmaza. A közgazdaságtan elméletei tehát továbbra is jórészt tér nélküliek. Aztán - furcsa módon - ehhez a képhez ragasztja majd hozzá a regionális közgazdaságtan a teret, legalábbis annak a kisebbségnek a számára, akik hallgatják ezt a tárgyat. Pedig számos olyan lényeges faktora van a gazdasági folyamatoknak, amely a térbeliséggel kapcsolatos. A szállítási költségek alakulása például jelentősen meghatározza a vállalatok profitfeltételeit. Hasonlóan, a vállalatok térbeli koncentrálódása több pozitív és negatív külső gazdasági hatás (externália) kiváltója. Pozitív agglomerációs externália például a térbeli közelségből adódó gyorsabb tudásáramlás, ami fokozhatja az innovációt, míg a gazdasági szereplők térbeli sűrűsödése által kiváltott közlekedési torlódás …
Tovább a műhöz
A legnagyobb áldás nem abból származik, hogy ingyen kenyér adassák a szegény népnek, hanem, hogy lehetőleg mindenkinek munkaalkalom nyitassék, amelyben talán fárasztó dologgal, de biztos és megérdemelt kenyeret lehessen szerezni. Gróf Széchenyi István gondolatai örökérvényűek: „...munkaalkalom, biztos és megérdemelt kenyér”. De sokan gondoltuk a 80-as évek végén, hogy elkerülhető az un. tömeges munkanélküliség! Tévedtünk! Abban is illúziókat tápláltunk, hogy a rendszerváltás átmeneti feszültségek után meghozza gyümölcsét. Az átmenet hosszabbnak bizonyult, mint gondoltuk, a gyümölcsök egy része szépen beérett, más része zölden leesett a fáról..., vagy éppen arra vár, hogy a napfényes jövő, érlelő sugaraival zamatossá, édessé tegye. A rendszerváltás a munkaügy területén is jelentős változásokat hozott: a munkaerőpiaci intézményrendszer kiépülése, érdekegyeztetés bevezetése, a sztrákjog, a bérszabályozás kötöttségeinek megszüntetése, foglalkoztatási törvény stb. A korabeli és jelenlegi dokumentumok alapján hű képet kaphatunk arról, honnan indult el a munkaügyi rendszerváltás folyamata és napjaink valóságával összevetve arra a kérdésre is választ adhatunk: mekkora utat tettünk meg és hol tartunk ma.
Tovább a műhöz
(...) Értekezésünket rövid fogalmi tisztázással kezdjük. Előbb a fejlett országokban (OECD) és ezen belül az Európai Unióban elfogadott meghatározásokat nézzük át, majd rátérünk a romániai vonatkozásokra. Tisztázzuk előbb a vidéki település fogalmát. Az OECD egyetlen mutatószámot használ a vidéki és a városi település megkülönböztetésére, mégpedig az egy négyzetkilométerre jutó lakosok számát. Vidéki településnek tekinti azt, ahol a népsűrűség kisebb, mint 150 lakos négyzetkilométerenként. Az EU szintjén a népsűrűség 115/km2, így az Európai Unió 100 fő/km2-t használ kritériumként. Magyarországon azt a települést tekintik vidékinek, amely városi státussal nem rendelkezik, vagy rendelkezik ugyan városi státussal, de lakónépessége 10 ezer főnél kevesebb. A következőkben a rurális vagy vidéki térség fogalmát tisztázzuk. Az Európa Tanács által elfogadott Vidéki Térségek Európai Kartája a következő meghatározást adja: A vidéki térség olyan szárazföldet, belső vagy tengerparti területet jelent, amely a kisvárosokat és a falvakat is magában foglalja, és a terület nagy részét a következő célokra használják: - mezőgazdaság, erdészet, akvakultúra és halászat; - a vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenységei (kézművesség, ipar, -szolgáltatások stb.); - nem városi jellegű üdülési és pihenési (vagy természetvédelmi), továbbá más …
Tovább a műhöz
Azoknak a hr-szakembereknek, vállalatvezetőknek és érdeklődőknek, akik hatékonyabbá kívánják tenni az eddig kialakult juttatási gyakorlatukat, növelni szeretnék a juttatások ösztönzési szerepét, valamint jobban kívánnak igazodni munkatársaik változó demográfiai összetételéből fakadó eltérő igényekhez. A könyv segíthet abban is, hogy az egyre divatosabbá váló cafetéria (rugalmas) juttatási rendszerek bevezetését fontolgatók alaposabban áttekintsék a problémakör komplexitását és a megvalósításához szükséges lépéseket. Haszonnal forgathatják olyan szakemberek is, akiknek szervezeténél már működik ilyen rendszer, de a bevezetés óta eltelt változások miatt esetleg a meglévő rendszerüket újra kellene gondolni, jobbá és hatékonyabbá kellene tenni. A könyv számos példát és értelmezést tartalmaz, így jó segédanyagul szolgálhat az egyetemi oktatás számára is. (...) Az emberi erőforrás (EE) szerepe és jelentősége talán még soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban és ez a trend minden valószínűség szerint folytatódik. A jól képzett, motivált, teljesítőképes és folyamatos megújulásra képes munkaerő - az általános munkaerő túlkínálat mellett - olyan szűkös erőforrást jelent, amelyért a munkáltatók egyre élesebb versenyt folytatnak. Versenyeznek a minőségi munkaerő megszerzéséért, megtartásáért, lojalitásának biztosításáért és azért, hogy a …
Tovább a műhöz
A Pécsi (Janus Pannonius) Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán 1970 óta kiemelt hangsúlyt kap a gazdaságtudományok módszertani megalapozása. Nincs ez másképp a Statisztika oktatásában sem: elődeink, illetve mi magunk több mint három évtizede tanítjuk a jövő közgazdászait az adatgyűjtés és -elemzés fontosságára, igyekszünk megértetni azt, hogy a változatok ütköztetése, a jelenségek modellezése elengedhetetlen a jó döntéshozatalhoz. A statisztika tárgykörének oktatása során a hallgatók által kötelezően felveendő félévek száma, az egyes félévek óraszáma sokszor változott. Az aktuális tantervek, illetve tanterv-készítők módszertani tárgyakról alkotott elképzelése az idők során különböző volt. Sokszor gondolták a tanmenet összeállítói, hogy a matematika eszköztárára erősen támaszkodó Statisztika túl nehéz, feleslegesen terheli a hallgatót. Máskor - éppen ellenkezőleg - az a feltevés dominált, miszerint a szakmai tárgyak korrekt, a nemzetközi oktatási és kutatási standardoknak megfelelő tanítása elképzelhetetlen módszertudományok, sztochasztikus modellezés nélkül. A számítástechnika fejlődése, a PC-k megjelenése a mindennapi életben, azt eredményezte, hogy a tömegesen előforduló jelenségek mérését, leírását, modellezését célzó statisztikai eszközök végre „életszagú” példákon, valódi döntéseken keresztül illusztrálhatok, így az …
Tovább a műhöz
A közgazdászképzés pécsi megindulásának huszonöt éves jubileumához érkeztünk ebben az évben. A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatóközössége úgy határozott, hogy az évfordulót tudományos rendezvénysorozattal és két jubileumi kötet megjelentetésével teszi emlékezetessé. Az első kötet a Kar történetét, a közgazdászképzés fejlődését és a jövőre vonatkozó elképzeléseinket mutatja be. A második kötet - amit most kézben tart a Kedves Olvasó - a Studia Oeconomica jubileumi különszáma. Ezt olyan mustrának szánjuk, amelyben a most huszonöt éves Kar oktatói adhatnak számot tudományos-kutatási eredményeikről. A tudományos kutatás, és a kutatási eredmények közzététele rendkívül fontos területe az egyetemi életnek. Ez az a tevékenység, amely megkülönbözteti az egyetemet a képzés alacsonyabb formáitól, ez az, ami az oktatás minőségét is fémjelzi, ez az, ami rangot ad. A közgazdasági (beleértve természetesen az üzleti diszciplínákat is) kutatásokat és a publikációs tevékenységet az elmúlt évtizedekben a relatív elzárkózottság, a belteijesség, a világ fő áramlataitól való részleges elszakadás jellemezte. A magyar kutatók a vezető nyugati publikációkhoz nem, vagy csak nehezen juthattak hozzá, külföldön (nyugaton) csak kivételes esetekben publikálhattak. A rendszerváltás e területen is gyökeres változásokat hozott: …
Tovább a műhöz
Tisztelt Olvasó! Ez a tankönyv a Számvitel című alapozó tárgy sikeres teljesítéséhez szükséges alapvető számviteli ismereteket tartalmazza. A témaköröket a tárgy tematikájához illeszkedve, az ott elvárt tudásszintnek, tanulási kimeneteknek megfelelően állítottuk össze. Az egyes fejezetek a lehetőség szerint tömören kifejtett elméleti anyag mellett sok megoldott mintapéldát is tartalmaznak, melyek a szabályok gyakorlati alkalmazásának szemléltetését szolgálják. Meggyőződésünk, hogy az elméleti ismeretek és a gyakorlati példák – a gyakorlatokon megoldásra kerülő további feladatokkal együtt – megfelelő alapot szolgáltatnak a tárgy vizsgakövetelményeinek teljesítéséhez. A témakörök feldolgozáshoz sok sikert és kitartást kívánunk: A szerzők --- Számvitel: olyan tevékenységek összessége, amelyek célja az objektív információszolgáltatás az adott gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről mind a belső, mind a külső felhasználók számára. A Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) célja: a hatálya alá tartozók információ-szolgáltatásának szabályozása annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről megbízható és valós összkép álljon rendelkezésre a piac többi szereplője számára. A törvény hatálya a gazdálkodóra terjed ki. A gazdálkodó fogalmába tartozik a vállalkozó, az …
Tovább a műhöz
A könyv a „Vezetőképzésért Alapítvány” támogatásával készült. A IV, V. és X. fejezet alapjául szolgáló tanulmányok az Országos Tudományos Kutatási Alap 1294. sz. programja keretében készültek. | Különböző szakmai fórumokon egyre többször hangzik el, hogy a vállalatok sikeres privatizációjához nem elég csak a tulajdonosváltást végrehajtani. A privatizációt követő piacosítás során igen sokféle változtatást kell végrehajtani a vállalatok szervezetében. Az egyre nagyobb piaci versenyben ma már nem kell a vállalati vezetőket arra ösztökélni, hogy fejlesszék cégük marketing szervezetét, vagy hatékonyan működő ügynökhálózatot építsenek ki, estetleg javítsák controlling munkájukat. Az említett beavatkozások a vállalatok szervezetébe a siker alapvető kritériumaivá váltak. Jogosak azonban olyan kérdések is, mint: Mi a helyzet a vállalati személyzeti munka területén? Mit kell tenni ezen funkció korszerűsítéséért? Mielőtt a kérdések megválaszolásába belekezdenénk, feltétlenül utalni kell a következő két ellentétes tendenciára. Egyrészt rá kell mutatni arra, hogy a vállalati személyzeti munka számos okból kezd itthon is reflektorfénybe kerülni. A rendszerváltás és a hozzá kapcsolódó gazdasági struktúraátalakítás nyomán jelentős munkanélküli réteg jött létre hazánkban. Ennek hálózata (átképzési programok stb.) számottevő támogatást igényel a …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 157-168 az összesből: 199