Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 13-24 az összesből: 3329

Találatok


Felszabadulásunk harmincadik évfordulójáról a Magyar Pedagógiai Társaság szakosztályai és tagozatai méltóképpen megemlékeztek. Titkárságunk javaslatára elnökségünk úgy határozott, hogy az ünnepi évben adjon ki a Társaság olyan tanulmánykötetet, mely hűen tájékoztat az elmúlt három évtized pedagógiai erőfeszítéseiről és eredményeiről. A gyűjtemény ne csak megemlékezzék azokról, akik a korszakot végigélték, hanem nyújtson eligazítást is azoknak, akik később nőttek bele, vagy most kezdik meg hivatásuk gyakorlását. A mű rendeltetésének ilyen megfogalmazása ellenére sem gondolhattunk arra, hogy felkért szerkesztőink kritikailag értékeljék az elmúlt három évtized pedagógiájának történetét, és valamennyi jelentősebb törekvés bemutatására vállalkozzanak. Lehetőségeink ismeretében és azok határai között készíthették el olyan társasági kötet tervét, melynek tanulmányozása a tiszteletreméltó múltbeli erőfeszítések jobb megértéséhez vezet, egyben további, elmélyedőbb vizsgálatokra serkent. így kezdődött meg a gyűjteménybe bekerülő tanulmányok kiválogatása olyan munkákból, amelyeket Társaságunk mai - jelenleg is élő - tagjai, mint történetileg és saját egész munkásságuk szempontjából jellemzőket ajánlottak fel. A már nem élők munkáiból a szerkesztők válogattak. A közölt - válogatott - bibliográfia további tájékozódást tesz lehetővé …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar nevében tisztelettel és szeretettel köszöntőm Jubileumi Emlékkönyvünk minden kedves olvasóját, aki érdeklődésével megtisztelte kiadványunkat. Az Emlékkönyv a kar 40 éves jubileuma alkalmából készült és megkísérli bemutatni azt az utat, amit a kezdetektől a mai napig megtettünk. A dél-dunántúli régió műszaki felsőoktatásának gyökerei 1962-re nyúlnak vissza, amikor megalapították a Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumot. A régióközpontban elindított képzés töretlenül fejlődött napjainkig. Ennek a folyamatnak a legfontosabb állomásai: A két elődintézmény (budapesti és pécsi felsőfokú technikumok) megalapítása 1962-ben; A Pollack Mihály Műszaki Főiskola, PMMF megalapítása 1970-ben; A Pécsi Universitas Egyesülés létrehozása 1990-ben; A Janus Pannonius Tudományegyetem és a PMMF egyesülése 1995. júl. 1-én; A PMMFK sikeres akkreditációja 1997-ben; Az integrált Pécsi Tudományegyetem (PTE) megalakulása 2000. január 1-én. Ma a 9 karú PTE-n belül a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar a Dél-Dunántúl egyetlen műszaki felsőoktatási intézménye, amelynek jelenlegi képzési palettája nagyon színes. Két egyetemi szakunk mellett nyolc főiskolai mérnöki szakunk van számos szakiránnyal, megindítottuk a mérnökasszisztens-képzést a villamosmérnöki területen és színesíti a képet a műszaki oktató …
Tovább a műhöz
46 éve nem jelent meg Magyarországon műemlékvédelemmel széleskörűen foglalkozó mű. Gerő László alapvető munkáját, az Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és védelme című könyvét - amiből én is sokat tanultam és merítettem -, 1958-ban adta ki a Műszaki Könyvkiadó. A Császár László szerkesztette A műemlékvédelem Magyarországon (Képzőművészeti Kiadó, 1983) - címéhez hűen - főleg a hazai gyakorlatot ismertette. Jelent meg irodalmi értékű publicisztika (Dercsényi Dezső: Mai magyar műemlékvédelem. Magvető Kiadó, 1980), számos műemlékfajtát - templomokat, várakat, vasúti építményeket stb. - tárgyaló munka, de olyan, amiből a műemlékvédelem egészéről lehetne ismereteket szerezni, olyan nem. Tudós tanulmányokban nincs hiány, ilyen például a Magyar műemlékvédelem című sorozat, bár ez egyrészt a műemlékvédők belső használatára szolgál, másrészt cikkei nem nyújtanak összefüggő képet, hanem szemezgetnek a műemlékvédelem napi munkájának eredményeiből. Pedig ez a szakma (tudomány?) sokat fejlődött, bővült, némileg változott is a közel fél évszázad alatt. Hiszem, hogy szükség van egy olyan könyvre, amit ha kézbe vesz a Tisztelt Olvasó, akkor talán jobban megérti, hogy mik is azok a műemlékek, miért kell védeni, védenünk őket, és hogyan kell (kellene) mindezt csinálni. Munkámat nem tudományos műnek szánom, bár van benne nem egy …
Tovább a műhöz
A jubiláló Kar nevében köszöntőm az Olvasót és arra kérem, hogy ünnepeljen velünk. 1998. október közepén háromnapos rendezvénysorozattal emlékezünk meg a hetvenöt éves pécsi egyetemi jogászképzésről. A jubileumra, az ilyenkor szokásos „ünnepi tanulmányok" helyett, egy fényképekkel teli albumot készítettünk, bízva abban, hogy a múltunkat és jelenünket egyszerre bemutató kiadvány a hagyománytisztelő olvasók tetszését is megnyeri. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1923. október 15-én „tanévnyitó ünnepi közgyűlést" tartottak az egyetem Rákóczi úti épületének aulájában. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem négy kara közül három - a jog- és államtudományi kar, az orvostudományi kar, valamint a bölcsészet-, nyelv- és történelemtudományi kar - Pécsett kezdte meg a működését. Az aula folyosóján, ahol a rektorok arcképei történelmi hangulatot árasztanak, megsárgult fénykép őrzi az első egyetemi tanévnyitó emlékét. „A közgyűlés a szokásos tanévnyitó ünnepélyek keretét és jelentőségét messze túlszárnyalta. Hiszen az egyetem közel ötévi hontalanság után most jutott biztos révbe, a törvényhozás által kijelölt otthonába. Klebelsberg Kunó miniszter beszédében megemlítette, hogy vannak, kik sokallják a négy vidéki egyetemet, de hangsúlyozta, hogy igenis szükség van vidéki egyetemekre...Nem lehet mindent Budapestre bízni. Szükség van vidéken is művelődési …
Tovább a műhöz
Hetvenöt évvel ezelőtt, egy pusztító hatású hiperinfláció után új fizetőeszköz váltotta fel hazánkban a második világháború után elértéktelenedett pengőt. Ezt megelőzően ádáz viták dúltak a döntéshozók között arról, hogy mi legyen az 1946. augusztus 1-jén bevezetendő magyar pénz elnevezése. A javaslatok egyike a tallér volt, emellett szóba került a máriás is, ám a végén az évszázadokon át értékálló, egykori magvar aranypénz nevére, a forintra esett a választás. Nem véletlenül, hiszen hetvenöt évvel ezelőtt elsősorban stabil és biztonságos fizetőeszközre vágyott a vásárlóértéküket szinte pillanatok alatt elvesztő, sohasem látott nagyságú összegeket, csillagászati kutatásokban használatos számokat felvonultató, semmire sem jó bankjegyekbe belefáradt ország. A biztonságos pénznemre pedig használható példát mutatott a történelem: Károly Róbert 1325-ben született aranyforintja, amely olyan rangot és értéket képviselt. hogy nemcsak a Magyar Királyságban, hanem a korabeli Európa számos országában is fizettek vele. Miközben a magyar forint bevezetésének hetven-ötödik évfordulóját ünnepeljük, azt is tudnunk kell tehát, hogy az a pénz, amivel ma naponta fizetünk, immáron közel hétszáz esztendeje egyszer már képviselt egy erős és gazdag országot. Károly Róbert liliomos aranyforintja abban az időszakban került ki a pénzverdéből, amikor a Magyar …
Tovább a műhöz
LECTORI SALUTEM he students of Pécs are proud of having a more than six-hundred-year-old university. However, the development of Universitas Quinque Eccelesiensis founded in 1367 broke in two first because of the war raging within the country, then because of the Turkish invasion as early as in the 15th century. Though the working of the university was discontinued for long centuries, the burghers of Pécs had never given up restoring the higher education. After several unsuccessful attempts there was a Catholic legal academy in the town /which has been an episcopal see ever since the establishment of the Hungarian kingdom/from the 18th century on. After World War I the Erzsébet University of Sciences of Bratislava was settled over to Pécs, which made it possible to start the university-level-education in the town anew from the academic year of 1923/24 on, namely at three faculties - philosophical, legal, and medical. Between the two World Wars legal education began to develop rapidly. The professonial staff settled over from Bratislava and completed by the professors of the Eegal Academy of Pécs created a high level education within a short period of time. Some members of the nationally acknowledged teaching staff received recognition even abroad. The importance of Law, however, was undervalued in Hungary after World War II, which fact had its effect on the legal education as well. Politics intruded into the premises of the university: professors and students not …
Tovább a műhöz
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hazai és Külföldi Vendégeink! Tisztelt Kolléganők! Tisztelt Kollégák! Köszöntőm Önöket ünnepi tudományos ülésünkön, amelyre abból az alkalomból kerül sor, hogy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 85 évvel ezelőtt, 1923 októberében nyitotta meg első pécsi tanévét. A 85 esztendő, azaz tulajdonképpen a trianoni határok közé szorult Magyarország 85 éve, történeti léptékben igen rövid időszak. Igen rövid Pécsnek, az egykori Sopianae városának majd kétezer éves történetéhez, de az első európai egyetemek lassan-lassan nyolcszáz éves működéséhez képest is. Első hazai egyetemünk, a pécsi stúdium generale immár több, mint 640 éve alapíttatott a XIV. század második felének egyik legjelentősebb magyarországi városában Orbán pápa 1367. szeptember 1. napi Viterbói bullájával. Az egyetemtörténeti kutatások az alapítással kapcsolatban majd évtizedes, körülményes „modus procedendi"-re utalnak, amelynek során bizonyságot kellett tenni az alapítói szándék komolyságáról, az egyetemet befogadó város alkalmasságáról, a folyamatos működést lehetővé tévő javadalmak biztosításáról. A pécsi egyetemnek nem adatott meg a nyugat-európai egyetemek szerencsés sorsa: a XVI. századtól mintegy háromszáz esztendőre nyoma vész a helyi felsőfokú oktatásnak, és a középkori egyetem alapítása és működése körülményeinek …
Tovább a műhöz
Ámbár Balaton-Fiired a’legjelesb, ’s leglátogatottabb magyarországi gyógyhelyek között, elsők közé számlállathalik ; mindazonáltal korára, ’s hírére nézve legújabb, mert: míg a’ többi jelesbeknek majd mindannyinak mondák, írott kútfők, fenn álló romok, föltalált emlékek, pénzek, stb. után Írott történeteik a’ korábbi századokba, sőt a’ romaiak’ koráig felvezetvék; illyesmit Fürednél hiába keresnél; sőt hagyomány utján is, a’ gyógyforrás’ eredetéről , feltalálásáról, ’s a’ gyógyintézet’ legrégiebb felállításáról, mint legtöbbek, valamelly hozzájok illő rege alakjában bírnak , mitsem mutathat fel. Ámbár a’ romaiaktól élénken mívelt alsó Pannóniájukban feküdt, melly secunda cmsularis romana-nak Galerius császártól neje’ tiszteletére Valeria-nak ne-vezteték. Környékén sok nevezetes gyarmat vala, u. m. Caesariana, Tricciana, Valentina/, Mogentia-nae, Mogetianae, Cibalis stb. ’s mellyeket Keszthelynél , Sárvíznél, ’s a’ tó melletti számas más helyeken a’ romok szemünkbe tüntetnek; mégis semmi bizonyos , és hitelt érdemlő tudósítást Füred’ gyógyvizeiről, melly bizonyosokká tenne, miszerint a’ romaiaknál ismert, ’s használt volt légyen, nem találunk. Amaz előadás, mellynél fogva Valéria császárné, férje’ halála után, Tihanyban lakott, ’s Piroska nevű anyját a’ füredi gyógyforrásban hosszas betegségéből …
Tovább a műhöz
Nagy okok, valóban nagyok bírtak arra engemet, hogy ezen eredeti munkámnak díszt adni akarván, midőn Nemzetem’ kezébe nyújtom, ne másnak szentelném, ajánlanám, hanem Nagyságodnak. Ha tsak szármozásodat nézem is, olly nagynak, méltóságosnak találom, hogy törsökös ritkább vérségű Magyar Mágnásnak pártfogásához nem folyamodhatott könyvem, Abára, Fejedelmekre, Vitézekre mutathatsz, több olly, nagy Férfiakra, millyen volt a' XVII. században ama valódi dísze Erdélynek Rhédei Ferentz a’ TE nagy Atyád, kiről így szóll nemzetünk’ Krónikája, "Virpius, et mitis, omniumque judicio reliquis regni magnatibus honore Principis dignior habitus est." Ha pedig tulajdon virtusidra tekéntek, jeles tetteid, nemes szíved, ritka kegyességed, hazádhoz vonzó buzgó szereteted, Fejedelmedhez tántoríthatatlan hívséged, szívet hódító szelídséged, mellyel nem tsak tisztelőiden, hanem ellenségeiden is szoktál uralkodni a’ tudósokhoz mutatni szokott barátságod, a' magyar Múzsákat ápolgató készséged, éppen nem engedték, hogy azon igaz tiszteletem, mellyel Hozzád viseltetem, más Hazafinak emellyen emlékeztető oszlopot, másnak a’ nevét a’ Tiednél ditsőítse a' késő maradéknál. Fő tárgya ezen munkámnak a' Magyar Nemzetnek java, polgári tsínosodása, az erköltseknek jobbítgatása. Akármellyiket veszem, mindeggyik Te benned egy különös Jótévőjét, boldogítóját tiszteli, áldgya , és …
Tovább a műhöz
Vádolóim is, Feddőim is könnyen tálam fognak találtatni. Amazokat könnyebb elkerülni, ezekkel több baj vann, nem tsak azért, hogy a' fekete irigy epe igen gyakran a' betsület', az emberiség határin túl ragadgya őket, hanem hogy bíróvá is szeretvén tenni magokat, valamit mondanak, állitnak mind oraculum gyanánt akarják vétetni , 's imádtatni. Mindeggyik résznek, szükségesnek látom, hogy jegyzést tegyek. Vádolóim azt vethetnék szememre , ígéretemnek nem tettem eleget. Tudósításombann három részből, vagy is kötetbül álló magyar Fizikárúl vann szó , és tsak kettővel akarom megjátszani mind a' nemzetet, mind a' magokat előre jelentőknek várakozását, 's ezeknek betses neveit is ki nem nyomtattam. - Ha számát veszszük az elosztásnak, a' köteteknek , igaz, hogy a' hárombúl kettőt tsináltam; de vann e' ebbenn valami színe is a' megjátszásnak? szenvedett e' tsak egy betű tsorbúlást is a' Fizika teste? ha nem, által nem láthatom okát, miért, még hatalmamban volt a' munkám, a' három számot eggyel meg nem rövidíthettem? Nem vagyok é attya , és ő nem az én magzatom é? — így gondolkodtam: ígéretednek szentsége tsak azt kívánnya meg, hogy a' természet' Tudománnyal, a' mint kellett, 's ki is dolgoztad, úgy add ki, akár kettő légyen a Kötetnek száma, akár nem, az a' dolog velejéhez, 's az egészhez nem tartozik. Tudod, melly részei vannak a szorossabb értelemben vett természet' …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 13-24 az összesből: 3329