Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A manumissio
- Óriás Nándor
- 1928
A jogtudomány t berkeiben időnkint felhangzik a panasz, hogy egyrészről a történeti, másrészről az elméleti disciplináknak aránylag kevés a művelője. Az utolsó néhány évtized emberének érdeklődését, talán a létért való küzdelem élesebbé váltóval s a technikai kultúra fejlődésével párhuzamosan, az élet praktikus kérdései kötik le inkább s a közszellem ily irányú orientációjának hatása alól a jogtudomány művelői is alig vonhatják ki magukat. Talán ez a nagy J h e r i n g által tréfásan megállapított komoly igazság,1 melyet a római jog tudományának ez a vezéralakja jóval előbb a giesseni egyetem egy Festschrift-jében ünnepélyes formában is hangoztatott:1 2 ugyancsak egyik oka lehet e disciplinák művelésétől való tartózkodásnak. Pedig „a mindenáron csak praktikusok gyakorlatiassága nagyon impraktikus. A távolabb fekvő okok rendszerint sokkal fontosabbak a közelfekvőknél“ mondja Somi ó3 (Jogbölcseleti előadásai 1906., I. kötet, 22.). Másrészről ma már általánosan elfogadottnak tekinthető az a felfogás, amelyet J h e r i n g még úgy formulázott, hogy „so wird denn die wissenschaftliche Forschung auf diesem Gebiete des Rechts (röm. Rechtsgeschichte), wenn sie sich nicht mit einer dürftigen Nachlese begnügen will, mit Notwendigkeit auf den angegebenen Weg getrieben, den vorhandenen Stoff, den sie 1 Scherz und Ernst in der Jurisprudenz, 3 Aufi 104—116. 2 Das …
Tovább a műhöz
Nem azon biztossággal és önelégültséggel, nem azon zavaratlan diadalérzettel foglalom el akadémiai székemet, melylyel a győztes bajnok a százszorta kiérdemlett babért tűzi homlokára. Aránylag fiatal koromban lépek e helyre, és ugyszólván minden érdem nélkül, vagy — mivel a tulzott szerénység rendesen az elbizottság álczája — legalább oly érdemek nélkül, hogy jogos igényem volna, akár csak mint ultimus inter pares, e fényes gyülekezet keblébe felvétetni. Mindazáltal tudom, hogy az Akadémia sokkal magasabb véleménynyel van saját méltóságáról,mintsem ok nélkül részesítene bárkit is ezen legfényesb kitüntetésben, és minthogy az okot önmagamban, a kitüntetettnek személyes érdemeiben, fel nem találhatom, a kitüntetők szándoklataiban kell azt keresnem, és talán — meg is találtam. Hazánkban a tudomány és irodalom emberei közül aránylag kevésnek jutott oly szerencsés helyzet, hogy a
külső viszonyok minden kényszerítő nyomásától menten, „sub tegmine fagi“, háborítatlanul és ernyedetlenül élhetnének azon szakmának, mely felé egyéni hajlamuk és tehetségök vonja őket, hogy kegyelettel és erélylyel mivelhetnék a kiszemelt területet, és pompás szellemi növényzettél himezhetnék annak felületét. Honi iróink nagy számú és valóban nem csekély hazafiságu osztályának azon szerep jutott, melyet némely madarak játszanak az úgynevezett növényvándorlás körül. …
Tovább a műhöz
Az emberi helyváltoztatás államhatárokon átnyúló megvalósulási formái napjaink egyik kiemelt kérdésköre, politikai vitatémája szerte Európában, illetve hazánkban. A nemzetközi migráció kontinensünkön talán még soha nem volt ennyire fókuszban, mint manapság. E jelenség valós vagy lehetséges következményei egyaránt foglalkoztatják az állami, társadalmi és gazdasági szektor szereplőit. Különösen így van ez Magyarországon. A nemzetközi vándorlás és annak szükségszerűségének megítélése, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás iránya a 21. század második évtizedének végére jól körülhatárolható módon mozdult el. Az ellenőrizetlen migráció büntetőjogi eszközökön keresztüli tiltása ugyan nem új keletű dolog, de a jelenséggel szembeni állami és társadalmi elutasítás talán még soha nem volt ilyen mértékű, mint manapság. Alapvetően ez az attitűd határozza meg jelenkorunk migrációs politikáját, az emberi vándorlással, különösen az irreguláris migrációval és ezzel párhuzamosan a menedékjogi szabályokkal közvetlenül összefüggő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat formálását. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy a külföldiekkel összefüggő jogi szabályozás mennyire fonódik össze a migrációs szabályozással? E kötet célja - a fentiekre is figyelemmel - vázlatos képet mutatni a migrációval, illetve a külföldiekkel összefüggő jogi …
Tovább a műhöz
A 2000-2001-es tanévben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán sor került a jogi asszisztens felsőfokú szakképzés beindítására. A jogi asszisztens a jogászi szakmunka előkészítését, valamint egyetemi végzettséget nem igénylő jogi ügyintézést végez a gyakorlatban. Ezért nélkülözhetetlen számára, hogy a tételes, alapszintű jogi tanulmányok bevezetéseként, vagy ha úgy tetszik megalapozásaként jogtörténeti ismereteket szerezzen. E tárgy keretében sajátítja el a szükséges terminológiát, a jogi és politikai kultúrtörténet fontosabb elemeit, valamint az egyetemes alkotmányfejlődés és a jogfejlődés egyes intézményeit és elveit megismerve olyan sajátos gondolkodásmód birtokába jut, melyek „útjelző táblául” szolgálhatnak számára a hatályos joganyag gyakorlati
alkalmazása során. A jogi asszisztens felsőfokú szakképzés tantárgyi rendszerében a jogtörténet nem kreditálható tárgyként van jelen, azaz a szakképzés során szerzett érdemjegy az egyetemi képzésbe való átlépés esetén a vizsgát nem váltja ki. így nem szükségszerű, hogy a tananyag megegyezzen a joghallgatók számára kötelező anyag tartalmával és mennyiségével. Az egyetemi hallgatók külön tárgyként, 2-2 féléven keresztül tanulnak magyar és egyetemes jogtörténetet. Ez a különválasztás a szakképzésben nem tűnt célszerűnek. Ezért az alábbiakban olyan tananyagot állítottam …
Tovább a műhöz
Magyarország újabbkori szociálpolitikájának történetében kétségen kívül első helyen áll és egyike a legnagyobb jelentőségű törvényalkotásoknak az 1907. évi XIX. t.-c. A betegség által keresőképességét elvesztett vagy baleset által munkaképességében megbénított munkásnak és családtagjainak biztos támasza ez a
törvény, amelynek alapján nyújtandó segély és támogatás nem osztályok vagy intézmények tetszésétől vagy kényétől függő alamizsna jellegével bír, hanem törvényben biztosított jog, amelyre a biztosított tagok számíthatnak és amire a meghatározott esetekben feltétlen igényük is van. A biztosítás kockázatát az ország munkásainak és munkaadóinak összessége viselvén, a törvény minden intézkedése békés szociális együttműködésre nyújt alkalmat a munkaadónak és munkásnak s újabb érdekkapcsolatot teremt a gazdasági termelés két hatalmas tényezője, a tőke és munka képviselői között. A törvénynek 1907. évi julius 1-én történt életbelépte óta eltelt több mint két év a végrehajtás körül felmerült nehézségeknek és a törvény szabályainak a gyakorlati életbe való lassú, de feltartózhatatlan beszűrődésnek korszaka gyanánt jelölhető meg. Bár ezen különben természetes folyamatok egyike sem mondható még ma sem befejezettnek, érezhető a szüksége már most egy olyan gyakorlati és szakszerűség szempontjából megbízható útmutatónak, …
Tovább a műhöz
Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka dint el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott. Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint. A tömeg sohase bölcs. Az eszmék és szenvedélyek áramlata ellen nincs mentessége. Könnyen átengedi elméjét s gyakran szivét is az áramlatnak. A magyar társadalomban is felsarjadzott lassanként a gyűlölködés, A tiszaparti szegény leányka ügyét kezükbe vették a hatóságok. Szóvá tette a törvényhozás is. A hol szabad, alkotmányos élet van: ott rögtön akadnak vállalkozók, a kik a keletkező népszenvedélyeket saját czéljaikra felhasználják s hogy a haszon minél biztosabb és tartósabb legyen, …
Tovább a műhöz
Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka dint el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott. Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint. A tömeg sohase bölcs. Az eszmék és szenvedélyek áramlata ellen nincs mentessége. Könnyen átengedi elméjét s gyakran szivét is az áramlatnak. A magyar társadalomban is felsarjadzott lassanként a gyűlölködés, A tiszaparti szegény leányka ügyét kezükbe vették a hatóságok. Szóvá tette a törvényhozás is. A hol szabad, alkotmányos élet van: ott rögtön akadnak vállalkozók, a kik a keletkező népszenvedélyeket saját czéljaikra felhasználják s hogy a haszon minél biztosabb és tartósabb legyen, …
Tovább a műhöz
Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka dint el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott. Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint. A tömeg sohase bölcs. Az eszmék és szenvedélyek áramlata ellen nincs mentessége. Könnyen átengedi elméjét s gyakran szivét is az áramlatnak. A magyar társadalomban is felsarjadzott lassanként a gyűlölködés, A tiszaparti szegény leányka ügyét kezükbe vették a hatóságok. Szóvá tette a törvényhozás is. A hol szabad, alkotmányos élet van: ott rögtön akadnak vállalkozók, a kik a keletkező népszenvedélyeket saját czéljaikra felhasználják s hogy a haszon minél biztosabb és tartósabb legyen, …
Tovább a műhöz