Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A hatályos magyar alkotmány köztársasági elnökről szóló fejezete a részletesebb szabályozást az "intézmény" általános, fő funkciójának kiemelésével vezeti be. A köztársasági elnök "kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett." E megfogalmazás visszautal az elnöki intézmény eredetére, felidézi a pártok feletti államfői pozíciót, amely az egész ország, a társadalom összessége érdekében került kialakításra. A múltra visszatekintő szerepkijelölés a jelenben persze egyúttal számtalan ellentmondást is a felszínre hoz. A fenti alaptörvényi citátum egyben magában hordozza az államfői semleges hatalom esélyét, a hatalommegosztásban a fékekre és ellensúlyokra figyelemmel egy újabb ellenőrző tényező beiktatását. Mindezekre figyelemmel különösen indokolt az elnöki intézmény közelebbi bemutatása. Az államfői szerepkör a nagy francia forradalomig leginkább a szuverenitáselméletek kapcsán bukkant fel és
került értékelésre. A restaurációt rögzítő új alkotmányok a montesquieu-i elvekhez tértek vissza, bár azokban is felmerült a nép által létrehozott hatalom ellenőrzésének az igénye. Beniamin Constant államtanában külön államfői hatalmat
említ, amelyet a semleges, minden szervezet fölött álló királyi hatalom mindaddig passzivitásra szorít, amíg a
többi hatalom között diszharmónia nem keletkezik. /A három hatalmi …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportja 2023. április 14-én „Válságok és büntetőjog” címen megrendezte a fiatal büntetőjogászok első konferenciáját, mely a TKP2021-NVA-07 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NVA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Tovább a műhöz
The adoption of Bitcoin technology follows a hierarchical pattern of speculative bubbles that matches the shape of Gartner's hype curve, which distinguishes five phases. In the study, after presenting Gartner's hype cycle, I present the life cycle of Bitcoin using the hype cycle. Bitcoin can be identified with the first four phases of the hype cycle, but it has not yet entered the last phase. The reason for this can be traced back to the periodically forming bubbles, which can also be identified with the hype cycle. In the next part of the study, I present these bubbles and the factors that shape them, such as herding behavior. On 8th of January 2009, the programmer Nakamoto published Bitcoin - a software protocol that allows decentralized transmission and storage of value - on a mailing list. Nakamoto's invention is preceded by several failed attempts to create virtual currencies such as DigiCash, Hashcash or Bitgold. Bitcoin represents a technological innovation as it represents much more than existing cryptographic ideas. The design of Bitcoin's system specifically addressed deep technical and conceptual issues that previous proposals for digital currency systems either did not fully address or simply could not address. Specifically, Hashcash and Bitgold were undermined by two fundamental problems that Nakamoto's design solved: self-monetization of cryptocurrency and decentralization of network governance. While the Hashcash system, for example, lacked inflation control, …
Tovább a műhöz
Dieses kleine Lehrbuch dient in erster Linie die Entwicklung der Studenten im Bereich der fremdsprachigen Universitätsausbildung. Der wichtigste Zweck dieser Ausgabe ist, den Studenten zu helfen: im Seminar „Vergleichendes Kommunalrecht - Bayern und Ungarn“ die grundlegenden rechtlichen Vorschriften für bayerischen und ungarischen
Gebietskörperschaften - in deutscher Sprache - erscheinen zu lassen. Anderseits ist dieser Festschrift die Zusammenfassung der Forschungen des Autors an deutschen Universitäten und an der Universität Pécs im Bereich Kommunalrecht. Dr. Kiss László, Dr. Ivancsics Imre und Dr. Herbert Küpper, danke ich herzlich für ihre wertvolle Hilfe. (...) Die Verfassung stellt - neben anderen Vorschriften - die grundlegenden Normen der Verhältnisse der öffentlichen Verwaltung im Rechtstaat dar.1 Das gilt auch für die kommunalen Selbstverwaltungen. Die Verfassung gibt die Basisvorschriften und die Grundsätze für die Tätigkeit der Kommunen, damit bekommt das System der Selbstverwaltungen eine Stabilität. Der Verfassungsgeber muß ein Gleichgewicht finden: die detaillierte Regelung für die Kommunen soll in den Gesetzen passieren, die Verfassung soll nur diejenige Regeln
enthalten, die solche Garantien und strukturelle Eigenarten der Kommunalverwaltung bestimmen, die andere Seite auch die Charakter des ganzen Staates beeinflussen. In den Verfassungen Europas können sehr viele Regelungslösungen für die Kommunen unterschieden werden. Diese …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jogi és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan - a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté. Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottakról. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politika, a személyzeti jog. Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a köz-igazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modem …
Tovább a műhöz
Világűrjog
- Gál Gyula
- 1964
A nemzetközi jog egyik sajátossága, hogy szabályait nem alanyai fölé rendelt törvényhozó alkotja, hanem maguk az államok, amelyek egymás közti kapcsolatukban ezekből a normákból jogokat származtatnak és kötelezettségeket viselnek. A nemzetközi jog nem alkot olyan viszonylag zárt rendszert, mint az államok belső tételes jogai. Ez a különleges vonás azzal jár, hogy a nemzetközi jogász gyakran kénytelen valamely jogszabály érvényességét bizonyítani, mielőtt abból következtet. A nemzetközi űrjog a nemzetközi jog kialakulóban levő új területe. Jelenlegi fejlődési szakaszában — in statu nascendi — különösen érezhetők e sajátosságok. A világűrjog tudományos feldolgozásánál maguk a kérdések állnak előtérben. Megoldásokat keresve arra kell törekednünk, hogy a de lege ferenda elképzelések és tervezetek elkülönüljenek a már megvalósult tételes szabályozás és a nemzetközi jog általános szabályaiból levonható következtetések feldolgozásától. Munkámban, amely az első szerény magyar kísérlet a világűrjog problematikájának és tételesjogi helyzetének összefoglaló ábrázolására, a feldolgozás módszerét ez a szempont határozta meg. Az ember tevékenységi területe a légitér után a világűr küszöbéig jutott, és nemzedékünk bizonyára tanúja lesz a Hold és Naprendszerünk belső bolygóinak körzetében végrehajtott bátor űrhajós-vállalkozásoknak. Nézetem …
Tovább a műhöz
"Fontes historiae huugaricae domesticos constituunt : I. Scri- ptores rerum hungaricarum, II. praeter alias antiquitatis reliquias Monumenta diplomatica et politica, praecipue seculi XI, XII et XHI-i.
Nos hoc volumine scriptorum antiquissimos proferemus, qui memoriam sanctorum Stephani et Emerici posteris prodiderunt.
Hi sunt anonymi tres ; quorum duo gesta sancti regis, tertius vitam Emerici ducis perscripserunt. Quartus est Hartvicus vel Cart- vicus, qui Legendas S. Stephani regis in unum conflatas et inter- polatas postremo in lucem protulit.
Biographorum sancti regis prior Legendam eius minorem, posterior maiorem confecit. Opus illius integrum, huius extrema parte mutilum superest in duobus duntaxat diversae aetatis codicibus. Hartvici codicum magna suppetit copia..."
Tovább a műhöz
V. Konferenciakötet
- 2023
A pécsi jogász doktoranduszoknak szervezett Konferencia 2022. december elsején került megrendezésre. A konferencia immár ötödik alkalommal adott otthont a jogi szakma különböző területeiről érkező Pécsen tanuló PhD hallgatóknak, akik a legfrissebb kutatásaikat és gondolataikat osztották meg velünk. A konferencia ezúttal is online formában került megrendezésre, a Microsoft Teams platformján, lehetővé téve a résztvevők számára, hogy bárhonnan csatlakozzanak és részt vegyenek az eseményen. A konferencia 23 előadót vonultatott fel, akik számos jogterületet érintettek előadásaikkal, így biztosítva a széleskörű és interdiszciplináris megközelítést. A konferencia három szekcióra volt felosztva, köztük egy idegen nyelvű szekció is helyet kapott, ahol a PhD hallgatók német és angol nyelven adtak elő. A konferenciakötetben 13 előadó írása olvasható, akik a konferencián elhangzott előadásaikat foglalták össze és mélyítették el. Reméljük, hogy a konferencia és a hozzá kapcsolódó konferenciakötet hozzájárul a doktoranduszok tudományos munkásságukhoz. Ezúton is köszönjük valamennyi szerzőnek, résztvevőnek, lektornak és szerkesztőnek a munkáját! (...) Az e-sport az egyik, ha nem a legdinamikusabban fejlődő terület jelenleg, amely egyszerre öleli fel a sportot, a virtuális játékokat, a jogi szabályozást és a szerencsejátékot. Egy ennyire sokrétű új terület rendkívül …
Tovább a műhöz
Juflii Regio olim compilatum, duorum, & quod xeurvit , Seculoruin ufu roboratum . Nunc primum in Paragraphos diftinftum , & Notis, at Ohieryationibus Juridicis in utuiupraefectam. Ty lonum, illuftratuni. (...) Uanquam domeftica, ac gen-tilitia Regni hujus Inclyti Hungariaj jura certam in fe-r,eni, formulamque, & ordinem redige acliterarum monumentis illuftrare ar-Uurn & perdifficile ac humano pro-hemodum ingenio majus efle videatur: Quippe cuqi apud noftrates eo in genere nihil nilhil ha&enus extiterit aut origine din« turnum, aut lan&ionc (labile, aut perenni ufu, ac oblervantia roboratur: fed ex cujusque fere Principis, ac Regi nutu, & arbitrio novae conftitutiones , novaque edidla per fingulas neduru ates, fed paucitfimorum quoque annorui i fpatia emanaverint: Quae cum inter Iole plerumque diffideant, & adverfis quali frontibus obludlentur, in unuiu velut corpus convenire, & coalefcere haud facile poliunt. Ad hoc accedit , quod ea omnia, qute vel forenfibus in cauda emergunt, vel ad judiciorum rationem accommodantur,memoria tenere fupra hominis captum, facultatemque videatur ex i flere. Qua; cum ita £e habeant, tamen'Ma jeflatis Veflrae jufiionibus, quibus non ufquequaque parere piaculum lemper duxi , morem gerere cupiens , farcinara meis humeris longe imparem fubire non formidavi: Qui propriae licet imbecillitatis confeius tantum enim abefl, ut mihi quidpiam majoris induflrite , aut eruditionis attribuam ; ut meos etiam inter «quales, ac ejusdem profedionis ludiofos …
Tovább a műhöz
Meine Damen und Herren! Bei der Auswahl des Themas meiner Antrittsrede versuchte ich mehreren Wünschen entgegenzukommen. Vor allem wollte ich vermeiden, eine Programmrede zu halten, damit würde ich unvermeidlich die Politiker nachahmen, ein Rektor soll jedoch kein Politiker, sondern in erster Linie ein Vertreter der Wissenschaft sein.
Deshalb folge ich einer alten Tradition der deutschen Universitäten und möchte zu Ihnen über meinen eigenen Forschungsbereich sprechen. Ich beschäftige mich seit 15 Jahren mit der Kultur der Justiz, mit den sich von der Architektur der Gerichtsgebäude bis hin zur Verhaltenskultur im Verhandlungsraum aufgeworfenen Fragen. Von
diesen habe ich eine ausgewählt, und zwar die Symbolik der Justiz, die infolge der Natur ihrer Erscheinung nicht nur eine rechtliche, sondern auch eine historische und ethnographische Annäherung verlangt. Nach Ansicht eines ausgezeichneten Kenners der Thematik, des Professors Hans Biedermann findet sich der Symbolforscher zwei äußerst übertriebenen Anschauungen entgegengesetzt: Für einen Teil der Wissenschaft ist die Symbolik eine altmodische, überholte Sache, womit man heutzutage nichts anfangen könne. Es existiert aber auch ein anderes Extrem: demnach ist die Symbolik der einzige Schlüssel, mit dessen Hilfe die Welt des Geistes zu verstehen ist. Vielleicht steht jene FeststeEung der Wahrheit näher, wonach „der Mensch Symbole braucht, um fähig zu sein, die anders nicht vorsteübaren Sachen in den …
Tovább a műhöz