Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Ugo Foscolo az olasz irodalomnak egyik legérdekesebb és sokat vitatott alakja, akinek műveiben egy forrongó, átmeneti korszak újító szelleme, az olasz múlt és jövő találkozása, a klasszicizmus és a romanticizmus kettős lelkisége jut kifejezésre. A XVIII. század végén a francia forradalom hatása alatt egész Európa szellemi élete nagy megrázkódtatáson ment keresztül. A régi társadalmi és gazdasági rendszer felborult, a régi életformák elavultak, a régi irodalom elvesztette életerejét. A századforduló Napoleon hatalmas egyéniségének varázsával indult meg, aki fegyvereivel felszántja egész Európát, melynek politikai és szellemi térképén nagy változások állanak elő. Európa népei nemzeti önállóságra törekszenek s megindul a szabadságharcok kora. Ugyanekkor az irodalom is szakított a XVIII. század gondolatvilágával és új utakat keresett, melyek a klasszicizmus meddőségéből a megújhodást hirdető romanticizmushoz vezettek. Ez a kultúrváltozás, mely Olaszországban és Franciaországban az empire-korszak után játszódott le, természetesen nem ment simán. A régi és új szellem szembenállása a fajok ősi ellentétéből táplálkozott. A romantika győzelme a germán szellem előretörését és térfoglalását jelentette s ez a klasszikus kultúrájú latin országokban erős ellenhatást váltott ki. A múlt hagyományai s az emberiség új ideáljai küzdöttek itt egymással. A romanticizmus …
Tovább a műhöz
Megnyílt annak jogi lehetősége, hogy az ügyészségek jogi asszisztenseket foglalkoztassanak az ügyészi munkateher csökkentése érdekében. Ahhoz, hogy a jogi asszisztensek feladataikat az ügyészi szervezeten belül megfelelően elláthassák, először meg kell ismerniük az ügyészség feladatait, az ügyészség szervezetét, működésének alapvető szabályait és az általános ügyviteli szabályokat. Ezen ismeretek elsajátítása után lesznek számukra tanulhatók és értelmezhetők azok a szabályok, utasítások, amelyek alapján bekapcsolódhatnak a munka folyamatába, segíthetik az ügyész munkáját. Ez okból a Jegyzet 4 fejezetben tartalmazza a tanulandó ismeretanyagot: I. fejezet: Az ügyészség feladatai; II. fejezet: Az ügyészség szervezete és működése; III. fejezet: Az ügyészségi ügyvitel; IV. fejezet: A jogi asszisztensek konkrét feladataihoz kacsolódó ismeretanyag.
Tovább a műhöz
Megnyílt annak jogi lehetősége, hogy az ügyészségek jogi asszisztenseket foglalkoztassanak az ügyészi munkateher csökkentése érdekében. Ahhoz, hogy a jogi asszisztensek feladataikat az ügyészi szervezeten belül megfelelően elláthassák, először meg kell ismerniük az ügyészség feladatait, az ügyészség szervezetét, működésének alapvető szabályait és az általános ügyviteli szabályokat. Ezen ismeretek elsajátítása után lesznek számukra tanulhatók és értelmezhetők azok a szabályok, utasítások, amelyek alapján bekapcsolódhatnak a munka folyamatába, segíthetik az ügyész munkáját. Ez okból a Jegyzet 5 fejezetben tartalmazza a tanulandó ismeretanyagot: I. fejezet: Az ügyészség feladatai; II. fejezet: Az ügyészség szervezete és működése; III. fejezet: Az ügyészségi ügyvitel; IV. fejezet: A titkos ügyiratok, bizalmas dokumentumok kezelésének szabályai az ügyészségen; V. fejezet: A jogi asszisztensek konkrét feladataihoz kacsolódó ismeretanyag.
Tovább a műhöz
Mélyen tisztelt Egyetemi Közgyűlés! Az egyetemek történetében hagyományos szokássá vált az, hogy a hivatalát ünnepélyes keretek között elfoglaló rektor valamely szakmájába vágó értekezéssel nyitja meg a tanévet. E szokásnak hódolva, mint a római jog professzora, nem választhatok egyéb tárgyat értekezésem alapjául, mint a papyrologia ismertetését; a római jog e kivételesen fellendülő segédtudományáét, amely fontossága ellenére oly kevéssé ismert sok helyen, s hazánkban szinte teljesen elhanyagoltnak mondható. A Római jogom három év előtt megjelent III. kiadásához csatolt, behatóbb papyrologiai tanulmányom kiegészítése gyanánt óhajtok egyetmást a papyrologia mostani állapotáról, s az azóta lefolyt három világkongresszus eredményéről mondani. A papyrologia voltaképpen a görög nyelvű, jogi tartalmú papyrusokkal való foglalkozás; ezeknek tanulmányozása, amelyeket Egyptom örökségeként 1000 évre terjedő időszakból nyerünk a ptolemaidák uralkodása, a római alávetettség, s a bizánci korszak napjaiból egészen az arabsok betöréséig. A fáraók korának a régiségei az aegyptologusokat, a keleti nyelveken megírt szövegek, valamint a felírások is, elsősorban az orientalistákat érdeklik. De a papyrologus azért az említett ezerévig tartó kor egyéb emlékei elől sem zárkózhatik el, legyenek azok akár héber, pahlavi, kopt, szir, áramáéi, démotikus, arabs, latin …
Tovább a műhöz
Ujabb keresztyén katedrai tanitások, melyeket néhai Kolmár József rév-komáromi helv. hitv. predikátor és esperes hátrahagyott irományaiból szerkesztett s kiadott Vári-Szabó Sámuel tisza-földvári lelkész, s a "Keresztén vallás" czimű 52 urnap kiadója
- Kolmár József
- 1854
A negyvent léptem által, és szemeim — pedig fájdalom! tömérdek még künn a lemunkálandó — már kifáradtak, s míg nappal vagyon reám nézve, a legszükségesebb teendőhez, a legvalódibb protestáns szónok, Kolmár-nak ez újabb k. katedrai tanitásai világ elé bocsátásához kellett fognom. Ö 1830-ban Pesten megjelent két kötet k. katedrai tanitásai után csak hamar letisztáztatván 100 legnépszerűbb tanításait is, 1834-ben pápai hittanár b. e. Sebestyén István, egyházkerületi censorhoz küldötte, ki is engem akkori tanítványát bízván meg a kéziratot számokkal ellátni, alkalmam volt ezen tanításokat végig olvasni, még
csak nem is gyanítva, miszerint idővel én leendek azoknak kereszt apjok. A nagy Kolmár remek müvei az igaz critica philosophia elvein alapulnak, Kant-éin s nem
Hegel-én, mely utóbbival semmiképen meg nem barátkozhatom, mint kinek ideológiája teljes a Neoplatonismust fölelevenítő álomlátással; ily álomszerűen fejtegetvén a legképtelenebb dogmákat, a középkor szülte scholastica theologiát erőködik visszaidézni. Hol e geniealis protestáns szónok művében teljes áradozásai közben a politikába vágott, vagy más hitfelekezet terére tette által aczél-tollát: sorai általam — daczára annak, mint fölebb emlitém, hogy ezen tanítások 1834-ben a censor által admittáltattak, nemcsak, hanem egyháza kivánatára egypár legott ki is nyomatott,— de az irenikának …
Tovább a műhöz
