Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A biofizika alapjai
- 1997
A biofizika mint önálló tantárgy - az orvosi fizika folytatásaként - a magyarországi orvosegyetemeken több évtizedes múlttal rendelkezik, megelőzve ezáltal számos más országbeli felsőoktatási intézményt. Századunk második felében egyébként e diszciplína rendkívüli fejlődésen ment át, hiszen a fizika, a biológia, a fizikai kémia határterületén foglalva helyet, mindezek fejlődése stimulálólag hatott reá is. E folyamat napjainkban tovább tart. A diszciplína eredményeinek tényleges, ill. potenciális felhasználói közé tartozik az orvostudomány is. Ezt húzza alá az a tény, hogy a XX. sz. második felében több orvosi Nobel-díjas a biofizika területéhez tartozó eredményeiért nyerte el a kitüntetést. Példaként említjük Békésy-nek a hallás folyamatával kapcsolatos, vagy Wilkinsnek a DNS-kristály röntgendiffrakciós képének analízise alapján nyert, vagy Cormacknek és Hounsfield-nek a rétegfelvételek számítógépes kiértékelésére vonatkozó eredményét. A világban eddig megjelent biofizika tankönyvek, kézikönyvek indíttatása különböző, ami érthető, hiszen a kérdések tárgyalhatok akár a fizika, akár a biológia vagy a molekuláris biológia stb. oldaláról - megcélozva ezzel egy-egy meghatározott érdeklődési körű réteget. Könyvünket elsősorban orvostan- és gyógyszerészhallgatók számára egyetemi tankönyvnek szántuk, de használhatják kézikönyvként …
Tovább a műhöz
Aesculapius és Clio
- 2018
A határterületi kutatások örökös dilemmája, hogy a résztvevő tudományágak sajátlagos szabályai, metodológiái mennyiben maradjanak érvényesek, milyen korlátokat bontsunk le, s melyeket ne, hogy a különös szabadságból valódi érték szülessen. A medicina önmagában is a reáliák és a humaniórák halmazainak átfedésében létezik. A legrégebbi művészetek közül való és a legújabb tudományok közé tartozik – fogalmazta a XIX. században az excentrikus német orvos, Nussbaum. Határterületi tanulmánykötetünk abban az értelemben is, hogy az orvoslás „tárgyáról” az emberi testről, alkalmasint a költő testéről, filozófiai
értelemben bölcselő gondolatokat is a magunkénak tudjuk, diskurzusunk tárgyává tesszük. Ugyanebben az értelemben tekintünk a társadalomtudományok felé. A demográfiai katasztrófa idején aligha lehet fontosabb számunkra, mint visszanézni: elődeink miként hozták létre a védőnői hálózatot. A szekció szellemiségét illetően azt az elvet szándékoztunk érvényesíteni, hogy a kutatás és a feldolgozás számára egységes szabályok szerint vizsgálandó történelem létezik, és a
puszta, bár tagadhatatlanul érdekes, anekdotikus történetmondás ettől különbözik. Bizonyos karakteres szegmensekben, mint a hadtörténelem, gazdaságtörténet, politikatörténet, ideológiatörténet – a szaktudományi vonások különösen erősek –, és az orvos- és a …
Tovább a műhöz
A növények intelligens lények? Képesek problémamegoldásra? Kommunikálnák az őket körülvevő környezetükkel, más növényekkel, rovarokkal és a magasabb rendű állatokkal? Vagy éppen ellenkezőleg: passzív szervezetek, melyekből hiányzik minden érzékenység és bármiféle halvány nyoma az egyéni és társas viselkedésnek? Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolhassuk, vissza kell nyúlnunk az ókori Görögországhoz, ugyanis már akkor hasonló kérdésekkel foglalkoztak a filozófusok. Egymással ellentétes nézeteket valló iskolákba tömörülve azon vitatkoztak, hogy a növényeknek lehet-e „lelkük” vagy sem. Mi mozgatta érvrendszerüket, és mindenekelőtt, miért, hogyan lehetséges, hogy évszázadok tudományos felfedezései sem tudták érvényteleníteni ezt a felvetést? Meglepő, de sok mai érv e témában ugyanaz, mint ami századokkal ezelőtt is felvetődött. Ezek az érvek nemcsak a tudományban, hanem az általános közvéleményben és számtalan olyan prekoncepcióban megjelennek, melyek már évezredek óta részei kultúránknak. Annak ellenére, hogy a felszínes megfigyelés azt sugallja, hogy a növényvilág alacsonyabb fokú összetettséggel rendelkezik, az az elképzelés már századok óta jelen van, hogy a növények kommunikációra képes organizmusok, van társadalmi életük, képesek bonyolult problémák megoldására kifinomult stratégiák alkalmazásával - egyszóval intelligensek. A …
Tovább a műhöz
Tavasz van. Első igazi horgásznapom. A fűzfákon még akkora levél sincs, mint az a bizonyos mindig
emlegetett ’’egérfüle”, csak rügyek vannak. Hirtelen köszöntött be a 8-12 Celsius fokos ’’kánikula”. Hétfő óta süt a nap. Janival egész héten az eget kémleljük. Csütörtökön megszületik az elhatározás, holnap megyünk harcsázni, egész éjszakára, vagy ameddig bújuk. Pécsről megyünk Somogy megyébe. Kb. 100 km-re van egy tó. Igazi vadregényes, elárasztott, lapos. Egy széles völgy, hegyek nélkül. Lábon állnak az elárasztott fák. Zsombékkal szegélyezett szigetek találhatók itt, a tavat hosszú nádfalak, kacskaringós csatornák, rejtett átjárók teszik igen vonzóvá. Vize nem mély. A tó közepétől hátrafelé 80 cm-től fél méterig csökken. Körös-körül mocsár, ingovány, zsombékok övezik. A partról csak kevés helyen, a gát és a csónakkikötő körül horgásznak. És hogy még nehezebb legyen a horgászat, a tó 5/6-od részét, szinte a teljes felületét, tavasz végétől egészen a tél elejéig összefüggő töklevéltakaró borítja. Csónakkal sem könnyű közlekedni rajta. Kocsikeréknyi pontyok turkálnak benne. A megriadó, lábnyi amurok torpedóként hasítják a vizet. Ebben a környezetben nekik még a 0,60-as damil eltépése sem akadály. Minket nem érdekelnek, csak a harcsák, amiből rengeteg található a tóban. Jól érzik magukat a számtalan búvóhelyen, a szinte …
Tovább a műhöz
Az érdeklődés, mely a magyarok eredetének történetéhez fűződik, épen olyan régi egész Európában, mint maga ez a nemzet. Mint az Ázsiából kiözönlő néptenger utolsó hulláma a magyarok is, a hírnökhöz hasonlóan, már délkeleti Európában való első megjelenésűkkel, az eredetök és származásuk iránti kíváncsiságot olyan mértékben ébresztették föl, a milyenben külsőségök, magaviseletek és harczias szellemök Pannonia és a szomszéd tartományok akkori lakóiban félelmet és borzalmat gerjesztett. Minthogy azon különböző népelemek, melyek őket megelőzték, szintén a távol keletről törtek elő, ezért megelégedtek azzal, hogy a magyarok vándorlásának kezdő pontját is oda helyezzék; és mivel szokásaiknak egyes vonásaival és physikai jellegükkel a görögöknek a skythákról s a byzancziaknak a húnokról adott silány és bizonytalan leírásai megegyeztek: ezért majd ez utóbbiakkal azonosították, majd ezek egyenes utódainak állították őket. Bővebb geo- és ethnographiai részleteket a keresztyén művelődés ama sötét korszakából nem is lehetett várnunk. Mikor pedig e jövevényeket a Duna és Tisza mellett a keresztyénség közös köteléke, társadalmi és állami tekintetben, nyűgöt többi népeihez csatolta; akkor az ázsiai eredetökről való tudat csak mint halvány reminiscentia maradt még fenn, mert a nemzeti egyediséggel a hit ama korszakában épen oly kevéssé törődött …
Tovább a műhöz
A Mecsek virágos növényei. Mankó-Büki Balog Károly pécsi kir. itélő táblai elnök (1848-1920) akvarelljei. I.
- Balog Károly
- 1907-1919
Balog Károly, mankó-büki (1848-1920)
Anyja Madách Imre nővére, akit férjével együtt 1849. aug. 16-án gyilkoltak meg hegyi mócok az Arad megyei Szlatina mellett. Az árvát Madách Imre nevelte fel. 1872-ben ügyvédi vizsgát tett, 1875-ben feleségül vette Bérczy Károly műfordító Margit leányát, 1878-ban részt vett a boszniai okkupációban (37. cs. kir.közös gyalogezred főhadnagyaként), erről Bécsben könyvet adott ki, majd ugyanazt magyarul Pécsett 1904-ben. Elbeszéléseket írt. 1883-ban bíró Budapesten, 1891-ben került a pécsi ítélőtáblához, táblai tanácselnök majd táblai elnök. Itt id. Babits Mihály kollégája, barátjaként vállalta a későbbi költő Babits bérmaapaságát. Sokoldalú közéleti tevékenység jellemezte. Jeles turista, a Mecsek Egyesület elnöke. A Mecsek Flórája c. 200 lapos akvarellgyűjteményét a Pécsi Egyetemi Könyvtár őrizte. 1914-ben nyugdíjba ment, Budapestre költözött.
Tovább a műhöz
Az összes bogaraknál a bélcsővel a legszorosabb összefüggésben állanak a Malpighi-edények, melyek rendszerint a közép- és utóbél határán ömlenek be a bélcsőbe. Már a legrégibb anatómusok ismerték s helyesen leírták, működésük megítélésében azonban még ma sincs megegyezés. Nincsen olyan főbb része az anyagcserének, melyben idők folyamán ne tulajdonítottak volna nekik jelentős részt. Felszívódást, a felszívott anyag szétosztását a testben, az emésztésre fontos anyagok elválasztását, nitrogéntartalmú bomlástermékek kiválasztását és ezen folyamatok különböző combinatióit tartották hivatásuknak. Schindler vizsgálatai óta ma a legtöbb hivője van annak a nézetnek, hogy a Malpighi-edények különleges húgykiválasztó szervek. Ámde azóta különböző búvárok számos olyan adatot tettek közzé, mely a Malpighi-edények ilyen egyoldalú megítélésével nem egyeztethető össze. Ujabban Möbusz, Karawaiew és e sorok írója utalt először kellő nyomatékkal arra, hogy a Malpighi-edényeknek a kiválasztó működésen kívül még más élettani szerepe is lehet az anyagforgalomban. Dolgozatom megírása óta kisebb-nagyobb megszakításokkal folytonosan gyűjtöttem az e tárgyra vonatkozó adatokat. Anatómiai és élettani vizsgálatokat végeztem, melyeknek eredményeivel talán sikerül bebizonyítanom, hogy a Malpighi-edények nem kizárólagosan kiválasztó szervek. Számos, szerintem, …
Tovább a műhöz
Aki az állatokat szereti, mindig meghatódik, valahányszor megfigyeli, hogyan bánik az anyaállat a kicsinyeivel, mennyire a szívén viseli kicsinyeinek jólétét, és mennyire óvja őket a veszélyektől — ha nagy veszély fenyeget, még tulajdon életét is gondolkozás nélkül kockáztatja, csak hogy kicsinyeit megmentse. A ragadozó állatok éppen ezért nagyon óvatosak a kicsinyeiket vezető anyaállatokkal szemben. Bármilyen megható is az anyaállatnak ez a magatartása, bármennyire is úgy érezzük, hogy anyai szeretet jut benne kifejezésre, mégis sűrűn kell mondanunk, hogy az állat nem tehet másként — így kell viselkednie, akár akar, akár nem! Az ösztönei kényszerítik, hogy az utódaiért a végsőkig mindent megtegyen. Az állat cselekszik anélkül, hogy sokat fontolgatna. Az ember sem tagadhatja, hogy gyerekei nevelése során hasonló, vele született ösztönök működnek benne, csakhogy nála az ösztönök munkáját kiegészíti a gondolkodás. Ha látunk egy kedves kisbabát vagy egy gyámoltalan, gyapjas kis állatkölyköt, rajtunk is erőt vesz egyfajta boldogító érzés; szeretet és öröm önti el szívünket, és anélkül, hogy értelmünknek működésbe kellene lépnie, úgy érezzük, gyöngédséggel tartozunk annak az oltalomra szoruló, csöpp kis lénynek. Már a kislányokban is erősen ki van fejlődve ez az ösztönös érzés. így tehát az anyai szeretet az emberben és az állatban, ha kissé változott …
Tovább a műhöz
A párkapcsolattól a gyermekágyig - A várandósság, a szülés és a gyermekágy pszichológiája és pszichoszomatikája című kötetünk a gyermekvárás időszakának pszichológiai kérdéseit járja körül. Kötetünkben négy fő fejezetben - A párkapcsolat és a gyermekvállalás (I), A várandósság állapota (II), A várandóssághoz kötődő komplikációk, negatív kimenetel (III) és A szülés és a gyermekágy időszaka (IV) -, 20 tanulmányon keresztül foglalkozunk a családtervezés és gyermekvállalás, a várandósság, a szülés, és a gyermekágy eseményeivel. A várandósság élményét és azután a későbbi családi működést is meghatározzák a szülők közötti kapcsolati jellemzők, a gyermekvállalásra történő felkészülés módja; a várandósság során anyai és apai oldalról egyaránt bekövetkező változások és megoldandó kérdések; esetenként nem várt komplikációk; a szülés és a gyermekágy során megtapasztalt intrapszichés és interperszonális „történések”. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek részletes áttekintésével ennek az időszaknak a pszichológiai vonatkozásait szeretnénk közelebb hozni az Olvasóhoz. A párkapcsolat és gyermekvállalás témakörében olvasható négy tanulmány a várandósság megélése és a magzat fejlődése szempontjából is fontos, biztos alapul szolgáló párkapcsolati jellemzőket ismerteti, és a pozitív …
Tovább a műhöz