Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Legjobbjaink mindig tudták, hogy amikor a Kárpátok övezte földünket védjük, akarva, nem akarva, Európa biztonságáért is harcolunk. Ezért írta IV. Béla IV. Ince pápának, hogy „... nekünk és egész Európának válik javára, ha erősségek védik a Duna folyamának vonalát. Ez az ellenállás folyama”. Nem volt soha kétséges, hogy ennek, az Európa érdekeit is védő önvédelmi feladatunknak csak akkor felelhettünk meg, ha a Kárpátok medencéjét erős katonanép egységes, egykőzpontú állama tölti ki. De sajnos, ezt rajtunk kívül idegenek csak nagyon kevesen tudták. Kiváló földrajztudósok megcsodálták országunk nagyszerű, páratlan földrajzi egységét, de annak politikai, hadászati, Európát is érdeklő jelentőségére leginkább csak akkor
döbbentek rá világosabban látó nyugati politikusok, közírók, amikor ezt az egységet Trianonban tönkretették és ennek veszedelmes következményei jelentkeztek. Eltekintve attól, hogy országunk lerombolásán különböző erők munkálkodtak, ez a törekvésük valószínűen nem sikerült volna ekkora mértékben, ha rólunk, a Kárpát-medence európai jelentőségéről a nyugati közvélemény többet tudott volna, helyesen lett volna tájékozva. Ezért látjuk szükségét, hogy összegyűjtsünk szemelvényeket először a magyar és a külföldi szakértők legjelentősebb idevágó megnyilatkozásaiból az általános képhez,
majd részletesen beszéljük meg a …
Tovább a műhöz
When we were originally approached by Scribners to consider editing this encyclopedia, our motivations for accepting this challenge were identical. We were both keenly aware of the lack of authoritative yet comprehensive information on European archaeology written for the general readership. In particular, we knew that many high school, college, and public libraries have very limited holdings in this area, and we wanted to fill this gap. Although European prehistory stretches back hundreds of thousands of years to the original colonization of the Continent by Homo erectus populations from Africa, we chose to focus this encyclopedia on the period after the retreat of the Ice Age glaciers. These are the critical millennia during which the foundations of later European society known from later historical accounts were established. The Gauls encountered by Caesar, the Celts, the Germans, the Visigoths, and all the other European peoples whom we see hazily through the lens of Classical authors had ancestors whom we know only from archaeology. Moreover, outside the view of the Classical authors, peoples in northern and eastern Europe continued to live prehistoric lives well after written records are available for much of western and southern Europe. The boundary dates for this encyclopedia were chosen deliberately. Although the Ice Age had ended a millennium or more earlier, the postglacial hunting and gathering societies that had become well-established by 8000 B.C. in many parts …
Tovább a műhöz
When we were originally approached by Scribners to consider editing this encyclopedia, our motivations for accepting this challenge were identical. We were both keenly aware of the lack of authoritative yet comprehensive information on European archaeology written for the general readership. In particular, we knew that many high school, college, and public libraries have very limited holdings in this area, and we wanted to fill this gap. Although European prehistory stretches back hundreds of thousands of years to the original colonization of the Continent by Homo erectus populations from Africa, we chose to focus this encyclopedia on the period after the retreat of the Ice Age glaciers. These are the critical millennia during which the foundations of later European society known from later historical accounts were established. The Gauls encountered by Caesar, the Celts, the Germans, the Visigoths, and all the other European peoples whom we see hazily through the lens of Classical authors had ancestors whom we know only from archaeology. Moreover, outside the view of the Classical authors, peoples in northern and eastern Europe continued to live prehistoric lives well after written records are available for much of western and southern Europe. The boundary dates for this encyclopedia were chosen deliberately. Although the Ice Age had ended a millennium or more earlier, the postglacial hunting and gathering societies that had become well-established by 8000 B.C. in many parts …
Tovább a műhöz
A Pantheon irodalmi részvénytársaság nagy nemzeti összeomlásunk után elsőül sietett a felépítés munkájához, amikor elhatározta oly művek kiadását, amelyek a legközvetlenebbül szolgálják a nemzeti művelődést. Alapvető, összefoglaló, a tudomány egyes ágazataiba bevezető művek nagyon hiányoztak eddig irodalmunkból. Ezen a hiányon kíván segíteni ez a
kötet is, amelyben két jeles magyar szakember, a maguk szakmájában hazánkban a legjobbak közül valók, ha nem a legelsők, társultak, hogy feltárják a magyar olvasóközönség előtt az emberről szóló tudománynak azt a végtelenül vonzó és érdekes ismeretanyagát, amelyet praehistóriának nevezünk. A napjainkban már nagyon sokfelé szétágazó tudománynak, minden ismeret összességének legvonzóbb, bennünket legközvetlenebbül érdeklő fejezete az, amely önmagunkról, az emberről szól. A delhi templom felirata évezredek óta hirdeti : gnóthi szeauton. Igen : ismerd meg magadat, fizikumodat, pszichikumodat és múltadat. A tudománynak is megvan a maga hierarchiája, a maga szerves rangfokozata, még pedig nem is egy, hanem többféle, aszerint, hogy milyen szempontból vizsgáljuk egyes ágazatait. Ha a tudományok ranglét-
ráját az emberre háramló gyakorlati haszon elve szerint osztjuk be, akkor a legősibb múlttal foglalkozó tudomány, a praehistória az alsó fokozatok közé szorul. De ha a ranglétra felépítésénél azt vesszük …
Tovább a műhöz
A Pannónia északi limesén, a Vág Duna-torkolatával átellenben fekvő Brigetio már a Kr. u. 1. század közepe körül katonai állomáshellyé vált. Az 1-2. század fordulója körül a Carnuntum és Aquincum közti határszakasz megerősítésére legióstábort hoztak itt létre, ahol a légió I. adiutrix állomásozott. A tábor a quad-markomann háborúk fontos bázisa volt. A háborút követően az emberveszteséget túlnyomórészt a Keletről (Kis-Ázsia, Syria) bevándorolt lakosság pótolta. Ez nagymértékben elősegítette a tábor körüli (canabae) és az attól nyugatra fekvő polgári település kialakulását és fejlődését. Ez utóbbi a 3. század elején megkapta a municipium, majd a század közepe körül a colonia rangot. Ugyancsak a század elején, 214-ben határmódosítás következtében a város Pannónia Superiorból Pannónia Inferiorba került át. A város virágzó gazdasági életéről tanúskodnak azok a hatalmas éremgyűjtemények, melyek az itteni leletekből jöttek létre.2 A fizetőképes kereslet vonzotta a kézműveseket és a kereskedőket. Az árubőségnek köszönhető a kerámia-, az üveg-, a csont-, a bronz- és a gemmaleletek más pannoniai városokat túlszárnyaló mennyisége.3 A 3. század közepétől megerősödő barbár támadások következtében az addig virágzó városi élet hanyatlásnak indult. 375-ben itt tárgyalt a quad követséggel a békefeltételekről I. Valentinianus, és eközben érte …
Tovább a műhöz
1940 erschienen in der Reihe der Albae Vigiliae als drittes Heft mit einer Einleitung von Professor K. Kerényi ,,Das Griechische Antlitz in Meisterwerken der Münzkunst” von Leo Maria Lánckorohski. Damit
wurde zum ersten Mal die antike Münzkunst als Ausdruck hellenischen
Glaubens und Weltgefühls einer weiteren Öffentlichkeit aufgeschlossen.
Im folgenden Jahr gab Kurt Lange als siebtes Bilderheft des archeologischen Instituts des Deutschen Reichs unter dem Titel „Götter Griechenlands” Aufnahmen von Meisterwerken griechischer Münzprägung. Das vorliegende Buch geht über diese Publikationen noch hinaus und bringt in 60 stark vergrößerten Aufnahmen L. M. Lanckoronskis eine Gesamtüberschau der entscheidenden mythischen Darstellungen im Bereich
der griechischen Münzgestaltung. Und zwar werden Tier Symbolik wie
homerische Götterwelt in gleicher Weise einbezogen.Den Text schrieben Prof. K. Kerényi und L. M. Lánckor ohski. Nur die Einleitung — „Arethusa, über Menschengestalt und mythologische Idee” — stammt von Prof. K. Kerényi allein. An der Bearbeitung des übrigen Textes konnte er wegen der Verkehrsschwierigkeiten der Kriegszeit nicht teilnehmen. L. M. Lanckorohski zeigt im Anschluß an die neueste Forschung W. F. Ottos und K. Kerényis, E. Böhringers, L. Maliens u. a. die antike mythische Vorstellungswelt, der die künstlerische Münzformung ihr Entstehen verdankt. Herrn Kurt Lange haben wir für die freundliche Überlassung von Aufnahmen …
Tovább a műhöz
Mi történt 1526-ban a mohácsi csatában és hol volt az eredeti helyszíne? Történelmi tényekre, a legújabb felfedezésekre és a még megválaszolatlan kérdésekre is kitér előadásában Prof. Dr. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője és a jelenleg is folyó kutatások egyik vezetője, aki a Szulejmán szultán szigetvári sírjának feltárását végző kutatócsoportot is irányította. Közel 500 évvel a magyarok egyik legsúlyosabb katonai veresége és az oszmán történelem egyik legnagyobb győzelme után még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. Ki a felelős a vereségért? Mennyire voltak súlyosak a következmények? Még a történészek rendelkezésére álló információkkal kapcsolatban is zajlanak értelmezési viták. Mindezek mellett nem ismertek a csata fontosabb helyszínei sem – a felvonulási útvonalak, a katonai táborok és a fő küzdelem helyszíne - és a tömegsírok nagy részét sem találták még meg. Múltunkat számos mítosz és tévhit övezi, de vannak olyan részei is a magyar történelemnek, melyek a mai napig nem tisztázottak. Ezek közé tartozik legismertebb csatánk, és annak feltételezett helyszíne, Mohács is. Dr. Pap Norbert igaznak tartja a mondást, miszerint a történelmet mindig a győztesek írják. A Pécsi Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportja az ebből adódó rejtélyekre keresi a választ. "Néhány év múlva, 2026-ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója. …
Tovább a műhöz
A mohácsi csata helyéről a vita változó intenzitással már 100 éve folyik. Történészek mellett kutatónak állt katonák és régészek is kialakítottak rá koncepciókat. A mohácsi sík igen tágas, ezért több lehetséges hely is felmerülhet. Az egyik a Mohácstól délre fekvő Sátorhely falu környéke, ahol korábban a tömegsírok is előkerültek, valamint tőle nyugatra Majs keleti előtere, ahol az utóbbi évtizedekben pécsi régészek lövedékeket gyűjtöttek fel fémkereső műszereikkel. Vajon ezek az ólomlövedékek az 1526. évi mohácsi csatához, vagy egy másik korabeli összecsapáshoz kötődnek? Összhangba lehet-e hozni a csatáról szóló résztvevői beszámolókat és a régészeti adatokat? Az utóbbi két-három évtized tudományos-technológiai fejlődése, az 1526-os táj térinformatikai rekonstruálása közelebb vihet-e bennünket a csatahely rejtélyének megoldásához? A modern adatelemzési módszerek új, "felülnézeti" képet adnak a csata értelmezéséhez. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a következő előadás.
Tovább a műhöz
Utazás a múltba, gyalogszerrel Aki végigsétál a pécsi belváros hangulatos utcáin, elérve a Szent István téren a székesegyházhoz, talán csak sejti, milyen értékek felett lépked. Ez a terület méltán nyerte el 2000-ben a Világörökség címet, mint "A pécsi ókeresztény temető". Erről az egyedülálló régészetitörténeti leletegyüttesről kíván bővebb tájékoztatást nyújtani, bepillantást engedve az ókeresztény kor kutatásába ez a könyv. Sopianae a római korban kiemelt gazdasági - stratégiai fontosságú város volt. Egy 3. század végén összeállított térkép (Itinerarium Antonini) szerint itt haladt el az a fontos útvonal, amely a mai Trierből kiindulva Pannoniában Carnuntumot (Bad Deutsch-Altenburg) kötötte össze Mursa (Eszék) városával, onnan pedig a pannoniai provinciák legjelentősebb nagyvárosa, Sirmium (Szávaszentdemeter) irányába haladt tovább. Sopianaeból indult egy másik út is Brigetio (Szőny), illetve egy harmadik Aquincum felé.1 Pécs mai városközpontjának délkeleti részén, a mai Zrínyi utca - Teréz utca vonalától délre, az Irgalmasok útjától (Bem u.) keletre találhatók a föld alatt a római kori Sopianae városának maradványai, még a Nagy Lajos király útja és a vasútállomás között elterülő lakótelep alatt is kerültek elő római objektumok, amelyek valószínűleg a mai Sopianae határain kívül estek.
Az utóbbi évek régészeti kutatásai azt igazolták, …
Tovább a műhöz
2018. november 22–23-án immár 11. alkalommal rendeztük meg Pécsett a kétévente sorra kerülő Magyar Politikai Földrajzi Konferenciát, melynek fókuszába ezúttal a történeti és jelenkori katonai tevékenységek által formált táj, a „military landscape” környezeti és társadalmi jelentőségének tárgykörét állítottuk. Témaválasztásunk apropóját a szűkebb környezetünkben fellelhető egykori csatahelyszínek – Szigetvár (1566), Mohács (1526), Nagyharsány (1687) – és védművek, mint a Dunai Limes vagy a Déli Védelmi Rendszer, illetve az ezek helymeghatározására, rekonstruálására, megőrzésére és hasznosítására
irányuló tudományos kezdeményezések adták. Minthogy a hadi tevékenységekkel kapcsolatos kutatások jellemzően több diszciplína képviselői számára biztosítanak teret, a tudományközi kapcsolatok elmélyítésében bízva a geográfusok, kartográfusok és a hadtudományok képviselői mellett ez alkalommal a történészek, régészek, turisztikai és örökségvédelmi szakemberek részére is lehetőséget kívántuk adni arra, hogy a Kárpátmedencei vagy azon túli térségekben található katonai tájakra, illetve hadászati objektumokra irányuló kutatási eredményeiket a szélesebb szakmai közönség számára is elérhetővé tehessék. A téma iránti fokozott és széleskörű érdeklődés eredményeként konferenciánkon a plenáris ülés mellett hat szekció keretében több …
Tovább a műhöz
Egy évtized óta ernyedetlenűl folytatott ősrégészeti kutatásaim alatt oly sok őstelepről és lelőhelyről nyertem tudomást és oly rengeteg mennyiségű ősemberi lelettárgy halmozódott föl birtokomban, hogy — föltett szándékomhoz híven — mind e többékevésbbé érdekes ősrégészeti adatoknak tüzetes tanulmányozását végeznem, illetőleg részletes leíró imertetését adnom a közel jövőben teljes lehetetlen. Minthogy azonban az Őstörténelem érdekében fölötte kívánatos minden új lelhelynek és adatnak az ősrégészeti irodalom keretébe való mielőbbi bevonása, azaz közlése, e szempontból tehát a jelen közlemény czéljáúl a tőlem eddig ismert összes új adatoknak, egy részüknek csak előzetes, más részüknek pedig végleges, számbavételét tűztem ki. Előzetesen — csak úgy mellesleg — emlékezem meg a határozott jellegű amaz őstelepekről, melyeket idővel tüzetesebben és önálló alakban van szándékom ismertetni s azért ezeknek prioritasi, illetőleg ismertetési jogát fönntartani óhajtom a magam számára. Az ősrégészeti kutatások legjelentékenyebb eredményein, t. i. az önálló őstelepeken kivűl vannak azonban oly jelentéktelenebb lelőhelyek is, melyeknek ősemberi tárgyai kevés számuknál vagy magányos előfordulásuknál fogva különállóan nem közölhetők, ezért tehát azokat összegyűjtve itten együttesen adom közre, mert, ámbár az ily szórványos kisebb leletek …
Tovább a műhöz
A Bölcsészettudományi Kar a Pécsi Tudományegyetem legnagyobb hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező kara, ahol számos tudományos műhely keretein belül magas színvonalú tudományos tevékenység zajlik. A minőségi munka fenntartása, színvonalának további emelése a karon folyó tehetséggondozó műhelyek alapvető feladata, amely természetszerűleg a kar és az egyetem számára egyaránt nagy relevanciával bír. Különösen aktuális és fontos a humántudományok szerepének markáns megjelenítése, hiszen a jelenlegi tudománypolitika elsődleges preferenciáját a közvetlenül hasznosítható eredményeket produkáló műszaki és természettudományok, valamint a matematika és az élettudományok képezik. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia 2012–2013 című előadássorozata (a PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanácsa szervezésében) a nagyközönség – köztük a középiskolások és tanáraik – számára kívánta bemutatni a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit, a sokak által ismert Nyitott Egyetemmel rokon formában. A program keretében olyan nemzetközileg is elismert tudósok mutatták be legújabb kutatási eredményeiket, akik más felsőoktatási intézményekben, kutatóhelyeken tevékenykednek. A szemeszterenként 10 előadásból felépülő program során a hallgatóság több tudományterület, az irodalom, filozófia, pszichológia, kulturális antropológia, …
Tovább a műhöz