Keresés
Találatok
Tekintetes Tanács! Tisztelt Közgyűlés! Midőn e tanévmegnyitó- és egyetemi tanácsot beiktató közgyűlést van szerencsém megnyitni, mély tisztelettel üdvözlöm a hatóságok megjelent képviselőit, kik egyetemünknek e közgyűlését megjelenésükkel megtisztelték. Tisztelt Közgyűlés! E közgyűlésen nekem, mint lelépő rectornak, az a feladatom, hogy beszámoljak a lefolyt tanévről. Képet kell tehát adnom egyetemünk mult évi működéséről, arról, mi történt a mult évben? mit dolgoztunk? mit tettünk? s aztán mérlegelni, miben erősödtünk meg, s miben fogyatkoztunk meg. Végül mérlegelni, haladtunk-e előre? Ha végig tekintek így ezzel a szemmel az elmult esztendőre, több örvendetes eseményt látok, mint lehangolót, több biztatót, mint elcsüggesztőt, több reményteljeset, mint aggodalmasat, — s így méltán meríthetünk bíztatást, reményt, erőt a további munkához és a további küzdelemhez. Lássuk először is, mi az, ami a mult esztendő eseményeiből ránk nézve örvendetes. Örvendetes első sorban az, hogy egyetemünkön az egész esztendőn keresztül rend és béke uralkodott. Ez az esztendő a nyugodt békés munka éve volt. Harmonia uralkodott a szívekben, s harmonikus munkában egyesült a hallgatóság a tanári karral. A másik örvendetes esemény, melyről be kell számolnom az, hogy harmonikus munkában egyesült az egyetem Pécs városával, s kultúránk legfőbb őrével és …
Tovább a műhöz
Ez a könyv az első magyar proletárdiktatúra hősei és mártírjai emlékére, s a most még iskolába járó fiatal szakmunkásgeneráció lelkesítésére és okulására készült. Ha fiataljaink, elsősorban ipari tanulóink jobban megismerik a Tanácsköztársaság vívmányait, hősi küzdelmeit, gondoskodását az addig emberszámba sem vett inasokról, tanoncokról . jobban meg tudják majd becsülni mindazt, amit ma a Magyar Népköztársaság számukra nyújt. S ami még ennél is fontosabb, a Tanácsköztársaság kommunistáinak, köztük a fiataloknak is, áldozatkészsége, elszántsága, tudásvágya, munkalendülete és izzó hazaszeretettel párosult proletárnemzetközisége olyan világító példa számukra, amelyről soha többé nem szabad megfeledkezniük.
A mai felnőtt generációnak is csak épülésére szolgálhat a proletárelődökre emlékezés. Különösen sok, ma is megszívlelendő tanúiságot és útmutatást meríthetünk a Tanácsköztársaság nagyvonalú művelődéspolitikájának s azon belül szakmunkásnevelésének mélyebb megismeréséből. A szakmunkásnevelés 1919-es dokumentumait lapozgatva, csodálat fog el bennünket. Mennyi szép terv, lelkes, de reális, józan elgondolás született a kultúra e területén is, a mérhetetlen gazdasági nehézséggel, sok ádáz belső és külső ellenséggel küzdő proletárforradalmárok szívében! Mert e dokumentumok majd minden sorát szívvel írták. Az elsárgult …
Tovább a műhöz
BAS ungarische Original des hier in deutscher Bearbeitung vorliegenden Werkes1 wurde seitens der heimischen Fachkreise mit ungeteilter Anerkennung begrüßt und durch die Ungarische Akademie der Wissenschaften preisgekrönt. Mit vollem Rechte, da es eines der bedeutendsten kulturpolitischen Werke der letzten Jahre ist, worin ein für die ungarische Kultur höchst bedeutsames Zeitalter auf Grund bahnbrechender archivalischer Forschungen in streng wissenschaftlichem Geiste aufgearbeitet ist. Aus diesem Grunde wird das Werk nicht bloß für die heimischen Forscher und Kulturpolitiker eine schier unerschöpfliche Fundgrube abgeben, sondern es dürfte auch dem Westen einen ebenso verläßlichen wie tiefen Einblick in die nimmer ruhenden Kämpfe bieten, die dieses vom Schicksal auch letzthin so schwer heimgesuchte Volk im Herzen Europas um den Bestand und die Fortentwicklung seiner Kultur auszufechten hatte. Diese Erkenntnis, mitsamt der zwischen beiden Völkern, Deutschen und Ungarn, seit Jahrhunderten herrschenden engen Kulturgemeinschaft, waren maßgebend für das vorliegende Unternehmen: das hervorragende Werk auch dem berufenen deutschen Leserkreise zugänglich zu machen. Ohne den Wert und die Vollständigkeit des Originals zu schmälern und das Verständnis zu beeinträchtigen, haben wir räumlichen Rücksichten halber solche Kürzungen vorgenommen, die mit diesen Anforderungen vereinbar sind und dem Bedürfnis des ausländischen Fachmannes volle Rechnung tragen. Hierbei …
Tovább a műhöz
In 2017, the University of Pécs celebrated the 650th anniversary of the foundation of the medieval university. The government of Hungary has helped our university, through a privileged tender, to be able to remember this jubilee worthy. With the support of the ‘University of Pécs 650 Jubilee’ tender, we organized an international conference on 12–13 October 2017 at the impressive location of the Granary Visitor Information Centre of the Bishopric of Pécs. 21 Central and Eastern European experts from Austria, the Czech Republic, Poland, Romania, Switzerland, Slovakia, and many Hungarian university history researchers have presented their research results from the Middle Ages to the present day. This volume contains the lectures that were given there. The written material of the lectures will be published as Volume 16 of the ‘Publications of the
University Library of Pécs’ series at the end of 2017, in which 12 German and 7 English studies were given. The University Library of Pécs and Centre for Learning – as the program owners of the conference and the book volume, in close cooperation with the University of Pécs Faculty of Humanities Institute of History Department of Medieval and Early Modern History and the University of Pécs Archives – organized a successful international conference presenting the latest scientific achievements of Hungarian and European higher education history research.
This volume, which the readers hold in their hand, contains a …
Tovább a műhöz
The aim of the presentation is to give an overview of recent studies and research projects concerning the history of universities and their scholars in medieval and early modern times both in Switzerland and in Germany. This comprises an introduction to databases and research on students and scholars which are internationally organized and interconnected with other projects, such as the “Repertorium Academicum Germanicum”. In addition, research concerned with the work of single scholars as well as studies on the history of particular universities and faculties, which are often motivated by anniversaries of the institutions in question, shall be introduced. (...) In the following paper we display the development of writings about universities history in the last 25 years. It is important to underline that we use the name of Hungary as a historical definition. In this case it means the whole territory of the Carpathian Basin, because the current boarders were created in 1920. Since the Hungarian universities were founded late the possibility of attendance at foreign universities represented great importance. Nowadays, we possess a database with more than 100.000 records about Hungarian students who attended foreign universities before 1918. Many source editions, analyses and monographs were published in this topic. The purpose of the following article is to summarize the most notable volumes. (...) The study focuses on the circumstances of establishing of medieval …
Tovább a műhöz
„Lehet, hogy ezen tárgyak nem érdekesek, de tanulságosak; lehet,
hogy ezen kor nem gazdag dicsőségben, de gazdag erényekben és
bölcsességben. Tán választhattam volna fényesebb időszakot
Magyarország történetéből, hol rajzolásaim gyöngeségét a színek
ragyogása pótolta volna; ámde egy nemzetet nem a szerencse,
hanem a balsors jellemez; s az alakok, melyek itt felmerülnek, bár
nem félistenek, de egész emberek.” Jókai Mór jellemezte így a
magyar kora újkort a Török világ Magyarországon című regényének bevezetésében, és szavai sok szempontból a mai napig is érvényesek.
A török hódoltság kora, a három részre szakadt ország időszaka - és még sokféleképpen nevezhetnénk történelmünknek a mohácsi csatával (1526) kezdődő periódusát. Ennek a sokat vitatott, számtalan szempontból vizsgált, hol elfelejtett, majd a hétköznapi közbeszédben is minden bajok kezdetének tartott korszaknak - amit mai történetírásunk leegyszerűsítve kora újkornak nevez - az értékelését a 19. század történetírói már megkezdték. Az
általuk kialakított kép olyannyira szuggesztív, hogy hatása alól a jelen történészei sem vonhatják ki magukat. Azóta is az ő álláspontjuk szerint tekintjük a magyar kora újkort a „magyar romlás” évszázadainak és egyben a legvitézebb kornak. Mintha Jókai szavai köszönnének vissza: megtépázott dicsőség, de példamutató hősiesség jellemzi ezt az …
Tovább a műhöz
Amikor 2007 őszén a PTE Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszékének közössége kezdeményezte, hogy Ivancsics Imre kollégánk 70. születésnapjára „tisztelgő kötetet” adjunk ki, örömmel, a felelősség miatt kis félelemmel és nagy elszántsággal fogtunk e megtisztelő feladathoz. Nem kevés kihívásnak kellett ugyanis eleget tenni, hiszen valaha volt tanárunkról van szó, kinek később nem csupán oktatótársai, de számos kutatásban közösen dolgozó kollégái lehettünk. Ez a kollegiális, sőt talán mondhatjuk baráti viszony évtizedeket ívelt át, sokunknak adva szakmai, emberi segítséget, támaszt. A kar és a tanszéki munkaközösség akként döntött, hogy a kiadvány kifejezetten szakmai legyen; a vállalt témakör elméleti megalapozottságát adó (de gyakorlati megközelítéseket is nyújtó) olyan tanulmányokat kértünk, melyek kapcsolódhatnak Ivancsics Imre eddigi életpályája során született több száz tanulmány, könyv, könyvrészlet mögött, vagy azokban megjelenő problémakörökhöz; ahhoz, hogy milyen feltételek, garanciák szükségesek a köz szolgálatára hivatott államhatalmi, közigazgatási szervek törvényes működéséhez; hogy azok tevékenysége megfeleljen a jogállamiság szigorú követelményeinek, soha nem feledve azt (amit Ivancsics Imre számtalan előadásában, írásában hangsúlyozott), hogy nem mi (állampolgárok) vagyunk értük, hanem …
Tovább a műhöz
Szép egyetemi hagyomány, hogy az oktatói karból kiemelkedő, jelentős, meghatározó személyiségeket egy bizonyos életkorban ünnepi kötettel köszöntik a kollégák. E hagyomány jegyében készült ez a kötet is: egy jelentős, meghatározó oktató személyiség, Jóri János egyetemi docens, tanszékvezető 75. születésnapjára. A hivatkozott egyetemi hagyomány ugyan nem írja elő szigorúan azt a bizonyos életkort, amikor időszerűvé válik a köszöntésnek ez a formája, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a 70. születésnap már mindenképpen magában hordozza ezt az időszerűséget. A szerkesztő ezért siet leszögezni - mintegy mentegetőzésképpen -, hogy készülődtünk már öt évvel ezelőtt is, de akkor kicsúsztunk az időből, s így a 70. születésnapon az élőszó, a filozófiától persze távolról sem idegen szóbeliség uralkodott. Az öt évvel ezelőtt elhangzott laudációkat ma már természetesen csak az emlékezet őrzi - kivéve egyet, az elsőt és legfontosabbat, azt, amely jó adag iróniával és öniróniával fűszerezve és a szónok jellegzetes, összetéveszthetetlen személyiségét is sugározva értelmezte és értékelte az ünnepelt oktatói és kutatói életútját, s a kort, amelybe ez az életút beágyazódott. Nos, ez a laudáció, illetőleg ennek vázlata írásban is fennmaradt és magától értetődőnek tűnt, hogy helyet kapjon ebben a kötetben. A történeti hűség pedig azt kívánta, …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Nemzetközi- és Európajogi Tanszéke 2019. október 4-én konferenciát szervezett Bruhács János professor emeritus 80. születésnapja alkalmából Pécsett. A konferencián számos pályatárs, kolléga és volt tanítvány vett részt előadóként, előadásaik tematikájukban igazodtak a nemzetközi jog azon területeihez, amelyekkel professzor úr is szívesen foglalkozik kiterjedt tudományos kutatásaiban – egyebek mellett a nemzetközi jogrenddel, a nemzetközi környezetjoggal, a humanitárius nemzetközi joggal és a nemzetközi kisebbségi jog egyes kérdéseivel. Jelen kötetben az ünnepi konferencián elhangzott, professzor úr munkássága előtt tisztelgő előadások alapján készült tanulmányokat adjuk közre, ezúton is boldog születésnapot kívánva az ünnepeltnek, és kifejezve abbéli örömünket, hogy professzor úr továbbra is aktívan részt vesz a tanszék munkájában.
Tovább a műhöz
Bruhács János 70. születésnapjának közeledtével tanakodni kezdtünk a tanszéki kollégákkal, hogyan ünnepelhetnénk meg méltó módon e jeles, kerek évfordulót. Az rögtön biztossá vált, hogy (az akkor még messzinek tűnő) szeptember 23-án szűk körben, Professzor Úr kedvenc tortájával felköszöntjük ünnepeltünket. A torta azonban hamar elfogy, a pezsgő is gyorsan elillan: az írás, az viszont megmarad! Megszületett tehát egy jubileumi tanulmánykötet ötlete. Egy olyan köteté,
amelyben a magyar nemzetközi jogászok színe-java (és Pécsről a fiatalabb nemzedék is) tiszteletük, szeretetük, barátságuk jeleként egy-egy tanulmányt szentelnek a nemzetközi jog pécsi professzorának felköszöntésére. E liber amicorum szerkesztőjeként örömmel tapasztaltam, mily’ szeretettel, magától értetődő természetességgel fogadta el mindenki felkérésünket, s küldték sorra tisztelgő tanulmányaikat a nemzetközi jog hazai jeles művelői: sok pécsi gyökerű vagy kötődésű kolléga (Herczegh Géza, Prandler Árpád, Gál Gyula, Kardosné Kaponyi Erzsébet, Ernszt Ildikó, Tóth Norbert),
továbbá pályatársak az ország neves társ-tanszékeiről (Lamm Vanda, Bodnár László, Blutman László, Kardos Gábor, Kovács Péter) és persze nem utolsósorban a mostani pécsi kollégák (Horváth Zsuzsanna, Szalayné Sándor Erzsébet, Komanovics Adrienne, Pánovics Attila, Mohay Ágoston, Karoliny Eszter, Szappanyos Melinda). …
Tovább a műhöz
A kötetet, amelyet Ön a kezében tart szeretettel és tisztelettel nyújtja át a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara Dr. Filó Erika egyetemi docens asszonynak hetvenedik születésnapja alkalmából. A kötet huszonnégy dolgozatot tartalmaz a családjog és társtudományai művelőinek, karunk oktatóinak és a jogalkalmazásban tevékenykedő kollégáknak tollából. A tanulmányok megírására számos tudományterületről szép számban vállalkozó szerzők írásaikkal fejezik ki tiszteletüket és megbecsülésünket kolléganőnk iránt. Akik személyesen is ismerik, jól tudják, hogy szinte hihetetlennek tűnik a tény: Filó Erika hetven éves. Noha az évkönyvek, hivatalos iratok és publikációs jegyzékek kétségtelenné teszik e tényt, azonban Erika (talán szabad itt is a megszokott megszólítást alkalmazni) ma is Karunk tudományos és közéletének, oktatási tevékenységének egyik legaktívabb polgára és tegyük hozzá (talán ez sem tolakodás) kifejezetten fiatalos
megjelenése is határozottan cáfolja azt, hogy Karunk elmúlt közel fél századának tanúja. A hetvenes évek eleje óta számos tankönyv, monográfia, tanulmány szerzője, a hazai családjogtudomány kiemelkedő képviselője. Meghatározó és máig ható szerepe volt Karunk Továbbképző Intézetének létrehozásában, a szakirányú továbbképzések szervezésében és vezetésében. Tudományos, oktatói és vezetői ténykedése mellett …
Tovább a műhöz