Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Úgy tűnik, hogy évtizedenként egy-egy kézikönyv átdolgozásra, jelentős ráncfelvarrásra szorul. Ennek a könyvnek az első kiadása ugyanis 1996-ban jelent
meg, a második pedig 2005-ben. A második kiadás óta azonban már eltelt 13 év, s bár pontosan tisztában voltam azzal, hogy elkerülhetetlen lesz egy alaposabb
átdolgozás, mégis húztam-halasztottam a dolgot. Három ok miatt is. Egyrészt az idén befejezett és megjelent Európa alkonya? Utak és tévutak az európai történelemben és politikában címet viselő könyvem megírása sokkal több időt vett igénybe, mint azt előzetesen gondoltam. A második ok sem jelentéktelen. E könyv első kiadásának előszavában azt írtam ugyanis, hogy egy jó kézikönyvnek csak a harmadik kiadása használható igazán. Következésképpen tartottam attól, hogy ezzel a harmadik kiadással nem tudok megfelelni ennek a magas elvárásnak. S végül a harmadik ok: a kilencvenes évek elején, amikor kiábrándulva a magyar
politikából és közéletből ennek a könyvnek nagy lelkesedéssel a megírásába fogtam, volt egy álmom, amely végül is illúziónak bizonyult. Nevezetesen, hogy
ezzel a többéves munkával létrehozott kézikönyvvel egyszer s mindenkorra megteremtem a magyar Chicago Manual of Style-1, vagy a magyar Hart’s Rulest.
S innentől kezdve a kiadók és a magyar értelmiségiek megköszönve és értékelve az ebbe a munkába fektetett hatalmas energiát - és nem utolsósorban …
Tovább a műhöz
Minden információszolgáltató, ezen belül a könyvtáros hivatás központi feladata a tájékoztatás az emberiség által összegyűjtött és felhalmozott ismeretekről, tudásról. Munkáját dokumentumok, elsősorban - bár egyre inkább változó körülmények között - nyomtatott és elektronikus dokumentumok, szövegek alapján végzi. A szakma kialakította a saját eszköz- és módszerkészletét a tartalmi feltáráshoz, ezek mögött az eszközök és módszerek mögött évszázados tapasztalatok állnak. „A jövőkutatás már régóta jelzi, hogy az emberiségre információ- és tudás-sokk vár. Ez most elérte nemcsak a harmadik világbeli országokat, de az összes fejlett vagy közepesen fejlett országot is. Magyarországon ez
a krízis még nem üt eléggé, pedig a végtelennek látszó - egyébként alig szelektált - tudáskínálat már egyre ijesztőbb. Ha egy rendszeresen internetező szakembernek azt mondanánk, hogy két-három nyelven minden nap kutassa és olvassa legalább az utóbbi félévszázad új tudásait, minden bizonnyal meglehetősen megrémülne, és néhány hét után kedvét szegné az információkínálat, hiszen a kutatásnak sosem érhetne a végére. Számítások szerint az emberiség össztudása két-három évenként duplázódik."’ Az információ kiválasztásának, reprezentálásának és megkeresésének problémái, azaz a tartalom hatékony elemzésének és tömörítésének módszerei vezető …
Tovább a műhöz
A könyvtár sokezeréves fennállása során jól megfigyelhető, hogy a kezdeti - főleg szakrális vagy annak tartott -szövegek őrzésének, védelmezésének funkciójától mindinkább a használat felé vezet az út, az írni-olvasni tudó kiváltságosok száma egyre gyarapszik, a zárt könyvtárak köre fokozatosan csökken, s korunkban szinte elenyészik, a nyilvános jellegűek száma ugyanilyen arányban nő. E nagyívű fejlődés során a XIX. századot különleges hely illeti meg, mert főleg a gazdaságilag fejlett országokban egyre jelentősebbé válik az ipar, s nemcsak a termelésben alkalmazott találmányok, felfedezések, így a tudósok, mérnökök, hanem a művelt munkások nélkül is elképzelhetetlen a termelés. Ezért az iskolarendszerű oktatás mellett az egész lakosságot oktatni, művelni kívánó közművelődési könyvtárak jönnek létre. Megszületik az a könyvtártípus, mely nyilvános, minden állampolgárt különbség nélkül szolgál, de nemcsak gyűjteményeivel, hanem személyes módon fejlődésüket, tanulásukat, művelődésüket kívánja előremozdítani. Válaszol a felmerülő kérdésekre, s arra vállalkozik, hogy irányt mutasson olvasói számára, melyek a legjobb, legfontosabb művek. Tehát az iskola tevékenységét pótolja, majd kiegészíti, - az életre szóló tanulás lehetőségét nyújtja - mindenki számára. Mindezt látva, történelmi fejlődés eredményeként értékelhetjük, hogy …
Tovább a műhöz
A tananyag segítséget nyújt a társadalom- és humántudományok információforrásaival most ismerkedő hallgatóknak. Ezt két fő rész biztosítja: elsőként a – társadalom- és humántudományok területén – multidiszciplinárisnak tekinthető adatbázisok bemutatása, majd a második egységben az adott tudományterületek információforrásairól szóló bevezető tájékoztatás. A multidiszciplináris adatbázisok közül a ProQuest, a JStor, a CEEOL és az Arcanum keresőfelületének használatát sajátíthatja el a hallgató. Az egyes adatbázisokban példákon keresztül is megismerhetik a szakirodalmi gyűjtés folyamatának lépéseit. A tananyag második egysége a pedagógia és neveléstudomány, a szociológia, a történelemtudomány, az irodalomtudomány és a pszichológia információforrásait mutatja be. Ezt azonos tematikai bontásban követhetik nyomon előbb a hazai folyóiratok, majd a külföldi folyóiratokból egy rövid válogatás bemutatásán keresztül. A tananyagot az adott szakterületen fontos adatbázisok, könyvtári katalógusok vagy egyéb speciális információforrások használatának bemutatása zárja.
Tovább a műhöz
A szerző által jegyzett munka szakirodalmi adatbázisokkal foglalkozik, ám a megközelítés módját ebben az esetben nem a kiadványtípus jelenti, hanem a társadalom- és a humán tudományi területek, azokon belül pedig az egyes tudományágak. A szerző nem vállalkozhatott a két tudományterület valamennyi ága forrásanyagának teljes feltárására; ez meghaladná a mű átláthatósági kritériumait. Ezért szelektáltan mutatja be azokat a nemzetközi és nemzeti gyűjteményű, szolgáltatási rendszerű szakirodalmi adatbázisokat, amelyeknek elsődleges gyűjtőkörét a társadalom- és a humán tudományok, illetve az általa kijelölt diszciplínák jelentik. A szelekciós szempontokat az is befolyásolta, hogy a különböző tudományágak szakirodalmának, információs forrás-rendszerének adatbázisbeli feltártsága nagyon eltérő szinteket, teljességet mutat, továbbá az is, hogy a kiadvány elsődleges célközönsége számára mely adatbázisok érhetők el, melyekhez rendelkezik hozzáféréssel. E szempontok mentén az írás első részében a humán- és a társadalomtudományok teljességére fókuszáló adatbázisokkal foglalkozik: ProQuest Central szolgáltatás társadalom- és humántudományi kollekcióival; a JStor, elsősorban a felsőoktatási intézmények könyvtáraira fókuszáló gyűjteményével. Ezt követően egy – mind a használat, mind a gyűjtemény gyarapítása szempontjából idehaza meglehetősen …
Tovább a műhöz
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont csatlakozott az MTA által meghirdetett Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz. A rendezvényen a könyvtár munkatársai bemutatták, hogy intézményük milyen eszközökkel támogatja az egyetemi oktatók, kutatók tudományos tevékenységét, publikációikat. A könyvtáros munkatársak gyakorlatorientált prezentációkban mutatták be az aktuális trendeket, lehetőségeket és a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont szolgáltatásait a fenti témában.
Tovább a műhöz
A kultúra polgári nyilvánosságának megteremtéséhez a világi és az egyházi hatalom szétválasztása, egy forradalmi hullám kellett. Ez nem jelenti azt, hogy többféle megfontolásból, a különböző, megelőző korszakokban ne történtek volna kísérletek a könyvtárakban őrzött hagyomány közös használatának megteremtésére. Már az ókori Rómában is tudunk közös használatú könyvtárakról, amelyek vagy csupán a baráti kör számára voltak elérhetőek, vagy olyanok voltak, hogy a római polgárjoggal rendelkezők is látogathatták azokat. Az ókor végére már elméleti szinten is kialakult a feleslegesen, használat, tényleges érdeklődés nélkül összegyűjtött könyvtárak bírálata (Seneca), amely bírálat az első századot követően toposszá is vált; folyamatos középkori és kora újkori recepcióról beszélhetünk. A 14. századtól kezdődően, az említett elméletet is követve, több olyan kezdeményezésről tudunk, amikor egy-egy tudós a saját könyvtárát felajánlotta a tudós közönségnek használatra, olyanról is, amikor egy-egy terület értelmiségijei közösen építenek könyvtárat, és olyanról is, amikor egy-egy mecénás család a saját gyűjteményét látogathatóvá tette azok számára, akik abban a városban laktak, ahol a könyvtár is megtalálható volt. Magyarországi példákat is tudunk mondani örvendetes módon. Ilyen volt a 24 szepesi plébánia közös könyvtára Lőcsén, …
Tovább a műhöz
A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról rögzíti, hogy a felsőfokú képzésben résztvevő hallgató tanulmányait záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga részét képezi a szakdolgozat elkészítése és megvédése. A szakdolgozatnak tükröznie kell, hogy a hallgató képes az önálló munkára, kellőképpen jártas a választott téma szakirodalmában, rendelkezik a témához kapcsolódó tudományterület alapvető ismereteivel, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges
alapvető technikákat, és alkalmazni is tudja azokat. Jelen tájékoztatónkkal segítséget szeretnénk nyújtani minden szakdolgozatírónak. Célunk, hogy a hallgatók eligazítást kapjanak mindarról, ami a dolgozat megírásához elengedhetetlenül fontos. A témaválasztástól kezdve az irodalomkutatásról, a tájékoztatás forrásairól, eszközeiről, a bibliográfiai leírás- és a hivatkozás szabályairól, az irodalomjegyzék elkészítéséről, a dolgozat szerkezeti felépítéséig bezárólag. A dolgozatíráshoz mindenek előtt témát kell választani. A kutatási téma kidolgozása lesz az a cél, amelynek elérése érdekében elkezdi a hallgató a kutatási tevékenységet. A dolgozat megírásához nélkülözhetetlenek a már meglévő ismeretek, amelyeket a hallgató egyetemi tanulmányai során sajátított el. Több hónapon át kell foglalkozni egyetlen témával, s a jó választás megkönnyíti munkánkat. Sokkal jobban haladunk, ha …
Tovább a műhöz
Kiszl Péter kötete áttörő vállalkozása a magyar könyvtári-információs rendszernek és a piacgazdaság egyik jelentős szektorának, kiemelten az üzleti-, illetve céginformációszolgáltatás bemutatásának. Ez a bemutatás annyiban is különleges, hogy egyszerre elméleti alapvetés, a gyakorlati tudnivalók gyűjteménye és a felsőoktatási szakanyag kombinációja.
A szerző valójában az alap- és alkalmazott kutatási jelleget ötvözi a mindennapi gazdasági-, azon belül a céginformációs igények kielégítésével, mindezt a könyvtárak szemszögéből közelítve, és kitűnően összekapcsolva a menedzsment-, illetve marketing tevékenységekkel. Kiszl Péter doktori (PhD) értekezése alapján készült könyve tehát egyfajta igazolása is annak, hogy sem az elit szintű elméleti, illetve ennek eredményeinek felhasználása, sem pedig az e kettőből következő, kifejezetten gyakorlati munka merev elhatárolásának lehetnek másfajta alternatívái is. Megnyugtató dolog az a bizonyosság, hogy az elmélet és a gyakorlat összhangja nemcsak a természeti- és műszaki kutatásokban lehetséges és kívánatos, hanem a társadalomtudományokban is, melynek részeként e kötet is napvilágot lát. A jelentős informatikai ismeretközlés a könyvtáraknak nem az olykor divatosan emlegetett gyűjteményi devalválódás jövőképe az informatikával szemben, hanem a könyvtárak növekvő műszaki és interdiszciplináris …
Tovább a műhöz
A tananyag a formális publikációs szinteken történő változásokat veszi górcső alá. A bevezető leckében foglalkozunk a folyóirat-kiadás kezdeteivel és a tudományos közösségek életében betöltött szerepével. Áttekintjük a folyóiratkrízis kialakulásának okait és azokat az igényeket, amelyek előidézték az Open Access Mozgalom irányelveinek megfogalmazódását. Ezt követően bemutatjuk az Open Access Mozgalom törekvéseit, a legfontosabb szereplőket, kezdeményezéseket és dokumentumokat, továbbá részletesen foglalkozunk a tudományos publikálásra gyakorolt hatásaival is. A folytatásban a publikálásban csapdát jelentő predátor kezdeményezések típusait és jellemzőit, valamint a szélhámosok ellen alkalmazható jó gyakorlatokat ismertetjük. Végül igyekszünk összegyűjteni a tudományos lektorálás általános jellemzőit, típusait, valamint a működésével szemben megfogalmazott kritikákat. A leckékben jelentős szerepet kap a témakörökhöz kapcsolódó fogalmak részletes definiálása. A hallgató a tananyag feldolgozásával új kontextusba helyezheti a tudományos publikálás egészét.
Tovább a műhöz
Fekete Rita tudományos igényű megközelítéssel, nagy hozzáértéssel és kiváló érzékkel állította össze, Változások és lehetőségek a tudományos publikálásban: a tudományos folyóirat-kiadás tendenciái címmel. A szellemes illusztrációk, karikatúrák szövegközi elhelyezése színesebbé, szemléletesebbé teszi ennek a rendkívül összetett és bonyolult, gyakran ellentmondásos, krízis folyamatnak a bemutatását és a tudományos életre gyakorolt hatását. Mindezeken túl a szerző áttekintést ad azokról a tudományos közélet és a könyvtárosok közreműködésével létrejövő új kezdeményezésekről, amelyek napjaink folyóirat-kiadásának ellentmondásait szándékoznak csökkenteni, mint például az Open Acces mozgalom, a repozitóriumok létrejötte, a kiadók helyzetükkel való visszaélésével szemben szervezett előfizetői bojkottok. A közleményben részletesen olvashatunk a mind a tudományos, mind pedig a könyvtáros közéletben rendre éles vitát kiváltó szakmai lektorálás kérdéseinek, anomáliáinak okairól, tüneteiről, lehetséges megoldásairól.
Tovább a műhöz
Midőn a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének közgyűlésén elnöki minőségemben először van szerencsém megjelenni, az első érzés, melynek kifejezést kell adnom, a köszöneté, azért a megtisztelő bizalomért, melylyel engem e helyre szólítani méltóztattak. E hivó szózat előtt, habár a magyar kultúra szerény munkásai között ez idő szerint is oly hivatalos állást foglalok el, a mely egy egész ember tevékenységét és munkaerejét, kell hogy igénybe vegye, meg kellett hajolnom, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy a magyar közművelődés nemzet- és államfentartó munkájából mindenkinek rendes hatáskörén túl is ki kell vennie részét, de különösen teljes lelkesedéssel, illő elfogulatlansággal és bátor meggyőződéssel kell szolgálnia a közművelődés ügyét annak, kit a sors hosszabb időn át a magyar közművelődési ügyek első hivatalos és felelős munkásává rendelt és a kinek erkölcsi felelőssége is fennáll a nemzet előtt ma is mindazért, a mit a magyar közművelődés hivatalos szolgálatában tett. Csakis így tudtam magamat elhatározni arra, hogy oly kiváló férfiak örökébe lépjek, mint Széli Kálmán és Berzeviczy Albert, kiknek elnöki munkásságához részben az úttörés, részben a továbbfejlesztés eredményes dicsősége fűződik és a mely munkásságról csak kötelességét teljesíti a Szövetség közgyűlése, midőn legteljesebb elismeréssel emlékezik …
Tovább a műhöz