Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 5

Találatok


A könyvben a világhírű orientalista tizenhat elemző részben a magyar-török rokonság kezdetéről és fejlődéséről értekezik, s művét egy magyar-török összehasonlító szótárral zárja. "E mű kézirata nyomtatásra készen állott szerzőjének elhunytakor, s atyámat csak halála akadályozta meg abban, hogy maga tegye közzé. Csupán a kézirat csekélyebb jelentőségű simítására volt szükség. Ezt a fáradságot dr. Németh Gyula és Balla Mihály űr volt szíves elvállalni: az előbbi nyelvészeti, az utóbbi stilisztikai nézőpontból végezte úgy a kéziratnak, mint a szedésnek a revízióját, természetesen anélkül, hogy. az eredeti szöveg érdemében bármit is változtattak volna. Önzetlen fáradozásukért e helyütt mondok köszönetét." - Vámbéry Rusztem.
Tovább a műhöz
When we were originally approached by Scribners to consider editing this encyclopedia, our motivations for accepting this challenge were identical. We were both keenly aware of the lack of authoritative yet comprehensive information on European archaeology written for the general readership. In particular, we knew that many high school, college, and public libraries have very limited holdings in this area, and we wanted to fill this gap. Although European prehistory stretches back hundreds of thousands of years to the original colonization of the Continent by Homo erectus populations from Africa, we chose to focus this encyclopedia on the period after the retreat of the Ice Age glaciers. These are the critical millennia during which the foundations of later European society known from later historical accounts were established. The Gauls encountered by Caesar, the Celts, the Germans, the Visigoths, and all the other European peoples whom we see hazily through the lens of Classical authors had ancestors whom we know only from archaeology. Moreover, outside the view of the Classical authors, peoples in northern and eastern Europe continued to live prehistoric lives well after written records are available for much of western and southern Europe. The boundary dates for this encyclopedia were chosen deliberately. Although the Ice Age had ended a millennium or more earlier, the postglacial hunting and gathering societies that had become well-established by 8000 B.C. in many parts …
Tovább a műhöz
When we were originally approached by Scribners to consider editing this encyclopedia, our motivations for accepting this challenge were identical. We were both keenly aware of the lack of authoritative yet comprehensive information on European archaeology written for the general readership. In particular, we knew that many high school, college, and public libraries have very limited holdings in this area, and we wanted to fill this gap. Although European prehistory stretches back hundreds of thousands of years to the original colonization of the Continent by Homo erectus populations from Africa, we chose to focus this encyclopedia on the period after the retreat of the Ice Age glaciers. These are the critical millennia during which the foundations of later European society known from later historical accounts were established. The Gauls encountered by Caesar, the Celts, the Germans, the Visigoths, and all the other European peoples whom we see hazily through the lens of Classical authors had ancestors whom we know only from archaeology. Moreover, outside the view of the Classical authors, peoples in northern and eastern Europe continued to live prehistoric lives well after written records are available for much of western and southern Europe. The boundary dates for this encyclopedia were chosen deliberately. Although the Ice Age had ended a millennium or more earlier, the postglacial hunting and gathering societies that had become well-established by 8000 B.C. in many parts …
Tovább a műhöz
Soha nem voltam szakkollégista. Amiben semmi kivetnivalót nem találok - elvégre a szellemi alkatok és tudományos útkeresések nagyon különbözők és sokfélék -; de ha pécsi irodalmárként valami miatt sajnálom ezt, akkor az a Kerényi Károly Szakkollégium. Pontosabban: a Kerényi. Hisz mindenki így hívja, a jól ismert, otthonos, sokat emlegetett intézményeknek kijáró könnyedséggel. Bizony, akárhogy is, jó lett volna kerényisnek lenni. Mert azt világosan látom, hogy most jó annak lenni. S nem csak a jubileum miatt. Merthogy: húszéves a Kerényi. Szép lassan utolérte legfiatalabb tagjainak életkorát. Hosszan lehetne sorolni az elmúlt húsz év eredményeit: meg lehetne említeni a neves szakembereket, akik a kollégiumban bontogatták szárnyaikat, a vezetőtanárokat a maguk arculatadó stílusával, a „lelepleződéseket", amikor újabb és újabb oktatóról, tudósról derül ki, hogy bizony „ő is az volt", a szokásos konferenciákat, a tudományos megmérettetéseken elért eredményeket és persze a kerényis anekdotákat, legendákat. Ennyi idő elteltével a Szakkollégiumnak már van krónikája, elmesélhető, folyton kiegészíthető története. S ha csak tagjainak elkötelezettségét, kitartását, lendületét és elszántságát nézem, van, kell hogy legyen jövője is. Most mégis inkább a jelenről szeretnék szólni, hiszen az évkönyv hasábjain a kedves Olvasó is a jelennel találkozik - noha annak gyökerei …
Tovább a műhöz
Az alábbi tankönyv a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar néprajz illetve humánökológia képzésének egyik tantárgyához készült oktatási segédlet. A Rurális és városi ökoközösségek tantárgy – ahogyan az a címéből is kiderül – kifejezetten ökológiai elvek mentén, de legalábbis azokat szem előtt tartó közösségekkel, csoportokkal foglalkozik. Ezek létrejöttét nagyban motiválták a jelenkori krízisek, vagy − a szakirodalomban egyre inkább bevett fogalommal − a kortárs polikrízis. Világképük, életmódjuk, közösség-koncepciójuk mind-mind erre adott válasz-kísérlet. A tankönyvben áttekintjük e közösségek történetét és előzményeit, elhelyezzük őket a kortárs társadalomban, az ökológiai, gazdasági és etikai kihívásokban. Ezek a csoportok, különösen a vidéki ökoközösségek számos gyakorlatot merítenek a hagyományos paraszti kultúrából, amit egy konkrét példán, a kézműves eszközök használatán keresztül vizsgálunk meg. A kortárs krízisre etikai megújulással is igyekeznek válaszolni – ezt tekintjük át az Állat és ember a permakultúrában és Etika és esztétika a permakultúrában és az erdőkertekben című példák segítségével. A tankönyv második felében elméleti és módszertani megfontolásokat mutatunk be: elhelyezzük a vizsgált témát az ökológiai antropológiában, és módszertani kereteket kínálunk a kutatáshoz. …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 5