Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Jogi információn a legáltalánosabb értelemben a jogalkotási, jogalkalmazási és jogkövetési tevékenységhez tartozó mindenfajta anyagra: a jogszabályokra, /törvény, törvényerejű rendelet, miniszteri rendelet, stb., tehát általában minden jellegű normativ szabályra/, a jogszabályok megalkotására, a társadalmi gyakorlatban való érvényre juttatására: a joggyakorlatra, valamint, mindezekkel összefüggésben, az elméleti, tudományos illetőleg gyakorlati célú jogirodalmi eredményekre,
közleményekre stb. vonatkozó tájékoztatást, adatot; tartalmi ismeretet értjük. A jogi információk szóIgáitatásán ugyancsak a legáltalánosabb értelemben mindenfajta jogi adat, információ,, tartalmi ismeret gyűjtését, tárolását, rendezését, nyilvántartását és az igénylők rendelkezésére bocsátását értjük. A jogi információszolgáltatás nagy kiterjedésű, állandóan mozgásban, fejlődésben levő területről, meghatározott szempontok szerint gyűjti össze a váltakozó szükségletek kielégítése céljából kért adatokat. Ezeknek az adatoknak a terjedelme, tartalma» jellege stb. az igény természete, illetőleg az adat felhasználásának a célja szerint változik. Az információszolgáltatás szervezeti formái is rendkívül változatosak. A jelenlegi formák kialakításának kezdeti lépése valamely adatgyűjtemény
/pl. könyvtár/ keretében szervezett könyvtári tájékoztató /reference/ szolgálat, …
Tovább a műhöz
E mű megírásánál felhasznált forrásanyag tanulmányozását a világháború utolsó éveiben kezdtem meg. Akkor még jogtörténelmünkből a legszebb lapokat keresgettem, amelyeken régi dicsőségünk emlékei tárultak elém. Akkor még a katonás szellem és győzni akarás hevítette társadalmunkat. Közben azonban rettenetes korszakok jöttek: két forradalom és a trianoni béke. A megcsonkított ország és a leszerelt hadsereg! S ma, amikor munkámmal a nyilvánosság elé lépek, ugy érzem, a közbejött események nagy változást idéztek elé a társadalom lelkületében is. Mintha kihalt volna a lelkekből a katonás szellem, mintha úrrá lett volna a lelkeken a megalkuvás apathikus érzése. A jelennek ez a nyomasztó érzése késztetett arra, hogy a múltba menjek vissza vigasztalást és hitet keresni. Hiszen — a költő szerint — jövője csak annak a népnek lehet, amelyik múltját mcghecsülni képes. Bennünket pedig egy ezeréves mult kötelez arra, hogy minden erőnkkel szolgáljuk a jövőnket! Ugy érzem tehát, kötelességet kell teljesítenem azzal, hogy ezeréves multunknak ezeket a teljesen elhanyagolt, feledéslepte emlékeit a levéltárak és könyvtárak öreg foliánsaiból összekeresgélve odanyújtsam mindazon magyar Testvéreimnek, akiknek lelkében él még a mult megbecsülésének vágya és feltámadásunk halhatatlan hite!
Munkámban ne csak az emberi gyöngeségemből származó tévedéseket keressék, hanem …
Tovább a műhöz
Annak a szoros frigynek, mely Magyarországban a katholika egyház és a királyság között, egy időben történt megalapításukkor, létrejött, külső kapcsát a királyi kegyuraság képezi, mely az egyházi és állami életnek minden időben nevezetes tényezője vala. Ezért a nemzet és uralkodói féltékeny éberséggel őrködtek fölötte, kiméletet nem ismerő erélyességgel oltalmazták.
Jelentőségét a hazai történelem és jogtudomány munkásai is kellően fölismerték és méltatták; anélkül azonban, hogy fejlődésére és viszontagságaira teljes világosságot árasztani képesek lettek volna. Számos kérdés megoldása elé elháríthatatlan akadályokat gördít a történeti emlékek hiánya vagy hézagossága, ami hazai levéltáraink pusztulásának, különösen a régi királyi levéltár megsemmisülésének következménye. És az ily módon támadó nehézségeket még növeli az a zavar, amit a forgalomba hozott hamis oklevelek idéztek elő. A római szent-szék levéltárait szintén sok csapás érte. Szent István korából semmit sem, a XI. és XII.
századból igen keveset őriztek meg. Azonban a XIII. század elejétől már gazdagoknak mondhatók. Magyar történetnyomozók a XVII. század végétől fogva fordultak meg a római levéltárakban, és foglalkoztak a hazánkra vonatkozó okiratok nyomozásával. Másolataik különböző munkákban, majd egybegyűjtve Fejér Codex Diplomaticusában láttak napvilágot. …
Tovább a műhöz
Az 1907. évi XXIV. te. létesítette a m. kir. Kúriánál az "Ügyvédi Tanácsot", amely az ügyvédi kamarák választmányának és fegyelmi bíróságainak határozatai felett végérvényesen határoz. Néhai dr. Wolf Vilmos budapesti ügyvéd, az "Ügyvédek Lapjának" megalapítója és főszerkesztője, aki évek hosszú során át tagja volt a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának, összegyűjtötte és kiadta a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának elvi jelentőségű határozatait két kötetben. Ezen gyűjtemény ismertette 1908-tól az 1913. év végéig az elvi jelentőségű határozatokat. A háború és a háború utáni forradalmak és ellenforradalmak és az ezzel kapcsolatos események megszakították ezen gyűjtemény folytonosságát, mert 1914-1933-ig, tehát 19 évről nem jelentek meg összefoglalva a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának a határozatai. Ez a közel 20 évi időszak nagyon fontos epochát jelent nálunk is, amely mélyen belenyúlt állami és társadalmi intézményeinkbe és így nagyon közelről érintette az ügyvédi kart is. Más felfogások kezdtek érvényesülni, új törekvések kerekedtek felül; a régi nyomok sok tekintetben fel lettek cserélve új útirányokkal; bizonyos nyugtalanság és teljesen ki nem forrt állapotok jellemezték ezen éveket. Nagyon kívánatos, sőt szükséges, hogy ezen hiányzó 19 évről is a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának gyakorlata összegyüjtessék és közzététessék. Ezt …
Tovább a műhöz
Bibliográfiám első kiadása a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában jelent meg 1983-ban. A munkát a KSH Könyvtárában a KSH IBM 370-es számítógépével, a TEXT-PAC programcsomag szerint készítettem. A más munkálatokra használt programcsomag számomra olyan korlátokat tartalmazott, amelyeket csak úgy tudtam kiküszöbölni, hogy a szerzői és a tárgyszó részt egy közös betűrendbe hoztam össze. Most a két részt – az eredeti terveimnek megfelelően, a jobb használhatóság érdekében – ismét elkülönítettem egymástól. A gyakrabban előforduló folyóiratok és sorozatok címeit rövidítettem. A rövidítések feloldása külön jegyzékben szerepel. Az anyaggyűjtést Bíbó István végezte. Ezt az igazság kedvéért beírtam az első kiadás kéziratának előszavába, azonban a megjelenéskor Bibó István neve már nem szerepelt benne. Az irdatlan nagy cédulahalmazból – minden mű minden megjelenését pontosan regisztrálta – válogattam ki mintegy 2600 tételt. A bibliográfia a közigazgatás részfeladatainak teljes spektrumát átfogja. A kormányzati igazgatásra, a jog és a közigazgatás viszonyára, a helyi és területi igazgatásra, a közigazgatás személyi állományára a meghatározó munkákat tartalmazza, az elemző és ismertető tanulmányokkal együtt. A kötet, mint a közigazgatási irodalom összefoglalása, szervesen kapcsolódik az Állam- és jogtudományi bibliográfiához. Remélem, hogy …
Tovább a műhöz
1943 könyvnapjára jelent meg MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü kötetem 260 lap terjedelemben (Renaissanee kiadás, Budapest). Kis terjedelménél és áttekinthetőségénél fogva tankönyvül is bevezettem. Rövidesen akkora kedveltségnek Örvendett, hogy ma az ország legtöbb egyetemén és jogakadémiáján tankönyvül használják. Munkám megjelenése óta újabb rendszeres alkotmány jogi mii nem is látott napvilágot a magyar könyvpiacon. Könyvem tehát mid a mai napig a legmodernebb magyar alkotmányjogi kézikönyv. A régi Magyarország összeomlása és főleg a demokratikus köztársaság változásai szükségessé tették olyan kiegészítő jegyzet kiadását, amely Magyarország köztársasági alkotmányát könyvem rendszerében és méreteihez alkalmazkodva tárgyalja. Mivel tudtommal mindmáig nincs ilyen összeállítás, ez lesz az első kísérlet a demokratikus magyar köztársaság alkotmányjogának bemutatására. A változtatások és kiegészítések a bevezetőben említett kötetemre vonatkoznak lapszámok szerint. MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA cimü könyvem a szövegben Tankönyv szóval jelöltetik. Könyvem újabb kiadása természetesen már a Magyar Köztársaság alkotmányjogát fogja bemutatni. E kiegészítő jegyzetnek addig is az a célja, hogy hézagpótló ismereteket nyújtson az alapvizsgákra és szigorlatokra készülő jogászifjuságnak. (...) A magyar alkotmányjog tárgyalása megkívánja az alapfogalmak …
Tovább a műhöz
Szerkesztő: Benke Jozsef | Cím: A magyar magánjog alapvetése | Megjelenés: Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Pécs, 2020 | ISBN 978-963-429-486-3 (pdf) | ISBN 978-963-429-487-0 (epub) --- A magyar magánjog kodifikációjának mintegy 110 éves folyamata mennyiségileg és minőségileg is gazdag volt, ugyanakkor a hosszú periódus első sikeres eredménye a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény volt, amelyet 2014. március 15. napjával helyezett hatályon kívül az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény. A magánjogi kodifikáció folyamatának számos eredménye csupán kísérlet maradt, hiszen a hatályba lépés elmaradása folytán a tervezetek mindössze a bírósági gyakorlatban lehettek használatban – mint az ítélkezési munkát segítő zsinórmérték. Több mint 1100 éves múltra visszatekintő hazánk első jelentős és átfogó – jóllehet nem modern értelemben vett – kodifikációs kísérlete az ún. Tripartitum opus juris consuetudinarii inclyti regni Hungariae, azaz a Tripartitum volt. A mű a magyar nemesi feudális szokásjog rendszerezett konglomerátuma. A II. Ulászló magyar király uralkodása (1490-1516) idején királyi ítélőmesterként működött Werbőczy István (1458–1541) munkája volt. A Tripartitum megkapta ugyan a királyi jóváhagyást, azonban mégsem lett kihirdetett törvény, ezért a bíróságok arra csupán mint de …
Tovább a műhöz
Most, midőn minden honpolgár sóvárogva várja pénzügyi igazgatásunk s egész államháztartásunk gyökeres átalakulását, sokak előtt időszerűtlennek tűnhet fel e kézikönyv megjelenése. Mi ellenkező nézetben vagyunk, mert egy oly munkát a jövő szempontjából is hasznosnak tartunk, a mely államgazdaságunk ezen sokat hányatott időszakából a pénzügyi igazgatás fővonásait s a nevezetesebb pénzügyi intézményeket röviden összefoglalja. E tekinteten kívül még más czél is indított e kézikönyv közzétételére. Az ügyvédi rendtartás tárgyában hozott törvény, valamint a jog- és államtudományi egyetemi karoknál tartott tudorsági szigorlatokat szabályozó rendelet az ügyvédi vizsgálat, illetőleg az államtudományi szigorlatok tárgyai közé nagyon helyesen a pénzügyi törvényeket is felvette. Utjaink vajmi nehezen tehetnének eleget vizsgálati kötelezettségüknek, ha nem állana rendelkezésükre e czélnak némileg megfelelő tankönyv. A kir. jogakadémiák újjászervezése alkalmából a magas kormány a helybeli jog- és államtudományi karnál engem bízván meg a magyar pénzügyi törvények előadásával: kötelességemnek tartottam mindjárt az első évben egy e tárgyú kézikönyvet összeállítani. Az anyag feldolgozásánál a tudor- és ügyvédjelöltek igényeit tartottam szem előtt. Kézikönyvem hézagosságát legyen szíves ennek és még inkább azon körülménynek tulajdonítani az …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz