Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Magyarország területének történeti alakulása. A népek országútja volt e föld, mióta nagyobb csoportok, egész népek kezdték változtatni lakóhelyüket, kényszerből vagy kalandozás vágyából. Az Ázsiából betoluló néphullámoknak állomáshelye volt ez Nyugat és Dél felé vezető útjokon. De nyugatról is jöttek kelták, délről pedig előre tolódtak a thrák illy törzsek, pannonok, dákok. Állandó birodalmat egy sem bírt alakítani itt, sem a világbíró Róma, sem a világverő hun, sem utóda az avar, sem a római császárság hatalmas megújítója, Nagy Károly, sem a germán ellen fellázadt szláv. Örökös harc, véres és kegyetlen, a kultúrának még a romjait is megsemmisítő. Az uralkodó törzsekkel együtt az országrészek neve is változott, csak a római Pannónia szó maradt összekötő kapocs gyanánt a távoli mult és a jövő közt. A keleti népek egyesítették az egész területet és birodalmuk központját ide helyezték ; a római és a frank csak egyes tartományok, provinciák vagy őrgrófságok felett uralkodott. Az államalkotás, az egész országnak egy név alatt egyesítése és a kultúrai folytonosság lehetőségének megadása a magyarnak volt fenntartva, ki jobban elszakadt Ázsiától, mint elődjei, a hun és az avar, nem terjeszkedett messze semmi világtáj felé, de ezt a földet bírta ; egészen, teljesen.
Honunk elfoglalása idején a magyar sem szállotta meg az egész területet a …
Tovább a műhöz
Am 27. gebtttar 1854 unterhielten fiel gltei SDtäuuer, am gttße einer mächtigen fEtaitermeibe ge» lagert, unb betrachteten babei mit gespannter Stuf nterffanifeit ba§ SSaffer bcë DrangeftuffeS. Sieger gtitß, ber rofje ber fpottänber, ber ariep ber Hottentotten, fangt fidfj mit ben brei großen fßutSabern Stfrifa’S, bem Stil, bem Seliger nnb bem ßambefe, nteffen. SBie biefe fctjmittt er mit ber gtutij an, l)at feine ©tromfchnelten unb Satarafte. Einige Steif enbe, bereit Stauten am einen dü feines SaufeS gefanut finb, Ehmpfon, Stfcj-auber, Surcfjett, höben folnoht bie Klarheit feiner ©etnäffer als bie Schönheit feiner Ufer gerühmt. Stn biefent Drt, loo fiefj ber Drange bem Sjorfl gebirge nähert, bietet er ben Stielen ein erhabenes djaufpiel bar. ltnüberfteigfiefje Reifen, impofaute SRaffen oon ©eftein unb im Saufe ber geit uerfteinerter Sannt ftämmc, tiefe fühlen, unburchbringtiche SSätber, metche bie Slpt be§ StnfiebterS noch nicht gelichtet; alt bieg jufammen, int §intergrunbe bttreh bie ariefnnSberge eingerafjntt, bitbet eine Saubfcfjaft bon unüergfetcfjltcfjer .ißradft. Ort ftür fid baS Sßaffer beS gtuffeS, ber eingeengt in ein 31t fdfinateS Seit, ptöfcticfj beit oben unter fidj bertiert, aus einer |jöfe bou bierfjuubert fjujj tjerab. Oberhalb beS gatleâ fiefjt man nur ftüffige, bnntpf brubetube Sßafferftädjeu, aus bcueu fjier unb ba 3fetSfpi|en, umfränjt bon grünen ßmeigen, ^erborragen. Unter» tjatb bietet ficfbem tief nur ein …
Tovább a műhöz
A beruházási folyamat igen sokféle tevékenységkört ölel fel: a technikai, technológiai előkészítő és tervezői tevékenységtől kezdve a jogi, környezetvédelmi és szociális háttéren át egészen a gazdaságossági, finanszírozási vetületekig. A beruházással kapcsolatos vizsgálatainkat ez utóbbi tevékenységre szűkítjük le. A beruházások gazdaságosságának megítéléséhez szükséges módszereket, valamint a beruházások finanszírozásának lehetőségeit tárgyaljuk vállalati és befektetői szempontból. Nem tekintjük feladatunknak a beruházási témakör egyéb vetületeinek tisztázását. A beruházási projektek kiválasztása és az optimális beruházási program megvalósítását szolgáló kvantitatív kritériumokra és módszerekre koncentrálunk. | Ebben a fejezetben röviden áttekintjük a beruházásokkal és az amortizációval kapcsolatos elméleti alapokat, amelyeket szembesítünk a piacgazdasági illetve tervgazdasági gyakorlattal. E fejezet célja, hogy a beruházásokkal és az
amortizációval kapcsolatos elméleti alapokat felfrissítsük, feltételezzük tehát ezek ismeretét, így a részletes kifejtésre nem vállalkozunk.
A gyakorlati oldalról történő megközelítés során külön figyelmet szentelünk a hazai beruházás-alakulásnak, valamint az amortizáció egyre növekvő szerepének a beruházások finanszírozásában. A beruházáselmélet a tőke és az amortizáció elméletéből …
Tovább a műhöz
A mindenkori közgazdasági szakirodalom jelentőségét hangsúlyozó teret szentelt a beruházásoknak, elméleti és gyakorlati kérdéseinek egyaránt. Tekintettel a beruházási kérdéskör komplexitására, mind az elméleti lapok kifejtése, mind a gyakorlati tapasztalatok rendszerezése teljes mélységében, részterületenként történhetett. Egy rövidebb dolgozat még a részterület feldolgozásának igényével sem vállalkozhat három évtized gazdag tapasztalatait sem teljességgel értékelni, sem rendszerezni. E dolgozatban a beruházások időbeli alakulását vesszük vizsgálat alá, hosszabb időszak tendenciáit alapul véve, fejlődési szabályszerűségek feltárása céljából. A hosszabb időszak gazdasági folyamatait elemző munka mentesül a rövid időszakok tendenciákat nem mutató hiányosságától, ellenben beleütközik az időbeli összehasonlítás nem kevésbé problematikus tényébe. Hosszabb időszak távlatéban bizonyára célszerűbb a tendenciák minőségi vonásaira összpontosítani a figyelmet, hiszen az 1350-es évek elejének 10 milliárdos és az 1970-68 évek elejének 100 milliárdos beruházási teljesítése sem az árszínvonal, sem a beruházási javak használati érték szerinti összetétele tekintetében nem mentes a nehézségektől, ami a reális összehasonlítást illeti, A minőségi normának hangsúlyozása nem jelenti a számszerű adatsorok jelentőségének lebecsülését, sőt kifejezetten …
Tovább a műhöz
Ősrégi a gondolat, amely arra buzdít, hogy az ember a betegségeket saját lelki fejlődésének eszközeként használja fel, hiszen már egyes népek (kultúrák) szent irataiban is megtalálható. Korunkban a vallásosok háttérbe szorulásával és a nyugati orvoslás térhódításával ugyan feledésbe merült ez a szemlélet, azonban az Út a teljességhez című, először 1983-ban megjelent kötetünk óta újra bekerült a köztudatba, és lassan - egyre bővülve és részletesebben kidolgozva - a hagyományos nyugati szemléletű orvosi gyakorlatba is beépült. Persze a természetgyógyászok és pszichoterapeuták körében már korábban is biztosította helyét a gyógyításban. Igaz ugyan, hogy ez a betegségek jelentését értelmező, újra felfedezett „művészet” nem a hivatásos terapeuták segítségével vívta ki helyét az elismert terápiás módszerek körében - ahogyan azt gondolhatnánk -, hanem maguk a rászoruló betegek teremtették meg rá ismét az igényt. A páciensek ismertették meg a módszert terapeutáikkal, akiknek többsége kezdetben nem akarta ezt az egyszerű és érthető irányt követni. Ennek dacára már régóta vannak jelei a betegségek jelentését értelmező módszer szükségességének; ahogyan azt Viktor Frankl is hangsúlyozta: „A dolgok értelmének keresése magában az életben rejlik. Ha az értelmezés sikerül, könnyebb legyőzni a betegséget.” Mindenki képes arra, hogy saját testén …
Tovább a műhöz
Amikor az ember az ősi korokban öntudatára ébredt, meglepetten nézett körül ebben a világban, és elgondolkodott azon, hogy hogyan kerülhetett ő ebbe a csodálatos és sokszor félelmetes környezetbe. A legkorábbi időktől fogva sejteni kezdte, hogy ez a világ, benne az emberrel valami hatalmas és értelmes Alkotó műve lehet. Az emberek különböző csoportjai a föld számtalan pontján megalkották elképzeléseiket a világ eredetéről, működéséről, és az ember szerepéről, feladatáról a világban. E próbálkozások azonban igen tétovák és gyakran primitívek vagy lehangolóak voltak. A teremtő Isten azonban nem akarta tudatlanságban hagyni az embert, ezért évezredekkel ezelőtt elkezdte lépésről-lépésre feltárni a teremtés titkait, célját, és bemutatni az ember kiváltságos helyzetét és feladatát. Kiválasztott egy népet, melynek körében hiteles tanítókat és prófétákat támasztott, akik által fokozatosan megismertette önmagát és teremtő szeretetének ajándékait az emberek egy kisebb csoportjával, és igyekezett ezt a kiválasztott népet elvezetni az ő szándékai szerinti életre. Sok-sok előrelépés, tétovázás és bukdácsolás után végül egyszülött Fia által tárta fel a teljes igazságot; hogy ő a tökéletes szeretet, a teremtés célja pedig az, hogy az ember hasonlóvá váljék őhozzá és országa megvalósuljon a földön. Az ember, így megszabadulva saját korlátaitól, a …
Tovább a műhöz
Jelen kötet a „könyves” képzésekben részt vevő hallgatóknak, illetve e szerteágazó területen tevékenykedőknek - könyvkereskedőknek, antikváriusoknak, könyves lapokat, kiadványokat megjelentetőknek valamint a kultúra írásos formájú relikviái, vagy akár a mai szép- vagy szakirodalom iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani a különböző kiadványok könyvészeti adatainak felismerésében, rendszerezettebb megismerésében és a jegyzékkészitésben. A terjedelmi korlátok és a szigorúan gyakorlatias szempontú megközelítés miatt tehát nem a könyvtári katalogizálás kiterjedt problematikáját szándékozik teljes mélységében bemutatni, hanem az alkalmazott módszereket vázolja abban a reményben, hogy a könyvek világában hivatásszerűen munkálkodók (vagy „úri passzióból" kalandozók) egymást jobban megértsék, közös nyelvet beszéljenek. Míg az antikváriumi gyakorlatban szélesebb körben alkalmazzák a címleírási szabványt, a nóvumokról tudósító kurrens kereskedelmi jegyzékek leírásai inkább az éppen hatályos könyvtári előírásokon alapulnak. A könyvkereskedelem ezen kettősségéből következően tűnik célszerűnek a korábbi normatíva ismertetése, illetve az, hogy az ISBD szabványcsalád régi könyvekre vonatkozó tagjának tárgyalását tudatosan mellőzöm. A katalogizálás iránt mélyebben érdeklődők vagy e területtel könyvtárosként foglalkozók számára …
Tovább a műhöz
A biofizika alapjai
- 1997
A biofizika mint önálló tantárgy - az orvosi fizika folytatásaként - a magyarországi orvosegyetemeken több évtizedes múlttal rendelkezik, megelőzve ezáltal számos más országbeli felsőoktatási intézményt. Századunk második felében egyébként e diszciplína rendkívüli fejlődésen ment át, hiszen a fizika, a biológia, a fizikai kémia határterületén foglalva helyet, mindezek fejlődése stimulálólag hatott reá is. E folyamat napjainkban tovább tart. A diszciplína eredményeinek tényleges, ill. potenciális felhasználói közé tartozik az orvostudomány is. Ezt húzza alá az a tény, hogy a XX. sz. második felében több orvosi Nobel-díjas a biofizika területéhez tartozó eredményeiért nyerte el a kitüntetést. Példaként említjük Békésy-nek a hallás folyamatával kapcsolatos, vagy Wilkinsnek a DNS-kristály röntgendiffrakciós képének analízise alapján nyert, vagy Cormacknek és Hounsfield-nek a rétegfelvételek számítógépes kiértékelésére vonatkozó eredményét. A világban eddig megjelent biofizika tankönyvek, kézikönyvek indíttatása különböző, ami érthető, hiszen a kérdések tárgyalhatok akár a fizika, akár a biológia vagy a molekuláris biológia stb. oldaláról - megcélozva ezzel egy-egy meghatározott érdeklődési körű réteget. Könyvünket elsősorban orvostan- és gyógyszerészhallgatók számára egyetemi tankönyvnek szántuk, de használhatják kézikönyvként …
Tovább a műhöz
Könyvsorozatunk tizenegyedik kötete az ablakkal mint építészeti formaelemmel és épületalkotó elemmel, valamint annak funkciójával foglalkozik. Előző köteteinkben, amelyek az Erkélyek és teraszok, valamint a Kandalló és környezete címet viselték, az épület, a kapcsolódó kert vagy a lakásbelső harmóniájára irányítottuk figyelmünket. E két kötet bizonyította, hogy rengetegen vannak, akik igénylik a szép megoldásokat otthonukban, és kíváncsiak a megvalósítás módjaira, illetve a szóba jöhető lehetőségekre. A 13. számú első kötet az erkélyek és teraszok, valamint az épület viszonyát igyekezett bemutatni, anélkül azonban, hogy a kapcsolódó egyéb épületelemek, például az ablakok vagy erkélyajtók formáló hatásaival foglalkozott volna. Hasonló a helyzet a 12. kötet esetén, amely a Kandalló és környezete címet viselte,
ahol a téma a belső tér berendezése, a kandalló elhelyezése volt, de szintén nem foglalkozott az egyéb épületrészek hatásaival, például a kandalló és az ablak együttes tárgyalásával. Ebben a kötetben a nyílászárókban, ezen belül az ablakokban rejlő formaképzési lehetőségeket kívánjuk bemutatni. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a sorozat a tervek szerint 13 kötetből áll, Házunk tája könyvestára sorozatcímmel. E harmadik, 11. számú kötetet tíz-tizenkét hónaponként követi majd a további 10 kötet. A ház „szemének” bemutatása után az …
Tovább a műhöz
Ablakok
- Kószó József
- 1988
A magánlakás-építés növekedésével egyre többen lesznek, akiknek igényük és lehetőségük van átlagosnál szebb, változatosabb, korszerűbb otthon és lakókörnyezet megvalósítására. A típusoktól eltérő házak, lakások, lakásbelsők építése, valamint a hazai, nyílászárókat gyártó cégek megnövekedett kínálata lehetővé teszi a különféle anyagú, szebb, korszerűbb és energiatakarékosabb ablakok, nyílászárók beépítését. A kereskedelemben rendelkezésre álló nyílászárókról a tervezőintézetek részére összeállított terjedelmes típustervkatalógusokból, valamint a gyártó cégek szórólapjairól szerezhet tudomást a magánépíttető, tervező, kisvállalkozó. Ezek számukra igen sok felesleges adatot tartalmaznak és gyakorlatilag nehezen hozzáférhetők. A lakásépítésben felhasználható, hazánkban kapható ablakok széles termékválasztékát mutatjuk be könyvünkben, amely azon kívül, hogy fotóival kedvet kíván csinálni a változatos homlokzatmegoldásokhoz, magyarázataival, kivitelezési tervszintű részletterv-gyűjteményével segítséget nyújt a megvalósításhoz is. Fokozott figyelmet érdemel, hogy részletesen tárgyaljuk a fatakarékos, korszerű anyagú ablakfajtákat, és adatokat és ajánlásokat közlünk az ablakokra is vonatkozó, 1986-tól kötelező, új hőtechnikai előírások alkalmazásával kapcsolatosan is. Tervbe vettük az ajtókkal, majd a kapukkal foglalkozó …
Tovább a műhöz
Reményiem, hogy e műből ki fog derülni a bölcsészet és a bölcsészet történetének fontossága. Itt az előszóban csak annyit legyen szabad megjegyeznem, hogy a bölcsészet tárgya: a legmagasabb igazságok. Ily tudománynak képzeli a bölcsészeiét az elfogulatlan közvélemény is. A bölcsészet története pedig azt adja elő, mikép ismerte fel az emberi gondolkodás az idő folyamában lassankint és mindig tökéletesebben azon igazságokat. Szóval a bölcsészet története az emberi ismeret kifejlése az időnek rende szerint. Minden emberi műveltségünk az időhöz kötött fokonkinti kifejlés, tehát haladás. De mivel értelmi műveltségünknek legmagasabb foka és legszebb nyilatkozata a bölcsészeti ismeret — feltéve, hogy tárgya csakugyan a legfőbb igazságok — azért a bölcsészet története, mint azon változások rajza, melyeken az emberiség áthaladott, hogy ismerete mindig tökéletesebb, gondolkodása mindig érettebb legyen, a történetnek nem csak kiegészitő, de legtanulságosabb, tehát legfontosabb része. Ezen tudományt, melynek tanítása hivatásom körébe esik, jelen műben előadni, ez által hazánkban a bölcsészeti ismeretet terjeszteni s igy a hazai tudományosságot erőm mértéke szerint szolgálni, legszebb kötelességeim egyikének örömmel tekintem. Nem tértem ki a nehéz kérdések utjából, de mindemellett arra törekedtem, hogy e nehéz tárgyat is világosan, sőt a lehetőségig könnyű …
Tovább a műhöz
A Bölcsészet Története czimü munkám második kötetét a tisztelt olvasó közönség elibe csak most terjeszthetem. Kezdetben azon terv lebegett előttem, hogy az egész munka három kötetből fog állani, s annak második kötete a középkort fogná magába foglalni. De midőn az egyházi atyák és a scholastikusok korán dolgozgattam; mindinkább beláttam, hogy itt oly tárgyakkal és pontokkal van dolgom, melyekre irodalmunk eddig kevés gondot fordított, s melyekről nem lehet elmondani, hogy azok ismerete nálunk el volna terjedve. És mivel azon pontokban sok fontos, korunk gondolkodására még most is kiható van; komoly fontolgatás után örömmel elhatároztam magamat arra, hogy az egyházi atyák és a scholastikusok korát bővebben adom elő. így az egyházi atyák kora külön, és a scholastikusoké szinte külön kötetre szaporodott fel. E szerint elhagytam azon keretet, melybe a munka tartalmát, mint szorosabb értelemben vett kézikönyvbe, be lehetne illeszteni. Ha azonban a szükség kívánná, örömmel kész leszek a két kötetet oly alakba foglalni, minő a kézikönyveknek megfelel. Midőn a két korszak gondolkodása történetének terjedelmesebb előadására magamat elhatároztam, beláttam, hogy nehéz munkára vállalkoztam. A feladatok, melyek megoldásával az egyházi atyák és a scholastikusok foglalkoztak, mélységüknél fogva már magukban véve nehezek. De egyelőre nem ezen, hanem az előadandó tárgyon kívül …
Tovább a műhöz