Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A szerző a vallás és a nevelés értékkoherenciáját vizsgálja alapvetően keresztyén szakirodalom alapján. A kötetben a vallás az egyén értékeszméjeként, a társakhoz való lelki viszonyulás szándéka szerint kerül elemzésre. A szerző a vallás és a nevelés általános kapcsolódási pontjainakvizsgálata mellett fontosnak tartja, hogy egy konkrét életművön keresztül mutassa be a vallásosság és a nevelés/önnevelés, illetve a másik emberre gyakorolt hatás megnyilvánulási formáit, ezzel is segítve a témakör megértését. A szerző korábbi kutatásai alapján esett a választás Karácsony Sándor munkásságára. Ő a hazai neveléstudomány rendkívüli műveltségű alakja, aki a mai napig hatást gyakorol a pedagógiai gondolkodásra, a református pedagógiára. Vallása jelentette számára azt a szilárd, tiszta alapot, amely életének rendjét meghatározta. Hite abban erősítette meg, hogy az önző, énközpontú világ helyett csak a Krisztusközpontú világ lehet az emberek számára az egyedüli megoldás, így annak megvalósítását gyakorolta életében. Kálvin követőjeként kötelességének érezte a folyamatos Igeolvasást, feladatainak magas színvonalú teljesítését, a szorgalmas munkát. Koncepciója napjainkban is érvényes, minden nevelőhöz szól, eszméi, az általa közvetített értékek maradandóak. A kötet megmutatja, hogy a vallás nevelési forrásként hogyan jelenhet meg …
Tovább a műhöz
Évtizede már, hogy az MSZMP X. kongresszusa elhatározta állatni oktatási rendszerünk átfogó felülvizsgálatát. A Központi Bizottságra várt a feladat: "Vizsgálja meg a korszerű oktatás, az oktatás és a társadalmi szükségletek összefüggésének kérdéseit, az oktatók és a tanulók túlterhelésének problémáit, s a kormánnyal közösen tegye meg a szükséges intézkedéseket az oktatási rendszer továbbfejlesztésére." A párt irányításával csakhamar elkezdődött, s mintegy másfél évig tartott az a széles körű feltáró, elemző és feladat-meghatározó előkészítés, amelynek nyomán 1972. június 15-én megszületett az MSZMP Központi Bizottságának határozata az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. A nagy horderejű társadalmi kérdések megválaszolásához - a korábbi bevált gyakorlathoz híven - a párt ezúttal is igényelte és hasznosította a legszélesebb körből származó társadalmi tapasztalatokat, s bevonta a feladatok kimunkálásába a gyakorló pedagógusok, egyetemi oktatók, tudományos kutatók, a közoktatás tervezésével és irányításával foglalkozó szakemberek népes táborát. Az előkészítésben részt vettek az intézményi és területi pártszervek, megfogalmazták javaslataikat az állami és társadalmi szervezetek. A határozat előkészítésének demokratizmusához méltó társadalmi aktivitással bontakozott ki a végrehajtás folyamata, s több …
Tovább a műhöz
Tanulmánykötetünk kettős célt szolgál: tájékoztatást kíván adni arról a közel másfél éves - gyakorló pedagógusok, egyetemi oktatók, tudományos kutatók, a közoktatás tervezésével, irányításával foglalkozó szakemberek közreműködését igénylő - előkészítő munkáról, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972. június 14-15-én megvitatott és elfogadott határozatát megelőzte. Kiadását sürgeti az a fontos törekvés is, hogy a köznevelési feladatok megvalósítása érdekében a pedagógusok, a tanügyigazgatás munkatársai s a nevelői hivatás gyakorlására most készülő pedagógusjelöltek megismerjék e jelentős párthatározat dokumentumait s a belőle fakadó tennivalókat. Az állami oktatás helyzetét vizsgáló bizottságok, tudományos intézetek, nevelőtestületek arra a kérdésre kerestek választ, hogy oktatási rendszerünk milyen mértékben képes a szocialista társadalom építésének a mai s még inkább a holnapi, magasabb követelményeit teljesíteni. A több kötetet kitevő vizsgálati anyagból most azok a tanulmányok kerülnek az olvasó elé, amelyek a köznevelés egyes iskolatípusainak helyzetét, problémáit tárják fel, illetve azok, amelyek a képzési rendszer tartalmi változásainak irányait kijelölik. A párthatározatot előkészítő tanulmányokon és a Központi Bizottság határozatán kívül a kötetben kaptak helyet még azok az előadások is, …
Tovább a műhöz
Közismert, hogy a felszabadult Magyarország olyan iskolarendszert örökölt, mely a legelmaradottabbak közé tartozott Európában. Korszerűtlen volt szerkezetében, antidemokratikus tartalmában és végtelenül szegényes tárgyi feltételeiben. Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint a kötelező hatosztályos népiskolát a tanköteleseknek 48,5 százaléka végezte el. Ez a számarány javult ugyan valamelyest 1945-ig, de az általánosan kötelező oktatás csak részlegesen valósult meg. A felszabadulás után a kormányzat legelső intézkedései közt létrehozta a nyolcosztályos általános iskolát, elrendelte a nyolcéves tankötelezettséget. Az általános iskola szervezeti kiépítéséhez — a háborús károk helyreállítása mellett — szükség volt az irányítás egységesítésére, a szervezetileg, felekezetileg kis iskolák összevonására. De szükség volt az egységesítésre az oktató-nevelő munka korszerűsítése érdekében is, hogy ideológiai, politikai, tudományos szempontból egyaránt elmaradott tanterveket a demokratizálódó, majd szocialistává váló társadalom és népgazdaság igényeinek megfelelőkkel cserélhessük fel. Ezért vált szükségszerűvé a községi és felekezeti iskolák államosítása. Az iskolák államosítása a magyar közoktatás utolsó száz évének egyik fontos politikai kérdése volt. A történelmi sorsfordulókon az alapvető társadalmi problémák része és eredményeként …
Tovább a műhöz
Az aspiránsképzést és a tudományos minősítést szabályozó joganyag közel egy évtized alatt keletkezett. Az első jogszabálynak 1950-ben történt megjelenése óta a fejlődés számottevő. E fejlődés —, a tapasztalatoknak és a szükségletnek megfelelően — Újjabb jogszabályok létrehozását és esetenként a meglevők módosítását vagy kiegészítését igényelte. Ennek következtében e joganyag nehezen tekinthető át. A meglevő joganyag rendszerezése annál is inkább fontosnak látszott, mivel éppen a legújabb jogszabályok alapján jelentékenyen megnövekedett azoknak a száma, akik az: aspiránsképzéssel és az azzal összefüggő kérdésekkel közvetlenül foglalkoznak. Másrészt viszont az egységes alkalmazás az egyes szabályok tartalmának megvilágítása és az érdeklődők igényeinek kielégítése érdekében szükségesnek mutatkozott a hatályos jogszabályoknak magyarázatokkal való ellátása. Az összeállításnak tehát az a célja, hogy a hatályos joganyagot felelevenítse és az alkalmasnak ítélt rendszerezéssel áttekinthetővé tegye. Az összeállítás ennek érdekében nem a jogszabályok történeti sorrendjét követi, hanem a hatályos joganyagot egyes témák köré csoportosítja. Ennek a módszernek esetleges hibái ellenére az az előnye, hogy az élő joganyag áttekintését az érdeklődők számára is megkönnyíti. Az összeállításba nem kerültek felvételre azok a jogszabályok …
Tovább a műhöz
Ez a könyv feltárja előttünk a szomszédos államok közoktatásügyének múltját és jelenét, azokét az államokét, melyek a régi Magyarország ezeréves testének háromnegyed-részét shylocki kegyetlenséggel a kedvező világtörténeti konjunktúra közepeit amputálták s most minden kiagyalható eszközzel arra törekszenek, hogy az új területükön talált négymilliónyi magyarságot földjéből, nyelvéből és kultúrájából kiforgassák, a felnövekvő magyar nemzedék magyarnyelvű művelődésének útját szegjék' s minél mohóbban és gyorsabban beolvasszák. Ezek az államok, mihelyt az impériumot átvették, még a trianoni szerződés előtt, a magyar iskolákat bezárták, vagy némi haladékkal lassú haldoklásra ítélték, majd a trianoni szerződéstől a nemzeti kisebbségek számára biztosított jogokat semmibe sem véve, olyan közoktatásügyi törvényeket hoztak, melyek a magyarságnak minden, a saját nyelvén megkísértett művelődését eleve megfojtják. Arról is kezdettől fogva gondoskodnak, hogy a magyarság politikai határokkal való széttépését a magyarság szellemi-kulturális egységének, lelki integritásának, közös történeti tudatának szétszaggatása is egy nyomon kísérje: a trianoni határkarókon túl az anyaországnak úgyszólván semmiféle szellemi termékét sem bocsátják be. Nem engedik, hogy a térben szétszórt tagokat a szellemnek átható sugarai legalább lélekben egyesítsék, …
Tovább a műhöz
Az esettanulmány mindenki számára ismerős műfaj. Mindennapi életünkben mindnyájan „készítünk” esettanulmányokat. Otthon, munkahelyünkön, sportolás, szórakozás, vásárlás közben, amikor megfigyelői vagy résztvevői vagyunk egy eseménynek, megpróbáljuk megérteni a szituációt, esetleg elmeséljük másoknak, akkor esettanulmányt végzünk. A humán és társadalomtudományokban is folynak olyan kutatások, amelyek során egy sajátos jelenséget tanulmányoznak természetes szituációkban. A könyv az utóbbiakkal, a kutatási céllal készülő esettanulmányokkal foglalkozik. Az esettanulmány nem sorolható be a hagyományos kutatási módszerek körébe, a társadalom tudomány okban és a gyógyító praxisban sokféle céllal, sokféle formában alkalmazzák. Éppen emiatt számos nézet él vele kapcsolatban a kutatás-módszertani szakirodalomban és a megvalósult konkrét esettanulmányokban. Az elmúlt néhány évtizedben ugrásszerűen megnövekedett a humán és társadalomtudományokban készült esettanulmányok száma az ún. csendes metodológiai forradalomhoz kötődően, amely az értelmező, naturalisztikus, nem pozitivista kutatási paradigma térnyerésére utal. A hetvenes évektől a pedagógiában is egyre kedveltebbé váltak az esettanulmányok, gyakran alkalmazzák kutatási, diagnosztizáló, értékelő és oktatási célból. Elterjedtsége ellenére a kutatás-módszertani kézikönyvek kis terjedelemben, nem a …
Tovább a műhöz
1945-ben az Ideiglenes Kormány 6650/1945. ME sz. rendelete meghatározta az általános iskola megszervezését. Az l. §. alapján:,A-népiskola 1—8. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola 1—4. osztályai helyett .általános iskola’ elnevezéssel új iskolát kell szervezni. ” A magyar közoktatás legnagyobb tette a felszabadulás után az általános iskola létrehozása volt. Az iskola vezetésének alakulását akkor az 1942-ben kiadott Rendtartás határozta meg, mindaddig, amíg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az egyes iskolatípusokra különböző időpontokban nem adott ki külön útmutatást az igazgató kiválasztására, kinevezésére és hatáskörének meghatározására. Érdemes — ha röviden is — feleleveníteni, hogy az 1942-es Rendtartás hogyan fogalmazza meg az iskola igazgató feladatait, megbízásának módját. A népiskolákra vonatkozó Rendtartás 5. fejezet 61—64.§-a foglalkozik a népiskola vezetésével, az igazgatók megbízásával. E szerint az állami népiskolában az igazgatót a tankerületi királyi főigazgató bízta meg az igazgatással, a királyi tanfelügyelő javaslatára. A tanfelügyelő három tanító személyére tett javaslatából a főigazgató választotta ki az iskola igazgatóját. A községi népiskolában az igazgatót a királyi tanfelügyelő bízta meg. A Rendtartás kimondja, hogy az igazgatói megbízásnál csak a nevelési, az oktatási és a közszolgálati …
Tovább a műhöz
Ez a könyv tanulmánygyűjtemény. Azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek az INCLUD-ED elnevezésű EU kutatási projekt magyarországi háttérmunkálatai során születtek 2006 és 2008 között. Egy részük előadás formában elhangzott a 2007 őszén szervezett kutatási konferencián. A kutatásnak és ennek a könyvnek a fő kérdése az, hogy a sikeres társadalmi integráció szempontjából milyen jelentősége van annak, hogy a fogyatékos tanulókat integrált, illetve szeparált módon képzik az iskolákban. Megpróbáljuk bemutatni a fennálló helyzetet és értékelni a lehetséges fejlődési utakat. Megkérdezzük a gyógypedagógusok és más szakemberek mellett a közvetlenül érintetteket: a fogyatékos embereket és családjukat is. A könyv első része elméleti írásokat tartalmaz. Az első tanulmány (Bánfalvy Csaba) szélesebb történeti és társadalmi perspektívába helyezi a konkrét vizsgálati anyagot és a kutatás egészét. Schiífer Csilla elméleti és nemzetközi elmélettörténeti feldolgozását adja az inklúzió fogalmának. Csányi Yvonne tanulmányában a nemzetközi iskolai integrációs próbálkozásokat az OECD szakmai törekvései keretében mutatja be. A könyv második részében saját empirikus kutatásunk eredményeit mutatjuk be. Somorjai Ágnes interjús és kérdőíves kutatási módszerekkel gyűjtött adatok alapján elemzi az integráltan és a szeparáltan jelenleg az iskolákban tanuló …
Tovább a műhöz
A kurzus a Nevelés- és művelődéstörténet, illetve a könyvtártörténet hazánkban kevéssé ismert területével, a középkori iszlám könyvtáraival foglalkozik. Az iszlám kialakulásának rövid áttekintése után a világvallás tudásról, olvasásról tartott nézeteit összegzi a tananyag, majd ezt követően az arab írás kialakulásának és használatának rövid története, az olvasás és a könyvkultúra középkori históriájának bemutatása következik. A tananyag-modul középpontjában a középkorban fontos művelődési-tanulási helyszínként szolgáló keleti és nyugati könyvtárak megszületésének, működésének és hanyatlásának összevető, forrásrészletekkel gazdagított, sok hiteles adattal alátámasztott leírása áll. Ez a tananyagrész szervesen kapcsolódik az osztatlan tanár szakos hallgatók Nevelés- és művelődéstörténet című kurzusának diakrón és szinkrón szempontokat egyszerre érvényesítő, a nevelés múltját komplex módon, összehasonlító neveléstudományi keretek között áttekintő pécsi tematikájához, az abban található 5. és 6. tematikus egységhez: (5) A műveltségképek, nevelési eszmények átadásának színterei: az intézményen kívüli és az intézményesült nevelés. Az iskola szervezetének, funkcióinak változásai az egyes korszakokban és földrajzi helyszíneken. (6) Az európai civilizáció: egység és elkülönülés. Egyes korok nevelési-oktatási …
Tovább a műhöz
Ez az értekezés az iskolai büntetés céljával és hatásával foglalkozik.
Meg akarja állapítani ennek a fontos nevelőeszköznek helyét a nevelésben, ismerteti a büntetés történetét, feltünteti a nevelő-büntetésben és az igazságszolgáltatásban alkalmazott büntetés különbségét s a kettőnek eltérő célzatait. Igyekszik kifejteni a pedagógia mai álláspontját a büntetésre nézve, ismertetve az önkormányzat rendszerét és az abszolút büntetésellenes felfogást. Végül a modern gyakorlati tanító törekvéseit, aki ugyan nem zárkózik el teljesen a büntetés gondolatától és annak szükség esetén való alkalmazásától a gyakorlatban, de csak végső eszköznek tekinti, mert célja az, hogy megszerezze növendékei bizalmát és szeretetét és ily módon irányíthassa a gyermek és a serdülő ifjúság lelki fejlődését. Munkám legfőbb része azonban azoknak a kísérleteknek ismertetése, amelyeknek az volt a célja, hogy kipuhatoljam a tanulók felfogását az iskolai büntetésekről s megállapíthassam, milyen hatással voltak ezek a fejlődő ifjúság lelkére.
Adatokat gyűjtöttem a főváros különféle iskoláiban és igyekeztem megállapítani, melyik büntetés érinti súlyosan a tanuló lelkét s melyik hat rá kevésbbé s vájjon szabad-e, helyes-e büntetni s ha igen, mikor és mily módon? A konkrét adatok ezreiből megkíséreltem konkrét eredményeket levonni. Magát a kérdést dr. Weszely …
Tovább a műhöz
Az iskolaügy államosítása egyik legnagyobb politikai harca volt a magyar demokráciának. De ezt a harcot is győzelemmel fejezte be. Az iskolaállamosítás törvény lett. E törvény megszületésének előzményeiről, indokairól, politikai, művelődési jogosultságáról és halaszthatatlan szükségességéről, beszélnek az itt következő dokumentumok, a parlamenti vita, a pedagógus nagygyűlés szónokai s mindaz az anyag, amely — rövidre fogva — minden érdeklődő elé tárhatja az iskolaállamosítás történelmi fontosságát.
Tovább a műhöz