Magyar
EnglishKeresés
Találatok
I would like to acknowledge the support of my colleagues in the Departments of Economics and Geography at the University of Reading, during the period in which this book took shape. In particular, I extend my thanks to Abi Swinburn for all of her help in the latter stages of compiling the manuscript. Half of the book was also written while I was at the Institute of Policy and Planning Sciences, University of Tsukuba, Japan. I am very grateful to Masayuki Doi and Noboru Sakashita for giving me the time and space to pursue my own writing. The book has benefited from the many discussions I have had with a wide range of people and I am grateful to each of them for their insights. I would like to thank the staff of Oxford University Press for their commitment to this book and their skilled assistance. Finally, I would like to thank my wife Clare without whose continuing encouragement, love, and support this book would not have been written. (...) All economic phenomena take place within geographical space. Economic issues invariably involve either questions concerning the place specificity of particular activities, or alternatively questions relating to the overcoming of space and geographical distance. For example, all commodities are traded at various market locations. However, in order to reach the appropriate market locations, goods have to be transported and delivered across space. Similarly, service activities take place at particular locations, and the information required …
Tovább a műhöz
A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról rögzíti, hogy a felsőfokú képzésben résztvevő hallgató tanulmányait záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga részét képezi a szakdolgozat elkészítése és megvédése. A szakdolgozatnak tükröznie kell, hogy a hallgató képes az önálló munkára, kellőképpen jártas a választott téma szakirodalmában, rendelkezik a témához kapcsolódó tudományterület alapvető ismereteivel, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges
alapvető technikákat, és alkalmazni is tudja azokat. Jelen tájékoztatónkkal segítséget szeretnénk nyújtani minden szakdolgozatírónak. Célunk, hogy a hallgatók eligazítást kapjanak mindarról, ami a dolgozat megírásához elengedhetetlenül fontos. A témaválasztástól kezdve az irodalomkutatásról, a tájékoztatás forrásairól, eszközeiről, a bibliográfiai leírás- és a hivatkozás szabályairól, az irodalomjegyzék elkészítéséről, a dolgozat szerkezeti felépítéséig bezárólag. A dolgozatíráshoz mindenek előtt témát kell választani. A kutatási téma kidolgozása lesz az a cél, amelynek elérése érdekében elkezdi a hallgató a kutatási tevékenységet. A dolgozat megírásához nélkülözhetetlenek a már meglévő ismeretek, amelyeket a hallgató egyetemi tanulmányai során sajátított el. Több hónapon át kell foglalkozni egyetlen témával, s a jó választás megkönnyíti munkánkat. Sokkal jobban haladunk, ha …
Tovább a műhöz
Üzleti etika
- 2010
Van olyan, hogy egy könyv témáját lassan utoléri a valóság és az üzleti gyakorlat. Úgy tűnik ez történt az Üzleti etika könyv hatodik átdolgozott kiadásával is. A témakör, amely a nemzetközi vállalati gyakorlatban jó egy évtizede életbe- és profitba
vágó, a hazai gazdasági szereplők között is megkerülhetetlen kérdéssé vált. Ami egy évtizede néhány magyar kutató hóbortjának számított, és csak néhány etikailag érzékeny ágazatot (pld. vegyipar, gyógyszeripar) érintett, az mára az igazgatótanácsok gyakori döntésbefolyásoló szempontjává fejlődött. Ezt a vállalati trendet követve, a nemzetközi üzleti iskolák gyakorlatához hasonlóan a magyar gazdasági felsőoktatásban is az alap- és a mesterképzések gyakran kötelező kurzusává vált. A könyv előnye, hogy szerkesztője tudatosan széles témakörből válogat, hogy az üzleti etika lehetőleg egyetlen kapcsoló területe se maradjon érintetlenül. Szintén kiemelendő az egyes fejezetek szerzőinek sokfélesége. A Budapesti Gazdasági Főiskola Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézetének szakmai műhelyén kívül a Főiskola társtanszékeinek, valamint számos más hazai felsőoktatási intézmény, így a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és kutatói is írtak fejezeteket. A könyv előző kiadásaiban már megszokott gyakorlatorientáltságot ezúttal is biztosítják a szakmai szervezetek - mint …
Tovább a műhöz
A statisztika hazai művelői, a felsőoktatási intézményekben oktatók gyakorta találkoznak azzal a problémával, miszerint a statisztikai módszerek kellően elmélyült oktatása túl sok időt vesz igénybe, a hallgatók sokszor úgy érzik, hogy felesleges a számukra tanított módszerek többsége, a gyakorlati tevékenységek során
ezekre nincs szükség. A jelenlegi hazai tankönyvírási gyakorlat jó táptalaja a fenti gondolatoknak, ugyanis — néhány kivételtől eltekintve - a hallgatók által a későbbiekben használandó szintnél lényegesen mélyebben, „precízebben” kívánja bemutatni a statisztika szerteágazó módszertanát. Ezt az ellentmondást tovább
erősíti az a tény, hogy — nyilvánvalóan egységes szoftver hiányában — a „tömegjelenségek vizsgálatának tudománya” bemutató példáiban kis elemszámú feladatok „kézi” megoldását sugallja. Szintén az előbbi okra vezethető vissza, hogy a gyakorlati élet alapesetének számító, teljes adatbázis (nem feltétlenül alapsokaság) ismeretében végzendő elemzések helyett, a gyakorló feladatok, bemutató példák zöme „trükkös” feladat, a hallgató elmélyült módszerismeretét számon kérő „rejtvény”. A fenti problémák sorába tartozik azon megfigyelés is, miszerint a statisztika gyakorlati alkalmazása során használt módszerek túlnyomó többsége (alkalmazási gyakoriságukat tekintve) az egyszerűbb módszerek köréből kerül …
Tovább a műhöz
A Vállalatgazdaságtan könyv 1991-ben jelent meg első kiadásban (két papírkötéses kísérleti változat után), majd 1997-ben, 2003-ban és 2008-ban, mindannyiszor lényegesen átdolgozott változatban. Mind a négy kiadás nagyszámú változatlan utánnyomást élt meg. Az első kiadás a rendszerváltást közvetlenül követően, mondhatni a piacgazdaság hazai újraindításának hajnalán jelent meg, s mintegy bevezetés volt a fejlett országok vállalatainak működésébe. A második kiadás idején, a „Versenyben a világgal” kutatás első szakaszának lezárásakor már kimondhattuk, hogy a magyar
üzleti szféra lényegében piacgazdasági alapon működik, ha hatékonysága nem is, de tevékenységeinek elvi alapjai a fejlett országokra emlékeztetnek. A harmadik kiadás ismét mérföldkőhöz kapcsolódott, az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén jelent meg. Aligha kell hangsúlyozni a csatlakozás történelmi jelentőségét, sőt azt sem kell részleteznünk, hogy a piacgazdasághoz immár hozzászokott vállalatok számára is számos új elemet hozott az a tény, hogy a világ legnagyobb egységes piacán működnek. A negyedik kiadás közreadásakor még nem tudtuk, hogy ismét egy történelmi pillanatban vagyunk. Amikor a könyvet nyomdába adtuk, még a legtájékozottabbak is alig sejtették hogy néhány hónapon belül
a világgazdaság évtizedek óta egyik legnagyobb válságát éljük meg. így a könyv szemlélete …
Tovább a műhöz
A Vállalatgazdaságtan könyv 1991-ben jelent meg első kiadásban (két papírkötéses kísérleti változat után), majd 1997-ben
egy lényegesen átdolgozott változatban. Mindkét kiadás nagyszámú változatlan utánnyomást élt meg, jóval több, mint húszezer példány kelt el a könyvből az évek során. Az első kiadás a rendszerváltást közvetlenül követően, mondhatni a piacgazdaság hazai újraindításának hajnalán jelent meg, s mintegy bevezetés volt a fejlett országok vállalatainak működésébe. A második kiadás idején, a „Versenyben a világgal" kutatás lezárásakor már kimondhattuk, hogy a magyar
üzleti szférában lényegében befejeződött a rendszerváltás, s vállalataink működését, magatartását alapvetően a piacgazdaságra jellemző működési elvek irányítják. Most ismét mérföldkő előtt állunk az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén. Aligha kell hangsúlyozni e helyütt a csatlakozás történelmi jelentőségét, sőt azt sem kell részleteznünk,
hogy a piacgazdasághoz immár hozzászokott vállalatok számára is számos új elemet hoz az a tény, hogy a világ legnagyobb egységes piacán működnek. A könyv anyagának átírását, felfrissítését azonban nem csak a hazai makrokörnyezet változásai tették újra szükségessé, hanem az a tény is, hogy az egész világon folytatódtak a vállalatok gazdálkodásában a rendkívül gyors változások. A néhány év előtti …
Tovább a műhöz
A Vállalatgazdaságtan könyv 1991-ben jelent meg első kiadásban (két papírkötéses kísérleti változat után), majd 1997-ben és 2003-ban, mindkétszer lényegesen átdolgozott változatban. Mindhárom kiadás nagyszámú változatlan utánnyomást élt meg. Az első kiadás a rendszerváltást közvetlenül követően, mondhatni a piacgazdaság hazai újraindításának hajnalán jelent meg, s mintegy bevezetés volt a fejlett országok vállalatainak működésébe. A második kiadás idején, a „Versenyben a világgal" kutatás lezárásakor már kimondhattuk, hogy a magyar üzleti szférában lényegében befejeződött a rendszerváltás, s vállalataink működését, magatartását alapvetően a piacgazdaságra jellemző működési elvek irányítják. A harmadik kiadás ismét mérföldkőhöz kapcsolódott, az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén jelent meg. Aligha kell hangsúlyozni a csatlakozás történelmi jelentőségét, sőt azt sem kell részleteznünk, hogy a piacgazdasághoz immár hozzászokott vállalatok számára is számos új elemet hozott az a tény, hogy a világ legnagyobb egységes piacán működnek. A jelenlegi, negyedik kiadásnak nincs ilyen történelmi esemény a hátterében. Napjainkban a magyar vállalati szféra küzd a világgazdaság kihívásaival és az igen nehéz hazai gazdaságpolitikai közeggel. A könyv anyagának átírását, felfrissítését azonban nemcsak a hazai makrokörnyezet változásai …
Tovább a műhöz
A Vállalati Finanszírozási gyakorlatok című tananyag a Közgazdaságtudományi Kar Vállalati Gazdaságtan és Számvitel Tanszékén készült. A kötetben foglalt példák és gyakorlatok az önálló tanulás segítését szolgálják. A tizenkét fejezetbe foglalt példaanyag megértése és használata feltételezi a vállalati finanszírozás témakörében íródott és korábban megjelent tankönyvek anyagának ismeretét. Ezek között említhető Bélyácz Iván: Vállalati tőkefinanszírozás, Tőkeberuházási és finanszírozási valamint Tőkefinanszírozási számítások című könyve továbbá Ulbert József: Vállalat-értékelés és Értékpapír-értékelés című anyaga. A példa- és gyakorlat anyag fejezetei lényegében követik az említett tankönyvek tartalmi szerkezetét, valamint a Vállalati finanszírozás című tantárgy előadásainak menetét. Az első fejezetben a kamatszámítás, a diszkontálás és a járadékszámítás, a másodikban a kockázat és megtérülés gyakorló példái találhatók. A harmadik fejezet a forgótőke-gazdálkodás gyakorlati példáit, a negyedik a pénzügyi mutatók elemzését tartalmazza. Az ötödik rész a vállalati tőke-költségvetés számítási módszereivel ismertet meg, a hatodik pedig a befektetések értékelésére ad számos példákat. A hetedik és nyolcadik fejezet foglalja össze a befektetési portfoliók és a CAPM modell gyakorló példáit. A kilencedik rész a …
Tovább a műhöz
A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Káránál Vállalati Gazdaságtan tanszékén 1991 és 1993 között az Országos Tudományos Kutatási Alap anyagi segítségével széleskörű kutatás folyt a Vállalati Gazdaságtan c. egyetemi tankönyv tartalmi megalapozására. Az említett három év során résztanulmányok mellett nagyobb lélegzetű anyagok is napvilágot láttak. A kutatási program záró fázisaként kialakult a tizenhárom fejezetből álló tankönyv tartalmi alapvonala és belső szerkezete. Az itt közreadott tankönyv mind tartalmi, mind szerkezeti értelemben az angolszász szakmai területen oktatott Managerial Economics típusú anyagok tartalmi hagyományait követi. A szerzők nemcsak szemlélői, hanem tevékeny részesei is voltak ama robbanásszerűen végbement szakmai specializációnak, amely az utóbbi fél évtizedben ment végbe a vonatkozó szakterületen. Ennek keretében a hagyományos Vállalati gazdaságtan tananyagból önálló diszciplínaként vált ki a Vállalati tőkefinanszrozás, A vállalati költséggazdálkodás, A munkaerő gazdaságtana, A beruházások gazdaságtana. E szakmailag elkerülhetetlen specializáció és fejlődő belső munkamegosztás ellenére is igény mutatkozott egy teljesen új alapokra helyezett Vállalati gazdaságtan megszerkesztésére. Az anyag tematikailag négy szerkezeti egységre tagozódik. Az első a vállalatelmélet ismereteit, a vállalat és környezete közötti …
Tovább a műhöz
Elfogyott az első kiadás. Pár ezren megvették, néhány ezren el is olvasták, vizsgáztak belőle, utánanéztek a kisebb esettanulmányoknak, elgondolkodtak. Ha egyetemi hallgatók, talán elindított valamit az informatikáról és annak vállalati szerepéről való gondolkodásban. Ha oktatók, publikáló kutatók, talán inspirálta őket továbbolvasásra, modellek felállítására, más források felkeresésére - hiszen a szerző feladata ebben a műfajban gondolatok ébresztése, „alapanyag” összeszedése és jó
elrendezése ahhoz, hogy mások azután úttörő gondolatokra jussanak belőle. „A tökéletes vezető tökéletes adathiányban is elboldogul” - írtam Murphy nyomán a 3. fejezet mottójaként: nos, tökéletes vezetők nem léteznek. Akik így dolgoznak, nem sokáig vezetők - legfeljebb hasonlóan rövid karriert befutó politikusok. A világ ma adatok megszerzéséről, információszűrésről, tudásmenedzselésről, s - ezek eredményeképpen - megalapozott döntéshozatalról szól. Az információ hatékony kezelése ma hatalmat ad. Hatalom az adatok megszerzése, hatalom az információk megfelelő helyre történő eljuttatása, hatalom a szükséges tudással rendelkező emberek alkalmazása - egyaránt igaz ez a modem politikai életben, a hadviselésben, az ipari fejlesztésben, az egyéni életben, az üzlet miért lenne kivétel? A menedzserek azonban szkeptikusak és idegesek, ha ismét informatikáról beszélünk nekik, …
Tovább a műhöz
A hazai szakirodalom bővelkedik olyan értékes művekben, amelyeknek tárgya a vállalati kommunikáció egy-egy funkcionális területe, szegmense, vagy jól lehatárolt problémája. A marketingkommunikáció, a PR művelésének évtizedes hagyományai vannak hazánkban. Az emberi erőforrás menedzsment kézikönyvek is szentelnek teret a kommunikációnak.
Újabbnál újabb írások jelennek meg a vállalati informatika, az információs technológia nézőpontjából is. Kevés azonban az olyan átfogó mű, amely a vállalati kommunikáció, mint rendszer teljességét, a kommunikációmenedzsment komplexitását több nézőpontból világítja meg. Márpedig átfogó látásmód nélkül nehezen képzelhető el vállalati kommunikációs stratégia, stratégiai kommunikáció - ennek szükségességét viszont tankönyvek és tanácsadó cégek sürgetően hirdetik.
Ezért örvendetes, hogy 2008-ban az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága felkarolta a kommunikációmenedzsment témáját, és támogatta ilyen tárgyú szakmai találkozók és konferenciák rendezését. E
talajból nőtt ki a Vállalati kommunikáció a 21. század elején tanulmánykötet. A kötet a vállalati kommunikáció, a kommunikációmenedzsment sokdimenziós voltára irányítja rá a figyelmet. Üzenete: szedjük ízekre, ismerjük meg a vállalati kommunikáció működésének, egyes funkcióinak, szféráinak, formáinak és eszközeinek specifikumait, majd …
Tovább a műhöz
A vállalati cél megközelítésekor alapvető kérdés, hogy milyen indítékok mozgatják a vállalati gazdálkodást. A modern vállalkozások felépítésénél abból kell kiindulni, hogy személyében és intézményesen elválik egymástól a tőke tulajdonosa
és működtetése. Piacgazdaságban az a legáltalánosabban elfogadott cél, hogy a vállalati vezetés a vállalat értékének növelésére törekszik, azaz a tulajdonosok-részvénycsek jövedelmét igyekeznek maximálni. Az említeti vállalati cél előtérbe kerülését a profitmaximálás korlátái magyarázzák. A mikroökonómiai döntéshozatal marginális szabályai alapvető célnak a profitmaximalizálást tartják. Bizonyos döntési problémák megoldására kétségtelenül alkalmas a profitmaximalizálási kritérium, de mint döntő cél aligha képzelhető el, korlátái nyilvánvalóak. CD A mikroökonómia profitmaximalizálási elve alapvetően statikus, nem veszi figyelembe az idődimenziót. Ez a kritérium nem biztosít alapot a rövidés hosszútávú profit összehasonlítására. A tőkekiadásoknak centrális szerepük van a finanszírozási döntésekben s e költségek hosszútávú kihatása egyértelmű. A vállalat pénzügyi vezetése köteles állandóan vizsgálni a rövid- és hosszútávú profit közötti kapcsolatot a vállalat hosszútávú döntéseivel összefüggésben. ED A második korlát a profit meghatározásához kapcsolódik. Kérdéses, hogy a profil …
Tovább a műhöz