Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 25-36 az összesből: 199

Találatok


Az állampolgárnak, ha eldöntötte, hogy vállalkozó lesz, többirányú tájékozódást kell végeznie. Már a döntést megelőzően benne van egy folyamatban, amely kikényszeríti ezt a döntést. A mai magyar vállalkozásalapítóknak csak csekély része örökölt működő vállalkozást, bevezetett céget családjától vagy környezetétől. A döntést kikényszerítheti valamilyen kényszerhelyzet, pl. munkahely elvesztése, de valamilyen nagy piaci lehetőség ígérete is. Akár egyéni, akár társas vállalkozás alapítása előtt áll valaki, alaposan meg kell fontolnia a következőket: - Egyéni tulajdonságok - Egyéni, karakteres tulajdonságai képessé teszik-e a “védett” alkalmazotti lét helyett a szabadabb, de nagyobb fizikai és lelki állóképességet követelő vállalkozói munkára? Vannak-e ebben segítőtársai (család, szakmai környezet)? Egy esetleges kudarcba fulladt vállalkozás után van-e olyan anyagi biztonságot is jelentő háttér, amelybe visszalépve egzisztenciálisan nem történik katasztrófa? Teljes erőbedobással, minden anyagi erőt beadva a vállalkozásba a vállalkozót ugyanis az a veszély fenyegeti, hogy nincs kellő rálátása a vállalkozásra, ezért „életre-halálra", s így túlfűtötten vállalkozik. Egy esetleges kudarc alapjaiban rengeti meg a maga és környezete létét. (Más kérdés, hogy az elmúlt évek cégalapítási lázát az az egzisztenciális bizonytalanság fokozta, amit a …
Tovább a műhöz
„Kezdjük el a józan ész alapján.” - írja Schumpeter híres elmélettörténeti művében. „A 'tudományos* közgazdászt a többi gazdasági problémákról gondolkodó, beszélő vagy író embertől bizonyos eljárások birtoklása különbözteti meg. Ezek három területhez tartoznak: ‘elmélet’, statisztika, történelem. Ez a három alkotja együttesen azt, amit Gazdasági Elemzésnek nevezünk.” Ma, amikor a közéleti viták könnyedén hivatkoznak „izmusokra”, amikor tankönyveinkből elsajátított gondolati sémák gyakran minden mérlegelés nélkül „tudományos" bizonyítékként lépnek elő, félve kérdezhetünk rá forrásaikra, bizonyítékaikra, s gyakran kísérletet sem teszünk arra, hogy megvizsgáljuk, a schumpeteri kritériumok bármelyikének próbáját kiállnák-e. Ma, amikor a „tudományos” cikkek olvasása a matematika bizonyos ágainak készségszintű ismeretét tételezi fel, amikor korszerű ökonometriai apparátus nélkül tömeges adatokkal dolgozó, azokat tárgyaló-elemző cikk bizonyos folyóiratokban meg sem jelenhet, könnyen elfelejthetjük, hogy a schumpeteri három terület mindegyikét figyelembe kell vennünk, s kényszerhelyzetben nehéz választás elé állna, aki a „tudományosság” és „a józan ész” követelményeinek is szeretne megfelelni. Schumpeter a saját feltételezett kényszerhelyzetét így kezeli: „ha gazdaságiam munkámat újra kellene kezdenem, s azt mondanák, hogy …
Tovább a műhöz
A bűnözés (ami alatt most ismertté vált bűnözést értünk) elleni harc fontosságát minden társadalmi formáció felismerte, és a legkülönfélébb módokon gyakorolja is. Mivel s látens bűnözés a regisztrált bűnözéstől mind struktúrájában, mind pedig dinamikájában eltár, az általános bűnözésellenőrzési módszerek használhatósága kétségessé válik. Hipotézisek arra a kézenfekvő kérdésre, hogy az ismertté vált bűnözés reprezentálja-e az ősszbűnözést, és ezen belül a látens bűnözést Wadler-től kezdve ismertek. Ezek legfontosabbika az ún. konstans társadalmi viszonyok törvénye. Amikor Sack (1974. 65.) “a hagyományos kriminológia ismeretelméleti bűnbeeséséiről beszél, úgy ez annak a módszernek a kritikáját Jelenti, hogy a kriminológia a társadalmi ellenőrző szervek által bűnösként deklarált tettest tette a kutatás tárgyává, noha ez e tárgy kétségkívül nem Jelenti a bűnözés összességét. Továbbiakban Sack (1974. 67.) "egy "jéghegy csúcsá"-val szemlélteti az ismertté vált és a látens bűnözés viszonyát. A sokat emlegetett (de empirikusan soha sem igazolt) konstans társadalmi viszonyok törvénye azt a hipotézist fogalmazta tehát meg, hogy az ismertté vált bűnözés tendenciájában és struktúrájában reprezentálja az összbűnözést, mert hisz mindkettő azonos okrendszerből táplálkozik. Lényegében ez a hipotézis olvasható a magyar szakirodalomban …
Tovább a műhöz
A világgazdaság hosszú történelmi út során alakult ki, időben a tőkés termelési mód kibontakozására esik kialakulása. Ezt megelőzően is voltak olyan térségei a világnak, amely fejlettségével, hatalmával egy kontinens vagy egy nagyobb térség vezető hatalma volt. Ezeket a mai szóhasználattal élve koruk gazdasági (politikai, katonai) centrumának nevezhetjük. A gazdálkodás kezdeteinek kialakulása összefügg a pleisztocén vége felé elkezdődő klímaváltozással. Nagy felmelegedés indult meg, az addigi éghajlati területek átrendeződtek, északabbra tolódtak amihez alkalmazkodni kellett a gyér népességnek. 10-12 ezer éve az addigi gyűjtögetés helyett megjelent a földművelés és állattenyésztés. Ez kezdetben a Zagrosz hegységből terjedt szét Mezopotámiába, Nílus felső völgyére és a Jordán mellékére. A vadászat feltételeit a szárazabbá váló klíma rontotta, emiatt megpróbálkoztak a háziasítással. Mintegy 5-10 ezer évvel ezelőtt részben egymással párhuzamosan a Föld több pontján is megindulnak a gazdálkodás kezdeti lépései. Ebben Elő-Ázsia járt az élen, ahol a gabona (búza, árpa) termelése mellett az állattenyésztés (kecske, juh) is megjelenik. Ugyancsak itt öntözik először a földet a termés-mennyiség növelése érdekében. Délkelet-Ázsiában a monszun éghajlat miatt a rizstermelés honosodott meg, s innen terjedt el a Huangho völgyéig, valamint Elő-lndiába. Ez a …
Tovább a műhöz
A repertórium egy régi változatát már elkészítettem 1982-ben a KSH Könyvtárában, a TEXTPAC programcsomag szerint, amit más földolgozásokhoz használtak. Így nem volt lehetőségünk a munkámhoz szükséges módosításokra. Tudomásul kellett venni az ebből adódó korlátokat és hiányosságokat. Közülük is a legsúlyosabb, hogy a tárgyszavas részben az egyes bibliográfiai tételeknél a számítógép nem írta ki a szerzőt. De még így is érdemes volt elkészíteni a munkát, hiszen még e hibával együtt is ez a legrészletesebb tartalmi föltárás, másrészt az 1982-ben Budapesten rendezett Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszusra időzítettük a megjelenést. A mostani repertóriumhoz a pécsi Egyetemi Könyvtár tudományos titkára, Bogárdi János írt programot. Az általam használtak közül messze a legjobbat. Most ezt nyújtom át a szíves érdeklődőknek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1894-ben megindított folyóirata bevezetőjében Paikert Alajos szerkesztő a következőképpen összegzi vállalkozásuk célját: „Szükségtelen kiemelnünk, hogy Magyarország, mint a múltban, jelenben és jövőben is agrikol államnak története, társadalmi fejlődése nemcsak szoros összefüggésben állt földmívelő népe, a birtokos nemesség és a régi jobbágyok fejlődésével, hanem egyenesen ezek története, ezek fejlődése a tulajdonképeni nemzet történelme,... Sajnos, a magyar történetírás, mint …
Tovább a műhöz
Bibliográfiám első kiadása a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában jelent meg 1983-ban. A munkát a KSH Könyvtárában a KSH IBM 370-es számítógépével, a TEXT-PAC programcsomag szerint készítettem. A más munkálatokra használt programcsomag számomra olyan korlátokat tartalmazott, amelyeket csak úgy tudtam kiküszöbölni, hogy a szerzői és a tárgyszó részt egy közös betűrendbe hoztam össze. Most a két részt – az eredeti terveimnek megfelelően, a jobb használhatóság érdekében – ismét elkülönítettem egymástól. A gyakrabban előforduló folyóiratok és sorozatok címeit rövidítettem. A rövidítések feloldása külön jegyzékben szerepel. Az anyaggyűjtést Bíbó István végezte. Ezt az igazság kedvéért beírtam az első kiadás kéziratának előszavába, azonban a megjelenéskor Bibó István neve már nem szerepelt benne. Az irdatlan nagy cédulahalmazból – minden mű minden megjelenését pontosan regisztrálta – válogattam ki mintegy 2600 tételt. A bibliográfia a közigazgatás részfeladatainak teljes spektrumát átfogja. A kormányzati igazgatásra, a jog és a közigazgatás viszonyára, a helyi és területi igazgatásra, a közigazgatás személyi állományára a meghatározó munkákat tartalmazza, az elemző és ismertető tanulmányokkal együtt. A kötet, mint a közigazgatási irodalom összefoglalása, szervesen kapcsolódik az Állam- és jogtudományi bibliográfiához. Remélem, hogy …
Tovább a műhöz
E könyvet - a szerző reménye szerint - azok a gazdaság elméleti kérdései iránt érdeklődő, formálódó közgazdasági felfogással rendelkező olvasók forgathatják haszonnal, akik nem elégszenek meg a közgazdaságtan "uralkodó irányzata" elveinek és eszközeinek megismerésével, hanem igényt formálnak arra is, hogy elmélyüljenek a következő alapkérdésekben: — mely közgazdasági problematikák megoldására fogalmazódtak meg az egyes makroökonőmiai elméletek; — melyek az egyes teóriák legfontosabb posztulátumai — ama "uralkodó irányzata"-az alapvető elméletek szintézise /?/, konglomerátuma/?/-milyen elvek "feladását" követelte meg az egyes alapvető elméletek esetében, és főleg — a megváltozott feltételek között újratermelődő, illetve először megfogalmazódó gazdasági problémák mennyiben eredményezhetik egyik vagy másik reneszánszát, illetve mennyiben válthatnak ki struktúramódosulást az uralkodó irányzaton belül. A tárgyalásra kerülő három elmélet kiinduló posztulátomaiban, feltételrendszerében annyira jelentősek a különbségek, mindegyik annyira nagy súllyal jelenik meg a mai elméleti rendszerben és annyira meghatározó szerepet tölt/het/ be az elmélet továbbfejlődésében, hogy önálló feldolgozásuk nélkül csak leszűkített, bizonyos mértékig torzított kép alakulna ki a makroökonómiáról. A könyv szeretne túllépni saját korlátain. Szeretné felkelteni …
Tovább a műhöz
E könyv megírásának célja a kétszintű, bolognai rendszerű közgazdász és menedzserképzés programjában szereplő makroökonómia oktatás támogatása. Mivel a mikroökonómiával szemben egységes standard makroökonómiai elmélet mind a mai napig nem alakult ki, egy tankönyv szerzője a következő lehetőségek közül választhat: Az első, hogy figyelmen kívül hagyva az egyes elméleti iskolák szembenállását, megkísérli azokat szintetizálni, s ilyen módon egy többé-kevésbé konzisztens és koherens ismerethalmazt adni az olvasó kezébe. A második, hogy legalább a rövid- és hosszú távon érvényes összefüggéseket egymástól elválasztva tárgyalja. A harmadik, hogy külön-külön ismerteti minden olyan iskola, illetve gondolkodási irányzat eredményeit, melyek napjaink makroökonómiai gondolkodását meghatározzák. Ez a könyv a harmadik lehetőséget választja. Egyrészt azért, mert e sorok írója szerint ez a legkorrektebb eljárás mind az Olvasóval, mind pedig a makroökonómiával szemben. Másrészt ez a szerkezet felel meg legjobban a bolognai folyamatból adódó követelményeknek. Ennek megfelelően a könyv két nagy részre tagolódik. Az egyes részek körülbelül egy félév tananyagát ölelik fel. Az első azokat az ismereteket tartalmazza, amit mindenkinek tudnia kell, aki az alapképzésben bármelyik szakon oklevelet szerez. Ebben a részben a XX. század legjelentősebb makroökonómiai irányzatának, …
Tovább a műhöz
Amikor legutóbb egy magát marketingorientáltnak tartó nagy cégnél mérnököknek és tudósoknak szemináriumot tartottam, nagyon csalódottan tapasztaltam, mennyire keveset tudnak a témáról. Ráadásul a csoport általános elképzelése az volt, hogy a műszaki emberek azok, akik értékeket teremtenek, míg marketinggel foglalkozó társaik csak olyan dolgokra herdálják el a vállalat erőforrásait, aminek később nem sok hasznát látják. Nagy adag cinizmussal és marketingellenes hozzáállással kellett szembenéznem. Hamarosan rá kellett ébrednem, hogy ez a vállalat a marketingorientált szerepet csak eljátssza. Az igazság az, hogy addig egyetlen cég sem tekintheti magát a piac által irányítottnak, vagy fogyasztóbarátnak, amíg minden tevékenységében el nem fogadja ezen fogalom érvényességét. A szervezetben minden embernek, beosztásától függetlenül, hinnie kell a marketing alapelveiben és azok sikerhez vezető értékében. Amíg csak a marketingszemélyzet hisz benne, addig a cég egésze aligha látja hasznát. Én, aki egyetemi oktatóként és konzulensként életem tekintélyes hányadát a marketing tanainak hirdetésével töltöttem, frusztráltnak és levertnek éreztem magam. Rá kellett ébrednem, hogy a marketinget, mint hivatást elfelejtették a nem marketinges személyzet körében reklámozni. Tagadhatatlan azonban, hogy az emberek jártassága jelentősen fejlődött e területen az elmúlt évtizedben. Az igazi …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán (és annak jogelődjén) 1972 óta foglalkozunk a menedzsment tudományterületének és szakmájának kérdésköreivel. Az idők változásával tudásanyagunk is formálódott, de elkötelezettségünk sohasem változott az oktatás fontossága és a jövőt szolgáló ismeretek átadása iránt. Hallgatók ezrei tanulták tőlünk a vezetés és szervezés elméleteit és gyakorlatát - az alapvető koncepcióktól a bonyolult megoldásokig. Ezen tananyagot a Bologna alapképzés hallgatóinak készítettük azzal a céllal, hogy kiemeljük számukra a szervezet és a vezetés témaköreiből azokat a kérdéseket, amelyek a modern menedzsment tudásanyagának alapjait alkotják. Az ismeretanyag ugyan nem alkot kerek egészet - inkább a „management mix” jelzővel illethető, de a tartalom kiválasztásánál lényeges szempont volt, hogy az mind az időtálló, mind pedig a jelen és a jövő szempontjából legfontosabb tudás elsajátítását lehetővé tegye. A képzés jellegének megfelelően alapvető ismereteket tartalmaz, amelyre a későbbiek során a szakirányú képzésben további tananyagok épülhetnek. Az általunk használt megközelítés középpontjában a szervezet belső kérdései állnak; kiegészítve azt a globális világ, a környezet, a stratégia legfontosabb kérdéseivel. A tanulást azzal kívántuk megkönnyíteni, hogy a hallgatók számára összeállítottuk a fontos …
Tovább a műhöz
A minőséget sokan, sokféleképpen értelmezik. Általánosságban kétféle értelmezés különíthető el: a fogyasztói alapú és a szabvány alapú értelmezés. A fogyasztói szemlélet az alapján tart egy terméket vagy szolgáltatást minőséginek, hogy az megfelel-e a fogyasztó elvárásainak, igényeinek. Ahogy Jurán (1988) fogalmaz: „a minőség megfelelés a fogyasztó igényeinek”. Minden fogyasztónak valamiféle elvárásai vannak az egyes termékekkel szemben, melyek az áron kívül szubjektív tényezőktől is függnek. Ez alapján a minőség: minőség = fogyasztó benyomása - fogyasztó elvárása. A minőség növelhető a benyomás növelésével vagy az elvárás csökkentésével. Ez az értelmezés egyben azt is jelenti, hogy egy drágább, jobb termék nem feltétlenül jelent magasabb minőséget a fogyasztó számára, mint egy olcsóbb, amely szintén jól kielégíti az igényeit. A fogyasztói alapú minőséget hívják piaci alapú minőségnek is. A termék vevő számára nyújtott értéke alapján öt termékszintet lehet megkülönböztetni, mely egy szálloda példáján keresztül kerül bemutatásra: Alaphasznosság: amit a vevő valójában megvesz (egy szállóvendég pihenést és alvást vásárol). Alaptermék: az alapvető termékfunkciók megléte (egy hotelszobához jár ágy, szekrény). Elvárt termék: a fogyasztó által elvárt termékfunkciók megléte (tiszta ágy, friss törülköző, nyugalom). …
Tovább a műhöz
Az állótőke újratermelését, benne az amortizáció szerepét az elmélet fejlődésén keresztül vizsgálhatjuk. A közgazdasági gondolkodásban a 18. század közepétől fedezhetünk fel az álló- és forgótőke elhatárolására, valamint az állótőke pótlására utaló nyomokat. Először a fiziokraták munkáiban kezdődik az üzemi forgótőke /avances annuelles/ megkülönböztetése az állandó tőkétől /avances primitives/. Marx A Tőke második kötetében lényegretörőnek minősíti Quesnay megkülönböztetését mivel ő a termelőtőke két elemének különbségét a késztermék értékébe való bekerülés eltéréseként ábrázolja.A termelő tőke bizonyos része egy év alatt, másik része pedig hosszabb idő /tíz év/ alatt térül meg. Quesnay a különbségeket magából az újratermelési folyamatból és annak szükségszerűségéiből vezette le. Ahhoz, hogy ez a folyamat folytonos legyen, az évi termék értékéből az évi előlegek értékét évente teljesen pótolni kell, a befektetett tőke értékét viszont csak apránként, úgyhogy azt csak évek során kell teljesen pótolni és ezért teljesen újratermelni. Marx ugyanitt arra is utal, hogy a későbbi fiziokraták az említett előlegeket /avances/ egyre gyakrabban tőkének nevezik. Mindazonáltal figyelemre méltó R. Meek megjegyzése a fiziokraták műveit feldolgozó munkájában. Ő az avances annuelles és avances primitives kategóriákat "annual …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 25-36 az összesből: 199