Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 48

Találatok


A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar nevében tisztelettel és szeretettel köszöntőm Jubileumi Emlékkönyvünk minden kedves olvasóját, aki érdeklődésével megtisztelte kiadványunkat. Az Emlékkönyv a kar 40 éves jubileuma alkalmából készült és megkísérli bemutatni azt az utat, amit a kezdetektől a mai napig megtettünk. A dél-dunántúli régió műszaki felsőoktatásának gyökerei 1962-re nyúlnak vissza, amikor megalapították a Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumot. A régióközpontban elindított képzés töretlenül fejlődött napjainkig. Ennek a folyamatnak a legfontosabb állomásai: A két elődintézmény (budapesti és pécsi felsőfokú technikumok) megalapítása 1962-ben; A Pollack Mihály Műszaki Főiskola, PMMF megalapítása 1970-ben; A Pécsi Universitas Egyesülés létrehozása 1990-ben; A Janus Pannonius Tudományegyetem és a PMMF egyesülése 1995. júl. 1-én; A PMMFK sikeres akkreditációja 1997-ben; Az integrált Pécsi Tudományegyetem (PTE) megalakulása 2000. január 1-én. Ma a 9 karú PTE-n belül a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar a Dél-Dunántúl egyetlen műszaki felsőoktatási intézménye, amelynek jelenlegi képzési palettája nagyon színes. Két egyetemi szakunk mellett nyolc főiskolai mérnöki szakunk van számos szakiránnyal, megindítottuk a mérnökasszisztens-képzést a villamosmérnöki területen és színesíti a képet a műszaki oktató …
Tovább a műhöz
A jubiláló Kar nevében köszöntőm az Olvasót és arra kérem, hogy ünnepeljen velünk. 1998. október közepén háromnapos rendezvénysorozattal emlékezünk meg a hetvenöt éves pécsi egyetemi jogászképzésről. A jubileumra, az ilyenkor szokásos „ünnepi tanulmányok" helyett, egy fényképekkel teli albumot készítettünk, bízva abban, hogy a múltunkat és jelenünket egyszerre bemutató kiadvány a hagyománytisztelő olvasók tetszését is megnyeri. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1923. október 15-én „tanévnyitó ünnepi közgyűlést" tartottak az egyetem Rákóczi úti épületének aulájában. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem négy kara közül három - a jog- és államtudományi kar, az orvostudományi kar, valamint a bölcsészet-, nyelv- és történelemtudományi kar - Pécsett kezdte meg a működését. Az aula folyosóján, ahol a rektorok arcképei történelmi hangulatot árasztanak, megsárgult fénykép őrzi az első egyetemi tanévnyitó emlékét. „A közgyűlés a szokásos tanévnyitó ünnepélyek keretét és jelentőségét messze túlszárnyalta. Hiszen az egyetem közel ötévi hontalanság után most jutott biztos révbe, a törvényhozás által kijelölt otthonába. Klebelsberg Kunó miniszter beszédében megemlítette, hogy vannak, kik sokallják a négy vidéki egyetemet, de hangsúlyozta, hogy igenis szükség van vidéki egyetemekre...Nem lehet mindent Budapestre bízni. Szükség van vidéken is művelődési …
Tovább a műhöz
LECTORI SALUTEM he students of Pécs are proud of having a more than six-hundred-year-old university. However, the development of Universitas Quinque Eccelesiensis founded in 1367 broke in two first because of the war raging within the country, then because of the Turkish invasion as early as in the 15th century. Though the working of the university was discontinued for long centuries, the burghers of Pécs had never given up restoring the higher education. After several unsuccessful attempts there was a Catholic legal academy in the town /which has been an episcopal see ever since the establishment of the Hungarian kingdom/from the 18th century on. After World War I the Erzsébet University of Sciences of Bratislava was settled over to Pécs, which made it possible to start the university-level-education in the town anew from the academic year of 1923/24 on, namely at three faculties - philosophical, legal, and medical. Between the two World Wars legal education began to develop rapidly. The professonial staff settled over from Bratislava and completed by the professors of the Eegal Academy of Pécs created a high level education within a short period of time. Some members of the nationally acknowledged teaching staff received recognition even abroad. The importance of Law, however, was undervalued in Hungary after World War II, which fact had its effect on the legal education as well. Politics intruded into the premises of the university: professors and students not …
Tovább a műhöz
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hazai és Külföldi Vendégeink! Tisztelt Kolléganők! Tisztelt Kollégák! Köszöntőm Önöket ünnepi tudományos ülésünkön, amelyre abból az alkalomból kerül sor, hogy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 85 évvel ezelőtt, 1923 októberében nyitotta meg első pécsi tanévét. A 85 esztendő, azaz tulajdonképpen a trianoni határok közé szorult Magyarország 85 éve, történeti léptékben igen rövid időszak. Igen rövid Pécsnek, az egykori Sopianae városának majd kétezer éves történetéhez, de az első európai egyetemek lassan-lassan nyolcszáz éves működéséhez képest is. Első hazai egyetemünk, a pécsi stúdium generale immár több, mint 640 éve alapíttatott a XIV. század második felének egyik legjelentősebb magyarországi városában Orbán pápa 1367. szeptember 1. napi Viterbói bullájával. Az egyetemtörténeti kutatások az alapítással kapcsolatban majd évtizedes, körülményes „modus procedendi"-re utalnak, amelynek során bizonyságot kellett tenni az alapítói szándék komolyságáról, az egyetemet befogadó város alkalmasságáról, a folyamatos működést lehetővé tévő javadalmak biztosításáról. A pécsi egyetemnek nem adatott meg a nyugat-európai egyetemek szerencsés sorsa: a XVI. századtól mintegy háromszáz esztendőre nyoma vész a helyi felsőfokú oktatásnak, és a középkori egyetem alapítása és működése körülményeinek …
Tovább a műhöz
Amint ez Kauser Lipótnak kiadványunk elején található rövid életrajzából is kitűnik,'' Kauser Lipót a civilisztika jeles hazai művelője 1948-1958-ig volt az akkori Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tekintélyes és népszerű tanszékvezető egyetemi tanára. Országunk történetének ebben a tragikus, reményt keltő és dicsőséges eseményeket is hordozó évtizedében kétszer is Őrá hárult a dékáni tisztség betöltése. Professzor úr „A Kauser Saga” címmel 1952 és 1954 között írta meg családja apai és anyai ágának három részre tagozódó, felfelé ívelő színes történetét, a fővárosi térszerkezet kialakulásának, több impozáns épület létrehozásának, lakosai fokozatos gazdagodásának, életvitelének különlegességeit. Az olvasó tapasztalhatja, hogy a Saga érdekfeszítően változatos, derűs és drámai korrajzot tartalmaz és felemelő, izgalmas élményt, tanulságos ismereteket nyújt az érdeklődők számára. Szerző a Saga kéziratát a Pécsi Egyetemi Könyvtárban, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban helyezte el és tette hozzáférhetővé. Szerencsésnek ítélhetjük meg és köszönettel nyugtázhatjuk, hogy Dr. Berke Gyula dékán úr tájékoztatást és hozzájárulást kérelmező levelére válaszolva, a család jeles személyisége, Kauser Alajos úr örömmel fogadta a pécsi Jogi Karnak a Kauser Saga publikálására irányuló törekvését. …
Tovább a műhöz
1943 könyvnapjára jelent meg MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü kötetem 260 lap terjedelemben (Renaissanee kiadás, Budapest). Kis terjedelménél és áttekinthetőségénél fogva tankönyvül is bevezettem. Rövidesen akkora kedveltségnek Örvendett, hogy ma az ország legtöbb egyetemén és jogakadémiáján tankönyvül használják. Munkám megjelenése óta újabb rendszeres alkotmány jogi mii nem is látott napvilágot a magyar könyvpiacon. Könyvem tehát mid a mai napig a legmodernebb magyar alkotmányjogi kézikönyv. A régi Magyarország összeomlása és főleg a demokratikus köztársaság változásai szükségessé tették olyan kiegészítő jegyzet kiadását, amely Magyarország köztársasági alkotmányát könyvem rendszerében és méreteihez alkalmazkodva tárgyalja. Mivel tudtommal mindmáig nincs ilyen összeállítás, ez lesz az első kísérlet a demokratikus magyar köztársaság alkotmányjogának bemutatására. A változtatások és kiegészítések a bevezetőben említett kötetemre vonatkoznak lapszámok szerint. MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü könyvem a szövegben Tankönyv szóval jelöltetik. Könyvem újabb kiadása természetesen már a Magyar Köztársaság alkotmányjogát fogja bemutatni. E kiegészítő jegyzetnek addig is az a célja, hogy hézagpótló ismereteket nyújtson az alapvizsgákra és szigorlatokra készülő jogászifjuságnak. (...) A magyar alkotmányjog tárgyalása megkívánja az alapfogalmak …
Tovább a műhöz
25 év egy egyetem életében nem sok idő. A közelmult 25 év azonban olyan idő, melyben az események viharos rohanása százados trónokat söpört el, s talán századokra szóló új eszméket és országokat alakított. Ennek az időnek hű tükre az Erzsébet tudományegyetem története. Az Erzsébet tudományegyetem sorsa a vérző, a megcsonkított Magyarország sorsát kicsinyben tükrözteti vissza. Ezek az évek az egyetemalapítás, az egyetem kiépítésének legnehezebb évei. A világháború küzdelmes évei, majd a kegyetlen trianoni béke utáni még nyomoruságosabb évek. A létfeltételeitől embertelen módon megfosztott, porba sujtott, maroknyi magyar nemzetnek a legnagyobb erőfeszítésre volt szüksége, hogy élni tudjon. Az Erzsébet egyetemnek hasonlóképen nagy megpróbáltatás jutott osztályrészül, amikor át kellett szenvednie a világháború földrengését, majd a Pozsonyból történt jogtalan kiutasítás, az átmeneti és új elhelyezkedés, a Trianon okozta nyomorúság minden gondját és baját. A nemzet sorsán aggódok félő gonddal mérlegelték, hogy fenntartható lesz-e, vagy sem. A magyar élniakarás, a kitartás győzött. A nehézségekkel szemben mind nagyobb erőfeszítések történtek és történnek főleg a magyar kultúra legfőbb őrei és Pécs szab. kir. városa részéről, hogy az Erzsébet tudományegyetem tovább éljen és fokozottabb mértékben felelhessen meg feladatának. Ezek az erőfeszítések …
Tovább a műhöz
Köszöntőm az Olvasót! Köszöntőm a Pécsi Tudományegyetem minden volt és jelenlegi oktatóját, dolgozóját, hallgatóját, e könyv minden kedves olvasóját. Amikor az „Annales Universitatis Quinqueecclesiensis” első kötetét útjára indítjuk, az alma mater üdvözletét küldjük. Állami vezetői ciklusonként - három évenként - megjelenő sorozatunkban tájékoztatást kívánunk adni egyetemünk helyzetéről, fejlődéséről, munkájáról. E kötet az 1975-ben kétkarúvá fejlesztett Pécsi Tudományegyetemet és az első három tanév jelentősebb eseményeit mutatja be. Tájékoztatásunk elsősorban egyetemünk közelmúltban megalakult Baráti Társasága tagjainak szól, azoknak, akiket ez az egyetem készített fel választott életpályájukra, akiknek személyiségfejlődésében ez az egyetem és az itt töltött néhány esztendő jelentős szerepet játszott. Hisszük, hogy az alma mater személyiségformáló hatása az évek múlásával sem szűnik meg és a múló esztendők sem vágják el az egyetemünkhöz kötő szálakat. Mi, az egyetem jelenlegi vezetői és oktatói, kötelességünknek tartjuk, hogy a volt hallgatóinkhoz fűződő szálakat tőlünk telhető leghatékonyabban erősítsük. Azt akarjuk, hogy hallgatóink ismerjék az állandóan változó, de mindig ugyanazon alma matert, ahova életük minden időszakában támogatásért fordulhatnak. Azt akarjuk, hogy a Pécsi Tudományegyetemhez tartozás legyen …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem 1975-ben történt kétkarúvá fejlesztése óta 3 évenként - állami vezetői ciklusonként - „Annales Universitatis Quinqueecclesiensis” címmel évkönyvben ismertetjük az egyetemi eseményeket. E kötet a harmadik ciklust mutatja be, mely egyetemtörténeti szempontból különös jelentőségű: 1982. január 1-én Egyetemünk .Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem! néven a Pécsi Tanárképző Főiskola integrálásával újabb karral - Tanárképző Karral - bővült. A háromkarú egyetem előtt álló főbb feladatokról a rektor 1983/84. évi tanévnyitó beszédéből értesülhet az olvasó. | Tanévkezdésünk ez alkalommal is, mint az utóbbi években többször, valami újnak a nyitánya: kezdete egy új szakasznak. Ez az új azonban most nem gyökértelen és nem előzmények nélküli: több mint négy évtizedes kényszerű szünetelés után kezdődik meg ismét egyetemünkön az egyetemi szintű tanárképzés. E kezdet tehát folytatás is, és különösen az, ha figyelembe vesszük - és mi figyelembe kívánjuk venni - a városunkban több mint 30 éven át végzett tanárképzés eredményeit is. Egyetemi hagyományaink teszik a rektor kötelességévé, hogy röviden vázolja az egyetem helyzetét és azokat a főbb célkitűzéseket, amelyek az adott tanévben, meghatározott okok miatt kiemelést igényelnek. A most kezdődő tanév az állami vezetői ciklus utolsó esztendeje ; ez a körülmény talán …
Tovább a műhöz
Tekintetes Akadémia! 1890-ban, magyar hazánk ezeréves fennállásának évfordulóján választott a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába. Rá tizenkét évre, 1908-ban meg rendes tagjai közé emelt. E nagyfokú kitüntetésben eddigi tudományos munkálkodásom igazolását látom. S midőn ezért a megválasztatásomért a legbensőbb köszönetemet fejezem ki, Ígérem, hogy életemet ezután is a tudomány szolgálatára szentelem. Most pedig, kötelességemhez híven, ,,A pécsi egyetem“ czímmel megtartom rendes tagi székfoglalómat. | Nemzetünk kiművelésében az egyetemeknek kiváló részük van. Életük művelődésünk történetének legbeszédesebb fejezete. A történetíró vizsgálódó figyelmét, a történeti fejlődés szempontjából, különösen a legelső magyar egyetem, a pécsi studium generale kelti föl. De míg a szomszéd Prága, Krakkó és Bécs egyetemének még legrégibb anyakönyvei és statútumai is megmaradtak: addig a mi pécsi egyetemünkről eddig csak tizenegy kiadott oklevelet ismertünk; s ezeket is egytől-egyig a római vatikáni levéltár őrizte meg. A pécsi egyetemnek tehát magyar földön eredeti okleveles nyoma nincs. Ez a jelenség a magyar történetírót lehangolja ugyan, de kötelességül rója rá, hogy tovább kutasson, gyűjtse az anyagot, vizsgálja a kérdést az európai alakulás és művelődés magasabb szempontjából, állapítsa meg a történeti tényeket, küszöböljön …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtárat Klimo György püspök (1710-1777) alakította korának egyik jelentős tudományos gyűjteményévé. Klimo György 1751-ben Mária Terézia szándékából került a pécsi egyházmegye élére. Tevékenysége az egyház tekintélyének, kulturális hatásának növelését szolgálta. 1754-ben megszerezte az érseki pallium előjogát. Új plébániákat szervezett, templomokat építtetett, bővítette a papi szemináriumot és szándékában állt Nagy Lajos király 1367-beli alapításának példáját követve egyetemet létrehozni Pécsett. Ehhez megteremtette a feltételeket azzal, hogy papírmalmot és nyomdát létesített, valamint olyan jól képzett, tudományos felkészültséggel bíró papokat hívott meg az egyházmegyébe, akik alkalmasak lettek volna az egyetemi professzori feladatok ellátására. Közülük kiemelkedő szerepe volt Szalágyi Istvánnak és Koller Józsefnek, akik könyvtárosként a gyűjtemény gyarapítását, rendezését és katalogizálását végezték, emellett a püspök támogatásával kutatták és megírták az egyházmegye történetét. A most megjelenő kötetek csak a könyvek leírásait tartalmazzák, szerzői betűrendben, a bibliográfiai hivatkozás után feltüntetve a tulajdonosi bejegyzéseket, majd a jelzeteket. A tervezett következő kötetben adjuk közre külön egységként a folyóiratok, a kéziratok és Kelemen József kanonok aprónyomtatvány-gyűjteménye katalógusát …
Tovább a műhöz
1967. szeptember 1-én lesz 600 éve, hogy V. Orbán pápa megerősítette I. Lajos magyar király pécsi egyetemalapító levelét. A pécsi egyetemalapítás beilleszkedett a közép-európai egyetemalapítások sorába, mely IV. Károly cseh király 1348. évi prágai egyetem alapításával vette kezdetét, s a krakkói (1364) és a bécsi (1365) egyetemek létrehozásával folytatódott. A közép-európai Maecenások versenyében a magyar király sem maradhatott el, s néhány évi előkészület után Pécsett, az ország egyik legnépesebb városában hozza létre az Universitast. Az egyetem anyagi létalapját — amint az oklevelek kimutatják — nem annyira a király, mint Vilmos pécsi püspök és káptalana biztosították, akik ezt annál könnyebben tehették, mert a pápai Liber taxarum hitelt érdemlő tanúsága szerint abban az időben a legtehetősebb püspökség volt a latifundiumokban egyébként sem szűkölködő magyarországi püspökségek, sőt érsekségek között is. Vilmos pécsi püspök az egyetem első tanárául barátját, Galvano di Bolognát hívta meg a páduai egyetemről, ahol akkor a dekretalisokat adta elő, aki az egyetem szervezésében az Alma Mater Bononiensis és a páduai egyetem jogi oktatási szokásait és módszereit ültette át a pannoniai egyetemre. Megindult a jogi oktatás, és vele együtt a septemartes liberales tanítása, amely már előbb is folyhatott Pécsett a káptalani vagy a városi iskolában. Talán …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 48