Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 13-24 az összesből: 743

Találatok


Az általános iskolai Tanterv és Utasítás az alsó tagozatos pedagógusok feladatává teszi többek közt a tanulók beszédkészségének fejlesztését. Az 1. osztály vezetőjének az olvasás tanításánál figyelemmel kell lennie a hangok tiszta kiejtésére, különös tekintettel az s, sz, r hangokra. (L: Tanterv és Utasítás az olvasás tanításának feladatai az 1. osztályban.) A nyelvtantanítás tantervi utasítása is előírja, hogy a tanító fordítson gondot a szavak tiszta kiejtésére és a szép beszéd kialakítására. A kisgyermek a családban szinte észrevétlenül tanulja meg a beszédet. Ez azonban csak látszatra spontán folyamat. A környezet — a család, a bölcsőde, az óvoda, az iskola — állandó segítése, nevelő hatása szükséges a problémamentes beszéd kialakulásához. A legkörültekintőbb környezeti hatások mellett is előfordulhatnak azonban a beszédfejlődésben zavarok. A szép és érthető beszéd feltétele a hangok tiszta kiejtése, a beszéd folyamatossága. A gyermekek zöme — mintegy 90—95 százaléka — rendelkezik azzal a készséggel, hogy a hangokat hibátlanul képezze. Minden osztályban akad azonban néhány növendék, aki különféle okok miatt nem tudja a beszédhangokat szépen és tisztán kiejteni. Ismétel, gyakran megakad, sőt, képtelen a beszédet elkezdeni. A beszédhiba nagyobb jelentőségű, mint általában gondolják, hisz a beszéd összekötő kapocs az emberek közt. A …
Tovább a műhöz
A mai előadásom tárgya: A Gyermektanulmányi Társaság kísérleti szakosztályának 1906—7. évi működéséről szóló jelentés, a gyermek emlékezése és számolása körül végzett kísérletekről való beszámolás. Gondolkoztunk azon, vájjon ez a merev, elvont s az első pillanatban talán érdektelennek látszó tárgy egyáltalában lehet-e nyilvános előadásnak a tárgya? Azon szükséges téglák összehordásáról van itt szó, melyek nélkül a gyermek elmeéletének a tudománya nem állhat fenn s amely nélkül a szellemi élet egyes momentumairól létrejöhet tapasztalati úton szerzett egyéni vélemény; az ilyen azonban a tudományos tételek biztos és szigorú formáját nélkülözi. Az egész emberi elme működésére nézve nagyon sok az ilyen tény, amely nincs véglegesen, tételszerűen tisztázva. Kérdésekben, melyek tudományos megoldásra várnak, tehát nincs hiány. A Gyermektanulmányi Társaságnak vezetésem alatt álló szakosztálya azt tűzte ki feladatáéi, hogy a gyermek szellemi életének egy-két fontos kérdését végre tisztázza. Ezek közül a kérdések közül kiválogattam néhányat, amelyek még nagyon kívánják ezt a tisztázást és ezeket vizsgálat tárgyává tettük. Ezen vizsgálatok eredményeiről óhajtok most itt egyet-mást megismertetni. Nagyon tudatában vagyok a feladat nehézségének s miután azt is tudom, hogy ezek száraz dolgok, igyekezni fogok, hogy a mondottakat egy kicsit …
Tovább a műhöz
Azokat a megfigyeléseket, amelyek agyagul szolgáltak a rokonszenv s az érdeklődés összes többi motívumai hatásainak megállapításához, az 1907. év nyarán, július és augusztus hónapokban végeztem Gödöllőn 10 fiú és 10 leánygyermeken; a 10 fiún július havában, a 10 leányon augusztusban. E gyermekek az Országos Gyermekvédő Liga „gödöllői nyári konviktusából“ valók voltak. Mind a fiúk, mind a leányok életkora a 8—14 évekre esett, egy fiúcska kivételével, aki 5 éves volt és egy leányka kivételével, aki csak 7-dik évét töltötte be. Ez magyarázza meg azon körülményt, hogy az itt közölt tanulmány leginkább a tulajdonképeni (8—14 éves) gyermekkor tevékenységével foglalkozik. Mind a fiúk, mind a leányok általában szegény sorsú szülők gyermekei voltak, kevéssé intelligensek; nagyobb részük falun csak kevés időt töltött, vagy éppen semmit. Tehát kitűnő anyagul szolgáltak a kitűzött tétel vizsgálatához. Az eljárás, röviden jelezve, abból állott, hogy a fiúgyermekeket elvittem öt előre meghatározott kirándulásra, a közeli tanyákra, pusztákra, falvakba; a leányokkal ugyene kirándulásokat tettük meg. A megfigyeléseket otthon pontosan feljegyeztem, mindeniket külön-külön lélektanilag feldolgoztam s végül az egészet összefoglaltam. Az összefoglaló dolgozatba a tanulmány kiegészítése végett egyéb megfigyeléseimet is bele foglaltam. Kötelességemnek tartom …
Tovább a műhöz
Mindenek előtt köszönetét mondok a Gyermek-tanulmányi Társaságnak, hogy alkalmat adott arra, hogy a szemről, annak betegségeiről, a szem kíméléséről, azok előtt beszéljek, kiknek módjukban van kellő tudás, tapintat és jóindulat mellett elejét venni igen sok veszélyes szembetegségnek. Népünknek az a kifejezése: szegény vak, eléggé kifejezi azt a szerencsétlenséget, amelyet a vakság okoz az embernek s önöknek, azt hiszem, nem kell bőven magyaráznom, hogy azt a veszteséget, amelyet a szem hiánya jelent, nem igen pótolja ezen a világon semmi. A szem ismertetése. A szem bonctanát tanulmányaikból mindnyájan ismerik. A szem csontos üregben foglal helyet. A szemet zsírszövet veszi körül, ebbe van mintegy beágyalva. Külső védőszerei: a szemöldök, a szemhéj és a szempillaszőrök. A szemen 3 fontos hártyát látunk. Legkülső hártya, a szem fehérje: az inhártya. Ennek folytatása előre a szaruhártya, mely átlátszó és úgy illeszkedik reá az inhártyára, mint az óraüveg a keretére. Az inhártyán belül van az érhártya. Ez tartalmazza a szem táplálására szolgáló véredényeket és a fekete festéket. Ezzel összefügg elől egy megvastagodott izom, a sugárizom, mely festéket is tartalmaz s mely összehúzódó és kitáguló képességével a szem alkalmazkodását hozza létre. A sugárizom, ha összehúzódik akkor egy vékony, átlátszó hártyát meglazít s ezzel lehetővé válik, hogy az …
Tovább a műhöz
A gyermektanulmány a XIX. század egyik legszebb tudományos alkotása. Igaz, hogy a gyermek tanulmányozását már Rousseau 1762-ben követeli, midőn „Emil“-jében azt mondja: „Kezdjétek (a nevelést) a gyermek alaposabb tanulmányozásával, mert egészen bizonyos, hogy nem ismeritek eléggé“ s ennek nyomán a német Tiedemann meg is kezdi a gyermek tanulmányozását 1787-ben megjelent könyvével. De ezek a kezdeményezések szinte hatástalanul múltak el, csak a XIX. század végén, a nyolcvanas években indul meg nagy lendülettel a németeknél és Amerikában a gyermektanulmány. Nálunk 1905-ban kél életre Nagy László alkotása, a Gyermektanulmányi Társaság. Rövid idő alatt a gyermektanulmány nagy arányokat öltött az egész művelt világon, s bár voltak, akik éppen azért, mert a gyermektanulmány ily széles körökben keltett érdeklődést, s bevonta a tanulmányozás körébe a tudományos munkán kívül álló köröket is, nem látták szívesen ezt a nagy fellendülést, s nem voltak hajlandók tudományosnak tekinteni ezt a munkát, a gyermektanulmány mégis aránylag rövid idő alatt meghódította az elméket és a szíveket. Meghódította az elméket, önálló tudománnyá lett, s meghódította a szíveket, megnövelte a gyermek és ifjúság iránti érdeklődést és szeretetet, s elősegítette a gyermek és ifjúság megértését. S ebben áll voltakép a gyermektanulmány jelentősége. Megalakult egy új …
Tovább a műhöz
A világ összes államai versengve küzdenek a kultúr-fölényért, mert tudják, hogy az állam jólétének, boldogulásának alapja a kultúra, Ebben a nemes versenyben az az állam vezet, amelynek legnagyobb mértékben sikerül polgárai összességét a kultúra legmagasabb fokára emelni. A művelt államok e cél szolgálatába állítják a politikát, a törvényhozást, a tudományt, művészetet stb, stb. Egyre világosabb, hogy Csonkamagyarországot is csak a kultúrfölény mentheti meg, azért ebbe a lázas küzdelembe akar Csonkamagyarország is bekapcsolódni. Nagynevű Miniszterünk, gróf Klebelsberg Kunó szédületes tempóban, bámulatos tetterővel végzi gigantikus munkáját, hogy nemzetünket kulturaílag más nemzetek fölé emelje. A kultúrfölényünkért való küzdelmet báró Eötvös József az 1848, t-cikkel indította meg. Ennek a törvénynek legfőbb hiánya azonban az volt, hogy a leggyengébbeket, a kultúra oltalmára, védelmére s segítségére leginkább ráutaltakat: a siketeket, a vakokat és szellemi fogyatékosokat kizárta a kultúra áldásaiból. A törvénynek ezt a hiányát nemcsak a szerencsétlen kizárt egyének, de hozzátartozóik, a társadalom s maga az állam is érezte, azért az 1921. évi XXX. t.-cikkben már az érzéki, értelmi s erkölcsi fogyatékosok tanítási kötelezettsége is kimondatott. Hogy az 1921. XXX. t.-c.-nek a kultúrfölényért folytatott küzdelemben milyen sebeket kell …
Tovább a műhöz
Van-e jogunk a háborúról, mint nemzetnevelő tényezőről szólni, vagy ez is egyike azoknak a vigasztaló szólásoknak, melyeket kitaláltunk, hogy ne csak rémülettel gondoljunk a háborúra? Nevelőnek ugyancsak zord egy nevelő! A nemzetet nevelik a múlt hagyományai, az egyházak és iskolák, az állami élet intézményei, de mindezek nyájasan, emberségesen közelednek hozzá és lassan, hosszú időn át éreztetik vele nevelő erejüket, melynek csak úgy lehet igazi foganata. A háború váratlanul, rettenetes erővel tör be hozzánk, pusztítja fiatalságunkat és férfi-erőnket, rombolja vagyonunkat, koczkára veti legdrágább javainkat; miben és miként nevelhetne bennünket? Abban lássuk nevelő hatását, hogy a szerencsétlenségben közelebb jutunk egymáshoz és a szegénységben mértékletességet és szerénységet tanulunk? Nem vetem meg ezeket a hatásokat sem, sőt örülök nekik, de ezek más nagy bajok alkalmával is mutatkoznak, nem a háború hatásának sajátosságai. Honnét ismerhetnők meg ezeket? Talán a történet adhatna rá útmutatást? A történet bizonyára a legérdekesebb, a legfontosabb tudomány, de tanulságok levonására vajmi ritkán alkalmas, mert a történet eseményei millió szálból fonódnak össze és ezek a szálak mindig mások. Ha az egyik bölcs azt mondotta, hogy semmi sem új a nap alatt, a másik ugyanannyi joggal kijelenthette, hogy minden mindig változik és senki kétszer ugyanabba a …
Tovább a műhöz
Ma a fül-orr-gégegyógyászat művelésében a funkcionális szemléletnek sokkal nagyobb a szerepe, mint a múltban bármikor. A működés megőrzésére és javítására való törekvés legkifejezettebben a fülészetben érvényesül. Az ember életében azonban a gége jó működése, a hangképzés is döntő jelentőségű. Nem elégedhetünk meg tehát csak a morfológiai elváltozásokkal járó vagy az életet is veszélyeztető kórképek gyógyításával. A látható morfológiai elváltozások nélküli megbetegedések különösen gyakoriak a gégészetben. Számos panasz forrásai lehetnek, megnehezítik a beteg társadalmi érintkezését, sőt gyakorta gátolják foglalkozásának gyakorlásában, és végül másodlagos morfológiai elváltozásokhoz is vezethetnek. A hangszalagok mozgásának, a hangképzésnek megismerése régi törekvés. Liston 1840-ben látta először a hangszalagokat egy megmelegített tükör segítségével. Manuel Garcia spanyol énektanár (1855) két tükör felhasználásával saját hangszalagjainak mozgását figyelte meg, hogy ezzel az énektanítást komolyabb elméleti alapokra helyezhesse. A múlt század ötvenes éveiben Türck (Bécs) és Czermák (Budapest) dolgozták ki a gége indirekt vizsgálatának ma is alkalmazott módszerét, és ezzel elindították a laringológia fejlődését. Miután a gégetükrözést a gyakorlatban is alkalmazták, a gége működését egyre alaposabban ismerték meg — …
Tovább a műhöz
Az EFOP-3.4.3-16-2016-00005 „Korszerű egyetem a modern városban: Értékközpontúság, nyitottság és befogadó szemlélet egy 21. századi felsőoktatási modellben” PTEprojekt „A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben” alprojektje keretében 2019. április 8án sikeres nemzetközi konferencia és workshop került megszervezésre a Roma Kultúra Világnapján Szekszárdon a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán. A konferencia célja az aktuális pedagógiai közbeszéd tárgyává vált szociális hátránykezelés nemzetközi és hazai elméleti és gyakorlati tapasztalatainak, eredményeinek és feladatainak áttekintése volt. Hátránykezelés a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók esetében címmel tartott értékelő elemzésében Dr. Podráczky Judit PhD intézetigazgató egyetemi docens (KE PK Neveléstudományi Intézet), a Dél-Dunántúli Regionális Pedagógusképző Fórum társelnöke, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának dékánja a kérdéskör szakmai előzményeit tekintette át. Az óvodából az iskolába átmenet időszakának németországi nyelvfejlesztési kutatási eredményeit, illetve pedagógiai gyakorlatát ismertette a szakemberekkel és pedagógushallgatókkal "Bildung durch Sprache und Schrift: Sprachförderung im Übergang vom Kindergarten in die Grundschule" előadásában Prof. Dr. Patricia Nauwerck (Pädagogische …
Tovább a műhöz
A M. T. Akadémia 1869-ben a Gогove-alapítványból harmincz aranyat tűzött ki jutalmul a következő tudományos feladatra: "Adassék elő a hazai és külföldi iskolázás а XVI. században." Az Akadémia 1871-ik évi nagygyűlése a jelen művet, mely azonban teljesen átdolgozva és tetemesen bővítve lát napvilágot, érdemesítő a jutalomra. A kitűzött feladat értelmében a munka két részre oszlik. Az első a hazai tanügy és a magyarországi iskolák állapotát tárgyalja. Előadja, mily tényezők és befolyások okozták a tanügy és iskoláink hanyatlását és emelkedését; mikép hatottak a hazai iskolák szervezetére a külföld tanodái és tanférfiai; mikép voltak hazánkban a különböző fokú iskolák szervezve; mily tantárgyaikkal foglalkoztak, s mily tankönyveket használtak; milyen volt a tanítók és tanulók helyzete; mily városokban és falvakban találkozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik. Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolákról szólhatok. A többi hitfelekezetek iskolai állapotainak megvilágítására egyáltalán nem rendelkeztem adatokkal. A második rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok tanultak, vagy mint tanárok működtek; kimutatva az állást, melyet elfoglaltak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek. Kiterjeszkedem a társodákra és alapítványokra is, melyek a külföld főiskoláiban magyar ifjak részére fönnállottak; valamint …
Tovább a műhöz
Neveléstörténet-írásunk értékes hagyományait folytatva, a hatvanas évektől a különböző tudományos testületek és bizottságok kezdeményezésére és támogatásával jelentős eredmények születtek a neveléstörténeti kutatásban. A kiadványokban és tanulmányokban a nevelés gyakorlatának, intézményrendszerének, a neveléspolitikának vizsgálata mellett röviden bemutatásra kerülnek a különböző neveléselméletek is. Hasonlóképpen járnak el a pedagógusképzést szolgáló tankönyvek is. A nyolcvanas évektől egyre erőteljesebben jelentkeztek kutatás-módszertani kérdések, ezen belül a neveléstudomány (tudománytörténeti) kutatásának, erőteljesebb fejlesztésének igényei. A neveléstudomány történeti kutatásának elméleti és kutatás-módszertani kérdéseivel is több tanulmány foglalkozott. Ezen a területen jelent előrehaladást az OPKM gondozásában megjelenő Magyar Pedagógusok című füzetsorozat. Ezek közül több foglalkozik egy-egy elméleti pedagógus munkásságával, bemutatja életútját, gyakorlati és elméleti tevékenységét. Rendeltetésükből következően csupán utalás történik tudományelméleti kérdésekre. Ezért láttuk indokoltnak a neveléstudomány tudományelméleti kérdéseivel foglalkozó munka elkészítését. Ez a munka tehát nem vállalkozik egy-egy elméleti pedagógus teljes életművének és a neveléstudomány történetének teljes körű vizsgálatára. …
Tovább a műhöz
Biztosan előfordult már mindenkivel, hogy az eddig rendesen viselkedő és jólneveltnek hitt csemetéje - amennyiben nem történik az, amit ő szeretne - egyik pillanatról a másikra a földre vágja magát, üvölteni kezd, vagy éppen rongybabaszerűen csüng az anyja kezében. Ez általában valamilyen hivatalban, postán, ismerős boltban vagy a város főterén történik. Ilyenkor a szegény kismama szégyentől piros arccal próbálja a gyereket elvonszolni a tett színhelyéről, mentegetőzve, hogy az ő gyereke nem szokott ilyet csinálni. Kisfiam most kezd ilyen korba kerülni, így engem is nap mint nap próbára tesz. Egyre gyakrabban bizonytalanodom el, hogy jól csinálok-e mindent vele kapcsolatban, és nem rontottam-e már most el a gyermeknevelést. Milyen korban kezdődik el ez a fajta viselkedés? Mi ez a dackorszak? Hiszti pusztán vagy az önérvényesítés kezdetleges eszköze? Ha ez utóbbi, akkor hogyan kezeljük, mit tehetünk azért, hogy gyermekünk önmagával is vívott küzdelmét megkönnyítsük? Erre és még számos más, az ún. „hisztivel" kapcsolatos kérdésre próbálok meg válaszolni egyszerűen, érthetően. Remélem, ez a könyv segít megérteni azt, hogy mi zajlik gyermekünk lelkében, hogyan viszonyuljunk hozzá. Talán a könyv elolvasása után magunkról sem gondoljuk majd azt, hogy azért ilyen „akaratos, hisztis ez a gyerek", mert elrontottunk valamit. Alihoz, hogy a fenti kérdéseket teljes mértékben …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 13-24 az összesből: 743