Keresés
Találatok
Das Urheberrecht spielt in der täglichen Praxis der Bibliotheken eine immer wichtigere Rolle. Das hat seinen Grund in der steigenden Bedeutung lediglich elektronisch vorliegender Publikationen und Inhalte. Während die Benutzung gedruckter Bücher nur wenige urheberrechtliche Probleme verursacht, allenfalls bei der Anfertigung von Kopien durch die Bibliothek ist einmal ein Blick in das IJrheberrechtsgesetz zu werfen, stellt sich die Lage bei den elektronischen Publikationen vollkommen anders da. Hier ist buchstäblich jeder Mausklick rechtsrelevant. Bibliotheken bieten aber nicht nur fremde Inhalte an, sie treten mit ihren Schriftenservem mittlerweile auch selbst als Inhaltsanbieter auf und müssen Sorge dafür tragen, über entsprechende Nutzungsrechte
zu verfügen. Moderne bibliothekarische Dienstleistungen können ohne ausreichende Kenntnisse im Urheberrecht nicht angeboten werden. Das Bibliotheksurheberrecht nimmt daher nicht nur in der Ausbildung, sondern auch im Rahmen der bibliothekarischen Fortbildung einen immer größeren Raum ein. Gleichwohl herrscht ein spürbarer Mangel an einem für Bibliothekare geeigneten Lehrbuch. Obwohl gerade in den letzten Jahren eine Reihe guter und neuer Lehrbücher zum Urheberrecht erschienen sind, sind diese Werke, die zumeist für angehende Juristen geschrieben wurden, für Bibliothekare nur wenig geeignet. Bibliotheksurheberrecht ist in seinen konkreten Fragestellungen sehr
speziell, andererseits benötigt der Bibliothekar neben …
Tovább a műhöz
Digitális és online lehetőségek, jó gyakorlatok a tanári munkában és a neveléstudományi kutatásokban
- 2021
Az összeállított anyag szerzői között gyakorló pedagógusok, pedagógusképzéssel foglalkozó oktatók, közgyűjteményi dolgozók és doktorhallgatók is vannak, emiatt a közreadott szövegek különösen sokszínűek, más-más nézőpontokat jelenítenek meg, így várhatóan sokak érdeklődésére számot tart ez a gyűjtemény. A fő cél az, hogy ez a mű minél több gyakorló, illetve hamarosan pályára lépő pedagógusnak nyújtson elméleti és módszertani segítséget, hogy segítse a tanár szakos diákok digitális kompetenciáinak a fejlesztését. Az itt megjelenített modulokat a tervek szerint egy olyan kiindulási alapnak tekintjük, amely nyomán a jövőben folyamatosan bővülhet majd a jó gyakorlatok és az elemzések köre, a PTE BTK Neveléstudományi Intézet, valamint az „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola tanárai, szakmai partnerei és hallgatói, illetve a PTE osztatlan tanár szakos diákjai közreműködésével.
Tovább a műhöz
Ez a jegyzet a leíró katalogizálás ismereteit kívánja összefoglalni a könyvtárszakos főiskolai hallgatók számára. Foglalkozik a könyvek és az időszaki kiadványok bibliográfiai. leírásával, a leírás besorolási adataival és a leiró katalógus szerkesztésének szabályaival. A dokumentumleirás szabványosítása még nem fejeződött be, ezért a hiányzó szabványok helyett néhány fejezet a szabványtervezet vagy útmutató alapján készült. A szabványok megjelenése után ezeket a részeket majd ellenőrizni és módosítani kell. A jegyzet nem kézikönyv, hanem tankönyv, amely a leiró katalogizálás legfontosabb, alapvető tudnivalóit és szabályait tekinti át, és nem tér ki a szabványokban rögzített minden egyes részletkérdésre. Nem pótolja tehát a szabványokat, csak útmutató a szabványok megértéséhez és használatához. A felkészüléshez a jegyzetet és a szabványokat együtt kell használni. Tantervi követelmény a régi szabványok szerint készített katalóguscédulák tartalmának értelmezése, ezért a jegyzet egyik fejezete nagyon vázlatosan a hagyományos címleírás elveit is összefoglalja. (...) A könyvtár évezredes fejlődéstörténete során különböző formákban és körülmények között, eltérő társadalmi és kulturális feltételekkel, de hasonló alapfeladatot teljesített és teljesit ma is: a különböző információhordozókon, dokumentumtípusokban rögzített …
Tovább a műhöz
E-tanítás
- Kőfalvi Tamás
- 2006
Információs társadalom - tudásalapú társadalom. Az elnevezések mögött olyan, a huszadik század utolsó évtizedeire beérett és egyre gyorsuló pályára álló világ-
méretű változások húzódnak, amelyek alapvető kihívások elé állították az oktatási rendszereket is. A hagyományos oktatási rendszerek önmagukban és más
nagy állami alrendszerekkel való kölcsönhatásukban is egyre inkább alkalmatlanná válnak arra, hogy az emberiség által felhalmozott tudásmennyiséget tömegméretekben, kellő hatékonysággal legyenek képesek közvetíteni. Az oktatás hagyományos keretei ezért világszerte gyökeres átalakuláson
mennek keresztül. A megújulás az oktatás tartalmi, módszertani és szervezeti összetevőit egyaránt érinti. A változások egyik leglátványosabb elemét az információs és kommunikációs technológiáknak a tudásátadás szolgálatába állítása jelenti. Az új oktatási környezet megjelölésére ennek nyomán terjedt el az
e-learning kifejezés. E terminuson sokan egyszerűen csak a hagyományos oktatási tartalmak számítógépes környezetre való átültetését értik. Az e-leaming oktatási környezet lényege azonban nem a hagyományos tartalmak közvetítése új eszközökkel, hanem tartalmában és szemléletében is megújult oktatási tartalmak átadása. A jövő tanárgenerációi - az oktatás bármely területén dolgozzanak is - nem kerülhetik meg a találkozást az e-learning …
Tovább a műhöz
Kiadványunk a francia forradalomtól, illetve a gépipari nyomdászat létrejöttétől a számítás-technika könyvtári térhódításáig, gyakorlatilag napjainkig tartalmaz bő válogatást az egyetemes könyv- és könyvtártörténet szöveges dokumentumaiból. A hazai egyetemi és főiskolai könyvtáros-képzés segédletének készült, a könyv- és könyvtártörténet utolsó kétszáz-kétszáztíz esztendejéről kíván átfogó, ám szükségszerűen hézagos képet adni. A maga műfajában első próbálkozás, hiszen előzménye nincs, sőt a választott korszak utolsó nyolcvan egynéhány évéről jegyzet sem jelent meg. Ezért az első világháborút követő időszak anyaga lényegesen bővebb. Szándékaink szerint az összeállítás hozzájárulhat, hogy a hallgatók az előadások és a meglévő jegyzetek mellett az eredeti, jórészt egyidejű források tanulmányozásával mélyítsék el históriai ismereteiket. Előmozdíthatja a leendő könyvtárosok, tájékoztatási szakemberek számára elengedhetetlen művelődéstörténeti látásmód kialakítását is. A nyomdászat, a könyvkiadás, az időszaki sajtó és mindenekelőtt a könyvtárak fejlődését szemlélteti; ezeken kívül a fotográfia, a könyvművészet, a könyvtárpolitika stb. változásairól is kínál információkat. Egy híján száznegyven szöveg szerepel benne, többnyire szemelvényesen, ritkábban teljes egészében. A dokumentumokat mai helyesírással, de …
Tovább a műhöz
Ez a jegyzék azoknak az irodalmilag értéktelen, tartalmilag silány, elavult, nagyrészt szépirodalmi könyveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek nem érdemesíthetők arra, hogy a kulturális felemelkedés útján járó dolgozó népünk olvasmányai legyenek. A most közreadott jegyzék nem teljes- ezért azt a közeljövőben kiegészíteni szándékozzuk.
Tovább a műhöz
Ez a jegyzék azoknak az irodalmilag értéktelen, tartalmilag silány, elavult, nagyrészt szépirodalmi könyveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek nem érdemesíthetők arra, hogy a kulturális felemelkedés útján járó dolgozó népünk olvasmányai legyenek. A most közreadott jegyzék nem teljes- ezért azt a közeljövőben kiegészíteni szándékozzuk.
Tovább a műhöz
Ez a jegyzék azoknak az irodalmilag értéktelen, tartalmilag silány, elavult, nagyrészt szépirodalmi könyveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek nem érdemesíthetők arra, hogy a kulturális felemelkedés útján járó dolgozó népünk olvasmányai legyenek. A most közreadott jegyzék nem teljes- ezért azt a közeljövőben kiegészíteni szándékozzuk.
Tovább a műhöz
Az első nyilvánosan elérhető változatával 2001-ben jelentkező Open Journal Systems, az épp születőben lévő Open Access mozgalom szellemiségével összhangban, a tudományos folyóiratok online elérhetővé tételét előmozdítandó fogott platformja kiépítésébe. A nyílt forráskódú, ingyenesen használatba vehető, tudományos, lektorált folyóiratok online kezelésére és közzétételére kifejlesztett folyóirat menedzselő és publikáló rendszerüket használó tudományos folyóiratok száma mára megközelíti a tízezret, népszerűségük pedig töretlennek látszik. A tananyag első, bevezető, elméleti jellegű leckéje arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható ez a sikeresség; hogyan változott az évek során az OJS annak érdekében, hogy közkedveltségét növelni tudja; egyáltalán milyen kritériumokat fogalmaz meg a jelenlegi tudományos közeg egy tudományos folyóirat-platformmal szemben. Az összeállításból kiderül az is, hogy miképpen néz ki a szerkesztőségi munkafolyamat az OJS-en belül; végezetül arra is kitérek a világszerte megfigyelhető trendeket alapul véve, hogy a felsőoktatási könyvtárak mivel járulhatnak hozzá egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez. A tananyag elsődleges célcsoportját azok a folyóirat menedzserek és szerkesztők képezik, akik miután részt vettek a könyvtári bemutatón, illetve áttanulmányozták az első, kontextusteremtő elméleti jellegű leckét, …
Tovább a műhöz
A szerző által összeállított fejezet arra vállalkozik, hogy egyrészről bemutassa folyóirat-kiadás teljes menedzselését támogató szoftver létrejöttét, előrehaladását, közismertségének növekedését, célszerűségének okait, másrészről pedig, hogy elsajátíttassa a folyóirat-kiadásban érdekeltekkel annak használatát. Az OJS létrejötte annak a folyamatnak az eredménye, amely a tudományos kommunikáció legfőbb csatornájának, a szakmai folyóiratok kiadásának modellváltását indukálta és kísérte. A folyóirat-kiadás korábbi sémájának mennyiségi és minőségi átalakulását az információs-kommunikációs technológia terjedésében, a tudomány fejlődési folyamataiban, valamint az azok nyomán megjelenő publikációs dömping és verseny egyre erősebb érvényesülésében kell keresnünk. Ezek a jelenségek oda vezettek, hogy a folyóiratoknak, azokon belül is a nemzetközi minősítéssel rendelkezőknek mind nagyobb szerep jutott, ám nem csupán a tudományos kommunikációban, hanem a kutatók és az intézmények tudományos minősítésében is. Fontos szempontként jegyezzük meg, hogy szaklapok rangsorának direktívaként használatos presztízsnövekedése nem csupán a tudósok és az intézmények rangsorában játszik döntő szerepet, hanem az egyén karrierjében és az ezzel szorosan összefüggő egzisztenciális boldogulásában, valamint a nemzetközi ismertség, a kutatási programok …
Tovább a műhöz
A folyóiratok célkitűzései 17. századi megjelenésük óta viszonylag keveset változtak. Továbbra is a kutatóközösségben létrejövő és általa ellenőrzött új ismeretek terjesztésére, a szakmai kommunikáció és vita elősegítésére, a tudomány fontos szereplőinek láthatóvá tételére szerveződő hiteles csatornákká, „kapuőrökké” szeretnének válni; fontos, sőt, megkerülhetetlen hivatkozási ponttá a tudományos közösségen belül. Ha a folyóiratok funkciója nem is, a publikációs környezet folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben változott az elmúlt évtizedekben. A kiadói üzletpolitikák, a tudományos teljesítmény mérésében bekövetkezett változások, illetve a technológiai fejlődés, különös tekintettel az internet megjelenésére és elterjedésére, egy, a hagyományostól merőben más digitális kutatási ökoszisztémát eredményeztek. A publikációk, folyóiratok száma oly mértékben megnövekedett, hogy a tudományos kibocsátás már a szakmabeliek számára is nehezen követhető. Egyre nehezebb eldönteni, hogy melyek azok a cikkek, amelyek valóban értékesek, amelyekre érdemes további kutatásokat építeni. Ebben a gyakran átláthatatlan folyóiratbőségben nem elég tudományos folyóiratként működni, annak is kell látszani. A finanszírozó intézmények, a szakmai szervezetek, a szerzők és az olvasók által is egyre világosabban megfogalmazott igény, hogy a szerkesztőségek …
Tovább a műhöz
Pécs évszázadok óta diákváros, a Dunántúl felsőoktatási és tudományos központja. A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepelte a középkori pécsi egyetem alapításának 650. évfordulóját, amelyhez egy nemzetközi egyetemtörténeti konferenciával és egy kiállítással csatlakoztunk. Közös történetünk 2000-re nyúlik vissza, amikor a többi magyarországi egyetemhez hasonlóan Pécsett is nagyszabású integráció zajlott le, amelynek eredményeként a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola fuzionált. A három jogelőd intézmény egyesülésekor azok könyvtárai is integrálódtak, ekkor alakult ki az a könyvtári hálózat, amely Pécsen kívül a szekszárdi, a kaposvári, a zalaegerszegi és a szombathelyi képzési helyeken működő könyvtárakat is magában foglalja. A 2000-ben lezajlott integráció nagy horderejű változása a mai napig érvényben lévő szervezeti rend kialakítása volt. Sok tapasztalatot szereztünk az eltérő földrajzi helyen, különböző szervezeti és munkakultúrával rendelkező könyvtári egységek azonos szakmai
(munkáltatói, informatikai, szolgáltatási) alapon történő egységesítésében. Megtapasztaltuk a könyvtári hálózat fizikai és szervezeti nagyságának bővülésével
szakmai renoménk, lobbierőnk gyarapodását, miközben sokat tanultunk egymástól. Az évek során kialakult a Központi …
Tovább a műhöz