Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem Bőr- És Nemikórtani Klinikája Szegeden 1923- 1930
- Poór Ferenc
- 1930
A kiadvány a szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikájának történetét tárja az olvasó elé az 1923 és 1930 közötti időszakban. A klinika munkatársai az intézményben folyó oktató és tudományos munka, a klinika gyűjteményeinek bemutatása mellett betegforgalmi adatokat, elemzéseket is tartalmaz. A klinika 1927 és 1929 között emelt épületének ismertetését tartalmazza a kötet, sok képpel illusztrálva.
Tovább a műhöz
Letettem a tollat; bevallom gyöngeségemet: kimerültem. Tágra nyílt szemekkel nézvén végig ezen a negyvenéves álmon, ahogy elfordulok az előttem elvonult tarka képektől s megint magam körül látom a köznapi valót: a szédület fog el, miként elfogja ez az érzés az embert, mikor a félhomályos nézőtéren ülvén néhány negyedórán át a káprázatos, szines fényben úszó szinpadon csüng összes idegeivel, aztán lehull a függöny s megint a rendes világításban látja maga körül a szomszédait meg az egész nézősereget. Néhány negyedórai játéka a szineknek a szinpad kaleidoskopjában – mi az a káprázat ehhez a negyven éven át tartó csudás ragyogáshoz képest! Történetet írni egyszerűt, mindennapit; fősteni benne emberi szemhez simuló lágy szinekkel, változatosan itt-ott sötéttel, borongóssal is, s csak néha-néha kivillanó élénk tűzpirossal: gyerekjáték ez, mely szórakoztat; de csupa fényességet vetni a papírra, a történetírás e vásznára; fényt, amely ha itt-ott alább száll is a vakító fehér izzó pontról, még elborulásában is csak fény az, mely világit és hevít: fárasztó munka ez, mely az enyémnél erősebb kézbe való. Kérek is mindenkit, aki e könyvet átlapozza, ha talál benne erőfogyatkozást, ha talál ott homályos pontokat, hézagokat, melyek látszólag az itt megirt történetéi: ne a Pécsi Dalárda szelleméletének fogyatkozását, elhomályosulását lássa …
Tovább a műhöz
Tekintetes Akadémia! 1890-ban, magyar hazánk ezeréves fennállásának évfordulóján választott a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába. Rá tizenkét évre, 1908-ban meg rendes tagjai közé emelt. E nagyfokú kitüntetésben eddigi tudományos munkálkodásom igazolását látom. S midőn ezért a megválasztatásomért a legbensőbb köszönetemet fejezem ki, Ígérem, hogy életemet ezután is a tudomány szolgálatára szentelem. Most pedig, kötelességemhez híven, ,,A pécsi egyetem“ czímmel megtartom rendes tagi székfoglalómat. | Nemzetünk kiművelésében az egyetemeknek kiváló részük van. Életük művelődésünk történetének legbeszédesebb fejezete. A történetíró vizsgálódó figyelmét, a történeti fejlődés szempontjából, különösen a legelső magyar egyetem, a pécsi studium generale kelti föl. De míg a szomszéd Prága, Krakkó és Bécs
egyetemének még legrégibb anyakönyvei és statútumai is megmaradtak: addig a mi pécsi egyetemünkről eddig csak tizenegy kiadott oklevelet ismertünk; s ezeket is egytől-egyig a római vatikáni levéltár őrizte meg. A pécsi egyetemnek tehát magyar földön eredeti okleveles nyoma nincs. Ez a jelenség a magyar történetírót lehangolja ugyan, de kötelességül rója rá, hogy tovább kutasson, gyűjtse az anyagot, vizsgálja a kérdést az európai alakulás és művelődés magasabb szempontjából, állapítsa meg a történeti tényeket, küszöböljön …
Tovább a műhöz
