Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Az értekezés alapgondolata is lehetne ez a kétségeket ébresztő megállapítás, amely jó háromnegyed évszázad múltán sem sokat vesztett aktualitásából. A közgazdasági gondolkodás és a vállalkozói gyakorlat eme örökzöld jelensége egyre újabb szerzőket késztet számtalanszor definiált tételek és konklúziók újrafogalmazására, illetve arra, hogy a mindenkori, "új viszonyok" közepette vizsgáljuk meg az amortizáció funkcióit és jelentőségét. Nem kis rezignáltsággal azt is mondhatnánk,
hogy az amortizációval foglalkozó szerzők semmiben nem egyeznek meg egymással, ha csak abban nem, hogy a másik vagy a többi szerző valamiben téved a tárggyal összefüggésben. Egyvalamiben csaknem teljes egyetértés nyilvánult meg a legkorábbi időktől kezdve, nevezetesen abban, hogy a normál amortizáció olyan kalkulációs elem a vállalkozás számára, amelyet a profit meghatározása előtt kell számításba venni. Csaknem egy évszázada íródnak a legkülönfélébb célzattal szakmunkák az amortizáció tárgyában, ennek ellenére mindmáig tartja magát a kételkedés, hogy mily keveset is tudunk az igazi amortizációról, az "economic depreciation"-ról. A közgazdaságtan kézi- és tankönyvei az amortizációt a leggyakrabban a számvitel gondolatkörében tárgyalják, de sokszor nem kevés alappal feltételezik, hogy e kategóriának igazán nem is fontosak az elméleti vonatkozásai. Munkánk e közkeletű …
Tovább a műhöz
A munkaidő-gazdálkodás kidolgozásakor szükséges, hogy a vállalat ismerje a leglényegesebb tartalékokat, veszteségforrásokat. A tartalékok, veszteségforrások jelentős része feltárható és realizálható, ha Ismerjük a munkaidő szerkezetét. Az első ilyen irányú vizsgálatokat a XX. század elején az Egyesült Államokban végezték. A munkaidő szerkezetét vizsgáló módszereket Időtanulmányoknak hívjuk. Az időtanulmányok lehetővé teszik a műszakon belüli kieső és veszteségidők felderítését, és olyan szervezési intézkedések, tervek készítését, amelyek végrehajtásával csökkenthetők a kieső és veszteségidők, és növelhető ezáltal a termelékenység. Mindennek fontosságát napjainkban, amikor a munkaerő extenziv növelésére egyre kevesebb lehetőség nyílik, nem kell külön hangsúlyozni. Az állami iparban 1960-hoz viszonyítva 1975-re a munkások száma csak 22,1 %-kal nőtt, de 1969 óta /127,3 %/ egyenletesen csökken. A csökkenés fontosabb okai: a mezőgazdasági üzemek megszilárdulása, a szolgáltatások dinamikus fejlődése, és demográfiai okok. A munkaerővel való ésszerű gazdálkodásra az MSZMP II, Kongresszusa is felhívta a figyelmet: "Munkánk megjavitásának fontos követelménye, hogy jobban éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek az üzem- és munkaszervezésben, a munkaerőgazdálkodásban, a munkaidőalapok jobb kihasználásában rejlenek.
Tovább a műhöz
Az 1950-es évek óta a világgazdaság új súlypontjainak egyike a szolgáltatás szektor nemzetgazdaságokon belüli látványos növekedése, azon belül pedig a turizmus szerepének folyamatos erősödése. Napjainkra a turisztikai világpiac egy összefüggő, interdependens rendszert alkot, melyben a keresleti és a kínálati oldal térben és időben is jelentős változásokon ment keresztül, mind a mennyiségi, mind a minőségi összetevőket tekintve. Még mindig újabb és újabb
területek kapcsolódnak be a nemzetközi és a belföldi turizmusba egyaránt, a kiéleződő versenyben pedig csak az az attrakció, desztináció vagy turisztikai szereplő maradhat talpon, amely, és aki a színvonalbeli és mind magasabb minőségi elvárásoknak is megfelel. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a turizmus regionális kötődése, a lokalitás jelenléte is igen
lényeges tényező, mivel a mindenkori attrakciók túlnyomó többsége egy adott hely, térség, természeti táj vonzerőire alapozva jön létre. Azzal pedig, hogy egy térség, lokáció turisztikai kínálatára megfelelő infra- és szuprastruktúra kiépítése is megvalósul, az idegenforgalom a területi folyamatok alakítójává is válik, hiszen ezen folyamatok többek között hatnak a településszerkezetre, a foglalkoztatásra, a térségi kapcsolatok alakítására, a környezet formálására, illetve befolyásolják az életmódot, az életminőséget is. A legfrissebb adatok tanúsága …
Tovább a műhöz
An Introduction to Human Resource Management is an ideal text for those studying human resource management for the first time. This straightforward and accessible book takes the reader through both theoretical and practical aspects of the subject and is designed to be used concurrently with semester-based teaching. The range and nature of HR work is illustrated by a combination of real- I ife case studies and examples of current research that will heighten awareness of the key issues involved in HR today. All fundamental issues within contemporary HRM are covered in this text including: employee relations, performance management, equal opportunities, learning and development, health and safety, with an entire chapter devoted to international HRM. This updated third edition is an indispensable resource for students looking for a solid foundation in the principles of HRM. To help with revision, understanding and application, there are additional online resources including extra case studies and quizzes. New to this edition: New activities throughout to reflect on chapter learning Contemporary case studies to help put theory into practice Extra online testing material to aid revision of HRM principles Online annotated further reading guide to help students read around the text and further their research. John Stredwick is a writer and consultant in human resources, specialising in reward and flexible working practices. He spent 25 years as an HR practitioner, including …
Tovább a műhöz
Bevallom, a nonprofit szektor témáját tulajdonképpen véletlenül találtam meg. Marketing szakos közgazda végzettségemmel eredetileg az üzlet világába készültem. Az 1980-as évek közepén azonban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem marketing szakos szakközgazdász hallgatójaként - elsősorban diplomamunkám megírása céljából - a marketing elmélettörténetének kutatásával kezdtem foglalkozni. A marketing számomra - és azt hiszem nem voltam egyedül - még a piaccal, az üzlettel volt egyenlő. A külföldi szakirodalmat olvasva meglepetten tapasztaltam, hogy a téma nyugati teoretikusai körében akkor már általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy a talán "legprofitorientáltabbnak" tartott menedzsment diszciplína sokkal több, mint a vásárlók megnyerésének és megtartásának művészete. Vagyis a marketing a vállalkozások piaci kapcsolatainak szervezésén túl alkalmas a nonprofit szervezetek, a társadalmi kampányok, az állami szolgáltatások - röviden az üzleti szférán túli szervezetek és tevékenységek - menedzselésére is. A gyakorlat mindezt igen tiszteletlenül még ennél is jóval előbb felismerte. A siker reményében mindenféle elméleti megfontolás nélkül számos jótékonysági, adománygyűjtő, környezetvédelmi, egészségnevelési és elnökválasztási kampány szervezője, sok művészetpártoló, szabadidős, oktatási és jogvédő szervezet menedzsere fordult szívesen - néha …
Tovább a műhöz
Meghatva fogok egy életnek leirásába, a mely életfolyamnak medrét az élő hit vizei mosták szüntelen, de habjait a szenvedések sziklakövei tördelték. Egy életet akarok leírni, melynek küzdelméhez az erőt egy hatalmas impulzus szolgáltatta, az a gondolat: Isten a kezdet és a vég; egy életet, melyet nem a világfájdalmas lelkek, hanem a szentek csodálatos melánkóliája kisért a bölcsőtől a sírig, és melynek állandó, a bánat fellegein is átragyogó fényét, derűjét az Isten kegyelmének napja szolgáltatta — egy életet, melynek sóhaja, imája úgy hangzott e siralomvölgyböl az egek magaslatáig, mint valami tövisek között vergődő fehér galamb fájdalmas nyögése, búgása a lég napsugárdús mezőinek szabadsága után. Egy gondolat irányította minden cselekvését, egy erény hevítette minden érzését — az Isten. A mily nehéz ily erényekben gazdag életnek hű képét adni, ép oly üdvös ily életnek folyását vizsgálni, szemlélni. Leikébe tekinteni annak, kinek lelkében mint a csendes tó tükrén a csillagos ég képe látható, hatalmas ösztönül szolgálhat mindenkinek, ki önmaga is a tökéletes életnek rögös, de kimondhatatlan lelki édességekkel járó és mennybevezérlő ösvényére kívánkozik; kétszeresen is üdvös lesz szemlélni azt az életet, melynek utolsó kilencz esztendeje egészen a mienk, az oltáregyesületé volt s ennek sorsával egybeforrt.
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében folyó Jogi asszisztensképzés hallgatói ennek a jegyzetnek a segítségével sajátíthatnak el ismereteket a piacgazdaság fő folyamatairól és fogalmairól. A jegyzetben található fogalmak többségével a hétköznapi életben találkoztak, indokoltnak látszik, hogy tartalmukat, szerepüket a gazdaság életében megismerjék. Naponta találkoznak olyan fogalmakkal, mint vállalat, háztartás, fogyasztás, megtakarítás, kamat, profit, munkanélküliség, infláció. A tömegkommunikáció gyakran közöl olyan fogalmakat, mint
GDP, növekedés, folyó fizetési mérleg, költségvetési egyenleg. A jegyzet feladatának tekinti, hogy a gyakran használt fogalmakat rendezze az olvasó részére, ezért a jegyzet végén találkozhatnak a fogalmak jegyzékével (melyik fejezetben, melyik oldalakon fordul elő a fogalmak magyarázata). Ez a jegyzet nem a minden felsőoktatási intézményben oktatott
mikroökonómia és nem makroökonómia, de nem is a szó megszokott értelmében vett bevezetés a közgazdaságtudományokba. A hazai gazdaság (az 1989 óta folyó átmenet - transzformáció - útján) ma már piacgazdaságnak minősíthető. Meg kell ismerkedni azzal, mit jelent a piacgazdaság, milyen intézmények jellemzik, mit jelent a piac és milyen folyamatok hatására alakulnak a javak és szolgáltatások árai, mitől függ a bérek alakulása, mi határozza meg a családok - …
Tovább a műhöz
A piac varázslói
- 2015
Egy gazdasági könyvsorozat ötödik kötetét tartja kezében az olvasó. Egy sorozatét, amely fülszövegének tanúsága szerint „olyan könyveket szándékozik a magyar olvasókhoz eljuttatni, amelyek hosszú távon kiállták az idő próbáját...". Mivel az OTP Bank a Befektetések Klasszikusai sorozatnak indulása óta támogatója, alkalmam nyílt mind az ötöt már megjelenésük előtt elolvasni. Megvallom, mindegyiknek külön-külön meg kellett győznie, hogy igenis aktuális tud lenni napjainkban egy 1949-ben, 1958-ban, 1997-ben és 1924-ben íródott mű. Bár A piac varázslói a maga 1989-es „születési évével" a második legfiatalabb a sorban, attól tartottam, hogy a kiadó ezúttal mellényúlt. Mire azonban a kötet végére értem, beláttam: aggodalmam alaptalannak bizonyult. Alaptalannak, mert ez a könyv nem a kereskedésről szól. Egészen pontosan nemcsak a kereskedésről - hanem a sikerről, a munkáról, a hozzáállásról, a tehetségről és a szerencséről. Arról, hogy milyen szerepe van a sikerben a munkának, a hozzáállásnak, a tehetségnek és a szerencsének. (Nem lövöm le a könyv poénját, ha elmondom: az interjúalanyok sikerüket az előbbi kettőnek - azaz a munkának és a hozzáállásnak - tulajdonítják.)
Persze e mű elsődlegesen mégis a kereskedésről szól. Nem konkrét módszereket mutat - az olvasó nem tanulhatja meg belőle sem a technikai, sem a fundamentális elemzés fortélyait -, és még …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottmánya 1861-ben indította meg folyóiratát. Toldy Ferenc titkár az előszóban így ír a célokról: „Egyik fontos ága a honismeretnek a jelennek statisticai viszonyai kitisztázása: a népességi s ezzel összefüggő biostaticai, az ipar és kereskedelmi, a gazdasági és pénzügyi, a közoktatási és műveltségi viszonyok kikutatása és tudományos előadása; mely ethnográphiai, műveltségtörténeti és természet-tudományi tekintetben új igazságok termékeny forrását képezi; de nem kevésbbé fontos gyakorlati szempontból is: a politikára, közigazgatásra, nemzetgazdaságra és közegészségügyre nézve nélkülözhetetlen adatokat nyújtván. Míg tehát ekkép tudományosan kezelve egyfelül magasb természeti törvények felismerésére vezet, másfelül a státusférfiúnak vezérpontokat szolgáltat a társadalom mindennemű érdekei pontosb felismerésére és kifejtésére.” A repertórium egy régi változatát már elkészítettem 1980-ban a KSH Könyvtárában, a TEXTPAC programcsomag szerint, amit más földolgozásokhoz használtak. Így nem volt lehetőségünk a munkámhoz szükséges módosításokra. Tudomásul kellett venni az ebből adódó korlátokat és hiányosságokat. Közülük is a legsúlyosabb, hogy a tárgyszavas részben az egyes bibliográfiai tételeknél a számítógép nem írta ki a szerzőt. De még így is érdemes volt elkészíteni a munkát, hiszen …
Tovább a műhöz
Az ezredforuló vezetői gyakorlata arra a felismerésre vezetett, hogy az emberi erőforrás a szervezeti siker egyik kritikus meghatározó tényezőjévé vált. A könyv ennek az erőforrásnak a „technológiáját” viszi közelebb az olvasóhoz. Célja kettős: egyfelől leírni az egyének, csoportok, szervezetek magatartásának, viselkedésének jellegzetességeit, törvényszerűségeit, másfelől számba venni azokat a lehetséges eszközöket, amelyekkel a vezetők mindezt befolyásolhatják a jobb szervezeti teljesítmény érdekében. A könyv sorra veszi a szervezeti magatartás témaköreit: az egyéni és csoportmagatartást, a motivációt, kommunikációt, a hatalmat, a leadershipet, a szervezeti kultúrát, a konfliktusokat, a szervezeti változások vezetését és a szervezeti tanulást, bemutatva azok elméleti alapjait és gyakorlati vonatkozásait. Ez a Bachelor szintű tankönyv tehát abban segít, hogy elsajátítsuk az elméleti alapokat. Erre épít majd a Master szintű tankönyv Szervezeti magatartás mesterfokon), amelyben az itt tanultak komplex vezetői rendszerekbe integrálása és a vezetői alkalmazás dilemmái, problémái állnak majd a gondolkodás középpontjában. Az alapképzés számára készült tankönyvet haszonnal forgathatják gazdálkodó, közigazgatási, közszolgálati és szolgáltató szervezetek felső és középvezetői, vezető testületéinek tagjai - mindenki, aki embereket vezet, irányít. A mű jól …
Tovább a műhöz
A munkaerőpiaccal mindannyian szoros kapcsolatban állunk, akár munkaadóként, akár munkavállalóként, vagy éppen munkát keresve. A piacgazdaságban ez a munkavégzés, a jövedelem-szerzés és társadalmi-szociális kapcsolatok természetes színtere. Épp ezért feltétlen szükséges, sőt mindenkinek saját elemi érdeke - bármelyik oldalon is áll hogy ismerje ezt a közeget, annak sajátosságait, működési mechanizmusát, szabályozó rendszereit. Az európai uniós csatlakozás küszöbén mindez kiegészül még egy sajátos dimenzióval: nem elég a hazai viszonyokat ismerni és érteni, ezt ki kell terjeszteni az Európai Unióra is. Egyrészt azért, mert az új.Iehetőségeket kínál egy hatalmas kontinentális munkaerőpiacot teremtve, másrészt azért, mert mindezzel új követelmények is párosulnak, és egy másfajta, a szociális és gazdasági értékrend egységére törekvő szemléletmód kialakítása lesz szükséges. A „SZOCIÁLIS EURÓPA” És a MAGYAR MUNKAERŐPIAC három kötete ezzel a mindannyiunkat közvetlen is érintő munkaerőpiaccal foglalkozik, a munkaerőpiaci mechanizmusokat, azok európai modelljeit és hazai gyakorlatát mutatja be. Közvetlen célja az, hogy megismertesse az Olvasót az EU és Magyarország munkaerőpiacával, közvetve pedig - ezen keresztül - nyíltan vállalt feladatának tekinti a szociális szemléletmód megérlelését, kialakítását is, A MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI ÉS A „SZOCIÁLIS …
Tovább a műhöz
A tőkepiac büntetőjogi védelme Magyarországon olyan interdiszciplináris kérdéskör, amely egyaránt igényel jogi (büntetőjogi) és közgazdasági megközelítést és személetmódot. A tőkepiac a társadalom gazdasági alrendszerében helyezhető el, emiatt a fogalmának meghatározása előtt röviden érdemes kitérni a gazdaság fogalmára és legfontosabb alrendszereire. Ezután meghatározzuk majd a tőzsde fogalmát, és bemutatjuk a gazdaságban betöltött legfontosabb feladatait. Az ember alapvetően társas lény, társadalomban él. Ennek során sokféle kapcsolatba kerülhet embertársaival. Ez a sokféle viszonyrendszer jelenti a társadalmi lét különféle részterületeit, szféráit, amelyek különböző tevékenységekben nyilvánulnak meg. Ilyenek a politika, az ideológia, a kultúra (ezen belül a jogi kultúra) és természetesen ilyen a gazdaság is. A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő különböző jelenségek és kölcsönhatások összessége.5 A gazdasághoz a jogi kultúra is szorosan kapcsolódik. Békés Imre rámutat: „Valamely nemzet jogi kultúráját meghatározza általános kultúrája, történelmi tradíciói, az a politikai rendszer, melynek uralma alatt él illetve élt, a külállamok iránti nyitottsága. A jogi kultúra keretében kerülnek megalkotásra a törvénykönyvek; …
Tovább a műhöz