Magyar
EnglishKeresés
Találatok
1910-zel lezárult a magyar nemzeti bibliográfia nagy Petrik-korszaka: a kiváló bibliográfus halála miatt másoknak kellett a munkát folytatni. Már a megelőző Petrik Géza-féle ciklus utolsó számait is munkatársa, Barcza Imre (1881—1938), a Kereskedelmi és Iparkamara főkönyvtárosa gondozta; az ő gyűjtése volt az alapja az 1911—1920. évek nemzeti bibliográfiájának is. E két terjedelmes kötet — összesen 1096 lapon — 1939-ben (A—К betűk), illetve 1942-ben (L—Z) hagyta el a nyomdát, s a címlap szerint az 1911—1920. években megjelent magyarországi könyvek, különlenyomatok, zeneművek és térképek betűrendes felsorolását nyújtotta. A nemzeti bibliográfia történetében e kötetekkel (bár tartották magukat Petrik Géza rendszeréhez) mégis új fejezet kezdődött. Igaz, hogy a címlap adatai szerint továbbra is a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete bocsátotta közre a kiadványt, ezúttal nem az Akadémia, hanem az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium anyagi támogatásával, azonban most első ízben a nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár is szerepet kapott a mű létrehozásában. Ugyanis az említett minisztérium 1934-ben elrendelte, hogy az Országos Széchényi Könyvtár igazgatósága vizsgálja felül, egészítse ki és rendezze sajtó alá ennek az évkörnek az anyagát. Ettől az időtől kezdve került a magyar nemzeti bibliográfia a nemzeti …
Tovább a műhöz
1910-zel lezárult a magyar nemzeti bibliográfia nagy Petrik-korszaka: a kiváló bibliográfus halála miatt másoknak kellett a munkát folytatni. Már a megelőző Petrik Géza-féle ciklus utolsó számait is munkatársa, Barcza Imre (1881—1938), a Kereskedelmi és Iparkamara főkönyvtárosa gondozta; az ő gyűjtése volt az alapja az 1911—1920. évek nemzeti bibliográfiájának is. E két terjedelmes kötet — összesen 1096 lapon — 1939-ben (A—К betűk), illetve 1942-ben (L—Z) hagyta el a nyomdát, s a címlap szerint az 1911—1920. években megjelent magyarországi könyvek, különlenyomatok, zeneművek és térképek betűrendes felsorolását nyújtotta. A nemzeti bibliográfia történetében e kötetekkel (bár tartották magukat Petrik Géza rendszeréhez) mégis új fejezet kezdődött. Igaz, hogy a címlap adatai szerint továbbra is a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete bocsátotta közre a kiadványt, ezúttal nem az Akadémia, hanem az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium anyagi támogatásával, azonban most első ízben a nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár is szerepet kapott a mű létrehozásában. Ugyanis az említett minisztérium 1934-ben elrendelte, hogy az Országos Széchényi Könyvtár igazgatósága vizsgálja felül, egészítse ki és rendezze sajtó alá ennek az évkörnek az anyagát. Ettől az időtől kezdve került a magyar nemzeti bibliográfia a nemzeti …
Tovább a műhöz
A könyvek... Életünk szerves részei. Könyvek kísérnek a műveltség felé vivő úton, könyvek alakítják világnézetünket, erkölcsünket, könyvek formálják kívánságainkat, céljainkat, könyvek segítenek abban, hogy megértessük magunkat másokkal, könyvek vidítanak fel nehéz óráinkban, könyvek tudják megsokszorozni örömeinket, könyvek segítenek a több kenyérhez, a könnyebb élethez. Amit tudunk, annak túlnyomó részét könyvekből tudjuk, még ha ezek egy részét nem magunk olvastuk is el. A könyvek legjelentősebb gyűjtőhelye s így a legfontosabb tanító, tájékoztató és nemes szórakozást kínáló intézményünk a könyvtár, és még fokozottabb mértékben volt az a múltban, amikor még csak kevés embernek voltak saját könyvei. A könyvtár azonban ennek a tudásnak, műveltségnek nemcsak őrzője, hanem egyúttal tükre is, fontos forrás annak megismerésére, hogy miképp gondolkozott a különböző korszakokban az emberiség. A könyvtárak múltjának ismerete a tudomány-, az irodalom-, a gazdaság-, a vallás- és a művelődéstörténet szerves része. „A könyvtárak száma, állapota és használata a nemzetek műveltségi állásának egyik biztos ismertetőjelét képezi" - állapította meg Fraknói Vilmos történetíró, a Széchényi Könyvtár egykori őre a Magyar Könyvszemle első évfolyamában, 1876-ban. Lenin csaknem szó szerint így vélekedett. „Iljics - írta Krupszkaja Leninre …
Tovább a műhöz
Az 1712—1860 évi időszakról készült, Petrik által szerkesztett négykötetes bibliográfia hasonmás kiadását — az első kötethez írt előszó ígéretéhez híven — most nyomon követik a Pótlások. Ez a kötet mintegy 7660 címmel egészíti ki az eredeti adatgyűjtést. Figyelemreméltó meny-nyiség ez mindenképpen, még fokozza azonban jelentőségét az a körülmény, hogy csupa XVIII. századi címről van szó, vagyis olyan anyagról, amely különös súllyal esik latba a magyar művelődéstörténelem, különösképpen pedig az irodalomtörténet és nyomdászattörténet szempontjából. Az anyag összegyűjtése, mint ezt az első kötet előszavában már megírtuk, az Országos Széchényi Könyvtárban szerveződött munkaközösséghez fűződik. Ez az együttes a források széles körét igyekezett felkutatni. A gyűjtés elsősorban az OSZK állományából való, de a munkaközösség tagjai kutatásokat végeztek még a könyvanyag kiegészítése céljából az Országos Evangélikus Könyvtárban, a Ráday Könyvtárban és a Sárospataki Református Nagykönyvtárban. A kisnyomtatványokat a Budapesti Egyetemi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Miscellanea gyűjteményeiből tették teljesebbé. A gyűjtött címanyag értékét növeli, hogy a felsorolt könyvtárakon kívül számos vidéki, szerzetesi könyvtár anyaga is bekerült a bibliográfiába, amely az ötvenes évek elején, az államosítás során …
Tovább a műhöz
A jelen VI. kötet nyomda- és kiadástörténeti mutatóul kíván szolgálni Petrik Géza „Magyarország Bibliographiája, 1712—1860” c. munkájának XVIII. századi anyagához, valamint az I—IV. kötet pótlásaként Komjáthy Miklósné szerkesztésében megjelent V. kötethez. így mindazokat a nyomdatermékeket felöleli, amelyekről, mint 1712 és 1800 között megjelent magyarországi, illetve külföldi, részben vagy egészben magyar nyelvű kiadványokról, jelenleg tudomással bírunk. Petrik Géza bibliográfiája 11 630 ilyen művet sorol fel. A pótlásként kiadott V. kötet 7660 címet tartalmaz. Nyomda-és kiadástörténeti mutatónk tehát 19 290 címet foglal magában, ami végeredményben — Petrik bibliográfiájához viszonyítva — az 1712—1800-ig terjedő időszak bibliográfiailag nyilvántartott könyvtermelésének 66%-os gyarapodását jelenti. Gyűjtőkörünk körülhatárolásánál általában az V. kötet bevezetésében részletezett elveket követtük. Nyomda- és kiadástörténeti szempontból azonban fontosnak tartottuk, hogy mutatónkban a vizsgált korszak hírlap- és folyóirat-anyaga is helyet kapjon. Ez anyag jelentős részét Petrik is közölte. Azokat a hírlap- és folyóiratcímeket, amelyek Petrik bibliográfiájának I—IV. kötetéből hiányoztak a magyar időszaki sajtótermékeknek abból a bibliográfiai gyűjteményéből pótoltuk, amely „Ephemerides Hungaricae, 1705 — 1849” címen, V. Busa …
Tovább a műhöz
Menedzsment
- Mikulás Gábor
- 1999
Kutatások és tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon a rendszerváltozás óta a könyvtári és az információs szakmában is egyre nagyobb figyelem fordul a menedzsment felé. Ez együtt jár a menedzsmentismeretek iránti kereslet növekedésével. Barátommal, Mark Deckerssel együtt így gondolkodtunk, amikor 1991-ben a hollandiai Deventerben egy-egy korsó sör mellett elhatároztuk, hogy együtt írunk szakdolgozatot a könyvtári menedzsmentről. Elhatározásunkat tett követte, és projektünket, amelyet a TEMPUS is támogatott, 1992-ben a legjobb szakdolgozatnak járó IJselland-díjjal jutalmazták. Ezen opuszra épült az 1995-ben, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadásában megjelent könyvünk a Bevezetés a könyvtári menedzsmentbe, amely a maga nemében egyedülálló volt a piacon. A mű tankönyvvé vált nem egy könyvtárosképző intézményben, és számos gyakorló könyvtáros kezébe is elkerült. A kiadás óta sok víz lefolyt a Dunán, ugyanúgy mint az IJssel folyón, amely holland barátom városa, Deventer mellett önti el gyakran a környező településeket. Az elmúlt három évben a könyvet sikerült magyar és idegen nyelvű források, illetve hazai és külföldi könyvtárakban szerzett tapasztalatok alapján javítanom, átdolgoznom és jelentősen kibővítenem, olyannyira, hogy az már egy másik címet is kiérdemelt: Menedzsment az információs és könyvtári …
Tovább a műhöz
Az írónak, ha még oly számító és anyagias gondolkozású is, lelke mélyén ott él a vágy a legfőbb cél elérésére: nem annyira lármás, mint tartós, mély hatású sikerre! Maga az esetleg tetemes példányszám, melynek elkeltéről kiadója örömmel tudósítja, nem elégítheti ki a szerzőt, aki művébe lelke egy darabját, énje legbecsesebb tartalmát viszi bele. Lehet emellett az életben kalmárszellemű s anyagiak dolgában érezhet némi kellemes megnyugvást műve kellendősége hallatára, még mindig nem kap azonban feleletet a benne feltámadt nagy kérdésre : vajjon igazi, maradandó siker jele-e az újabb meg újabb kiadás? Nem pusztán a divat kiszámíthatatlan szeszélye tette-e alkotását kapóssá, nem véletlen, külső körülmények összejátszása miatt lett vajjon népszerűvé? Mert a sikerhez ilyenkép tehetségének igen kevés köze van ; amint, a divat változik, amint a kedvező körülmények megszűnnek, műve a feledés homályába vész. Megírásakor inkább a hírlapíróéhoz hasonló érzéke az aktualitás iránt nyilatkozott meg, mintsem az alkotó tehetség, a művészi, teremtő erő, amelynek termékeiben mindig kell valami örökbecsűnek, a múló
külsőségeket túlélőnek lenni. E hamleti töprengésre feleletet legkevésbbé az epikus: a novellista,
a regényíró kaphat. Mert a két másik nagy műfaj művelőjének hatása más természetű. A lirikus költő művének sikere könnyebben …
Tovább a műhöz
A Balassi Bálint Megyei Könyvtár 55 éves fennállása alatt könyvtári szakmai kiadványok egész sorát jelentette meg. Kezdetben a stencilezett, sokszorosított könyvjegyzékek a népkönyvtárak munkáját, évfordulós rendezvényeit, kiállítások megrendezését szolgálták. Az 1960-as évektől a hálózati-módszertani csoportban dolgozó munkatársak egyre nagyobb figyelmet szenteltek olvasói felmérések elemzésének, a módszertani tapasztalatok leírásának. 1965-66-ban országosan is felfigyeltek Fábri Györgyné módszertani könyvtáros 10-14 éves gyermekolvasók számára készített bibliográfiájára és a Módszertani útmutató c. kiadványra, amely könyvtári gyermekfoglalkozások forgatókönyveit közölte. Ekkor indult útjára a Gyarapodási jegyzék, amely a megyei és járási könyvtárak állományának gyarapodását regisztrálta. 1969-ben a körzeti könyvtárak fennállásának 20. évfordulója alkalmából a Balassi Bálint Megyei Könyvtár megrendezte ünnepi tanácskozását, melyen dr. Sebestyén Géza, Sallai István, N. Rácz Aranka és sokan mások mondták el gondolataikat a könyvtárügyről. A konferencia tiszteletére könyvtárunk megjelentette a Könyvtári tanulmányok című tanulmánykötetet, amelyben Iványi Ödön könyvtárigazgató, neves képzőművész Könyvtári múltunk, örökségünk c. tanulmányában szólt a megtett útról. Csizmadia Sándomé, Danyi Gábor, Fábri Györgyné és Mráz …
Tovább a műhöz
A tananyag célközönségének meghatározása: A tananyag elsősorban az egyetem PhD hallgatóinak készült. Az MTMT-ben történő regisztrációjuk és a publikációik feltöltése kötelező a fokozatszerzési eljárás megkezdése előtt. A Pécsi Tudományegyetemen működő karok mindegyike rendelkezik kari MTMT adminisztrátorokkal és adatbevivőkkel, akik széleskörű segítséget nyújtanak az oktatók profiljának és publikációs listájuknak kezelésében. Ezzel szemben a doktori iskola hallgatóinak többnyire egyedül kell boldogulniuk a publikációk rögzítésében és a listák készítésében. | A tananyag célja: Az MTMT-es e-tananyag célja, hogy a szerző (itt: PhD hallgató) alap-ismereteket szerezzen az adatbázisról, így saját maga tudja a publikációit helyesen feltölteni az adatbázisba. Az anyag elsősorban gyakorlati jellegű segédlet, mely sok képernyőképet tartalmaz. Az adatbázis használatához elengedhetetlen az MTMT alapfogalmainak ismerete, és a „Típus, jelleg, besorolás” dokumentum. Az MTMT kurzus célja, hogy egy szerző eljusson a regisztrációtól egy egyszerű adatrögzítésig.
Tovább a műhöz