Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Ámbár Balaton-Fiired a’legjelesb, ’s leglátogatottabb magyarországi gyógyhelyek között, elsők közé számlállathalik ; mindazonáltal korára, ’s hírére nézve legújabb, mert: míg a’ többi jelesbeknek majd mindannyinak mondák, írott kútfők, fenn álló romok, föltalált emlékek, pénzek, stb. után Írott történeteik a’ korábbi századokba, sőt a’ romaiak’ koráig felvezetvék; illyesmit Fürednél hiába keresnél; sőt hagyomány utján is, a’ gyógyforrás’ eredetéről , feltalálásáról, ’s a’ gyógyintézet’ legrégiebb felállításáról, mint legtöbbek, valamelly hozzájok illő rege alakjában bírnak , mitsem mutathat fel. Ámbár a’ romaiaktól élénken mívelt alsó Pannóniájukban feküdt, melly secunda cmsularis romana-nak Galerius császártól neje’ tiszteletére Valeria-nak ne-vezteték. Környékén sok nevezetes gyarmat vala, u. m. Caesariana, Tricciana, Valentina/, Mogentia-nae, Mogetianae, Cibalis stb. ’s mellyeket Keszthelynél , Sárvíznél, ’s a’ tó melletti számas más helyeken a’ romok szemünkbe tüntetnek; mégis semmi bizonyos , és hitelt érdemlő tudósítást Füred’ gyógyvizeiről, melly bizonyosokká tenne, miszerint a’ romaiaknál ismert, ’s használt volt légyen, nem találunk. Amaz előadás, mellynél fogva Valéria császárné, férje’ halála után, Tihanyban lakott, ’s Piroska nevű anyját a’ füredi gyógyforrásban hosszas betegségéből …
Tovább a műhöz
A Baranya Megyei Levéltár évkönyvét 1968-tól adták ki Baranyai Helytörténetírás, majd 1990-től Baranyai Történetírás címmel. A repertórium két részből áll: (1) szerzői rész: egy szerző tanulmányainak, közleményeinek leírása időrendben; (2) társzó rész: a bibliográfiai leírások szintén a megjelenés időrendjében. A repertórium második része egy számítógépi index, a KWOC (Keyword out of context: szövegkörnyezetből kiemelt kulcsszó)-index továbbfejlesztett változata. A továbbfejlesztés a címből kiemelt kulcsszavak tárgyszavasításában és bizonyos fokú egységesítésében rejlik. A tárgyszavak összeállításánál – kevés kivételtől eltekintve – ragaszkodtunk a címek releváns szavaihoz. Az információs hatékonyság növelése érdekében néhol kiegészítettük a címet; főként nevekkel és évszámokkal. A repertóriumon belül igyekeztünk a tulajdonneveket is egységesen leírni. A változtatások miatt megjegyezzük, hogy betűhív bibliográfiai leírás csak a tételek eredeti helyéről készíthető. A repertórium a Baranya Megyei Levéltár legújabb sorozatának első tagjaként jelent meg: Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. Sikeres böngészést kívánok minden érdeklődőnek.
Tovább a műhöz
Munkám célja exaktan kifejezni a Mecsek-vidék domborzatának hatását a népsűrűség eloszlására. A domborzat elvonatkoztatva a fokozott mértékű inszolációtól, az emberi élet elé akadályt gördít, ellenben az inszolációs
áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé.
A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az
E-W csapású Drávameder, mely Vaska …
Tovább a műhöz
Homerosért versengett csak annyi város, mint Magyarországon a harmadik egyetemért. Ez volt az oka, hogy mikor a közel háromszáz éves budapesti tudományegyetem után, 1872-ben Kolozsvárott felállították a második magyar tudományegyetemet, negyven évig halasztódott a döntés a harmadik egyetem felállítása ügyében. Csak 1912-ben, gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején került a magyar országgyűlés elé a harmadik egyetem ügye, azonban már ekkor Magyarország szükségletének nem három, hanem négy egyetem felelt volna meg. A magyar törvényhozás ennek a régen mutatkozó szükségletnek tett eleget, amikor Pozsonyban és Debreczenben tudomány-egyetemek felállítását rendelte el. Debreczen a magyar Alföld százezer lakosú városa. Háromszázötven éves háromfakultásos református Akadémiája révén nemcsak a magyar protestantis-musnak szellemi központja, de a magyar művelődéssel is ősi kapcsolatai vannak. A városok egyetem utáni versenyében olyan protektorra hivatkozhatott, mint gróf Tisza István és ép ezért különös joga volt a debreceni egyetemnek, hogy e tragikus sorsú nagy államférfiról nevezze el magát. A református Akadémia az egyetem létesítésekor megszűnt és a helyébe lépő tudományegyetem három fakultása: a református theológiai, a jogi- és bölcsészettudományi kar 1914-ben, a világháború első őszén nyitotta meg kapuit. A negyediknek, az orvosi karnak …
Tovább a műhöz
A háború után mindinkább testet ölt a mindenható állam eszméje és lassanként a közélet minden feladat megoldását az államra akarja hárítani, a társadalom, mint az államtól külön élő organizmus alig ad magáról életjelt. Ez a jelenség érezhető jóformán az egész világon, de Magyarországon a hosszú háború és az azt követő elszegényedés, valamint egyeseknek az államtól való teljes függése miatt talán pregnánsabban mutatkozik, mint bárhol máshol. Sajnos, a magyar társadalom a múltban sem volt olyan erős és annyira önálló, mint pl. az angol vagy az északamerikai. A közélet különböző tényezői ugyan sokszor erőteljesen felemelték szavukat és ki is terjesztették gondoskodásukat különböző feladatok elvégzésére, de működésük legtöbbször csak rámutatás volt egyes problémákra, azoknak megoldását biztosítani nagyon ritkán tudták. Különösen áll ez kultúrtörekvéseink terén. A magyarországi kultúr-egyesületek története bizonyítja, hogy a nemzet felismerte egyes kulturális kérdések megoldásának égetően sürgős voltát, de maga a társadalom, állami eszközök igénybevétele nélkül, bizony a legtöbbször csak az első lépéseket tette meg, azután a lelkesedés, mint szalmaláng alábbhagyott. A magyar társadalom -erejéről, működéséről érdekes képet alkothatnánk magunknak, ha a magyar kultúregyesületek működését megvizsgálnánk. Maga a számuk — hiszen …
Tovább a műhöz
A „Kamarai igazgatás Pécs városában” című munkát Dr. Babics András írta, Pécsett jelent meg, 1937-ben. Felelős kiadója Dr. Babics András (Komlósd 1906, történész, a történelemtudományok kandidátusa, † Pécs, 1984. szeptember 12.), a nyomdai munkálatok a a Dunántúlpécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T.-nél készültek. A kötet 79 oldalból áll, előlapján a török alól felszabadult város első hivatalos pecsétje látható 1691-ből, melynek rajzolata a székesegyház 17. századvégi formáját mutatja. A mű végén 5 oldalban német nyelven írott összegzés található. A szerző bemutatja Pécs város ostrom alatti, illetve közvetlen a felszabadulás utáni helyzetét. Részletesen azonban az 1686 és 1703 közötti időszak közigazgatásának leírása található meg, mely a katonai és kamarai közigazgatás időszakának nevezhető. A korszakban sajátos rendszert alkotott a haditanács, a kamara és a város közigazgatási szerveiből álló egység. | 1936. október 21-én Pécs városát 250 év választotta el az itt 143 évig tanyázó ozmán hatalom utolsó napjától. Ennek az elmúlt 250 esztendőnek a történetét három fejezetre oszthatjuk:
I. A katonai és a kamarai kormányzás kora (1686-1703),
II. A földesúri kormányzás kora (1703-1780) és
III. A szabad királyi város közigazgatásának korszaka (1780-tól napjainkig).
A jelen munka az első korszak 17 évének …
Tovább a műhöz
Amit az olvasó kezében tart: tanulmánygyűjtemény. A könyv ezer éves útját kívántuk bemutatni Pécsen és Baranyában. A könyv fogalmát széles körűen - és mindig az adott kor fogalomhasználata szerint - értelmeztük: a kézzel írott és a nyomtatott könyv, a periodika, a zárt és a nyilvános könyvtár, a könyvtáros, a kiadó, a nyomda fogalmát is beleértettük.
A különböző időben és különböző' célzattal született és különféle helyen megjelent tanulmányokat az írások tárgya szerint időrendben helyeztük el, hogy ezáltal a történeti folyamat, az idő változása kirajzolódjék. Gyűjteményünk: válogatás. A kötetet a meglevő tanulmányokból állítottuk össze. A terjedelmi korlátok miatt nem törekedhettünk teljességre. A hosszabb dolgozatokból részletet adunk. Nem volt célunk új kutatásokat kezdeményezni. Tudjuk, vannak korszakok, amelyek jobban vonzották a kutatókat, s szükségképpen vannak fehér foltok, amelyek további vizsgálódásra várnak. A kötet egyik célja a történeti folyamat érzékeltetése. A másik célja viszont éppen az, hogy további munkára ösztönözze a kutatókat. Mivel a különböző időben keletkezett, különféle helyen megjelent tanulmányok a nevek és a címek írásában, a rövidítési és az idézési technikában, a kiemelésekben, a hivatkozások feltüntetésében eltérő tipográfiai megoldásokat követtek, ezeket az eltéréseket - nyomdatechnikai …
Tovább a műhöz
Az országos magyar gazdasági egyesület szem előtt tartva azon nevezetes gyakorlati előnyt, mely a sajátlagos viszonyaink között kipróbált általános gazdálkodási elvek értőkének megismerése
által mezőgazdáinkra háramlik, — előszeretettel sorolta hivatásszerű feladatai közé oly birtoktesteknek küldöttség általi megszemlélését és ismertetését melyek a gazdálkodásban úttörő példákkal járva elől, utánzandó mintaképül állíthatók a nagy gazdaközönség szemei elé. E mű szinte egyike, s már ötödike az ily jószágismertetéseknek s az Albrecht főherczeg Ő Fenségének tulajdonát képező béllyei uradalommal foglalkozik. Már huzamosb idő óta képezte megérdemelt figyelem tárgyát azon határozottan belterjes irány, mely a béllyei urodalom gazdasági rendszerének megállapításánál elfogadtatott és a szakértelem és kitartás azon magas foka, melylyel ezen irány, folyton szélesbedő méretekben alkalmazást nyert, s midőn az inaugurált rendszer
értékének alapos megitélhetéséhez szükséges időtartam lefolyt, egyesületünk a hazai mezőgazdaság érdekében fekvőnek találta oda törekedni, hogy közvetlen benyomást szerezve az ezen uradalomban végbement eszközlések értékéről, ismét uj és nagybecsű tapasztalati
adatokat tárhasson a gazdaközönség elé. Hogy egyesületünk e czélját elérhesse, a béllyei uradalmat szakszemle tárgyává kelle tennie, s e végből mindenek …
Tovább a műhöz
Dischka Győző (1847—1901) Súlyos csapások érik egyesületünket. Legjobbjaink dőlnek ki a küzdők sorából, kik nemes lelkűk minden gondolatával támogattak bennünket s munkásságukkal egyesületünk felvirágoztatásán fáradoztak. A múlt évben három nagy halottunk volt, s most elvesztettük a negyediket Dischka Győző személyében, ki mindig tevékeny részt vett az egyesület munkájában, sőt annak megalakításában is szerepe volt, hisz az ő hivatalos helyiségében jöttek össze
első ízben azok a lelkes férfiak, a kik a M. E. megalakításán fáradoztak. Egy munkában eltöltött élet után vált meg tőlünk, élete delén, munkássága zenithjén. Korán hagyott el benünket; korán családjára s a magyar tanügyre nézve, melynek hivatott, odaadó és buzgó munkása volt. Mert sokat dolgozott; erejét meghaladó munkát végzett — és ez a lázas munka emésztette föl erejét. Tudományszomjas lelke gazdag kincsesházából két kézzel ajándékozta az ismereteket tanítványainak, kikért nemes lelkének minden érzésével, áldott jó szivének minden dobbanásával rajongott. Féltő gonddal ápolta tanulóinak seregét, kikbe a tudományok mellett az erkölcsösség és vallásosság érzelmeit plántálta. Egy egész nemzedék tehet bizonyságot arról, mily odaadó szeretettel vezette növendékeit a tudományok csarnokába. S jó szive, mely egyformán osztotta szerető érzését minden tanítványának : ez ölte meg őt …
Tovább a műhöz
Hosszú ideje terveztem, hogy az elmúlt két évtizedem legfontosabb kutatásának eredményeit összefoglalom, és közreadom. Erre azért van szükség, mert ha helyes a feltételezés, akkor a Családtörténet határok nélkül című könyvemben
közölt ősfám, amely másfél ezer évre nyúlik vissza, véglegesen elfogadottá válik, s a könyvben erről feltételes módban írtam. Ez az a könyv, amelyet a nemesi ősökkel rendelkezők abban a reményben forgathatnak, hogy ha találnak benne velem közös ősüket, akkor ettől az őstől számítva a teljes ősfájukat egészben „kiemelhetik” a könyvemből. A könyv – utalva az alapműre – ezért kapta a Családtörténet határok nélkül III alcímet. Úgy határoztam, hogy egy teljesen szokatlan tagolású munkában adom át az ismereteimet, mert csak ezekkel a lépcsőfokoknak is felfogható egységeknek
a sorban történő megismerésével válhat érthetővé az Olvasó számára a történetem. Az első részben kizárólag tényszerűségre törekszem, a másodikban a tényeket kibontom, részletesen ismertetem, a harmadik részben a közvetett bizonyítékokat sorolom fel, a negyedik részben kiegészítő tényeket közlök, s az ötödik részben leírom, hogy kik lehettek még azok, akik a történetben résztvevők lehettek. Remélem, hogy az olvasók kiérzik majd, hogy a téma számomra mennyire fontos, ám azt is, hogy nem rendeltem alá a forrásokat és értelmezésüket az …
Tovább a műhöz
Letettem a tollat; bevallom gyöngeségemet: kimerültem. Tágra nyílt szemekkel nézvén végig ezen a negyvenéves álmon, ahogy elfordulok az előttem elvonult tarka képektől s megint magam körül látom a köznapi valót: a szédület fog el, miként elfogja ez az érzés az embert, mikor a félhomályos nézőtéren ülvén néhány negyedórán át a káprázatos, szines fényben úszó szinpadon csüng összes idegeivel, aztán lehull a függöny s megint a rendes világításban látja maga körül a szomszédait meg az egész nézősereget. Néhány negyedórai játéka a szineknek a szinpad kaleidoskopjában – mi az a káprázat ehhez a negyven éven át tartó csudás ragyogáshoz képest! Történetet írni egyszerűt, mindennapit; fősteni benne emberi szemhez simuló lágy szinekkel, változatosan itt-ott sötéttel, borongóssal is, s csak néha-néha kivillanó élénk tűzpirossal: gyerekjáték ez, mely szórakoztat; de csupa fényességet vetni a papírra, a történetírás e vásznára; fényt, amely ha itt-ott alább száll is a vakító fehér izzó pontról, még elborulásában is csak fény az, mely világit és hevít: fárasztó munka ez, mely az enyémnél erősebb kézbe való. Kérek is mindenkit, aki e könyvet átlapozza, ha talál benne erőfogyatkozást, ha talál ott homályos pontokat, hézagokat, melyek látszólag az itt megirt történetéi: ne a Pécsi Dalárda szelleméletének fogyatkozását, elhomályosulását lássa …
Tovább a műhöz
Tekintetes Akadémia! 1890-ban, magyar hazánk ezeréves fennállásának évfordulóján választott a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába. Rá tizenkét évre, 1908-ban meg rendes tagjai közé emelt. E nagyfokú kitüntetésben eddigi tudományos munkálkodásom igazolását látom. S midőn ezért a megválasztatásomért a legbensőbb köszönetemet fejezem ki, Ígérem, hogy életemet ezután is a tudomány szolgálatára szentelem. Most pedig, kötelességemhez híven, ,,A pécsi egyetem“ czímmel megtartom rendes tagi székfoglalómat. | Nemzetünk kiművelésében az egyetemeknek kiváló részük van. Életük művelődésünk történetének legbeszédesebb fejezete. A történetíró vizsgálódó figyelmét, a történeti fejlődés szempontjából, különösen a legelső magyar egyetem, a pécsi studium generale kelti föl. De míg a szomszéd Prága, Krakkó és Bécs
egyetemének még legrégibb anyakönyvei és statútumai is megmaradtak: addig a mi pécsi egyetemünkről eddig csak tizenegy kiadott oklevelet ismertünk; s ezeket is egytől-egyig a római vatikáni levéltár őrizte meg. A pécsi egyetemnek tehát magyar földön eredeti okleveles nyoma nincs. Ez a jelenség a magyar történetírót lehangolja ugyan, de kötelességül rója rá, hogy tovább kutasson, gyűjtse az anyagot, vizsgálja a kérdést az európai alakulás és művelődés magasabb szempontjából, állapítsa meg a történeti tényeket, küszöböljön …
Tovább a műhöz