Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Jövőnk néhány vonásában biztosak lehetünk: tudásközpontú társadalmak világának ígérkezik. A sokarcú iskolázás mellett a tudás alapú társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár. Negyven éve lassan, hogy napvilágot látott Sallai István és Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve című szintézise. Könyvtárosnemzedékek nőttek fel rajta, s nemzedéknyi idő telt el megjelenése óta. Óriási változásokat tapasztaltunk ez idő alatt a társadalmi közlés természetében, a publikációk kezelésének eljárásaiban és technikáiban. Könyvtárainkban e változások átalakították a szellemi alkotások feldolgozásának módjait, és tették hozzáférhetővé az alkotások hasznosításának, közkinccsé tételének eddig nem is álmodott lehetőségeit, miközben megmaradt a könyvtárak - vagy az ismeretgazdálkodás egyéb nevekkel illethető intézményei - évezredek óta változatlan feladata: az információs források megnyitása az emberek előtt. Időszerűvé vált újabb összegzést készíteni. A könyvtártudomány mintegy kétszáz éve nevezi magát tudománynak. A folytonos útkeresésben a kezdetek után nyomban az elégedetlenség is hangot kapott. Nemcsak azért, mert a társadalomban változatos könyvtárfajták jelentek meg, és nehéz volt e sokszínűséget egységes keretbe foglalni. Hanem azért is, mert a könyvtártudomány egy kitapintható …
Tovább a műhöz
Kézikönyvünknek ez a második kötete viselhetné az ismeretszervezés alcímet is. Az első kötet a könyvtár- és információtudománynak arra az elterjedt álláspontjára helyezkedett, hogy feladata az eredeti szövegek, dokumentumok reprezentációinak létrehozása az eredetiben élő relációk átmentésével. Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője, lényegének tömör megjelenítője legyen. Közben két folyamatot kellett érzékletessé tenni. Az első az, miképpen vált a pedánsan rendszerező könyvtártudomány néhány lépésben információtudomány-nyá. A másik folyamatot a tartalmi-tematikai feldolgozás állomásai mutatják. Ennek során az osztályozásban és indexelésben a századelő csak tematikai jelzésekkel élő, elnagyolóan csoportosító eljárásait olyan szintaktikai módszerek váltották fel, amelyek az eredeti szöveg fogalomrendszerére épülő indextételt hoznak létre az eredeti szöveg relációival - így közelítve meg az eredeti szöveg, dokumentum, szellemi alkotás egyediségét. Eközben válnak mind szorosabbá szakmánk kapcsolatai a szintén új alapelvekkel megújuló nyelvészettel. Szinte minden évtizednek megvolt ehhez a paradigmája, s ezek változásai …
Tovább a műhöz
A kézikönyv előző kötetei az ismeretgazdálkodás területeit és lehetséges elvi megalapozását, technológiáját mutatták meg egy trend vonulatában, amely mintegy kétszáz éve kezdődött és ma is tart. E kötetek nem voltak tekintettel arra, hogy ez a folyamat milyen szervezeti formákban, intézményekben zajlik; arra sem, hogy milyen típusú intézmények jöttek létre. A szakirodalom tartalmának kezelése, társadalmi hasznosítása és az erre rendelt intézmények nem feltétlenül esnek egybe. Igazolásul felhozható, hogy a könyvtárak tekintélyét kétszer tépázták meg és kényszerítették őket önmaguk ismételt meghatározására. Először akkor, amikor a bibliográfia - és ami abból kialakult - könyvtári kereteken kívül jött létre és csak később kapott könyvtári hátteret; ekkor viszont a könyvtári munka minőségi és minősítő, egyszóval rangemelő feladatává nőtte ki magát. Másodszor akkor, amikor a dokumentáció, ezt a tartalomra összpontosító és az elérhetőséget és hasznosíthatóságot magára nézve kötelező szabálynak tartó küldetés is a könyvtáron kívül születetett meg. A dokumentáció apostolának, Otlet-nek a szellemi élet egészét átfogó koncepciója szerint itt arról a feladatról van szó, hogy szervezetten legyünk tudomással mindarról, ami valamely kérdésre eredeti vagy fontos választ jelenthet. Könyvtár és dokumentáció néha marakodássá fajult vitája …
Tovább a műhöz
Kézikönyvünk negyedik kötete az információtudomány ha tárterületeivel foglalkozik. Minden ismeretág más tudományok szorosabb-lazább összefüggéseinek szövedékében él, de nekünk több az okunk, hogy az érintkező diszciplínák életét figyeljük, hiszen szőkébb ismeretkörünket jó száz éve már az összes tudomány segédtudományaként is értelmezték. Eltekintve a segédtudomány szó pongyola használatától, a fenti állításból az olvasható ki, hogy a könyvtár- és információtudomány szorosan kötődik az egyetemes emberi tudáshoz. Jelen kötet feladata abban állt, hogy bemutassa, egy-egy határterületi diszciplínának az információtudománnyal kialakult szimbiózisában milyen megtermékenyítő eredmények születtek az információtudomány és az érintkező ismeretkör számára egyaránt. Vállalt célját alighanem hullámzó eredménnyel teljesítette. Ha azonban sikerült legalább megfogalmaznia azt az igényt, hogy a továbbiakban nem elégedhetünk meg a határterület bevezető szintű, önmagára irányuló felvázolásával, már elérte célját. Az első rész három fejezete a társadalmi környezet dzsungelébe kalauzol el. Innen erednek feladataink, érte vagyunk, és fennmaradásunkat is a társadalmi környezetben áramló folyamatok ítélete dönti el. A tudás létfontosságú, amelyet a könyvtárnak vagy dokumentációs, információs szervezetnek hívott intézmény szervez, tesz elérhetővé, …
Tovább a műhöz
A kézikönyv záró, ötödik kötetének feladata, hogy lekerekítse az előző kötetek tartalmát, egyúttal az is, hogy megkönnyítse a használatot: hozzá lehessen férni közvetlenül is az egyes gondolatokhoz, részekhez a teljes szöveg elolvasása nélkül. Egy kézikönyvet ugyanis nem folyamatosan szokás olvasni, mint egy regényt vagy monográfiát, hanem többnyire egy-egy szövegrészre van szükség. Különösen akkor, ha egy-egy téma több helyen is megjelenik. Ennek több oka van. Az első az, hogy a kézikönyv tartalma - hasonlóan bármely más szakmai szöveghez - nem írható le lineárisan, a témák között sokoldalúak a kapcsolatok, az egyes témák több környezetbe is beleillenek. A második az, hogy minden fejezetnek megvan a saját logikája, amelynek követését a szerzők nem szívesen törték volna meg utalásokkal kifejtés helyett. A harmadik ok a szerkesztők hibája: vagy nem adtak világos instrukciókat a szerzőknek, vagy túlságosan engedékenyek voltak a határidők szorításában a kéziratokkal szemben. Ezért a kézikönyvben előforduló ismétlésekért, átfedésekért most elnézést kérünk. Az ötödik kötet főleg adat-összeállításokból áll. Az egyik a normatív dokumentumokat összegzi, célja lenne e műfaj teljességéről képet nyújtani. Kitűnik azonban, hogy az információfeldolgozás technikája rohamosabban halad, mint amennyire normatív dokumentumokkal követhető - utaltunk erre már …
Tovább a műhöz
Vannak az életben hasznos tárgyak. A könyvtárost talán éppen a könyv kíséri végig egész életútján. Ez a kiadvány bennünket, könyvtárosokat, könyvtárostanárokat szólít meg. Akik a település, az iskola falai között - néha magányosan, néha úgy érezve, hogy nemes szándékaink önmagunkba hullanak vissza - tevékenykedünk.
A könyv mindig titok is egyben. A benne foglalt szavak, gondolatok titkát az olvasás fedi fel. De titka egy szakmának, hivatásnak is van. A kiadvánnyal mindenekelőtt a gyakorló könyvtárosok, könyvtárostanárok szakmai tájékozódását és mindennapi munkáját kivárjuk segíteni a szakma titkaiba való beavatással. Eligazítást szeretnénk nyújtani hivatásunk gyakorta adódó vitás kérdéseiben, az aktuális feladatok megoldásában. Az írások a szűkebben vett praxison túl tágasabban is foglalkoznak a települési és az iskolai könyvtárak jogszabályi hátterével, fenntartásával, gazdálkodásával, fejlesztési kérdéseivel, az olvasószolgálattal, a könyvtári rendszerhez és az alkalmazott pedagógiához fűződő számos kapcsolódási ponttal, elméleti-gyakorlati kérdésekkel. Elő kívánjuk mozdítani a kollégák széles kapcsolatépítő lehetőségeinek helyi felismerését, tárgyalóképességük erősítését, a hiteles válaszok, a vitában egyezséget segítő érvek megfogalmazását. A szerzők olyan szakemberek, akik innovatív gyakorlatukkal, elméleti munkásságukkal …
Tovább a műhöz
Az információs társadalom kialakulása nyomán átformálódó munkaerőpiac az oktatási rendszert jelentős kihívások elé állította. Az új oktatási paradigma középpontjába az ismeretek közvetlen átadása helyett a tudás önálló megszerzésének előmozdítása, az egyéni tanulási képesség kialakítása és fejlesztése került. Az egyéni tudáskonstrukció megalkotásához az út az informálódni tudás képességén keresztül vezet. A bennünket körülvevő, egyre gyorsabb ütemben szaporodó és egyre közvetlenebbül elérhető információtömegben való eligazodás, a hozzáférés, a válogatás, a megértés és a konstruktív újraértelmezés technikáinak elsajátítása, illetve az élethosszig tartó önálló tanulás szolgálatába állítható kompetenciák kialakítása a tanári mesterség legnagyobb kihívásai közé tartozik. A tanulás „információs nyersanyagát" korábban is nagyrészt az alapvető közgyűjteményi formák - a könyvtár, a levéltár és a múzeum - hordozták. Eddig azonban a közoktatás tananyagai explicit módon tartalmazták a megszerzendő, megtanulandó ismereteket anélkül, hogy a diákoknak azok forrásával aktív kapcsolatba kellett volna kerülniük. Az információs társadalmak globalizált és gyorsan változó munkaerőpiacának elvárásai nyomán azonban az oktatás egyik legfőbb célja éppen az információforrásokkal való bánásmód elsajátíttatása lett. Ehhez kíván …
Tovább a műhöz
Célkitűzés: A résztvevőt megismertetni a marketinges módszerek, a felhasználó-központú gondolkodás, illetve a webergonómiai terület alapvető fogalmaival, eljárásaival. A résztvevő számára érthetők legyenek a fogalmak és az azok közötti összefüggések. Ismerje az alapvető marketinges és webes eszközöket, hogy ezeket összekapcsolva képes legyen egy felhasználóközpontú tervezésre, a felhasználói élmény javítására és az elégedettség növelésére. A Bevezetés során bemutatjuk a tananyag célkitűzését, a megszerezhető kompetenciákat és az elsajátításhoz szükséges eszközöket. A fogalmak, definíciók és alkalmazási területek tisztázásának az a célja, hogy az olvasó megismerje azokat az elengedhetetlen meghatározásokat, amelyek a tananyag megértéséhez és elsajátításához szükségesek. A célcsoportok meghatározása és a felhasználóközpontú tervezés az egyik legfontosabb feladat egy új termék vagy szolgáltatás kialakítása és bevezetése során, ezért ennek a területnek a kifejtésére kiemelt figyelmet fordítottunk a következő témakörök segítségével: Célcsoport meghatározása; felhasználói csoportok elemzése; Szolgáltatás kialakí-tása; Online megjelenítési felületek kialakítása a felhasználói igények figyelembevételével; Service Design; Design Thinking; User Centered Design.
Tovább a műhöz
Ez az összefoglaló információs intézmények és könyvtárak vezetésével foglalkozó munkatársak számára készült. Célja, hogy segítséget nyújtson és emelje szakmánk menedzselési intelligenciáját. A szakirodalom és a szerző saját tapasztalatai alapján összefoglaljuk a vezetési ciklussal kapcsolatos legfontosabb ismeretanyagot. Minden nagyobb logikai egységnél utalunk a továbblépéshez alkalmazható szakirodalomra és mindennapi feladataink megoldásához felhasználható tapasztalatokra. Megszokott a társadalomtudományok esetében, hogy egy kérdéskörnek több értelmezési lehetősége, egy feladatnak többféle érvényes megoldása lehet. Ezért a munkához szükséges együttműködési készséget és öntevékenységet feltételezzük az olvasóról, mert nem lehet célunk, hogy egyetlen könyvben összesűrítve „kezébe adjuk” a menedzselés minden problémáját megoldó bibliát. Meggyőződésünk szerint súlyos módszertani hiba lenne azt hinni, hogy ilyen, minden témakörre kiterjedő munka egyáltalán közreadható. Óhatatlanul olyan leegyszerűsítésekkel és általánosságokkal kellene kiegyeznünk, melyekkel veszélyeztetnénk a vállalkozás sikerét. Mindemellett célunk az általános vezetési-menedzselési ismeretek adaptálása a könyvtári és információs környezetbe. Az egyes kérdések tárgyalásakor ki fogunk térni arra is, hogy a vezetési ismeretek egy része lexikálisán megtanulható. A másik …
Tovább a műhöz
Immár harmadik könyvtármódszertani kiadványunkkal fordulunk a könyvtáros szakma és minden kedves érdeklődő felé. 2005-ben elkészült Módszertani tanulmányok (2001-2004) c. kiadványunk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakkollégiumának támogatásával. E kötet írásai hangsúlyosan szóltak Nógrád megye apró településeinek könyvtári ellátásáról, az ott élők, elsősorban az ifjúság könyvtárhasználati és olvasási szokásairól, kistelepülési szolgáltató programokról. 2006 novemberében mutattuk be ugyancsak a fenti támogatók segítségével elkészült új kötetünket, amely Kojnok Nándor emlékkönyv címmel jeles könyvtáros személyiségeink, igazgatóink életútját, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár történetének jelentősebb, szakmai tanulságok szempontjából is fontos szakaszait tárta fel. Könyvtárunk által az elmúlt harminc évben szervezett olvasótáborok története, módszertana, dokumentációja ugyancsak e kötet részét képezte. Harmadik, most elkészült, Lépéspróbák egymás felé címet viselő tanulmánykötetünk összeállításánál az a szándék vezette könyvtárosainkat, hogy megmutassák a megyei könyvtár tevékenységében azokat a területeket, szolgáltatásokat, bátran mondhatjuk sikeres kísérleteket, melyek gazdagították tevékenységünket, erősítették a használók igényeinek és a könyvtár …
Tovább a műhöz
Magánkönyvtáraink a XVIII. században : (Főpapok és főurak, nemesek és polgárok gyüjteményei)
- Szarvasi Margit
- 1939
A magyarországi könyvtárak történetében a XVIII. századot egészen külön hely illeti meg. önálló, ha nem is teljesen egységes korszak ez: a század kezdő és végső évei határkövek a könyvtárügy fejlődésében is. Talán nem túlzás, ha — különösen a század utolsó harmadát — a könyvgyűjtés aranykorának nevezzük. Mondhatjuk a megelőző időszakhoz viszonyítva az újrakezdés, a XIX. századhoz képest az alapvetés korszakának is, anélkül, hogy az utóbbiak jelentőségét lekicsinyelnénk. Voltak korábban is könyvgyűjtőink, szép könyvtáraink; nem is kell Mátyás király világhírű Bibliotheca Corvina-jáig visszamennünk, hogy ilyenekre találjunk. Ismeretes, hogy a XVI—XVII. században a könyvgyűjtés terén európaszerte észlelhető élénk mozgalom Magyarországon is számos, igen nagybecsű iskolai könyvtárat hozott létre. Ekkor nekilendült protestáns könyvtáraink fénye éppen a XVIII. század folyamán halványult el. Nevezetesebb magánkönyvtárról azonban csak gyéren van tudomásunk az újkor első két századából. Mátyás király fényes könyvtára, biztos pusztulásra ítélve, török kézre került s nem akadt utód, aki helyében új királyi könyvtárnak vetette volna meg alapját. Hiányoztak a magyar fejlődésből a német viszonyokra annyira jellemző territoriális fejedelmi udvarok művelődési középpontjai is. Helyüket Magyarországon a főpapoknak és a főuraknak kellett …
Tovább a műhöz
A könyvek... Életünk szerves részei. Könyvek kísérnek a műveltség felé vivő úton, könyvek alakítják világnézetünket, erkölcsünket, könyvek formálják kívánságainkat, céljainkat, könyvek segítenek abban, hogy megértessük magunkat másokkal, könyvek vidítanak fel nehéz óráinkban, könyvek tudják megsokszorozni örömeinket, könyvek segítenek a több kenyérhez, a könnyebb élethez. Amit tudunk, annak túlnyomó részét könyvekből tudjuk, még ha ezek egy részét nem magunk olvastuk is el. A könyvek legjelentősebb gyűjtőhelye s így a legfontosabb tanító, tájékoztató és nemes szórakozást kínáló intézményünk a könyvtár, és még fokozottabb mértékben volt az a múltban, amikor még csak kevés embernek voltak saját könyvei. A könyvtár azonban ennek a tudásnak, műveltségnek nemcsak őrzője, hanem egyúttal tükre is, fontos forrás annak megismerésére, hogy miképp gondolkozott a különböző korszakokban az emberiség. A könyvtárak múltjának ismerete a tudomány-, az irodalom-, a gazdaság-, a vallás- és a művelődéstörténet szerves része. „A könyvtárak száma, állapota és használata a nemzetek műveltségi állásának egyik biztos ismertetőjelét képezi" - állapította meg Fraknói Vilmos történetíró, a Széchényi Könyvtár egykori őre a Magyar Könyvszemle első évfolyamában, 1876-ban. Lenin csaknem szó szerint így vélekedett. „Iljics - írta Krupszkaja Leninre …
Tovább a műhöz