Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Az ión hilozoizmustól Bergson intuícionizmusáíg a filozófia gerince mindig a metafizika. Akár a vizet vagy a levegőt, akár a mcnaszt vagy az akaratot tartom az (...) mindegyik metafizikai talajban keresi. A metafízikum sóvárgása, a haupáÉeiv emocionális affektusa azonban
szinte meghatározhatatlanná teszik a metafizika fogalmát, mert
pszichikai alapjánál fogva az ordre du coeur-be tartozik, amelyről
tudjuk, hogy ineffabile et incomparabile. A metafizika infínitizmusából következő indefinitizmusának ellenére mégis sokan megpróbálkoztak a definiálásával. A metafizika névvel jelölt npujTti cpiXocrocpía lehet vagy
ontológia (W. Jerusalem) vagy kozmoteoria, világnézettan
pH. Gomperz). Mind a két esetben azonban transiensek a
problémái. A parmenidesi tiszta létről szól a príma philosophia, reális adottságaival szemben. A Stagíríta szerint azt kutatja a metafizika, mi a ,,lét‘‘ mint lét általában, rj őv nem konstatálja azt, ami van, tó őti, hanem azt keresi, miért van, tó öióti. A metafizika a lét princípiumait (ratio entis)
kutató tudomány. Az aristotelesi transcendens metafizika uralkodott egészen Descartesig. Nagy Albert és Aquinói Tamás transphysíca néven
említik az „első filozófiát" és Bacon szerint a metafizika „de forma et fine” tárgyal. Descartes után ugyan differenciálódnak a metafizikai felfogások: monisták (Spinoza stb.), pluralisták (Leibniz stb.), dualisták …
Tovább a műhöz
A kísérleti lélektannak kevéssé kiemelt, de legnagyobb jelentőségű törvénye az eszmék rugalmassága, lappangó energiája, melynél fogva sarkalnak bennünket megvalósításuk, a tettek felé. Ezért ha valamely népnek külső hatások következtében romlik az erkölcse, de tiszta marad az irodalma, nemes a gondolatvilága, ne essünk kétségbe, hamar felocsúdik az aléltságból, kijózanodik a mámorból; ha azonban lapjai mételyezik a közvéleményt, irodalma támadja az életfenntartó elveket: vallást, hazát, otthont és családot, akkor már kongatja önmaga fölött a lélekharangot. A bírói székek betöltői, a fegyházak elöljárói tapasztalatból tudják, mennyire igaza van Proalnak, a francia államügyésznek, ki már a múlt század vége óta hirdeti: «A bűntények és öngyilkosságok okainak felderítésére nem elég hangoztatnunk : keresd az asszonyt, hanem azt is hozzá kell tennünk: keresd a könyvet, mert a könyvek az emberiség legnagyobb jótevői, de egyúttal legnagyobb gonosztevői, legveszedelmesebb felbujtói. Az eszmék hatalma azonban nemcsak a közéletben érvényesül, hanem az egyéni jellem kialakításában is. Jól mondja Bourget, a nagy lélekelemző : «Lelke mélyére szállva mindenki elismeri, hogy nem volna ugyanaz az ember, ha nem olvasta volna ezt vagy azt a művet.» Hányan köszönik életirányuk megváltozását egy-egy olvasmánynak ; hányan sülyednek erkölcsi romlásba fércművek …
Tovább a műhöz
Gyermekprogramok, filmek, vetélkedők, a japánok életét bemutató fotókiállítás, papírsárkányok, origami, fukoshiki, írásoktatás, ételkóstolás, diavetítés, Hatha jógabemutató, hennafestés, élménybeszámolók és előadások várták a Kelet szerelmeseit a Tudásközpontban 2013. április 24-én délután 17.00 órától éjfélig.
Tovább a műhöz
Lectori salutem! Üdv az olvasónak! Ezzel a kis kötettel a latin bölcsesség kopogtat az olvasó ajtaján... Mit keres itt a latin nyelv, ez a holt nyelv? - kérdezheti valaki csodálkozva. Ne feledjük a latin nyelv hajdan a hatalmas római birodalomnak volt az anyanyelve. A római birodalom bukásával „meghalt” ugyan a latin nyelv, mint államnyelv, de - mivel az európai kultúra a görög-római kultúrára épült - a latin nyelv tovább élt az iskolákban, az irodalomban, a kultúrákban. Nemcsak azért, hogy a régi latin klasszikusokban eredeti nyelvükön gyönyörködhessünk, hanem azért is, mert a latin anyanyelv! Hiszen ebből származott le az olasz, a francia, a spanyol és a portugál nyelv. Még ma is Latin-Amerikáról beszélünk... Az Egyház a római birodalom bukása után is megőrizte a latin nyelvet a liturgiájában és jogrendszerében. Az egész középkorban a tudomány nyelve a latin volt. A Biblia is évszázadokon át latin fordításban terjedt el az egész világon. Örvendetes, hogy a néhány évtized latinellenes magatartás után (mely a valóságban is „holttá nyilvánította” a latin nyelvet), újabban észlelhető a latin nyelv megbecsülése is. Ennek az érdeklődésnek a jele, hogy egymás után jelennek meg latin mondásokat tartalmazó (Nota bene, Varietas delectat stb.) gyűjtemények. A nagyközönség is szívesen veszi kezébe az ilyen velős mondások könyvét. Elsősorban az ókori latin írók (Horatius, …
Tovább a műhöz
„Még a legősibb erkölcsi igazságok sem mindig tűnnek kétségbevonhatatlannak: a mai Magyarországon korántsem csupán filozófiai kérdés, hogy a „Ne lopj!” erkölcsi parancsát felülírja-e az éhség. Vajon joga van-e a hajléktalannak az utcán aludnia, vagy - mert zavarja a többség szemét - ez nem megengedhető? Persze ennél sokkal bonyolultabb kérdésekben is szükségünk van eligazításra az egymással ütköző igazságok dzsungelében: legyen-e az állam semleges a tekintetben, hogy mi a jó, mi a helyes az állampolgárok számára, azaz csupán teremtsen kereteket, amelyeken belül az állampolgárok szabadon hozhatják meg döntéseiket, hogy ők mit tartanak jónak és helyesnek a maguk számára, vagy az állam foglaljon állást ezekben a kérdésekben? Helyes-e a pozitív diszkrimináció az oktatás vagy a foglalkoztatás területén? Engedélyezzék-e az azonos neműek házasságát? A kérdések sora tehető fel, amelyek tekintetében különböző értékek, felfogások ütköznek, ám így vagy úgy eldöntésre várnak, illetve eldöntendők. A kötet legnagyobb erénye, hogy felteszi a fenti és hozzájuk hasonló kérdéseket, amelyekkel a modern társadalmak állampolgára nap mint nap találkozik, és bemutatja, hogy a különböző erkölcsfilozófiái irányzatok milyen válaszokat adnak ezekre a kérdésekre.” | Nem vagyok bölcsész, pláne nem filozófus: bankszakember vagyok, akiben van igény és valamennyi képesség, …
Tovább a műhöz
Születésünk pillanatától fontos számok egész sora kapcsolódik hozzánk: születési számunk, útlevélszámunk, házszámunk, társadalombiztosítási számunk, bankszámlaszámunk, vezetői engedélyünk száma, hogy csak néhányat említsünk közülük. Amikor pedig valakit elítélnek egy bűncselekményért, a legelemibb számra, a fogolyszámra szűkül az élete. Ebből a könyvből sokat tanulhatunk a számok varázsáról, szimbolikus jelentésükről, rezgéseikről, lelkűk és titkos jelentéseik természetéről. A számmisztika a világ egyik legrégibb, egészen a babiloniakhoz visszavezethető analitikai módszere. Az ókori egyiptomiaknak saját numerológiai rendszerük volt, az egyes számokhoz tartozó okkult erőkkel - a számmisztikát az emberi lélektan megértésének eszközeként használták. A judaizmus szerint a numerológia tanához talán leginkább a Kabbala titkos, misztikus szövegén keresztül vezet az út, amely tartalmazza a számok filozófiai
tudományát. A 13. században a Kabbala tudósai kifejlesztették a gemátriát, a Biblia értelmezésének azt a módját, melynek segítségével a héber ábécé betűinek számértékéből vontak le következtetéseket. A kabbalista tudósok e módszer alkalmazásával kutattak rejtett jelentések után az Ószövetség szövegében. | A számok sokáig komoly, szimbolikus és szellemi jelentőséggel bírtak a keresztény hagyományban. A középkorban a számok és a …
Tovább a műhöz
A neveléstörténet is, mint minden történeti kutatás, az emberi multnak, mint egységesen összefüggő egésznek egyik részét, egyik oldalát iparkodik rekonstruálni. De vajjon mit bocsát át a neveléstörténet a maga kapuján, amikor a multnak rengeteg szétszórt tárgyi és írásbeli emléke, dokumentuma, adata tárul föl előtte? E kérdésre nyilván ez a válasz: a multnak mindazta mozzanatát, amely a nevelésre vonatkozik. A kiválasztás mérővesszeje a nevelés. Annak tehát, aki a nevelés történésze akar lenni, természetesen már elve, történeti vizsgálata előtt, tisztában kell lennie a nevelés fogalmával, hogy ennek ismertetőjegyeit alkalmazhassa a történet nyers anyagára. A nevelés eszméje tehát már előre megszabja a neveléstörténet anyagát, viszont ebben az anyagban már immanens módon bennrejlenek azok az irányvonalak, amelyek szövődménye a neveléstörténet struktúrája. A nevelés a meglévő kultúrjavak átszármaztatása a következő nemzedékre, hogy ezeket ne csak megőrízze, hanem tovább is fejlessze. Az első kérdés tehát az, vajjon mit értünk kultúr javakon, melyeket a nevelés továbbörökít nemzedékről nemzedékre? A nélkül, hogy most itt a kultúra fogalmát mélyebben elemeznők, megállapíthatjuk, hogy egy-egy kor kultúrjavain értjük vallását, világ- és életfelfogását, szaktudományait és filozófiáját, erkölcsi és jogi kódexét, politikai életformáit és …
Tovább a műhöz
Nietzsche legáltalánosabb terve az, hogy az értelem és az érték fogalmát bevezesse a filozófiába. Nyilvánvaló, hogy a modem filozófia nagyrészt Nietzschéből élt, és él a mai napig. De talán nem úgy, ahogy ő remélte egykor. Nietzsche sohasem rejtette véka alá, hogy az értelem- és értékfilozófiának kritikának kell lennie. Munkássága legfőbb mozgatórugóinak egyike éppen az, hogy Kant nem gyakorolt valódi kritikát, mivel nem tudta értékterminusokban fölvetni a problémát. Csakhogy a modem filozófiával az történt, hogy az értékelmélet új konformizmust és újabb behódolásokat szült. A maga apparátusával még a fenomenológia is hozzájárult ahhoz, hogy a nietzschei inspirációt, amely gyakran jelen van benne, a modem konformizmus szolgálatába állítsa. így ha Nietzschéről van szó, nekünk éppen ellenkezőleg, a következő tényből kell kiindulnunk: az értékfilozófia úgy, ahogyan azt Nietzsche felépíti és elgondolja, a kritika igazi megvalósítása, az egyedüli módja annak, hogy megvalósuljon a totális kritika, vagyis hogy a filozófiából „kalapácsütés” legyen. Az érték fogalmából valójában egy kritikai fordulat következik. Egyfelől az értékek úgy jelennek meg, illetve úgy léteznek, mint princípiumok: egy értékítélet értékeket feltételez, amelyekből kiindulva értékeli a jelenségeket. Másrészt viszont és mélyebb értelemben, maguk az értékek feltételezik az …
Tovább a műhöz
Minden mesterség és minden vizsgálódás, de éppúgy minden cselekvés és elhatározás is, nyilván valami jóra irányul; tehát helyes az a megállapítás, hogy „jó az, amire minden irányul”. Csakhogy bizonyos különbség mutatkozik a végcélok tekintetében: némelyek csupán tevékenységek, mások a tevékenységeken kívül bizonyos tárgyi eredmények is. Persze, ahol a cselekvésen kívül egyéb célok is vannak, ott a dolog természeténél fogva a tárgyi eredmények mindig jobbak a tevékenységeknél. S mivel sokféle cselekvés, mesterség és tudomány van, sokféle a végcél is: az orvostudományé az egészség, a hajóépítő szakmáé a hajó, a hadtudományé a győzelem, a gazdálkodásé a gazdaság. Mármost, ha több efféle tudomány egyazon képesség alá tartozik-pl. a zablát s egyéb, lószerszámot gyártó mesterség a lónevelés szakmája alá, ez utóbbi viszont s általában minden, a háborúval összefüggő cselekvés a hadtudomány alá, s ugyanígy más szaktudományok más szakmák alá -, ez esetben a vezető szaktudományok végcélja mindig előbbre való, mint a többi, neki alárendelt tudományé, mert hiszen az előbbiek kedvéért törekszünk ez utóbbiakra is. Itt aztán már nem lényeges, hogy maguk a tevékenységek-e a cselekvések végcéljai, vagy pedig ezeken kívül még valami más is; mint például az imént említett tudományok esetében is. Ha mármost egyáltalán van olyasvalami végcélja …
Tovább a műhöz
A Bölcsészettudományi Kar a Pécsi Tudományegyetem legnagyobb hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező kara, ahol számos tudományos műhely keretein belül magas színvonalú tudományos tevékenység zajlik. A minőségi munka fenntartása, színvonalának további emelése a karon folyó tehetséggondozó műhelyek alapvető feladata, amely természetszerűleg a kar és az egyetem számára egyaránt nagy relevanciával bír. Különösen aktuális és fontos a humántudományok szerepének markáns megjelenítése, hiszen a jelenlegi tudománypolitika elsődleges preferenciáját a közvetlenül hasznosítható eredményeket produkáló műszaki és természettudományok, valamint a matematika és az élettudományok képezik. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia 2012–2013 című előadássorozata (a PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanácsa szervezésében) a nagyközönség – köztük a középiskolások és tanáraik – számára kívánta bemutatni a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit, a sokak által ismert Nyitott Egyetemmel rokon formában. A program keretében olyan nemzetközileg is elismert tudósok mutatták be legújabb kutatási eredményeiket, akik más felsőoktatási intézményekben, kutatóhelyeken tevékenykednek. A szemeszterenként 10 előadásból felépülő program során a hallgatóság több tudományterület, az irodalom, filozófia, pszichológia, kulturális antropológia, …
Tovább a műhöz
Két esztendeje, 2015 nyarán jelent meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia előadássorozat válogatott tanulmányait tartalmazó kötetünk. Az
2012 őszén indult programsorozat rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert, ennek következtében 2013 tavaszán már Campus-kurzusként folytatódott. Az első félév előadásait további három szemeszter követte. A 60 perces előadások keretében olyan nemzetközileg is elismert tudósok mutatták be legújabb kutatási eredményeiket, akik más felsőoktatási intézményekben, kutatóhelyeken tevékenykednek. A hallgatóságnak lehetősége nyílott az előadásokat követően kérdéseket, hozzászólásokat megfogalmazni. A PTE BTK Kari Tudományos Diákköri tanácsa azzal a céllal indította útjára e rendezvény-sorozatot, hogy az egyetemi polgárok, középiskolai tanárok és diákok, az érdeklődő nagyközönség közvetlenül az adott területek elismert kutatóitól ismerhesse meg a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit. Az előadássorozat – féléves szünetet követően – megújult formában folytatódott 2015 tavaszán. Eredeti célkitűzésünk, jelesül, hogy az említett tudományterületek egyes részdiszciplínáinak aktuális eredményeivel ismertessük meg a hallgatóságot tudománynépszerűsítő formában, természetesen nem változott. Ezúttal azonban nem vendégelőadókat, hanem karunk elismert oktatóit kértük fel saját …
Tovább a műhöz
Arisztotelész Kr. e. 384-ben született. Szülővárosa a Khalkidiké-félsziget keleti partján lévő Sztageira volt. Életének több mint a felét Athénban töltötte. Athén azt a helyet jelentette számára, ahol az általa legszebbnek tartott életet, a megismerő és szemlélődő életformát a legteljesebben lehet élni szellemi társak körében, de politikai és érzelmi kötődéseiben sosem vált igazi athénivá. Polgárjogot nem kapott - talán soha nem is kért. Helyzete mindvégig a metoikoszok („együttlakók" =polgárjoggal nem, csak letelepedési engedéllyel rendelkezők) bizonytalan sorsa volt. Athén intézményeire ezért inkább a külső megfigyelő szemével nézett. Ennek talán a Poétika esetében is jelentősége van. Az eleve vallásos funkciót betöltő tragédiának és komédiának a kultuszhoz kapcsolódó oldalát említetlenül hagyta. Azt pedig, hogy a költők istenekről szóló képzeteket fejeznek ki és erősítenek meg, mindenféle kritika vagy védelmezési szándék nélkül adottságként elfogadta és igazából nem a költői mesterséghez tartozó feladatnak ítélte. Arisztotelész mindkét ágon ión orvosi családból származott. Apja Amüntasznak, Nagy Sándor nagyapjának állt a szolgálatában. A makedón uralkodóházzal való kapcsolatnak köszönhetően az 50-es, 40-es években kiéleződő görög-makedón ellentétek idején Arisztotelész mindvégig gyanús elemnek számít Athénban. Bár tevőlegesen …
Tovább a műhöz