Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 13-24 az összesből: 2613

Találatok


Hetvenöt évvel ezelőtt, egy pusztító hatású hiperinfláció után új fizetőeszköz váltotta fel hazánkban a második világháború után elértéktelenedett pengőt. Ezt megelőzően ádáz viták dúltak a döntéshozók között arról, hogy mi legyen az 1946. augusztus 1-jén bevezetendő magyar pénz elnevezése. A javaslatok egyike a tallér volt, emellett szóba került a máriás is, ám a végén az évszázadokon át értékálló, egykori magvar aranypénz nevére, a forintra esett a választás. Nem véletlenül, hiszen hetvenöt évvel ezelőtt elsősorban stabil és biztonságos fizetőeszközre vágyott a vásárlóértéküket szinte pillanatok alatt elvesztő, sohasem látott nagyságú összegeket, csillagászati kutatásokban használatos számokat felvonultató, semmire sem jó bankjegyekbe belefáradt ország. A biztonságos pénznemre pedig használható példát mutatott a történelem: Károly Róbert 1325-ben született aranyforintja, amely olyan rangot és értéket képviselt. hogy nemcsak a Magyar Királyságban, hanem a korabeli Európa számos országában is fizettek vele. Miközben a magyar forint bevezetésének hetven-ötödik évfordulóját ünnepeljük, azt is tudnunk kell tehát, hogy az a pénz, amivel ma naponta fizetünk, immáron közel hétszáz esztendeje egyszer már képviselt egy erős és gazdag országot. Károly Róbert liliomos aranyforintja abban az időszakban került ki a pénzverdéből, amikor a Magyar …
Tovább a műhöz
LECTORI SALUTEM he students of Pécs are proud of having a more than six-hundred-year-old university. However, the development of Universitas Quinque Eccelesiensis founded in 1367 broke in two first because of the war raging within the country, then because of the Turkish invasion as early as in the 15th century. Though the working of the university was discontinued for long centuries, the burghers of Pécs had never given up restoring the higher education. After several unsuccessful attempts there was a Catholic legal academy in the town /which has been an episcopal see ever since the establishment of the Hungarian kingdom/from the 18th century on. After World War I the Erzsébet University of Sciences of Bratislava was settled over to Pécs, which made it possible to start the university-level-education in the town anew from the academic year of 1923/24 on, namely at three faculties - philosophical, legal, and medical. Between the two World Wars legal education began to develop rapidly. The professonial staff settled over from Bratislava and completed by the professors of the Eegal Academy of Pécs created a high level education within a short period of time. Some members of the nationally acknowledged teaching staff received recognition even abroad. The importance of Law, however, was undervalued in Hungary after World War II, which fact had its effect on the legal education as well. Politics intruded into the premises of the university: professors and students not …
Tovább a műhöz
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hazai és Külföldi Vendégeink! Tisztelt Kolléganők! Tisztelt Kollégák! Köszöntőm Önöket ünnepi tudományos ülésünkön, amelyre abból az alkalomból kerül sor, hogy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 85 évvel ezelőtt, 1923 októberében nyitotta meg első pécsi tanévét. A 85 esztendő, azaz tulajdonképpen a trianoni határok közé szorult Magyarország 85 éve, történeti léptékben igen rövid időszak. Igen rövid Pécsnek, az egykori Sopianae városának majd kétezer éves történetéhez, de az első európai egyetemek lassan-lassan nyolcszáz éves működéséhez képest is. Első hazai egyetemünk, a pécsi stúdium generale immár több, mint 640 éve alapíttatott a XIV. század második felének egyik legjelentősebb magyarországi városában Orbán pápa 1367. szeptember 1. napi Viterbói bullájával. Az egyetemtörténeti kutatások az alapítással kapcsolatban majd évtizedes, körülményes „modus procedendi"-re utalnak, amelynek során bizonyságot kellett tenni az alapítói szándék komolyságáról, az egyetemet befogadó város alkalmasságáról, a folyamatos működést lehetővé tévő javadalmak biztosításáról. A pécsi egyetemnek nem adatott meg a nyugat-európai egyetemek szerencsés sorsa: a XVI. századtól mintegy háromszáz esztendőre nyoma vész a helyi felsőfokú oktatásnak, és a középkori egyetem alapítása és működése körülményeinek …
Tovább a műhöz
Ámbár Balaton-Fiired a’legjelesb, ’s leglátogatottabb magyarországi gyógyhelyek között, elsők közé számlállathalik ; mindazonáltal korára, ’s hírére nézve legújabb, mert: míg a’ többi jelesbeknek majd mindannyinak mondák, írott kútfők, fenn álló romok, föltalált emlékek, pénzek, stb. után Írott történeteik a’ korábbi századokba, sőt a’ romaiak’ koráig felvezetvék; illyesmit Fürednél hiába keresnél; sőt hagyomány utján is, a’ gyógyforrás’ eredetéről , feltalálásáról, ’s a’ gyógyintézet’ legrégiebb felállításáról, mint legtöbbek, valamelly hozzájok illő rege alakjában bírnak , mitsem mutathat fel. Ámbár a’ romaiaktól élénken mívelt alsó Pannóniájukban feküdt, melly secunda cmsularis romana-nak Galerius császártól neje’ tiszteletére Valeria-nak ne-vezteték. Környékén sok nevezetes gyarmat vala, u. m. Caesariana, Tricciana, Valentina/, Mogentia-nae, Mogetianae, Cibalis stb. ’s mellyeket Keszthelynél , Sárvíznél, ’s a’ tó melletti számas más helyeken a’ romok szemünkbe tüntetnek; mégis semmi bizonyos , és hitelt érdemlő tudósítást Füred’ gyógyvizeiről, melly bizonyosokká tenne, miszerint a’ romaiaknál ismert, ’s használt volt légyen, nem találunk. Amaz előadás, mellynél fogva Valéria császárné, férje’ halála után, Tihanyban lakott, ’s Piroska nevű anyját a’ füredi gyógyforrásban hosszas betegségéből …
Tovább a műhöz
Nagy okok, valóban nagyok bírtak arra engemet, hogy ezen eredeti munkámnak díszt adni akarván, midőn Nemzetem’ kezébe nyújtom, ne másnak szentelném, ajánlanám, hanem Nagyságodnak. Ha tsak szármozásodat nézem is, olly nagynak, méltóságosnak találom, hogy törsökös ritkább vérségű Magyar Mágnásnak pártfogásához nem folyamodhatott könyvem, Abára, Fejedelmekre, Vitézekre mutathatsz, több olly, nagy Férfiakra, millyen volt a' XVII. században ama valódi dísze Erdélynek Rhédei Ferentz a’ TE nagy Atyád, kiről így szóll nemzetünk’ Krónikája, "Virpius, et mitis, omniumque judicio reliquis regni magnatibus honore Principis dignior habitus est." Ha pedig tulajdon virtusidra tekéntek, jeles tetteid, nemes szíved, ritka kegyességed, hazádhoz vonzó buzgó szereteted, Fejedelmedhez tántoríthatatlan hívséged, szívet hódító szelídséged, mellyel nem tsak tisztelőiden, hanem ellenségeiden is szoktál uralkodni a’ tudósokhoz mutatni szokott barátságod, a' magyar Múzsákat ápolgató készséged, éppen nem engedték, hogy azon igaz tiszteletem, mellyel Hozzád viseltetem, más Hazafinak emellyen emlékeztető oszlopot, másnak a’ nevét a’ Tiednél ditsőítse a' késő maradéknál. Fő tárgya ezen munkámnak a' Magyar Nemzetnek java, polgári tsínosodása, az erköltseknek jobbítgatása. Akármellyiket veszem, mindeggyik Te benned egy különös Jótévőjét, boldogítóját tiszteli, áldgya , és …
Tovább a műhöz
Vádolóim is, Feddőim is könnyen tálam fognak találtatni. Amazokat könnyebb elkerülni, ezekkel több baj vann, nem tsak azért, hogy a' fekete irigy epe igen gyakran a' betsület', az emberiség határin túl ragadgya őket, hanem hogy bíróvá is szeretvén tenni magokat, valamit mondanak, állitnak mind oraculum gyanánt akarják vétetni , 's imádtatni. Mindeggyik résznek, szükségesnek látom, hogy jegyzést tegyek. Vádolóim azt vethetnék szememre , ígéretemnek nem tettem eleget. Tudósításombann három részből, vagy is kötetbül álló magyar Fizikárúl vann szó , és tsak kettővel akarom megjátszani mind a' nemzetet, mind a' magokat előre jelentőknek várakozását, 's ezeknek betses neveit is ki nem nyomtattam. - Ha számát veszszük az elosztásnak, a' köteteknek , igaz, hogy a' hárombúl kettőt tsináltam; de vann e' ebbenn valami színe is a' megjátszásnak? szenvedett e' tsak egy betű tsorbúlást is a' Fizika teste? ha nem, által nem láthatom okát, miért, még hatalmamban volt a' munkám, a' három számot eggyel meg nem rövidíthettem? Nem vagyok é attya , és ő nem az én magzatom é? — így gondolkodtam: ígéretednek szentsége tsak azt kívánnya meg, hogy a' természet' Tudománnyal, a' mint kellett, 's ki is dolgoztad, úgy add ki, akár kettő légyen a Kötetnek száma, akár nem, az a' dolog velejéhez, 's az egészhez nem tartozik. Tudod, melly részei vannak a szorossabb értelemben vett természet' …
Tovább a műhöz
Hazánknak Vallásbéli Története áltáljában értvén annyira parragon hagyatott, hogy sem egyik sem másik vallásbeli Felekezetnek még tökéletes Egyházi Históriája nincsen. Római Catholica vallásbelieknek szorgalma leginkább tárgyúl vette székes Püspökök életének leírását: Károlyi’, Smid’, Desericzky’, Gánóczy’, Pray’, Koller’, Szeredai, és Rókának, tudományos ’s költséges szorgalmai örökké virító koszorút érdemlettek — De magának a’ Keresztény vallásnak hajdani szokásábúl (Ritus) Romai Deákra Hazánkban lött általváltozása — Egyházi Gyűlések, Érsekek, és Püspökök által Kormányozása a’ Szerzetes Rendeknek példás élete, ’s munkássága által terjedése továbbá az idö folytával támadott sokféle Eretnekséggel való küszködése, visgáló szemünk előtt setétségbe’ borultan hagyatván, fel nem világosítatott. Görög, Oláh, Rácz, nem egyesült Vallásbéli Ecclesiáknak Hazánkban lévő kezdete, története, vagy állapotja iránt még bizonyos, és nyomtatott Tudósításunk nincsen. De a’ már most meg-egyesült Magyar Országi Orosz Ecclesiának régiebb Története is, mind eddig közre nem bocsátatott, holott régiségére nézve az elsöséget nekie engednünk kell; minthogy Hívei a’ Magyarok bé jövetele előtt már Hazánk békességes lakosai valának. Ágostai Valláson lévök legszorgalmatosabbak voltak Oskolai, és Egyházi Történeteiknek …
Tovább a műhöz
Fejünk felett ſzámtalan tündöklő, ragyogó teſteket, midőn tiſzta az idő, veſzünk éſzre. Illyen a' minden nap felkelő nap, a’ hold, a’ bujdosók, az öſtkös tsillagok, és az állóknak teméntelen ſerege. Ugy tetſzik mintha ezek mind valamelly gödrös kék boltozatnak a’ ſzínén volnának, mellyet Égnek ſzoktunk nevezni. Ezeknek a’ ſzemlélésére felemelte ſzemeinket a' terméſzet, ’s ha valaki ezeket nézegetvén, visgálván, meg nem illetődik, jele hogy annak a’ ſzíve márvány, ’s a’ valódi , nemes gyönyörüséget érezni nem tud. Ezekről a’ teſtekről valamit tudni nem tsak mindenkor kivánt az emberi nemzetnek tsinosodottabb réſze , hanem a’ magára hagyatott durva pór népnél is ſzép töredékjei találtatnak a’ tsillagok’ esméretének. Ezeknek a’ nagy egéſz teſteknek fummája teſzi azt, a’ mit világnak, ég, ’s földnek közönségeſſen ſzoktunk nevezni, ’s az ezekről tanító tudomány Tsillag visgálásnak mondatik. Három réſzre ſzokott oſztódni, az eggyik előſzámlállya tsak a’ világot tévő nagy teſteket, ezeknek rendgyét, és helyheztetésöket, mint annyi történeteket, a’ máſik ezeknek a’ tetteknek nem tsak megesmértetésében, hanem tüneménnyeik’ ókainak helyes, és terméſzetes megfejtésében légfőképpen foglalatoskodik. A' harmadik réſz deákúl Attronomia Mathematicának ſzokott neveztetni, magyarul Gyakorló tsillag’ visgálásnak …
Tovább a műhöz
A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 1984. március 7-én ünnepi tudományos ülést tartott 100 éves nyugalmazott professzora, Kislégi Nagy Dénes tiszteletére. A Kar dékánjának köszöntő szavai után négy előadás hangzott el. Az előadók sokoldalúan méltatták Kislégi professzor gazdag életpályáját, filozófiai, szociológiai, közgazdaságtani, statisztikai, tudományszervező, oktató-nevelő és költői munkásságát. A televízió által is felvett rendezvény résztvevőiben felejthetetlen emlékként élnek azok a percek, amikor az aggastyán professzor tisztán csengő meleg hangján elszavalta „Pusztaszeri emlék" c. költeményét, amelyben a több mint ezer év előtti magyar államalapítást és az emberiség békéjének posztulátumát foglalta költői képekkel kifejezett gondolati egységbe. Kötetünk publikálásakor már fájó kegyelet késztet bennünket arra, hogy az ülés anyagán és Kislégi professzor munkáinak jegyzékén kívül közreadjuk Magyarország egyik XX. századi polihisztorának, a kultúra szerelmesének „Búcsúzó” c. utolsó versét és egyetemünk rektorhelyettesének a 101. életévében elhunyt Kislégi Nagy Dénes temetésén, 1984. szeptember 3-án elmondott gyászbeszédét.
Tovább a műhöz
A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 1984. március 7-én ünnepi tudományos ülést tartott 100 éves nyugalmazott professzora, Kislégi Nagy Dénes tiszteletére. A Kar dékánjának köszöntő szavai után négy előadás hangzott el. Az előadók sokoldalúan méltatták Kislégi professzor gazdag életpályáját, filozófiai, szociológiai, közgazdaságtani, statisztikai, tudományszervező, oktató-nevelő és költői munkásságát. A televízió által is felvett rendezvény résztvevőiben felejthetetlen emlékként élnek azok a percek, amikor az aggastyán professzor tisztán csengő meleg hangján elszavalta „Pusztaszeri emlék" c. költeményét, amelyben a több mint ezer év előtti magyar államalapítást és az emberiség békéjének posztulátumát foglalta költői képekkel kifejezett gondolati egységbe. Kötetünk publikálásakor már fájó kegyelet késztet bennünket arra, hogy az ülés anyagán és Kislégi professzor munkáinak jegyzékén kívül közreadjuk Magyarország egyik XX. századi polihisztorának, a kultúra szerelmesének „Búcsúzó” c. utolsó versét és egyetemünk rektorhelyettesének a 101. életévében elhunyt Kislégi Nagy Dénes temetésén, 1984. szeptember 3-án elmondott gyászbeszédét.
Tovább a műhöz
„Ha az egész világot bejárod, találni fogsz városokat bástyák, királyok, tudományok nélkül, de még senki sem talált várost templomok, istenek nélkül, nem talált várost, mely imákat, áldozatokat föl nem ajánlana a végből, hogy boldogságot és üdvöt nyerjen , s mely ne törekednék áldozatok által a balsors csapásait magától elhárítani.“ Így ir Plutarch, a keresztény időszámitás első vagy második századában. Azóta új világrészeket födöztek föl, a néprajzi kutatás azoknak legvégső határáig hatolt és még ma is, sőt tulajdonképen csak ma állíthatjuk teljes joggal: nem létezik nép vallás nélkül, nem létezik istentagadó nép. Legyen bár a vallásos felfogás még oly sívár, legyenek a vallásos élet és az istenitisztelet alakjai még oly szegényesek, legyenek bár azok az igazságnak még oly nyomorúsá- gos töredékei, vagy alig érthető torzképei, melyekkel a pogány népeknél találkozunk: mégis mindezen különféle tévelyek- és ferdeségekből világosan kitűnik ama tény, melyre az említett történetiró utal. S vájjon nem kockáztathatott volna-e Plutarch hasonló állítást a babonáról is? Bizonyára; s a folyton haladó népisme által ezen állítása is mindig tökélyesebb és általános érvényű bebizonyítást nyert volna. Valamint a vallás, úgy a babona is minden népnél föltalálható, mind a régi, mind az újabb időben. Az emberi nem bölcsőjénél még nem …
Tovább a műhöz
Az ország szívét Csonkamagyarország délnyugati szögletével átlósan összekötő s az Adria felé vezető vasút' vonal mentén, közel 80 km. hosszúságban húzódik a Balaton kettős medencéje, melynek méretei eléggé igazolják a „magyar tenger" elnevezés költői túlzását. Nincs még egy ilyen hatalmas vízfelület egész Középeurópában: több mint százezer kat. hold, máskép kerek hatszáz km2, a kiterjedése. (A Genfi-tó 580, a Bódeni 540, a legnagyobb német tó, a Spirding csak 130 km2.) A fővárostól alig több, mint száz km.-nyire, amint az aligai magas partról lefelé kezd robogni a vonat, hirtelen tűnik elő, gyémántos csillogással, az óriási víztükör, melyet derült időben a tihanyi félszigettel záruló, hegyvölgyekkel csipkézett láthatár övez, ködös-párás napokon azonban a víz síkja az égbolttal folyik egybe és valóban tengerszerű távlatot mutat. A Balatont természeti ritkaságai, táji szépségei, történeti emlékei és mindinkább előtérbe nyomuló gazdasági tényezői a maradék ország legértékesebb tájává avatják, amely egyre jobban kezdi már nemcsak a magyar társadalom szélesebb rétegeinek, hanem a kormányzatnak figyelmét is magára vonni. A Balaton valódi megismerése a Lóczy Lajos által 1891-ben megindított tudományos tanulmányozással vette kezdetét és nem lehet egészen véletlen, hogy a balatonparti fürdőhelyek is ebben és az erre következő években kezdtek …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 13-24 az összesből: 2613