Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Városanyák
- Árvai Tünde
- 2016
Up to the present, there have not been published any scientific works which focused on the representatives of the female sex in Pécs. However, the statistics connected to the blog titled Following the Steps of Forgotten Women in Pécs... and to the Facebook site titled Women's History in Pécs have clearly indicated that there exists a certain kind of public, a relatively large group of people, who are curious about the different sources and who intend to gain more information about this subject-matter. These two fundamental reasons lead to the birth of this present book. As a result of this factor, the primary aim of this work is to draw the attention of the public opinion to the significance of these women, who have been forgotten unrighteously, and to place them back to the historical memory of the city. The chapters of the book cover the period between the 1860s and the Second World War. However, the interpretation of these years represent a certain kind of disproportionateness, due to the fact that the distribution of the source material proves to be unequal i.e. the majority of the sources reflect the lives of the female members of the upper-class and that of the middle layer of the society. Within the thematic chapters, it is also rather variable whether they contain more pieces of information either for the dualistic era or for the decades between the First and the Second World War. From the historiographical overview, which is at the very beginning of …
Tovább a műhöz
A Virtuális Kutatóműhely 2010-ben alakult a Pécsi Tudományegyetemen azzal a céllal, hogy összefogja és támogassa azokat a tehetséges egyetemi hallgatókat, akik a serdülők, a virtuális világ, a fikciók és az identitásprojektek igen tágan értelmezhető témakörében végeznek önálló kutatásokat. A műhely tagjai az ország három különböző egyetemének hallgatói (illetve immár volt hallgatói), akik a világháló segítségével tartják egymással a kapcsolatot (...) A maroknyi csapat 2012. május 2.-án megtartotta első műhelykonferenciáját, amelynek a PTE BTK Neveléstudományi Intézete adott otthont. A konferenciához még néhány további hallgató is csatlakozott előadással, nem is beszélve a szép számú érdeklődőről. Az alkalom sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a tagok elhatározása, hogy a jövőben további konferenciákat szerveznek, és ez a tanulmánykötet, amelyben megosztják egymással és a nagyközönséggel kutatásaik első eredményeit. A tanulmányok témái igen szerteágazók. Sorrendjüket – egyéb releváns szempont híján –
a szerzők nevének betűrendje határozza meg. Röviden pillantsunk bele az egyes írásokba.
Bálint Ágnes a serdülők interneten közzétett regényei struktúraelemzésének titkaiba enged
bepillantást. Az általa kidolgozott módszert, a monomítosz-analízist mutatja be, amely a
Joseph Campbell-féle monomítosz-elméleten alapul. Arra keresi a választ, hogy …
Tovább a műhöz
A nevelés művészetének kérdései mindig érdekelték a mélyebben gondolkozó lelkeket, akik az utánuk következő nemzedék nagyobb fokú tudását, szilárdabb alapokon nyugvó erkölcsiségét akarták megvalósítani. Különösen forrongó, válságokkal küzdő időkben eszméltek rá a nagy szellemek a nevelés kérdésének fontosságára. Ilyen nagy lélek és gondolkozó volt a XVI. század első felében (1492-1340) Vives János Lajos spanyol származású humanista tudós, aki műveiben a nevelésnek és tanításnak mindazokra a kérdéseire rávilágít, a melyek a kortársakat érdekelték és amelyeket az utána következő másfél század írói tovább fejtegettek. Gondolatait ugyanis részint idézve, részint idézés nélkül átvéve több későbbi jeles írónál is megtaláljuk. Vives műveinek jelentőségét és értékét mindjárt kortársai felismerték és hangsúlyozták, összes műveinek 1555. évi baseli kiadásában a művek összegyűjtője és sajtó alá rendezője, Coccius Ulrik, bevezető soraiban tanúságot tesz arról, hogy Vivest már életében kora legkitűnőbb írói közé sorozták. Műveinek értékelését most sem lehet jobban összefoglalni és őt, mint írót, jobban jellemezni, mint ahogy Coccius a következő soraiban tette: „Találékony szellemi tehetség, egészséges ítélőerő és bármely tárgy feldolgozásában páratlan és szerencsés előadásmód tüntették ki. Ezekkel párosul kitartó …
Tovább a műhöz
Mivel a gyermek- és ifjúkor, a családi környezet, az iskola, az első tanárok és szellemi hatások, az életűt későbbi állomásai döntő szerepet játszanak egy életmű kialakulásában, a teljesebb. részleteiben gazdagabb Weszely-kép megalkotásának első fázisaként személyes életútját mutatjuk be. A gyorsan fejlődő és a századfordulóra világvárossá váló főváros szülötte Weszely Ödön, aki 1867. augusztus 23-án egy pesti iparoscsalád legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja Weszely György, jónevű kocsigyártó, szorgalmas, gazdag fantáziával megáldott ember. Édesanyja Milics Ilona, egy szentendrei szerb kisbirtokos család sarja. Édesapja viszonylag fiatalon, 44 évesen halt meg, négy árvát hagyva maga után. Az elszegényedő özvegy édesanyjának nagy nehézséget jelentett családja eltartása, gyermekeinek taníttatása. A legidősebb fiú, Ödön édesapja halálakor már polgári iskolába járt, majd mesterséget szeretett volna tanulni. Sorsának további alakulását azonban meghatározta egyik tanárának segítsége, aki rábeszélte édesanyját, hogy tovább taníttassa tehetséges gyermekét. A közbenjárásnak köszönhető, hogy tanulmányait a különbözeti vizsgák letétele után a belvárosi főreáliskola ötödik osztályában folytatja, ahol később évtizedeken át beosztott tanárként, majd igazgatóként is működött. Középiskolai évei alatt nem tartozott az osztály …
Tovább a műhöz
Ez a könyv a személyiség, a nevelés és a pedagógia fejlődési lehetőségeiről szól. Megírását főleg az tette szükségessé és lehetővé, hogy a társadalmak a globalizáció kibontakozásával a fejlődés új, kritikus szakaszához érkeztek (a könyv címében a „XXI. század” erre utal), a nevelés gyakorlata és a pedagógia mint elmélet válságba került, a XX. század utolsó harmadában a pedagógia elmélete és gyakorlata szempontjából alapvető jelentőségű tudományok egész sora olyan új ismereteket tárt föl, amelyek pedagógiai célú integrálása, hasznosítása lehetővé teheti a pedagógia paradigmaváltását, ami elősegítheti a nevelés, a pedagógia válságának oldását. || A tudományos-technikai fejlődés társadalmat, életfeltételeket átalakító következménye, hogy a fejlett országokban az ipari forradalommal kezdődően másfél-két évszázad alatt a mezőgazdaságban dolgozók aránya mintegy 85%-ról 3-5%-ra csökkent. Eközben az iparban foglalkoztatottak aránya néhány %-ról 35-15%-ra növekedett, majd csökkenő' tendencia alakult ki. A fejlett országokban ma már csak 20-25%-ot tesz ki ez az érték, és a csökkenés tovább tart. Más szóval: a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak aránya néhány %-ról mintegy 70-75%-ra növekedett. Ugyanakkor az anyagi javakat előállító csökkenő' arányú népesség is egyre kevesebb izomenergiát használ. Becslések szerint 200 évvel …
Tovább a műhöz