Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 37-48 az összesből: 413

Találatok


1999. november 25-én a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tudományos emlékülést rendezett Számel Lajos professzor születésének 80. évfordulója alkalmából. A nagyszámú elméleti és gyakorlati szakember és az egyetemi hallgatók előtt megtartott tanácskozás igen magas színvonalú előadásait a pályatársak, a hazai közigazgatástudomány jeles képviselői tartották. A szervezők ezúton is köszönetüket fejezik ki azért, hogy „első szóra” eljöttek Pécsre és azért is, hogy tanulmányaikat eljuttatták a kiadóhoz. Ennek révén vált lehetővé az, hogy (viszonylag rövid időn belül) napvilágot láthasson e mű. Ugyancsak köszönet illeti a nyomdát, a gyors megjelentetésért. A konferencia nem véletlenül választotta központi témájául a törvényességet. Tette ezt egyrészt azért, mert ez az a problémakör, amely végighúzódik a szameli életművön, s - hasonlóan az elmúlt évtizedekhez - a törvényesség maradéktalan érvényesülésének biztosítása korunk közigazgatástudományának, politikai, állami életünknek is egyik legaktuálisabb problémája. A tanulmányok felölelik az alkotmányosság és törvényesség összefüggéseitől a közigazgatási eljárásig, az irányítási, felügyeleti viszonyokon keresztül az EU-csatlakozásból fakadó követelmények számbavételéig a közigazgatás elmélete és gyakorlata előtt álló jelentős kihívásokat, s javaslatokat adnak …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák. Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák. Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák. Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A közjegyzői ügyvitelre vonatkozó szabályok megértéséhez és alkalmazásához a jogi asszisztensek esetében is elengedhetetlen a közjegyzői szervezetre és a közjegyzői tevékenységre vonatkozó alapvető rendelkezések ismerete. Magyarországon a modern közjegyzőség kialakulása az osztrák minta alapján született első közjegyzői törvény - az 1874. évi XXXV. te. - megalkotása idejére datálódik. 1949-ben a szervezetet államosították, és integrálták az egységes bírósági szervezetbe, vagyis létrehozták az „állami közjegyzőség” intézményét. Ez azonban a piacgazdaság megjelenésével már nem tudta ellátni azokat a megnövekedett feladatokat, amelyeket a forgalom biztonsága, a nemzetközi együttműködés megkívánt, és nem tudott partnere lenni azoknak a külföldi szervezeteknek sem, amelyek más államokban a közjegyzőség hatókörébe illő tevékenységet látnak el. Nyilvánvalóvá vált, hogy a közjegyzőség intézményét gyökeresen át kell alakítani, úgy szervezeti rendszerét, mint működési feltételeit illetően. Ennek a felismerésnek köszönhetően a közjegyzői szervezet az utóbbi 10 évben gyökeres változásokon ment keresztül. A bírósági szervezetbe betagozódott állami közjegyzői rendszert felváltotta az űn. „latin típusú” szabadfoglalkozású, kamarai alapon szerveződő közjegyzői önkormányzati rendszer, amely az igazságügy-miniszter részbeni törvényességi …
Tovább a műhöz
A tudomány nem zárkózhatik el annak felismerése elől, hogy amaz elvont “én,, melyből az egykori észjog az államot alkotá, nem e világból való. Valóságban minden nép belsőleg válik szét és oszlik alkatrészeire azon külső és szellemi javak megszerzése és birtoka szerint, melyek elsajátitására és élvezésére az emberiség hivatva van. Nem a régi rendek osztályozását óhajtom fejtegetni, hanem veszem a mai földbirtokost, parasztot, zsellért, napszámost, a gyárost, kereskedőt, iparost, segédet, városi munkást, a mai hivatalnokot, lelkészt, ügyvédet, orvost, tudóst, mint meg annyi külső typusát egy oly alakulásának, melyre századunk nem képes többé rendszeres beosztást találni. Munka és birtok, anyagi és szellemi munka, kisebb közép és nagy birtok közt mai napság létező különféleségek és ellentétek nem különböztethetők meg többé állandó megjelenések által. Minden szem, minden törekvés következésképen a társadalmi állás fenntartására, létérti küzdelemre vagy az állapot javítását célzó versengésre irányul. Mindenki első sorban magára és saját osztályára gondol. A birtok és "munka fő- és mellék csoportjai, de még a tudomány és művészet legszellemiesebb hivatala is, tanítók, orvosok, ügyvédek a többiektől elkülönített rétegekben sorakoznak „érdekeik" megóvása végett. Nem vehető tehát rosz néven tőlem, ha én is mint a „községi …
Tovább a műhöz
A közigazgatási jog tárgyalásának megszokott rendszere az, hogy az állami és önkormányzati közigazgatást széjjelválasztjuk. Ennek a rendszernek azonban nagy hiánya, hogy erőszakosan szétszakítja azt, ami összetartozik és hogy nem tudjuk a rendszerbe beilleszteni az állami és önkormányzati közigazgatásnak egymással való sűrű összefonódását. Az önkormányzatot szembeállítja a központi hatalommal és elfelejti, hogy központnak nincs értelme külső szervek, helyi közigazgatás nélkül és hogy a helyi önkormányzatok ma már oly sok szállal függnek az államtól, hogy önállósításuk csak elméletben és ott is csak kevéssé meggyőző erővel lehetséges. Nincs tehát külön állami és külön helyi közigazgatás, hanem egyetlen összefüggő közigazgatás van: a magyar közigazgatás. Ezt lehet két szempontból nézni: felülről és alulról. Felülről nézve a szervezet egysége tűnik fel, amint a közigazgatás fejétől leér a közönségig. A közigazgatásnak az állampolgárokkal érintkező felülete pedig a helyi közigazgatás. A kormány a közigazgatásnak csak állami szerveivel feladatait meg nem oldhatja. A szervezet integrálása a kormányzásnak egyik főfeladata. Ez az egységbenlátás a közigazgatás továbbfejlesztésének, gazdaságossága és eredményessége megítélésének is főfeltétele. Alulról viszont a közönség nézi a közigazgatást és az is egységben látja a helyi …
Tovább a műhöz
Csendőrség, városi és járási rendőrhatóságok, valamint vizsgálóbírák, királyi ügyészségek s általában a bűnügyekkel foglalkozó egyének részére” című, „Dr. Grósz János grázi cs. kr. államügyész munkája és egyéb források nyomán” alcímű kötetét. Ami már címében-alcímében (és tartalmában) is nagy hasonlóságot mutatott a „kriminalisztika atyjának” tekintett Hans Gross „Handbuch für Untersuchungsrichter als System der Kriminalistik” című 1893-as művével, ami az egyetemes kriminalisztika történetbe az első összefoglaló műként vonult be. Itt jegyezzük meg, hogy már mintegy hatvan évvel Gross műve előtt, pontosan 1838-ban Jagemann von Ludwig Hugo Franz „Handbuch der gerichtlichen Untersuchungskünde” címmel jelentetett meg az akkori tudást összefoglaló müvet, azonban ez nem vált még olyan ismert és meghatározó alapművé, mint a grázi professzoré. A sort Soltész Imre-Kármán Elemér szerzőpáros folytatta 1911-ben Budapesten meg- jelent „Útmutatás a bűnügyi nyomozás alkalmával követendő eljárásra nézve a M. Kir. Csendőrség számára” című kötetével. A II. világháború előtt8 a legnagyobb terjedelmű összefoglaló mű Ridegh Rajmond-Olchváry-Milvius Attila szerzőpáros tollából született „Bűnügyi Nyomozástan” címmel. Sajnálatos módon ennek csak I. kötete készült el 1936-ban, feltehetően a világégés miatt a II. rész megírása, illetve …
Tovább a műhöz
Bármely tudományág korábbi művelőjének munkásságát csak akkor ítélhetjük meg tárgyilagosan, ha figyelembe vesszük annak a korszaknak sajátosságait, amelyben a méltatott személy élt és alkotott. Az ágazati jogtudományok között a közhatalmi rendszerrel foglalkozó magyar közjogtudomány a magánjog és a büntetőjog tudományos igényű műveléséhez képest viszonylag későn, a 17. században bontakozott ki. Azóta a megközelítési szemléletet és az alkalmazott módszereket tekintve közjogtudományunknak több mint tíz irányzata követte egymást. Példaként említem közülük a közjogi intézményeket pusztán bemutató, ún. leíró, a felvilágosult racionális, a reformkori, a múlt magyar intézményeit dicsőítő történeti, a különböző országok közhatalmi rendszerét összehasonlító, a hangsúlyt a tételesjogi szabályozás ismertetésére helyező, pozitivista irányzatokat, amelyekkel szemben a dogmatikai felfogás a közjogi intézmények fogalmait, elméleti követelményeit, törvényszerűségeit és a közöttük fennálló összefüggéseket törekedett tudományos igénnyel feltárni és rendszerbe foglalni. Ezt az iskolát a szervezett politikai erők, valamint az érdekérvényesítő társadalmi csoportok és szervezeti formák szerepére összpontosító politikatudományi vagy politológiai, továbbá a közhatalmi megnyilvánulások társadalmi fogadtatását és hatásait tanulmányozó szociológiai …
Tovább a műhöz
Jelen kötet alkotmányjogi jogeseteket tartalmaz. Olyan - részben konstruált, részben már felmerült, de modifikált - eseteket, amelyek az alkotmányjog gyakorlati alkalmazásakor konkrét alkotmányjogi problémát vethetnek fel. Mivel ez az esetgyűjtemény oktatási segédanyagként az alkotmányjogi ismeretek elsajátításához kíván hozzájárulni, a jogesetek válogatását behatárolja az oktatott alkotmányjogi tananyag. Ezért az egyes jogesetekben elsősorban olyan problémák és kérdések merülnek fel, amelyek kifejezetten az alkotmányi alapelvekkel, az államszervezettel és az egyes állami szervekkel foglalkozó alkotmányjogi előadások témaköreihez kapcsolódnak. A jogesetekben arra törekedtünk, hogy mindenekelőtt gyakorlati problémákat vessünk fel, és ezáltal a megismert és részben elsajátított alkotmányjogi joganyagot - praxisorientált módon - konkrét problémákra vonatkozatatva segítsük elmélyíteni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kötet kizárólag gyakorlati példákat ölelne fel. Ahhoz ugyanis, hogy adott alkotmányjogi problémát helyesen lehessen megoldani, általában értelmezni kell az alaptörvényt. Ehhez kíván segítséget nyújtani - a téma néhány csomópontját körüljárva - a kötetben szereplő, az alkotmányértelmezés legfontosabb kérdéseit áttekintő tanulmány. Szintén az eset- megoldást kívánja megkönnyíteni a jogesetmegoldás módszertanával foglalkozó írás. A …
Tovább a műhöz
Nagyon nehéz napokat él át az emberiség, a Kínából elindult Co-vid-19 járvány minden korábbinál jobban próbára teszi az emberek toleranciáját és együttműködési készségét, valamint az egyes államok stressz tűrő képességét. A vírusválság betetőzése annak az évtizedekkel ezelőtt elindult folyamatnak, amely átrajzolja a hagyományos jobb- és baloldali törésvonalakat, valamint újraértékeli az állammal kapcsolatos felfogásokat. A hetvenes években egyfajta csendes forradalom zajlott, amelynek következtében az ifjúság körében a materiális értékekről áthelyeződött a hangsúly az önmegvalósítással kapcsolatos posztmateriális értékekre. Jelenleg a társadalomban egy rendkívül hangos identitásforradalom zajlik, amely sokkal nagyobb erővel befolyásolja a politikai viselkedést, mint a hagyományos törésvonalak. A liberális identitásforradalom középpontjában az általuk preferált társadalmi csoportok (feketék, nők, migránsok, menekültek, LGBT közösségek) érdekeinek felkarolása áll. A nők szexuális zaklatása ellen tiltakozó #MeToo mozgalmat a rendőri erőszak ellen fellépő Black Lives Matter tiltakozások sorozata követte. Ezek a mozgalmak a liberálisok szerint nem pusztán a megsértett társadalmi csoportok igazságáért szálltak harcba, hanem az emberi méltóság elismeréséért. Amerikában a balliberális identitás politika túlkapásai (pl. a politikai korrektség nevében az …
Tovább a műhöz
Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim! Őszintén mondom, nagy megtiszteltetés számomra, hogy az általam egyik legmagasabbra becsült egyetemi fórumon, a Pécsi XX. Egyetemi Napon előadást tarthatok a magyar alkotmányozásról. Megtisztelő számomra, bár én nem voltam ennek az egyetemnek hallgatója, de kiváló tanári kara van, akiket nagyon nagyra becsülök, és meggyőződésem, hogy az az egyetem él igazán sokáig, amelyik nem csak meglévő diákjait és tanárait becsüli meg, hanem a volt diákjait is. Én úgy látom, ebben a kezdeményezésben, illetve már 20 éve tartó folyamatban, a pécsi egyetem, a pécsi egyetemisták, volt egyetemisták, egyetemi oktatók kiemelkedő szerepet töltenek be, és ez irigylésre méltó az én anyaegyetemem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szempontjából. Hölgyeim és Uraim! A felkérés úgy szólt, hogy az alkotmányozásról tartsak előadást, ami nagyon megtisztelő, de nagyon nehéz, hiszen ebben a teremben ülnek szakmabeliek, közjogászok, alkotmányjogászok, és ülnek olyanok, más tudományoknak a művelői, akik az alkotmánnyal, az alkotmányozás kérdéseivel csak érintőlegesen találkoznak, esetleg figyelő állampolgárként, közéleti emberként vagy autodidakta módon mélyedtek el a magyar alkotmányozásban és a magyar alkotmány történetében. Nagyon különböző érdeklődésű közönség előtt előadást tartani mindig nehezebb, mint egy szűkebb szakmai közönség előtt. …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 37-48 az összesből: 413