Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 49-58 az összesből: 58

Találatok


A pécsi székes-egyháznak „Régiségeit« a bécsi középponti és a magy. tudm. Akademia archaeologiai bizottmánya együttesen adja ki; a szükséges rajzokat, az előbbinek kivánságára, Bécsben metszették fára. A jutányosabb ár a többi rajznál nem szolgált akadályul s csakis a két nagyobb dombormű kivitele annyira nem sikerült, hogy ezt ujra, még pedig réztáblára metszeni kellett, mit, nagyobb fontossága és szükséges jellemzetesebb előad- hatása miatt, elejétől fogva mindig ajánlottam. Van tehát két előadásunk, az egyik a nem sikerült, kissé durva két fametszet (55-dik és56-dik sz.) és a könyv végéhez kötött finomabb két réztábla; a rajzot, annál kevésbé az eredetinek jellemét, még az utóbbi sem adja ugyan teljesen vissza; azonban a két másolatnak egymás mellé tétele és összehasonlítása mégis felette alkalmas valamint a különbség felismerésére, ugy az aesthetikai szemlélés gyakorlására; s ezen okból hasznosnak gondoltam mindkét nembeli másolatnak közlését. Munkaközben az anyag kezem alatt tetemesen szaporodván, nem voltam képes, elsö szándékom szerint, a pécsi földalatti 6-keresztyén halotti kamrát, az ugynevezett „katakombát,“ és a Pécsett örzött római sarcophag igen nevezetes domborműveit már is jelen kötetben tárgyalni: e tárgyalást tehát a „Monumenták“ második kötetére kell halasztanom, melyen ez idö szerint dolgozom s mely több tárgylajstromával …
Tovább a műhöz
Czélom, e könyv I. köt. 1. füzetében, a pécsi székes-egyház csak is régészeti leirása volt; azonban, szokás szerint, érintettem legujabb, századunkban történt, nevezetes restauratióját is, mire azon ada- tokat használtam, melyeket b. Jónás kanonok, e székes-egyház akkori őre (custos canonicus) közlött velem. Hittem, hogy jobbat nem tehetek, mintha a legilletékesebb férfihoz fordulok, és mégis épen ez vezetett ama tévedésbe, melyet jelenleg kiigazítok, más, az előbbiektől igen különböző, hanem helyes adatok nyomán. (…) Ezen felirat szerint tehát a pécsi székes-egyház legujabb nagyobb restauratiója 1827-ben, Szepessy püspök alatt fejeztetett be. — Még később, t. i. 1854-ben állíttattak fel déli mellékhajójára az óriási (13 lábnyi) apostol-szobrok; melyeket a még ma is élő derék Bartalics Mihály, pécsi szobrász készített...
Tovább a műhöz
A régi pécsi utcanevek olyan időbe vezetik vissza az olvasót, mely a mai Magyarország kialakulásának útját jelölte meg. Ebben az időben indult meg a töröktől szétdúlt, kifosztott hazánk hosszú évtizedekre kiható restaurációja. A német utcaneveknek felbukkanása városainkban természetes következménye volt annak, hogy az új lakók között igen sok volt a németajkú. Az ó-hazára való élénk emlékezés gátolta a bevándorlóknak az új hazához és ennek lakóihoz való asszimilálódását s ezért önkénytelenül a régi mederben folytatták az új környezetben is egyéni és társadalmi életüket. A teljes asszimilálódás csak több generáció után ment végbe s vele csaknem párhuzamosan a régi német utcanevek is eltűntek. A mai kor embere előtt ezek a régi német utcanevek — keletkezésük helyének és idejének körülményeit tekintve — kuriózum voltuknál fogva érdekesek, mint ahogy a török utcanevek sem hagynák közömbösen az érdeklődőt, hiszen ezek a régi elnevezések hazánk történetének egy-egy fejezetéhez szolgáltatnak újabb dokumentumokat. A bécsi Hofkammerarchiv és Kriegsarchiv, valamint az "Országos Levéltár az utcanevek szempontjából nem igen nyújtott számottevő anyagot, amennyiben az ott található conscriptiók inkább csak a város lakóinak számát, vagyoni állapotát tüntetik fel különböző korokban az utcanevek megjelölése nélkül. A Kriegsarchiv-ban található régi …
Tovább a műhöz
Pécs város önkormányzati rendőrségének története, méltán kerül a szakmatörténeti feldolgozások sorába. E kötetben, a testület államosításáig terjedő időszak dokumentumait felhasználva, kellő részletességre törekvéssel készített, egységes, összesített munkát a szerző. A bevezető gondolatokban megismerhető a rendőrség mibenléte és feltárul folyamatos változása, jelezve, hogy tevékenysége valamilyen formában mindig figyelemre méltó. Városunk rendjére vigyázok köre terjedelmes, a kezdetek a település létrejöttéig nyúlnak vissza. Igaz, hosszú időszak, szegényes a fellelhető források vonatkozásában. Az itt lakók kitartó munkálkodása eredményeképpen, Pécs 1780-ban kiváltságlevelet kapott és szabad királyi várossá lépett elő. A szabadalomlevél több helyen is utal a város közönségének biztonságára, belső békéjére, illetve arra a kötelességre, melynek célja a nyugodt, háborítatlan élet biztosítása. Lehetővé vált, a védelméhez szükséges létszámban alkalmazni „zsoldosokat, népiesen darabontokat, vagyis hajdúkat”, akiknek kötelessége az elöljáróság kebeléből választott kapitánnyal az élen, éjnek idején, fegyveres őrséget állni, és őrjáratokat végezni, a rossz szándékú és nyughatatlan emberek megfékezésére, bármilyen kihágások szemmel tartására. A mindig nehézségekkel küszködő testület, a XX. század fordulóján - a tehetséges, a …
Tovább a műhöz
Elgondolkodtató tény, hogy a helyi információk, jelenségek iránti érdeklődés az utóbbi évtizedekben jelentékeny mértékben megnőtt és napjainkban egyre intenzívebbé válik, A nemzetközi és a hazai tapasztalat, a tömegtájékoztatás, a könyvtári gyakorlat és a mindennapi kommunikáció egyaránt ezt tanúsítja. Mindennek eredendő oka alighanem a társadalmi élet földrajzi tagolódása. Kissé leegyszerűsítve a sémát, ez a tagolás alapvetően hármas: helyi, országos (nemzeti) és egyetemes szféra. Az ember egy adott helyen él, társaival állami, országos keretekbe szerveződik és része az emberiség egészének is. S mivel e hármasságban a legközvetlenebbül az elsőhöz, az adott helyhez, a szülőföldhöz, a lakóhelyhez, a munkahelyhez kötődik, erről rendelkezik vagy szeretne rendelkezni a legtöbb ismerettel, ehhez kapcsolódik érzelmileg-értelmileg is a legerősebben. Nagyon szépen fejezte ki ezt Csokonai Vitéz Mihály egyik, 1800-ban irt költeményében: „Minden föld ugyan hazája / A jó embernek: való! / De mégis születte tája / Mindennél elébb való." Az emberi élet, a társadalmi mozgás hármas tagolódásának megfelelően az információknak alapvetően három köre különböztethető meg: az egyetemes, az országos (vagy nemzeti) és a helyi. A lokális információk, az őket hordozó dokumentumok is jelen vannak a könyvtárakban, a velük való bánás, gyűjtésük, kezelésük, …
Tovább a műhöz
Lehet-e nemesebb célt kitűznünk magunk elé, mint megismerni, szeretni, védeni azt a földet, ahol születtünk? Haza, hon, szülőföld! Az elmúlt évtizedek során, hányan és hányszor ejtették ki, írták le ezeket a szavakat, hol büszkeséggel, hol csüggedve, féltően. A történelem bizonyítja, hogy nincs olyan erő, amely el tudna pusztítani egy nemzetet, amelynek polgárai szeretik hazájukat, s életüket is képesek föláldozni érte. Ma, amikor oly sok nehézséggel küszködünk, amikor egy közeli és távolabbi jövő építését tervezzük, elengedhetetlen állandóan ébren tartani azt a tüzet, amely a hon szeretetéből fakad. Ez a tűz a múltból táplálkozik, de a jelen és a jövő lobbantja fel újra és újra. Az igazi hazaszeretet egyaránt jelenti a történelmi múlt megismerését, értékeinek, kincseinek megőrzését, ápolását, a jelenbe és az eljövendőbe vetett rendíthetetlen hitet, a nemzet érdekében való szorgalmas munkálkodást és tenniakarást. A Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, 1986-tól minden évben, a tanítóképző főiskolások számára nyári honismereti szakkörvezetőképző tábort szervez. 1988. őszétől több hallgató részvételével honismereti szakkollégiumot indított abból a célból, hogy bölcsőjévé válhasson egy olyan kezdeményezésnek, amely majd iskolává terebélyesedve igaz és maradandó hagyományt teremt. Meggyőződéssel valljuk, hogy a tanítói hivatás …
Tovább a műhöz
A helytörténeti feltáró munka során a kutató egy-egy település /község, város/, vagy egy-egy szervesen összefüggő terület /tájegység/ múltjának komplex elemzésére vállalkozik. A rendelkezésére álló forrásanyag segítségével próbálja meg az adott földrajzi egység életének tényeit, azok változásait széles keresztmetszetben bemutatni. A helytörténet tehát annak a fejlődési folyamatnak a tudományos igényű ismertetése, elemzése, amelynek során az adott tájegység, város, község, esetleg üzem, vagy egyéb létesítmény azzá lesz, ami ma. A komplex vizsgálat jelenti az adott egység gazdasági, politikai, társadalmi, településtörténeti, kultúrtörténeti, néprajzi stb. fejlődésének nyomon követését. A helytörténet nem szűkíthető le a köztörténetre. A teljes értékű, igazán komplex kép kialakításához a terület művelődéstörténeti vonatkozásait alaposan fel kell tárni. Az anyagi kultúra elemei mellett a szellemi kultúra emlékei máig sugárzó értőkei is hozzátartoznak az adott tájegységen élők kultúrkincséhez, az egyetemes magyar kultúrához. Az imént vázolt művelődéstörténeti megközelítésen belül lényeges feladat az adott település, tájegység iskolaügyének vizsgálata, akár egy konkrét iskola, akár egy település egész iskolaügyének elemzése útján. Ebből a megközelítésből szemlélve az iskolatörténet egy-egy település, tájegység …
Tovább a műhöz
Tekintetes Tanács! Tisztelt Közgyűlés! Midőn e tanévmegnyitó- és egyetemi tanácsot beiktató közgyűlést van szerencsém megnyitni, mély tisztelettel üdvözlöm a hatóságok megjelent képviselőit, kik egyetemünknek e közgyűlését megjelenésükkel megtisztelték. Tisztelt Közgyűlés! E közgyűlésen nekem, mint lelépő rectornak, az a feladatom, hogy beszámoljak a lefolyt tanévről. Képet kell tehát adnom egyetemünk mult évi működéséről, arról, mi történt a mult évben? mit dolgoztunk? mit tettünk? s aztán mérlegelni, miben erősödtünk meg, s miben fogyatkoztunk meg. Végül mérlegelni, haladtunk-e előre? Ha végig tekintek így ezzel a szemmel az elmult esztendőre, több örvendetes eseményt látok, mint lehangolót, több biztatót, mint elcsüggesztőt, több reményteljeset, mint aggodalmasat, — s így méltán meríthetünk bíztatást, reményt, erőt a további munkához és a további küzdelemhez. Lássuk először is, mi az, ami a mult esztendő eseményeiből ránk nézve örvendetes. Örvendetes első sorban az, hogy egyetemünkön az egész esztendőn keresztül rend és béke uralkodott. Ez az esztendő a nyugodt békés munka éve volt. Harmonia uralkodott a szívekben, s harmonikus munkában egyesült a hallgatóság a tanári karral. A másik örvendetes esemény, melyről be kell számolnom az, hogy harmonikus munkában egyesült az egyetem Pécs városával, s kultúránk legfőbb őrével és …
Tovább a műhöz
In 2017, the University of Pécs celebrated the 650th anniversary of the foundation of the medieval university. The government of Hungary has helped our university, through a privileged tender, to be able to remember this jubilee worthy. With the support of the ‘University of Pécs 650 Jubilee’ tender, we organized an international conference on 12–13 October 2017 at the impressive location of the Granary Visitor Information Centre of the Bishopric of Pécs. 21 Central and Eastern European experts from Austria, the Czech Republic, Poland, Romania, Switzerland, Slovakia, and many Hungarian university history researchers have presented their research results from the Middle Ages to the present day. This volume contains the lectures that were given there. The written material of the lectures will be published as Volume 16 of the ‘Publications of the University Library of Pécs’ series at the end of 2017, in which 12 German and 7 English studies were given. The University Library of Pécs and Centre for Learning – as the program owners of the conference and the book volume, in close cooperation with the University of Pécs Faculty of Humanities Institute of History Department of Medieval and Early Modern History and the University of Pécs Archives – organized a successful international conference presenting the latest scientific achievements of Hungarian and European higher education history research. This volume, which the readers hold in their hand, contains a …
Tovább a műhöz
Megszoktuk annak konstatálását, hogy a jog relváns hatásait, megfogható, határozott és objektiv erővel jelentkező tényállásokhoz füzi. Mégis vannak tényállások, amelyekben a fél magatartása, vagy cselekedete nem osztályozható sem a jogügyleli nyilatkozat, sem a tilos cselekmény kategóriájába — és adott esetben a jog az ilyen elvileg kötelmet nem fakasztó, de tiltottnak sem minősülő magatartáshoz mégis hatályos következményeket kapcsol. Olyan viselkedésért nevezetesen, amely valamely — esetleg nem is létező — tényállásra utal, az azt tanusitó fél a forgalom tisztessége és bizalmánál fogva helyt állani köteles, feltéve, hogy a szembenálló fél e magatartásra épitve, tett megfelelő nyilatkozatot. Mert a jog, ha nem is lehet olyan bölcs, hogy feltárja és szabályozza a lélek belsejében jelentkező folyamatokat, másfelől nem is lehet — mint könyvünk mondja. — oly naiv és gyenge, hogy ha finomabb formában ugyanaz történik, aminek más alaki megnyilatkozásaival szemben állást foglalt, szemet hunyva, tétlen maradjon. Ez "utaló magatartások" a gyakorlatban részben bizonyitó tényekként, részben indiciumul jelentkeznek, de van olyan is, amely már a vélelem erejével hatva, az anyagi joghelyzetet közvetlenül konstruáló, a jogszabály tényállásbeli elemét alkotó tényként minősül. A jogfejlődés mai helyzetében az utaló magatartások fogalmi körébe sorakoztatható …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 49-58 az összesből: 58