Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 25-36 az összesből: 58

Találatok


Azon szénlerakódás értékét, mely ezen iparágnak alapul szolgál, csak e század első tizedében ismerte fel Pécs és határának lakossága. A szőlőbirtokosok kezdetleges módon ásták s értékesítették a környék kovácsainál. Az I. cs. kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási Társaság 1830-ban megalakulván gyors virágzásnak indult. 1852-ben már 71 gőzhajója járt a Dunán, mi által az ország első szénfogyasztója lön. Az óriási szénszükséglet állandó biztosítása képezvén legfőbb gondját, miután a pécsi szén jóságáról kísérletek által meggyőződött, s miután Pécs és környéke működési körének körülbelül közepére, tehát a legalkalmasabb helyre esik, a jelenlegi Pécs-Bányatelep környékén levő földeket 1852-ben összevásárolta, a melyeken 1853-ban megfúrta első — András nevű — aknáját. Újabb földvásárlások által birtok-területét nagyobbitva, földalatti munkáját is mind nagyobb területre terjeszthette ki. Az 1852-ben vásárolt szerzeményt az 1853-61 -ki években, magánosoktól való kisebb-nagyobb vásárlások követték. 1854-ben bérszerződést kötött Pécs városával, ennek a Káposztás völgyben fekvő széntelepeit illetőleg, melyet 1857-ben ezen, valamint a Nagybánya völgyben fekvő városi szénbánya-birtok megvétele követett. Még 1855-ben Riegel Antaltól a Karolina-bányát, 1864-ben Czvetkovits Ferencztől az Istenáldás-bányát, 1867-ben Littke …
Tovább a műhöz
Szerény kis művemhez harmadik éve gyűjtöttem az adatokat. Balmazújváros a maga szegény, de nemes egyszerűségében mindig kedvelt tanulmányom tárgyát képezte. Több ízben számos felvételt, archaeologiai-, ethnográfiai- és térképrajzot készítettem itt. Sajnos a klisék drágasága miatt egyet sem állott módomban ily formában leközölnöm. Csupán függelékként adok közre néhány általam készített és sokszorosított rajzot, ill. táblázatot. A község német templomának gombjában lévő eredeti települési iratok megközelíthetők nem lévén, az erre vonatkozó adatokat csak nagy fáradsággal voltam képes beszerezni. Általában véve a községre vonatkozó iratok legnagyobb része elkallódott a török-tatár pusztítások, majd a világháború folyamán. Leghálásabb köszönetemet fejezem ki elsősorban Varga Antal iskolaigazgató úrnak, ki a világháború alatt a községben valóságos kulturális mentő munkát végzett. A községre vonatkozó iratokat, leleteket ő gyűjtögeti évek óta fáradtságot nem kímélve, gondosan elhelyezve az általa alapított községi múzeumban. A gyűjteményt teljes egészében rendelkezésemre bocsájtotta, melynek feldolgozása által értekezésem hasznos adatokkal gazdagodott. Meleg szívvel mondok köszönetet végezetül mindazoknak, kik valamelyes módon munkám megjelenését lehetővé tették. E helyen említem meg, hogy dolgozatom 5 ívnyi terjedelmét 2 ívre kellett …
Tovább a műhöz
Baranya vármegye nevét minden bizonynyal a’ keblében fekvő Baranyavár nevü erősitvénytől nyert; bizonytalan azonban Baranya nevének eredet. Valamint hajdan sokan, ugy jelenleg is többen felőle igy okoskodnak: Baranya a ‘borok’ igazi hazája; innen neveztetett tehát nemcsak az emlitett vár, hanem egész megyéje is Baranyának, azaz bor’ anyjának. Mások pedig Lazius után azt állítják, hogy a ‘ Baranya nevü vár a’ rómaiak’ idejében Castrum Varronii-nak neveztetett, és hogy a’ magyarok, fölcserélvén a’ V-betüt B-vel, Varronyvár helyett Baronavárnak mondták volna. Mi az elsőt illeti, megengedjük, hogy Baranyavár annak idejében római erősitvény lehetett vagy volt is, mivel omladványai közt legujabb is találtattak római téglák; hanem Varroniusé volt-e, vagy tőle neveztetett-e, azon méltán kétkedhetni, miután Pannoniának régi helyiratában Varroniaumnak nyoma épen nincsen. A' másodikra nézve pedig csak azt tudjuk Béla király' névtelen jegyzője után, hogy a' magyarok Árpád' vezérlete alatt Rákos' mezejéről átkelvén a' Dunán, Budát elfoglalták és Fejérvárnak vevén utjokat, innen a' hadi sereg' egyik részét Ete és Bojta kapitányok alatt Barona vár' elfoglalására küldötték. — Otrokóczy' azon állítása, miszerint Baranya legrégiebb lakóitól, kiket Ptolomaeus breucusoknak és Florus brennusoknak nevez, kölcsönözte volna nevét, szót sem érdemel. A' szószármaztatást …
Tovább a műhöz
Orvosi helyirások’ haszna tagadhatatlan. A’ helynek, hol lakunk átalános egészségi állapolja nemcsak az orvosra, hanem a’ kormány és minden egyes lakóra nézve is felette fontos. A’ kormányt érdekli a’ tárgy, mert a’ köz testi jólétre gondoskodás első kötelességei közé tartozik; mert csak egészséges polgárok munkásak, ‘s munkássághoz jólétet és szerencsét egyesekre úgy, mint az álladalomra. Az egyes lakó illy helyiratok által avattatik azon visszonyok’ ismeretébe, mikről az ő, ‘s laktársai épsége függ. Végre, ki ne olvasná szívesen lakhelye sőt önnön maga előadását illy fontos és eddig még nem érintett tekintetekben? — A’ föladás azonban nehéz, ugy annyira, hogy a’ jeles orvosi helyirások átalában a’ ritkaságok közé tartoznak. Mert a’ tárgyak’ kölönfélesége többek’ Összemunkálását teszi szükségessé, a’ kútfők’ vizsgálata, az adatok' gyűjtése töménytelen akadályokkal jár, kivált nálunk, hol vajmi sok dolog még bölcsőjében fekszik. ’S mert az illy helyirat leginkább a' leirt táj' lakóitól olvastatik, a' legszigoruabb szabatosságot, pontosságot és hűséget kívánja, annyira, hogy a' legkisebb kicsiség, máskép adva mint van, tetemes szemrehányást szerez az írónak.
Tovább a műhöz
RAEPOSITUS MAJOR. Rssmus Dominus Josephus Koller Cath. Ecclesiae Quinque Ecclesiensis Praepositus Major * et Canonicus , Proto Notarius Aplicus, SS. Theologiae Doctor. LECTOR, Reverendissimus Dnus Carolus Joan-KES Beniczky de Eadem, et in Mitsinye Cath. Ecclesiae Quinque Ecclesiensis Lector, et Canonicus, Prae* positus S. Joannis Bapt. de Castro Quinque Ecclesiensf, Proto - Notarius Aplicus, SS. Theologiae Doctor, nec non Incl. Comitatus Zoliensis Tabulae Judriae Assessor. CANTOR. Illustrissimus, ac Reverendissimus Dnus Daniel MiTTERPACHER EI. Episcopus Scutariensis , Abbas B. M. V. de Czikador, Cath. Ecclesiae V. Ecclesiensis Cantor, et Canonicus, f. Ordinis S. Stephani R. Parvae Crucis Eques, SS. Theologiae Doctor, nec non S. 'C. et R. A. Mattis Consiliarius. • CUSTOS. Reverendissimus Dnus Ignatius PaffaiT Cath. Ecclesiae Quinque Ecclesiensis Custos, et Canonicus, Proto'Notarius Aplicus, SS. .Theologiae Doctor, Rssimus Dnus MatthiAS ZsivicS Cath. Ecclesiae V* Ecclesiensis Canonicus AA. LL. et Phil. ac SS. Theologiae Doctor, nec non Incl. Comitatus Baranyensis Ta-bulae Judriae Assessor. Ussimus Dnus ValentinUS Vizer, Cath, Ecclesiae V. Ecclesiensis Canonicus , ac Incl. Comitatus Baranyensis Tabulae Judriae Assessor. Rssimus Dnus AntOnius Juranits Cath. Ecclesiae V. Ecclesiensis Canonicus Poenitentiarius, ejusdem Cath. Ecclesiae Parochus, Illustrissimi, ac Reverendissimi Domini Episcopi V. Ecclesiensis in Spiritualibus Vicarius, et Causarum Auditor Generalis, nec non lncl …
Tovább a műhöz
A kérdés: miért? Miért írtunk könyvet egy szörnyű bűntettről? Miért történhetett meg, hogy három fiatal, még szinte gyerek hidegvérrel megöl két családapát? A két kérdés nyilvánvalóan válaszra, válaszokra vár. Ezért írtunk a soproni lőtéri kettős gyilkosságról könyvet. Nem gondoljuk, hogy sikerült maradéktalanul megtalálnunk az okokat és az összefüggéseket, de abban biztosak voltunk és vagyunk, hogy beszélnünk (írnunk) és beszéltetnünk kell az esettel kapcsolatban, akit csak lehet. És ennél is többet akartunk: - emléket állítani a családtagok segítségével az áldozatoknak, - és elgondolkodtatni minden olvasót: szülőket, pedagógusokat, társakat, haverokat, szakembereket, jogszabályalkotókat... 2012. április 17-én három középiskolás diák megölte a soproni lőtéren Szántó Sándor lőtérvezetőt és a váratlanul betoppanó Baumgartner Ervint. Ketten lőttek, harmadik társuk volt a megfigyelő. A bíróságon nem hagytak kétséget afelől: ölni mentek. A könyvvel nem csak a krónikások szerepét vállaltuk. Egy sajátos felkiáltójelet szeretnénk tenni a történet mellé, hogy ebből a megváltoztathatatlan tragédiából minden olvasó ott vonjon le tanulságot, ahol tud. Ahol kell... ...hogy legalább ne könnyítsük meg a gonosz dolgát. A kötetben megszólaló tettesek és néhány családtag vezetéknevét nem írtuk ki, ez volt a feltételük ugyanis ahhoz, hogy vállalják az …
Tovább a műhöz
Pécsi Tudományegyetem nevében tisztelettel köszöntöm kettős jubileumát ünneplő 1. Számú Gyakorló Általános Iskola oktatóit, dolgozóit és diákjait. Ez az újabb iskolatörténeti kötet jól illeszkedik a hasonló célú, korábbi kiadványainkhoz. Krónikás hűséggel rögzíti az évszázada fennálló és 50 éve gyakorlóiskolaként működő intézmény kezdeti erőfeszítéseit és a jelenkor biztató eredményeit. Az időrendben felsorolt iskolatörténeti események, történések, elért eredmények önmagukban is beszédesek és tiszteletet parancsolóak. Ezekből kitűnik, miért számított megalakulásától kezdve a város első számú „mintaintézményének" a Gyakorlóiskola. A közölt dokumentumok, az intézmény munkatársainak, volt diákjainak szóbeli-írásbeli visszaemlékezései egyaránt megerősítik azt a véleményt, hogy a Gyakorlóban - mindig az adott korszak lehetőségei szerint - tudatosan, jól átgondolt koncepció szerint folyt az oktató-nevelő munka. Természetesen sok gyötrődéssel, itt-ott visszalépésekkel járt a szinte évről évre megújuló pedagógiai tervezés és gyakorlat. Országos léptékben is szakadatlan újítási törekvések segítették az oktató-nevelő tevékenység minőségének javulását. A Gyakorlóban részben az igazgatók érdeklődése, felfogása, részben a tantestület összetétele szabta meg azt, hogy a központi előírások ismeretében milyen újszerű feladatokkal, …
Tovább a műhöz
Az 1845-ik esztendő félszázados fordulójához jutottunk. Pécs szab. kir. város ez évi történetének kimagasló eseménye a magyar orvosok és természetvizsgálók VI. vándorgyűlésének falaink között való megtartása. Engedhette-e Pécs városa tova tűnni ez évet anélkül, hogy régi, a kultúrának tett, áldozatkészségének emléket ne emeljen, hogy élő gyermekeit a múltra ne figyelmeztesse s az ősök példáján lelkesülni ne tanítsa?! A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése ifjú korát élte akkor. Közelről-távolról lelkesen sorakoztak jeleseink zászlója alá, legjobb tehetségükkel szolgálva a magyar orvos- és természettudományt. Ma 50 év múlva megizmosodva, férfikorában lehetetlen volt visszafojtani a vágyat: viszontlátni e lelkes harczosokat, hogy láthassuk mindazt, mit 50 év munkája által szereztek, s megmutassuk nekik mindazt, mit 50 év lázas tevékenysége nálunk eredményezett. Így ért meg a gondolat, hogy városunk a XXVI. brassói vándorgyűlést a XXVII. vándorgyűlés megtartására falai közé hívja bizonyságául annak, hogy Pécs szab. kir. város a mig egyrészről a nemzeti kultúra érdekében falain belül áldozatot áldozatra halmoz, másrészről nem kerülik ki figyelmét azon tudományos törekvés és hazafias lelkesedés sem, mely e vándorgyűléseknek mindenha erényök volt. S csekélységem előtt örökre felejthetetlen lesz az a lelkesedés, melylyel a …
Tovább a műhöz
A kereszténység isteni igazsága bizonyításának legmeggyőzőbb alapját képezik a történelmi tények. Ez az anyaszentegyház tanítása. Kiket a szenvedélyek törekvései más ösvényre vezettek, azok minden lehetetlen rendszert bejárnak s az ó-kor vallási és bölcseleti eszméinek továbbfejlődéséből vont alanyi következtetésekkel rámutatnak a kereszténység eredetére oly értelemben, mintha az a természetes fejlődésnek magasabb foka volna. Ha vannak is érintkező pontok a kereszténység és az ó-szövetség kinyilatkoztatott vallása, valamint a pogányok természetes vallása között, e találkozások a kereszténységet tisztaságra és tökéletességre nézve azoktól lényegesen elkülönítik, úgy hogy a természetes fejlődés elmélete alapjában megdől. A kereszténység oly tény, melynek sarkalatos hit és erkölcsi igazságai mint tökéletes igazságok egyszerre kerültek az emberiség birtokába. A fejlődéstannak e részben kárhozatos módszerét visszautasítva, követjük az egyház csalhatatlan tekintélye által kijelölt helyes történelmi utat, mely biztosan elvezet a kereszténység természetfeletti eredetéhez. E történelmi tényekből merített bizonyítás az ember természetének teljesen megfelel. A kereszténység tanításának szerzője Isten, ki hozzánk szólott, velünk közölte igazságait, hogy az üdvösség új rendjében elérjük örök célunkat. E kérdés világos megismerésétől függ …
Tovább a műhöz
Ez a gyűjtemény, pécsi érintettsége okán, 19 fő hősi, és 18 fő repülőhalált halt ember bátor helytállásának tiszteletére felállított obeliszk létesítését és ünnepélyes avatását mutatja be, majd ezt követi, az arra felvésett, nevesített hősök fellelhető életútjának méltatása. Ez, az utókor nevében, egy főhajtás az elődök teljesítménye előtt, megörökítve ezzel a honvédrepülők, az ejtőernyősök hősi kitartását. A nagyon különböző életkorú, és igen eltérő élettörténetet megélt emberi sorsok bemutatása során jól kirajzolódik azok közös jellemzője: a repülés szeretete és az emberi bátorság. Mindannyian a félelmüket maguk alá gyűrve álltak helyt, valahol a szelek szárnyán. Ki így, ki úgy. A végeredmény is egyező: az életükkel fizettek. Örök kérdés marad, hogy mit éltek át, mire gondoltak a halál torkában. Talán egy percet, vagy talán annyit sem jelentett ez a terminus. Mit érezhettek ezek az emberek akkor, amikor sebesülésük, zuhanásuk következtében az elmúlás biztos tudatát élték át. Egyáltalán tudatosulhatott ez? Milyen gondolatokat hívhattak elő az utolsó másodpercek, amikor már semmit sem tudtak tenni életük megmentéséért? Vajon képesek voltak akkor, ott abban a helyzetben ezt értékelni? Vagy talán ezt minden repülés előtt számba vették? Egyáltalán fel lehet erre készülni? Megválaszolatlan kérdések. És azok maradnak örökre. A …
Tovább a műhöz
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya a 2018/2019-es időszaki kiállítását a Kis- és Aprónyomtatványtár bemutatásának szentelte. A téma az osztályon folyó feldolgozó munka során merült fel, aktualitását a forradalom és szabadságharc 170. évfordulója, valamint a gyűjtemény digitális adatbázisként való népszerűsítése adja. A Kis- és Aprónyomtatványtár részét képezi Kelemen József pécsi nagyprépost, kanonok (1790–1868) három gyűjteményes kötete. A gyűjtemény kialakításáról nem állnak rendelkezésünkre információk, de tematikája tükrözheti Kelemen József személyes érdeklődését. A széles körű műveltséggel rendelkező pécsi nagyprépost tevékenyen hozzájárult a Szepesy-féle bibliafordításhoz, 1833 és 1838 között a pécsi líceum aligazgatója volt, az 1843/44. évi pozsonyi országgyűlésen a káptalan követeként vett részt. Naplójában rögzítette az 1848/49es pécsi eseményeket, amely jelentős forrásértékkel bír a téma kutatói számára. A kis- és aprónyomtatvány elvnevezés gyűjtőfogalmat takar. A könyvtári terminológia szerint a kisnyomtatvány terjedelmében 4 ívet meg nem haladó füzetes kiadványt jelent, míg az aprónyomtatvány fogalma az egyleveles nyomtatványokra vonatkozik. A dokumentumok elektronikusan is kereshetők a Corvina-rendszer felületén, és a könyvtár új digitális tartalomszolgáltató rendszerén, a …
Tovább a műhöz
Nagyanyám még így hívta: Indóház utca, anyám vidám gyermekkori élményeiről mesélt, amikor a hóvalborított meredek utcákon át a városházáig siklottak szánkóikon. Az idős pécsiek bizonyára még emlékeznek arra a pékinasra, akinek triciklijéről a Mecsekről jövet leesett a lánc és a megvadult járművét nem tudta megállítani csak a bőrgyárnál. A villamos után érdemes volt szaladni, az megállt s felvette a sietőt, miközben vidáman csilingelt a járókelők között. A jó pécsiek egyszerűen nem voltak hajlandók a pár arasznyi széles járdán közlekedni. Radocsay vendéglő, Nick söröző, Corso kávéház, Vigadó, Olasz és Jancsi cukrászda, lóversenypálya, repülőtér, Uránia, Apolló mozi, Timár és Czinderi utca. Kinek az egyik, kinek a másik név ismerős ... Pécs igazi kisváros volt, nem túl tiszta, nem is csendes, nem túl gazdag, nem is egészen magyar, de kicsit déliesen vidám, pletykás, vasárnap harangzúgásos, csevegő, süteményillatú. Két szélén sörgyár, fölötte meg csodás szőlők, gyümölcsösök, melynek déli határa már a Petrezselyem utcánál elkezdődött s széles ívben ölelte körül a várost. Pécs azonban mégsem volt mindig ilyen idillikus. Folyt itt vér is, dörgött az ágyú és ropogott a puska is elégszer. A pusztulásból azonban szorgalmas és építő kezek mindig újraformálták nekünk annyira kedvessé ezt a várost, mely szemünk előtt serdült nagyvárossá …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 25-36 az összesből: 58