Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A kurzus a Nevelés- és művelődéstörténet, illetve a könyvtártörténet hazánkban kevéssé ismert területével, a középkori iszlám könyvtáraival foglalkozik. Az iszlám kialakulásának rövid áttekintése után a világvallás tudásról, olvasásról tartott nézeteit összegzi a tananyag, majd ezt követően az arab írás kialakulásának és használatának rövid története, az olvasás és a könyvkultúra középkori históriájának bemutatása következik. A tananyag-modul középpontjában a középkorban fontos művelődési-tanulási helyszínként szolgáló keleti és nyugati könyvtárak megszületésének, működésének és hanyatlásának összevető, forrásrészletekkel gazdagított, sok hiteles adattal alátámasztott leírása áll. Ez a tananyagrész szervesen kapcsolódik az osztatlan tanár szakos hallgatók Nevelés- és művelődéstörténet című kurzusának diakrón és szinkrón szempontokat egyszerre érvényesítő, a nevelés múltját komplex módon, összehasonlító neveléstudományi keretek között áttekintő pécsi tematikájához, az abban található 5. és 6. tematikus egységhez: (5) A műveltségképek, nevelési eszmények átadásának színterei: az intézményen kívüli és az intézményesült nevelés. Az iskola szervezetének, funkcióinak változásai az egyes korszakokban és földrajzi helyszíneken. (6) Az európai civilizáció: egység és elkülönülés. Egyes korok nevelési-oktatási …
Tovább a műhöz
A szerző munkája olyan témával foglalkozik, amely az egyetemi és a szakkönyvtári rendszer számára új feladatokat jelent, és amely a kutatókban is leginkább tudatosult könyvtárosi tevékenységet, a kutatást közvetlenül is támogató szakmai munkát jelent. A Magyar Tudományos Művek Tára immáron tizenhárom éve (2009-) van velünk, 2017-ben megélt egy verzióváltást, ám ennek ellenére kijelenthetjük, hogy az egységes, országos, közös és közhiteles hazai publikációs és citációs rendszer hatásának, eredményeinek, adatainak, hasznosságának bemutatása – jelentőségéhez mérten – meglehetősen alulreprezentált a szakirodalomban. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a szerző vállalkozott az MTMT történetének, intézményeinek, szervezeti felépítésének, az irányító és a szakmai tanácsadó, valamint az adatbázis fejlesztésével, gondozásával foglalkozó szakbizottságoknak a bemutatására. A központi testületeken túl részletesen olvashatunk a résztvevő intézményeknél szerveződő, az operatív munkákat végző szereplők munkájáról, hierarchia rendszeréről és a ranglista különböző szintjeihez rendelt jogosultságokról, feladatokról. A fejezet végén az MTMT belső világában meghonosodott és mára már a tudományos közéletben is elterjedt fogalommagyarázatot találunk, ami megkönnyíti a teljes anyag értelmezhetőségét.
Tovább a műhöz
...csak a könyv kapcsol múltat a jövőbe.." hirdették országszerte ezerszám plakátjainkon Babits Mihály gondolatát az Olvasás Éve rendezvénysorozatának mottójaként (2001. júniusától 2002. júniusig). S akinek volt szeme, érzékenysége a képi üzenetek befogadására, mondatokká formálására, annak világos lehetett, hogy a kompozíción szereplő XV. századi Thuróczy krónika és a honlap jelzése (www.olvasaseve.hu) egyetlen grafikai alkotásban jó ezer esztendő történéseit, kultúráját kötötte össze, hidalta át. Ne bántson most bennünket a költő elfogultsága a könyvek iránt, legyünk inkább megértők s elnézőek! Mert ez bizony szűkítés. Mindenfajta írásmű, illetve bármilyen kulturális akció, alkotás (történetek, versek elmondása, mesék felidézése, színdarabok, zeneművek, épületek, festmények, szobrok) előadása, meghallgatása, megtekintése alapvetően ugyanezt az elemi! kapcsolatteremtő funkciót tölti be. Felidézünk, érthetővé, netán kérdésessé teszünk valamit az előttünk járók életéből, teljesítményeiből s ezzel akarva, akaratlan tájékozódási pontokat keresünk, találunk a mai, holnapi gondolatainkhoz, tetteinkhez. A múlt alapos ismerete védőoltásként immúnissá tesz bennünket a hasonló ostobaságok és bűnök megismétlésével szemben, írta valahogy ilyesféleképpen jó két évtizede Cseres Tibor. Vagyis korántsem közömbös, hogy a XXI. század elejének …
Tovább a műhöz
Az olvasószolgálat vagyis az olvasó (használó) szolgálata az információs társadalom könyvtárának alapja. A végbemenő társadalmi változások (rendszerváltás) és az információs technológia robbanásszerű fejlődése új, meghatározó szerepkört szán a könyvtáraknak. Az információáradatban szükség lett egy olyan intézményre, amely gyűjti, rendszerezi, szolgáltatja és ha kell, archiválja az információt. (Skaliczki Judit - Zalainé Kovács Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárban / Veszprémi Egyetemi Kiadó - Informatikai és Könyvtári Szövetség. Bp., 2001. 193 p.) Különös hangsúlyt kap a szolgáltatás, amely a nyilvános szolgáltatás, hagyományosan az olvasószolgálat közreműködésével jut el a használóhoz. Megnő a jelentősége a minőségnek az adott információ, illetve a közvetítést végző könyvtárost illetően. Az olvasószolgálat jelentősége napjainkban felértékelődik. Gyökeres változásokat kell végrehajtani, új szolgáltatásokat bevezetni, új módszereket meggyökereztetni. így növekedhet a könyvtár népszerűsége, juthatnak sikerélményhez a könyvtárosok, érezhetik a közös munka örömét. Alkalmassá válik az intézmény a folyamatos megújulásra, hogy teljesíthesse mindenkori küldetését, az érték közvetítését. Ehhez jól képzett könyvtárosasszisztensekre is szükség van. Ebben próbál segítséget nyújtani ez a jegyzet is. (...) Kövessük a könyvtárba …
Tovább a műhöz
Akárhányszor megemlítettem, hogy a Google használatáról írok könyvet, mindenki felnevetett: Minek olyasmiről írni, amit mindannyian ismerünk?! De tényleg ismerjük? A Google nagyon sok olyan hasznos dolgot rejt magában, amiről bizony a legtöbb felhasználó még sohasem hallott. Nagy örömömre szolgált látni e könyv tesztolvasóinak meglepett arcát, amint egy-egy új, érdekes és számukra még ismeretlen keresési lehetőségre bukkantak. Azt gondolom, hogy ha az internetes keresésünk nem hatékony, akkor csak időt és energiát pocsékolunk vele, valamint találataink közel sem lesznek tökéletesek. Tudtam volna egy átfogó könyvet is írni a Google-ról, de célom most nem ez volt. A legfontosabbnak azt tartottam, hogy összegyűjtsem olvasóimnak az általam leghasznosabbnak ítélt tippeket és trükköket. Azt azonban tudni kell, hogy a Google gyorsan változik, és folyamatosan új felhasználási lehetőségeket adnak hozzá. Ezért én csak azt garantálhatom, hogy amikor ez a könyv megjelent, a Google olyan volt, mint amilyennek leírtam. Azzal, hogy a Google segítségével keresünk, nem tudunk kárt okozni a világhálón és a számítógépünkben sem, így hát rajta, kezdjük a keresést!
Tovább a műhöz
Világhírű könyvet tart kezében az olvasó, olyan munkát, amely 2002-es első megjelenése óta mérföldkőnek számít a társadalmi és természeti hálózatok, a kapcsolat- és tudáshálók és jelesül a digitális világháló kutatásában. Barabási Albert-László döntő felismerései az úgynevezett skálafüggetlen hálózatokra vonatkoznak. Jellemző ezekre az igen sok kapcsolattal rendelkező hálózati csomópontok, a „középpontok" jelenléte. Barabási azt tárta fel, hogyan keletkeznek a középpontok és mi a szerepük. A Behálózva szerzőjének erősek a magyar gondolati gyökerei és erős a magyarországi hatása. Miközben a magyar matematika klasszikusaitól éppúgy tanul, mint mondjuk Karinthy Frigyes életismereti zsenialitásából, kutatásai alapvetően és elevenen jelen vannak a mai magyar tudományosságban. Ragyogó, példaadó magyar tudós. | 2000. február 7-e akár nagy napja is lehetett volna a Yahoo!-nak. Az internetkeresőt a szokásos napi néhány millió felhasználó helyett milliárdok próbálták elérni. Az ilyen kirobbanó népszerűség a társaságot az internetes gazdaság legértékesebb cégei közé emelhette volna. Volt azonban egy probléma. Mindegyik felhasználó pontosan ugyanabban az időpontban érkezett, és egyikük sem a tőzsdeindex vagy a diós sütemény iránt érdeklődött. A számítógépek kódolt nyelvén mindannyian a következő üzenetet küldték: „Igen, hallottalak téged!" A helyi …
Tovább a műhöz
Az SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke által hirdetett informatikus könyvtáros képzés keretében egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk az úgynevezett humán informatika oktatására. A humán informatika interdiszciplináris tudományág, amely mindazokat a területeket érinti, amelyeknél a két kulcsszó, a „humán” és az „informatika” összekapcsolható. Ilyen területeket találunk az irodalom- és nyelvtudomány, szociológia és filozófia, pedagógia és viselkedéstudomány kurzusai keretében. Természetesen ilyen terület a könyvtár informatika is: a könyvtári munkafolyamatok gépesítésén túl a tartalom és információ-szolgáltatás, a digitális szövegek kódolása és feltárása, hagyományos és nem hagyományos média digitális formában való előállítása stb. A „Bevezetés a könyvtári informatika alapjaiba” című tankönyvet olyan műnek szánjuk, amely segítséget nyújthat mindazoknak a hallgatóknak és könyvtárosoknak, akik az előbbi területekkel kívánnak megismerkedni. Lényegében három ismeretkört ölel át az anyag: a könyvtár informatika alapjai, a könyvtári munkafolyamatok gépesítése és a digitális szövegek feldolgozása. Természetesen a könyv messze nem tartalmazza az informatikus könyvtáros képzés teljes tananyagát, ahogy címe is utal rá, csak bevezetésnek szántuk. Olyan összefoglalónak, amely alkalmas az alapozásra, s amely alapjául szolgálhat az ismeretek későbbi, …
Tovább a műhöz
A könyvtári, dokumentációs és információs tevékenységekre való felkészülésben az információkereső nyelvek tanulmányozásának kiemelkedő fontossága van. Az információs bázis (könyvgyűjtemény, folyóiratok, kutatási jelentések stb.) gyűjtése, tárolása, nyilvántartása, tartalmi elemzése, majd az információk felhasználása szempontjából alapvető jelentőségű az információkereső nyelvekben való elméleti és gyakorlati jártasság. Ismeretük a könyvtárak, dokumentációs intézmények és más dokumentumgyűjtemények, valamint adattárak hatékony tájékoztatásában nélkülözhetetlen. A művelődés- és tudománytörténet, a gazdaság- és technikatörténet tanulsága szerint az információk tárolásának és a rájuk épülő tájékoztatásnak a módszerei az évszázadok során korukat tükröző hatalmas változáson mentek keresztül, de számos olyan jellemzőjük is felismerhető, amely az emberi gondolkodás (a fogalomalkotás és a nyelv) maradandó sajátossága. A gyakorlati célok és tapasztalatok mellett már a kezdeti korszakokban is elméletileg tisztázott filozófiai és módszertani nézetek fogalmazódtak meg. Az információkeresés alapja minden korban a rendezettség és a kezelhetőség volt. Előfeltételei a történelem során jelentősen változtak. A legrégibb időszakokban az irodalomban kialakult tevékenységi formák, műfajok, oktatási rendszerek, illetve az ezek alapját képező …
Tovább a műhöz
1443-ban vagyunk: I. Ulászló és az országnagyok elhatározzák, hogy a nyáron háborút indítanak a török ellen. S miközben július második felében megindul a később „hosszú hadjárat" néven elhíresült katonai akció, III. Frigyessel és Giskrával is fegyverszünet köttetik. Az év végéig Szófiáig jutnak a Hunyadi János vezette magyar csapatok, s decemberben Zlaticánál, majd - már a hideg miatt visszavonulóban -, közvetlenül karácsony előtt, Melsticánál is győzelmet aratnak a török erők felett. Ugyanebben az évben, pár ezer kilométerrel arrébb, Koreában - az uralkodó Szedzsong utasítására és teljes egyetértésével - a királyi akadémia tudósai kidolgozták a koreai ábécét, a hangült, ezt a tudományos, mégis egyszerű és hatékony írásrendszert. Az egyszerű fonetikus jelek bevezetése előtt a koreaiak a kínai írásjeleket használták, de az ennek mesteri elsajátításához szükséges idő miau csak egy maroknyi kiváltságos arisztokrata kincse lehetett. A hangül eredeti neve (hun-min csong-üm, vagyis „megfelelő hangok a nép oktatására") jelzi, hogy a tudás demokratizálásának felülről vezérelt eszközeként alakították ki. A 10 magán- és 14 mássalhangzóból álló szótagcsoportokra épülő nyelv könnyű tanulhatósága és •alkalmazhatósága nagyban hozzájárult az írni-olvasni tudás magas arányához, később a fejlett könyvnyomtatáshoz (ma pedig könnyen használható …
Tovább a műhöz
Bevezetés az ingyenes online felületekkel és szoftverekkel támogatott videó-előadás készítésébe
- Ambrus Attila József
- 2021
A tananyag az alábbi kötetben jelent meg: Ambrus Attila József (szerk.): A tudományos eredmények láthatóságának növelése : Megoldások a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatás- és oktatástámogatási eszköztárából. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2021, 347-393. o.| ISBN (pdf) 978-963-429-748-2 | DOI 10.15170/EKTK-TELN-2021 | https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24131 --- A kurzus tematikai modulokból épül fel, amelyben lépésről lépésre kerül bemutatásra egy példafeladaton keresztül, hogy hogyan lehet egy ilyen szerkesztett videós előadást megtartani képekkel, filmbetétekkel, hangalámondással és aláfestő zenével kísérve. A tananyagban szövegek, képek és oktatóvideók szerepelnek, melyeknek az elkészítése és szerkesztése is a feladatok között szerepel. A kurzus végén megtekinthető az elkészült példafeladat is, be- és kikapcsolható magyar feliratozással (a különböző fogyatékkal élő felhasználók webhasználatának segítésére). A tananyag azoknak a felhasználóknak nyújthat segítséget, akik alap- vagy középfokú számítógépes ismeretekkel rendelkeznek, és önállóan szeretnének videós tartalmakat készíteni, különböző ismeretanyagokat videó formájában átadni a közönségüknek. A tananyag készítője nem kívánt mélyebben elmerülni az ingyenes online felületek és/vagy a szabadon letölthető szerkesztőprogramok ismertetésében, …
Tovább a műhöz
A szellemi alkotások különféle információhordozókon, dokumentumokban öltenek testet. Ahhoz, hogy ezek a dokumentumok eljuthassanak a felhasználókhoz, először is tájékozódnunk kell róluk. A dokumentumok összegyűjtése és közvetítése, hozzáférhetővé tétele a könyvtárak feladata, a róluk való tájékoztatás alapvető könyvtári-bibliográfiai tevékenység. A dokumentumokról való tájékoztatás előfeltétele, hogy a dokumentumokat "feldolgozzuk", azaz a legfontosabb jellemző jegyeiket lejegyezzük, és különböző formákban e jegyek alapján biztosítsuk a visszakeresést, a "feljegyzés" megtalálását. Azt a folyamatot, amelyben rögzítjük a dokumentum ún. bibliográfiai adatait, és az így kapott tételeket meghatározott elemek kiemelésével betűrendes nyilvántartást szerkesztünk, katalogizálásnak nevezzük. A katalogizálás során a dokumentumról ún. bibliográfiai tételt készítünk, amelyet aztán több formában hasznosíthatunk: könyvtári katalógusban, bibliográfiában és egyéb tájékoztató kiadványokban, számítógépes bibliográfiai adatbázisban. Ebben a jegyzetben megismerkedünk a bibliográfiai tételek elkészítésének a szabályaival és könyvtári felhasználásuk alapvető formájával, a leíró betűrendes katalógus szerkesztésével. A feldolgozó munka, a katalogizálás az alapvető feltétele a könyvtári állomány használhatóvá tételének. A könyvtár ugyanis hiába gyűjti …
Tovább a műhöz
A szellemi alkotások különféle információhordozókon, dokumentumokban öltenek testet. Ahhoz, hogy ezek a dokumentumok eljuthassanak a felhasználókhoz, először is tájékozódnunk kell róluk. A dokumentumok összegyűjtése és közvetítése, hozzáférhetővé tétele a könyvtárak feladata, a róluk való tájékoztatás alapvető könyvtári-bibliográfiai tevékenység. A dokumentumokról való tájékoztatás előfeltétele, hogy a dokumentumokat "feldolgozzuk", azaz a legfontosabb jellemző jegyeiket lejegyezzük, és különböző formákban e jegyek alapján biztosítsuk a visszakeresést, a "feljegyzés" megtalálását. Azt a folyamatot, amelyben rögzítjük a dokumentum ún. bibliográfiai adatait, és az így kapott tételeket meghatározott elemek kiemelésével betűrendes nyilvántartást szerkesztünk, katalogizálásnak nevezzük. A katalogizálás során a dokumentumról ún. bibliográfiai tételt készítünk, amelyet aztán több formában hasznosíthatunk: könyvtári katalógusban, bibliográfiában és egyéb tájékoztató kiadványokban, számítógépes bibliográfiai adatbázisban. Ebben a jegyzetben megismerkedünk a bibliográfiai tételek elkészítésének a szabályaival és könyvtári felhasználásuk alapvető formájával, a leíró betűrendes katalógus szerkesztésével. A feldolgozó munka, a katalogizálás az alapvető feltétele a könyvtári állomány használhatóvá tételének. A könyvtár ugyanis hiába gyűjti …
Tovább a műhöz