Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A turizmus jövője, a nemzetközi és hazai turizmus legújabb trendjeinek elemzése elméleti és gyakorlati megközelítésben
- Csapó János
- 2020
Az 1950-es évek óta a világgazdaság új súlypontjainak egyike a szolgáltatás szektor nemzetgazdaságokon belüli látványos növekedése, azon belül pedig a turizmus szerepének folyamatos erősödése. Napjainkra a turisztikai világpiac egy összefüggő, interdependens rendszert alkot, melyben a keresleti és a kínálati oldal térben és időben is jelentős változásokon ment keresztül, mind a mennyiségi, mind a minőségi összetevőket tekintve. Még mindig újabb és újabb
területek kapcsolódnak be a nemzetközi és a belföldi turizmusba egyaránt, a kiéleződő versenyben pedig csak az az attrakció, desztináció vagy turisztikai szereplő maradhat talpon, amely, és aki a színvonalbeli és mind magasabb minőségi elvárásoknak is megfelel. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a turizmus regionális kötődése, a lokalitás jelenléte is igen
lényeges tényező, mivel a mindenkori attrakciók túlnyomó többsége egy adott hely, térség, természeti táj vonzerőire alapozva jön létre. Azzal pedig, hogy egy térség, lokáció turisztikai kínálatára megfelelő infra- és szuprastruktúra kiépítése is megvalósul, az idegenforgalom a területi folyamatok alakítójává is válik, hiszen ezen folyamatok többek között hatnak a településszerkezetre, a foglalkoztatásra, a térségi kapcsolatok alakítására, a környezet formálására, illetve befolyásolják az életmódot, az életminőséget is. A legfrissebb adatok tanúsága …
Tovább a műhöz
A vállalati gazdaságtan, mint átfogó, a vállalókra koncentráló részterülete a közgazdaságtannak a két világháború közti Németországban született meg. Kezdettől fogva igen fontos szerepet játszott, és az utóbbi néhány évtizedben a vállalati gazdaságtanon belül önálló tudományterületté vált a vállasat értékének meghatározása. Ebben a könyvben megpróbáltam összefoglalni mindazokat az elméleti alapokat, amelyeket a vállalatértékelés, mint önálló diszciplína az eltelt időszak alatt felhalmozott, illetve azokat a módszereket és alkalmazott eljárásokat, amelyek piacgazdasági közegben hosszú évtizedeken át érlelődtek. Elsősorban német nyelvű forrásokra alapozott a kifejtés, de mindvégig sajátos kettősség jellemzi : a német és az amerikai elmélet és gyakorlat összehasonlítása szinte minden fejezetnek része. Tekintve, hogy ez a könyv ° A vállalati tőke piaci értéke" című kandidátusi értekezésem átdolgozott kiadása, ezért felépítése, szerkezete a piaci értékre koncentrál. Arra kerestem a választ, hogy milyen összefüggésekre deríthető fény a vállalati benső érték és a piacon kialakult ár, illetve árfolyam között. A vállalatértékelés külföldi szakirodalma könyvtárnyi. A téma mind elméleti, mind gyakorlati szempontból a részletesen tárgyalt szakterületekhez tartozik. A hazai szakirodalom mindezidáig ezzel a sokszínűséggel nem tudott lépést tartani. A …
Tovább a műhöz
Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában a megoldandó aktuális problémák sorában egyre nagyobb jelentőségűvé válik az ipari termelés irányításának korszerűsítése. A kérdés megoldásának szükségessége a termelés volumenének növekedésével, az iparvállalatok koncentrációjának előrehaladásával, a hatékonysági követelmények fokozottabb előtérbe kerülésével egyre nyilvánvalóbbá válik, A vállalaton belüli irányítási feladatok bonyolultabbá válásával megnövekszik a felhasznált információ volumene," ezzel együtt nő az aránytalanság a termelés és az irányítás technikai felszereltsége között. Szék a körülmények egyre jobban megnehezítik a megalapozott döntések meghozatalát, zavarólag hatnak az irányítási hatékonyság kívánt szintjének elérésénél, Maga a vállalati gazdálkodás gyakorlata követeli tehát meg az irányítási módszerek és eszközök továbbfejlesztését és ez az igény nagy súllyal jelentkezik a vállalati tervezéssel szemben
A vállalati tervezési rendszer korszerűsítése csak a vállalati irányítási rendszerrel fennálló szoros kapcsolatai tükrében végezhető el eredményesen, A továbbiakban ezért azt vizsgáljuk meg, hogy a tervezés milyen helyet foglal el az irányítási funkciók között, honnan származtathatók A vállalati tervezés hangsúlyozott jelentőségére mutat rá Pereimen megállapítása: "A tervezés az irányítási …
Tovább a műhöz
Ez a könyv a mérték- és valószínűség-elmélet alapjaival kívánja megismertetni az Olvasót, elsősorban azokat, akik felsőfokú gazdasági (közgazdasági) tanulmányokat folytatnak. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán a Gazdaságmatematika II c. tárgy elsajátításában kívánja segíteni a hallgatókat. Meggyőződésem, hogy egy közgazdász számára is csak a megfelelően alátámasztott állítások, hipotézisek elfogadása a célszerű magatartás, ezért törekedtem a könyvben szereplő tételek döntő többségének bizonyítására. Néhány tétel igazolása vagy azért marad el, mert azt az Olvasó kis erőfeszítés árán maga is elvégezheti, vagy pedig a bizonyítás önmagában nem jár a ráfordított energiával arányos haszonnal egy közgazdász hallgató számára. A tananyag egyes fejezeteit a mértékelméleti gondolatkör foglalja egybe. Az első két fejezetben tárgyalt integrálszámítás és végtelen sorok témakörei elsősorban azokat a fogalmakat és tételeket tartalmazzák, amelyek a valószínűségelmélet tárgyalásához, illetve a gyakorlati feladatok megoldásához szükségesek, és nélkülözhetetlenek az ökonometriai tárgyú szakirodalom tanulmányozásához. Nyilvánvalóan elfogadhatatlan ugyanis, hogy egy közgazdász egy szakmai publikáció közgazdasági tartalmához azért ne férhessen hozzá, mert nincsen tisztában azokkal a matematikai fogalmakkal, amelyek az ilyen tárgyú …
Tovább a műhöz
A vendéglátás napjainkban divatos gazdasági tevékenység. Jelen kötetünk fő célja, hogy hasznos információkat adjunk a vendéglátás jelenének az értelmezéséhez, ráirányítsuk a figyelmet az ágazatot érintő jövőbeni trendekre és bemutassuk azokat a kutatási irányokat és eredményeket, amelyek elősegítik a további innovatív fejlesztését. A vendéglátás több ezer éves múltra tekint vissza. Dinamikus, folyton változó, átalakuló tevékenység, amely mindig igazodik az adott kor elvárásaihoz, divatjához, a fogyasztói igényekhez. A vendéglátás a turizmussal szoros kapcsolatban áll, a turisztikai kínálat nélkülözhetetlen része. Napjainkban egyfajta gasztroforradalomnak lehetünk a tanúi, amelyben a minőségi vendégfogadás feltételei mellett a minőségi, helyi és a szezonális alapanyagok kapják a kiemelt szerepet. A mai magyar vendéglátásnak igen nagy az innovációs képessége. Reményeink szerint a kötettel hozzá tudunk járulni a vendéglátás új irányainak a jobb megismeréséhez, ezen belül is a vadon termő növények jobb megismeréséhez; a helyi termékek jelentőségének a felismeréséhez és gasztronómiai hasznosításához; gasztrokulturális örökségünk megőrzéséhez. A színes és különleges, egyedi gasztronómiai kínálatnak a turizmusban is növekvő jelentősége van. Napjainkban a kérdés már az, hogy a vendéglátás sokszínű kínálata valóban csak a szolgáltatások …
Tovább a műhöz
A számvitel fogalmat' sokféleképpen definiálják. Általánosan elfogadott fogalomnak tekinthető, hogy a számvitel a különböző információigények kielégítésének eszköze. Másképpen fogalmazva a számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. Kérdés ugyanakkor az, hogy kik az információk címzettjei. A tulajdonosok, a hitelezők, a piaci partnerek (a vevők és a szállítók), potenciális befektetők, a vállalkozás környezete, a vállalkozás vezetői, dolgozói információkat igényelnek a vállalkozás működéséről. Természetesen a különböző érdekhordozók más és más jellegű információkat igényelnek. A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. Amennyiben a belső felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetői számvitelről beszélünk. A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a …
Tovább a műhöz
OG MANDINO ma a legszélesebb körben olvasóit ösztönző és önfejlesztő szerző a világon. Tizenhárom könyve több mint húszmillió példányban kelt el, tizenhét nyelven. A legkülönbözőbb életpályájú emberek ezrei és ezrei adóztak nyílt elismeréssel Og Mandinónak életük gyökeres megváltoztatásáért és azért a csodáért, amit a szavaiban felfedeztek. Bölcs, ösztönző és szeretetteljes könyvei közé tartozik: A világ legnagyobb üzletkötője; A világ legnagyobb üzletkötője II: A történet vége; A krisztusi megbízatás; A világ legnagyobb titka. Küldetésed: a siker!; A választás. (...) Hafid a bronztükör előtt álldogált, és a csiszolt fémen visszatükröződő képmását tanulmányozta. „Csak a szemem őrizte meg a fiatalságát?" — mormogta magában, miközben elfordult, és lassan keresztülvágott a tágas terem márványpadlóján. Fekete ónix oszlopok közt haladt, amelyek az. aranytól és ezüsttől ragyogó mennyezetet tartották, és korosodó lábai ciprusból és elefántcsontból faragott asztalok mellett vitték tova. Teknőcpáncél villant a kereveteken és díványokon, s a drága-kő-berakásos falakat a legaprólékosabb kidolgozású brokátkelmék díszítették. Bronzedényeikben békésen bólogató hatalmas pálmák fogták közre egy szökőkút alabástrom nimfáit, s az ékkövekkel kirakott virágládák a bennük lévő virágokkal versengve hívták fel magukra a figyelmet. Hafid …
Tovább a műhöz
A globalizált, felgyorsult világban a kockázatok megfelelő vállalása, vagy általában a kockázatok megfelelő menedzselése kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. Azt nehéz lenne megítélni, mikor szembesültek a gazdasági szereplők nagyobb kockázatokkal, akkor, amikor alig haladta meg a várható életkor a negyvenévet, uralkodók haltak bele egy rosszul kezelt fogfájásba, és ha a termés nem volt megfelelő, akkor a következő aratásig éheztek, vagy ma. Az viszont elég egyértelműen látszik, hogy a II. világháborút követően a hosszú évtizedekig tartó – időlegesen csak az 1970-es évekbeli olajválsággal megtört – fellendülés és népességbővülés közepette nem volt ekkora jelentősége a kockázatvállalási kérdéseknek, illetve a kockázatok menedzselésének. Ezek, az 1980-as években lezárult „boldog, békeévek” még részei a kollektív emlékezetnek, így lényegében ehhez mérten tűnnek a későbbi, illetve jelenlegi idők kockázatok szempontjából nagyobb kihívásokkal telinek. A globalizáció, illetve a növekedés és fenntarthatóság alapjainak megrendülése, erősítette az egymástól való függést, miközben az együttműködési hajlandóságok nem növekedtek. Mindez egy változékonyabb, kiszámíthatatlanabb világot eredményezett. A változékonyság megnehezíti az alkalmazkodást a követelményekhez, ami megnöveli a sikeres gazdálkodáshoz szükséges képességek, illetve azon képességek …
Tovább a műhöz
Az állam kialakulásával, megjelenésével egy időben kerültek kivetésre az első adók. Az adó történelmi kategória, amely a mindenkori uralkodó osztály érdekeit fejezi ki. Kezdetben a rabszolgatartó és feudális társadalmakban a természetbeni szolgáltatás (robot, dézsma) volt a jellemző, és majd az árutermelő társadalmak megjelenésével és a pénzgazdálkodás általánossá válásával válnak rendszeressé a pénzben fizetendő adók. Az adó fő funkciója, hogy az állam működéséhez szükséges kiadások fedezetét nyújtsa. Az egyre nagyobb feladatokat felvállaló állam egyre több forrást igényelt feladataik ellátásához, ezért új és új adónemek kerültek bevezetésre. A termelés bővülése, a gazdaság fejlődése, a társadalmi munkamegosztás is egyre újabb adóforrásokat hozott létre. Magyarországon az első írásos emlék Károly Róbert törvény-könyvében jelenik meg, az 1342. évi XIX. Dekrétumban, amelyben az elterjedt pénzhamisításból származó veszteségek pótlására Lucrum Camerae név alatt minden palackportára vagyis olyan kapura, amelyen szénával vagy gabonával terhelt szekér átmehetett, évente 18 dénár adót vetett ki. A legáltalánosabb megközelítés szerint az adó: az államháztartás legfontosabb bevételi forrása, amelyet az állam egyoldalúan állapít meg, az adó felségjoga a területén lévő természetes és jogi személyek terhére, fő funkciója az állami …
Tovább a műhöz
A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán húsz éve folyik közgazdász-szakfordító képzés angol és német nyelvből. Szerencsésnek mondhatják magukat idén végzett hallgatóink, hiszen lehetőségük nyílt arra, hogy diplomafordításuk nyomtatásban is megjelenjen. A kötet azon hallgatók munkáit tartalmazza, akik az Európai Közösségek megalakulását, az Európai Unióban zajló történéseket, politikai eseményeket, az Unió országainak gazdaság-, valamint szociálpolitikáját tanulmányozták, és e témakörökből választották ki a fordításuk alapjául szolgáló angol vagy német nyelvű tanulmányt. A válogatásnál fontos szempontként merült fel az is, hogy az eredeti művek olyan eseményekről tudósítottak, amelyek Magyarországon is érdeklődésre tarthatnak számot. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik az ötlet megszületésétől kezdve munkánkat támogatták, a szükséges szakirodalommal és hasznos tanácsaikkal rendelkezésünkre álltak. | (...) Ha meg akarjuk érteni a Schuman-terv lényegét, mindenképp szükséges felidéznünk azokat az eseményeket, amelyek megalkotásához vezettek. A II. világháború után egyre inkább tudatosult az emberekben az, hogy a nemzetek egymástól való elszigeteltsége és a fennálló korlátok az ipari fejlődés gátjává váltak. Egy ország ugyanis csak úgy tud javítani deficites fizetési mérlegén, ha olyan új iparágakat fejleszt ki, amelyek …
Tovább a műhöz
Az idők jelei, 2016
- 2016
(...) Világunk válaszutak előtt áll. Csak egy dolog biztos, az, hogy az eddigi régi módon nem mehet tovább békésen az emberiség. A hagyományos értékkonzervatív életformánkat felborította az üzlet és haszon, valamint a mindent megengedő szabadossággá züllött, egykor értékelvű liberalizmus. A póthitekbe bódult világ – tudomány, technika – erkölcs nélkülivé vált, s egyre nagyobb feszítő egyenlőtlenségeket produkál. A világ európai részén demográfiai hanyatlás, a többi részen
pedig egyre kezelhetetlenebb túlnépesedés jelentkezik. Az értékválság azonban nemcsak globális problémákat okoz, hanem egyéni és családi bajokat is. Miután eltűnőben van az észfelettiben gyökerező törvény- és szabályvilág, előtérbe kerülnek az önző, egyéni érdekek és a magánvállalkozási haszon. Az önkorlátozás klaszszikus keresztény céljai egy véges erőforrásokkal rendelkező Földön már alig számítanak. Mindez súlyos szűkösségi konfliktusokat (pl. víz) vetít előre. Az élet különböző területein a kereszténységnek ma is érvényes tanításai vannak, de az emberi (eredendő) bűn, az Isten helyére ülés mindig megkérdőjelezte ezeket. A „modern” kor ész kultusza pedig egyenesen elvetette. Ma már a kereszténység elavult, „korszerűtlen” eszmekör, törvényeinek idézése agresszió a „modern” ember szabadsága ellen. Miközben a kereszténység hite kétezer éves …
Tovább a műhöz