Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 14

Találatok


Hetvenöt évvel ezelőtt, egy pusztító hatású hiperinfláció után új fizetőeszköz váltotta fel hazánkban a második világháború után elértéktelenedett pengőt. Ezt megelőzően ádáz viták dúltak a döntéshozók között arról, hogy mi legyen az 1946. augusztus 1-jén bevezetendő magyar pénz elnevezése. A javaslatok egyike a tallér volt, emellett szóba került a máriás is, ám a végén az évszázadokon át értékálló, egykori magvar aranypénz nevére, a forintra esett a választás. Nem véletlenül, hiszen hetvenöt évvel ezelőtt elsősorban stabil és biztonságos fizetőeszközre vágyott a vásárlóértéküket szinte pillanatok alatt elvesztő, sohasem látott nagyságú összegeket, csillagászati kutatásokban használatos számokat felvonultató, semmire sem jó bankjegyekbe belefáradt ország. A biztonságos pénznemre pedig használható példát mutatott a történelem: Károly Róbert 1325-ben született aranyforintja, amely olyan rangot és értéket képviselt. hogy nemcsak a Magyar Királyságban, hanem a korabeli Európa számos országában is fizettek vele. Miközben a magyar forint bevezetésének hetven-ötödik évfordulóját ünnepeljük, azt is tudnunk kell tehát, hogy az a pénz, amivel ma naponta fizetünk, immáron közel hétszáz esztendeje egyszer már képviselt egy erős és gazdag országot. Károly Róbert liliomos aranyforintja abban az időszakban került ki a pénzverdéből, amikor a Magyar …
Tovább a műhöz
In diesem Jahr beschreitet die Rheinisch-Westfälische Akademie der Wissenschaften mit ihren beiden Klassen für Geisteswissenschaften und für Natur-, Ingenieur- und Wirtschaftswissenschaften anläßlich ihrer Jahresfeier einen neuen Weg, auch in breiteren Kreisen der Öffentlichkeit auf ihre Tätigkeit aufmerksam zu machen. Bewußt gilt der Festvortrag von Professor Dr. iur. Dr. h. c. Klaus Stern einem nach wie vor hochaktuellen Problem der deutsch-deutschen Beziehungen. Der interessierten Öffentlichkeit wird darüber hinaus die Gelegenheit zum Besuch von zwei Ausstellungen gegeben. Mit einer Bilderfolge zum VLSI ChipDesign wird ein außerordentlich aktuelles Problem einer neuen Wissenschaftsrichtung, der „diskreten Mathematik", und ihrer Beziehungen zur modernen Kunst versinnbildlicht. Auch den für die Wissenschaftsgeschichte so bedeutsamen Akademievorhaben ist eine ungewöhnliche Ausstellung von Münzen und Medaillen gewidmet, die sehr wohl verständlich werden lassen, daß sich von Beginn der Begründung der Akademien die Landesfürsten im deutschen Kulturbereich, an ihrer Spitze der Kaiser des Fieiligen Römischen Reiches Deutscher Nation, in besonderer Weise mit den Zielen der Akademien verbunden fühlten. Ob es nun Kaiser Leopold I. war, der 1687 der heute noch in Halle bestehenden „Deutschen Akademie der Naturforscher", die seither des Kaisers Namen „Leopoldina “ führt, erste wichtige Privilegien verlieh, oder die drei Ministerpräsidenten unseres …
Tovább a műhöz
A pénz- és bélyegforgalom elleni bűncselekmények minden időben komoly kihívást jelentettek a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek számára. A pénzhamisítás, a bélyeghamisítás és a készpénzhelyettesítő fizetési eszközök visszaszorítása garantálja az állam pénzügyi monopóliumát, és gazdasági rendjét, melyhez komoly társadalmi érdek fűződik. A magyar bűnügyi szakirodalom számos tanulmány született a fenti témában. Az eddigi legjelentősebb monográfia a pénzhamisítás témaköréből Angyal Pálhoz köthető, aki 1940-ben „Pénzhamisítás. Hamis tanúzás és hamis eskü. Hamis vád” című könyvében írt nagy terjedelemben a pénzhamisítás jogtörténetéről, külföldi szabályozásokról és az akkor hatályos Csemegi-kódex pénzhamisításra vonatkozó rendelkezéseiről. A jelen munka célkitűzése volt, hogy de lege ferenda javaslatokat fogalmazzak meg a jogalkotó számára, továbbá feltárjam a bűnözés elleni küzdelem lehetséges jogi és nem jogi eszközeit. | Az ember mindennapjait meghatározza a pénz. Pénzért dolgozunk, pénzzel fizetünk mindennap a boltokban, és a különböző híradókban is a pénz körül forog minden. Az államnak, a gazdaságnak és a társadalomnak, vagyis minden egyes embernek különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a pénz amivel fizetünk eredeti és mögötte valódi érték legyen. A Pénz, illetve egyéb értékpapírok és készpénz-helyettesítő fizetési …
Tovább a műhöz
Coins have been minted in the Bulgarian lands since deepest antiquity. Later, during the Second Bulgarian Empire, coins by Ivan Asen II (the beginning of 13th century) to Ivan Sracimir (in mid-14th century) are known. The Ottoman conquest put an end to Bulgarian minting for more than five centuries. Liberation found a chaotic exchange picture in Bulgaria, with a mosaic of foreign currencies circulating in local markets. The revived Bulgarian state had yet to devise a monetary system. Official accounts were kept in French francs, and due to the great gold to silver agio, remittances were in a variety of foreign silver coinage. The Bulgarian National Bank was established in 1879 and in the next year the Second Ordinary National Assembly voted the Minting Rights Act, granting the state exclusive rights to put into circulation coins. The Act also established the lev as the national currency, dividing it into a hundred sto-tinkas. Inspiration came from the Latin Monetary Union, with three types of coins being adopted: copper, silver, and gold. The very next year the first Bulgarian coins were minted in England: two, five and ten stotinkas in copper. Silver one and two levs coins were minted in Russia in 1882, and the first gold coins (10, 20, and 100 levs) came in 1894. The Coinage of the Principality Act of 1897 declared the golden lev as the unit of currency. The Lev and Money Supply Stabilisation Act of 1928 introduced the gold exchange standard. In various historical periods …
Tovább a műhöz
1940 erschienen in der Reihe der Albae Vigiliae als drittes Heft mit einer Einleitung von Professor K. Kerényi ,,Das Griechische Antlitz in Meisterwerken der Münzkunst” von Leo Maria Lánckorohski. Damit wurde zum ersten Mal die antike Münzkunst als Ausdruck hellenischen Glaubens und Weltgefühls einer weiteren Öffentlichkeit aufgeschlossen. Im folgenden Jahr gab Kurt Lange als siebtes Bilderheft des archeologischen Instituts des Deutschen Reichs unter dem Titel „Götter Griechenlands” Aufnahmen von Meisterwerken griechischer Münzprägung. Das vorliegende Buch geht über diese Publikationen noch hinaus und bringt in 60 stark vergrößerten Aufnahmen L. M. Lanckoronskis eine Gesamtüberschau der entscheidenden mythischen Darstellungen im Bereich der griechischen Münzgestaltung. Und zwar werden Tier Symbolik wie homerische Götterwelt in gleicher Weise einbezogen.Den Text schrieben Prof. K. Kerényi und L. M. Lánckor ohski. Nur die Einleitung — „Arethusa, über Menschengestalt und mythologische Idee” — stammt von Prof. K. Kerényi allein. An der Bearbeitung des übrigen Textes konnte er wegen der Verkehrsschwierigkeiten der Kriegszeit nicht teilnehmen. L. M. Lanckorohski zeigt im Anschluß an die neueste Forschung W. F. Ottos und K. Kerényis, E. Böhringers, L. Maliens u. a. die antike mythische Vorstellungswelt, der die künstlerische Münzformung ihr Entstehen verdankt. Herrn Kurt Lange haben wir für die freundliche Überlassung von Aufnahmen …
Tovább a műhöz
Das vorliegende Handbuch ist eine neue Bearbeitung des Abschnittes über antike Münzen in A. v. Sallets 1898 erschienenem Handbuch „Münzen und Medaillen". Sie richtet unter möglichster Wahrung des ursprünglichen Wortlautes ihr Augenmerk namentlich darauf, einige der schönsten und wichtigsten seitdem neuerworbenen Münzen zur Anschauung zu bringen, vornehmlich aus den beiden großen 1900 und 1906 erworbenen Sammlungen griechischer Münzen der Herren Dr. Imhoof-Blumer und Lübbecke. Diese Einfügungen machten dann einige Umstellungen und die völlige Umgestaltung einzelner Abschnitte erforderlich. Der Zweck des Buches, welches nicht ein systematisches Lehr- und Nachschlagebuch zu sein beansprucht, bleibt der, dem gebildeten Publikum zur Einführung in die antike Münzkunde zu dienen. Die Beigabe der Abbildungen ermöglichte es, die Münzbeschreibungen kurz zu halten und auf unbedingte epigraphische Treue der Buchstabenformen bei der Wiedergabe der Münzaufschriften zu verzichten. Alle abgebildeten Münzen befinden sich, wo nicht ausdrücklich das Gegenteil vermerkt ist, im Königlichen Münzkabinett zu Berlin. | Für die Neuauflage des Handbuches ist der Text namentlich nach der Richtung hin umgestaltet worden, daß zur Erläuterung von Bild und Stil der Münzen die Denkmäler der übrigen Kunstzweige, besonders die des Berliner Museums, umfassender herangezogen, die Datierungen schärfer umgrenzt und auch sonst die Forschungen und Funde des verflossenen Jahrzwölfts …
Tovább a műhöz
Zu Ausbruch des Weltkrieges im August 1914 übernahm unser Museum als Leihgabe eine große Sammlung vor- und frühgeschichtlicher Altertümer. Zu ihr gehörte auch eine bedeutende Kollektion römischer Münzen, darunter zahlreiche der in diesem Katalog vorgelegten Stücke. Eigentümer dieser Sammlung war ein Militär, der Offizier Max Mathes - dem Museum seit längerem freundschaftlich verbunden. Ehe er damals in den Krieg zog, hatte er ein Testament gemacht; er verfügte darin, daß im Falle seines Todes die Leihgabe Eigentum des Römisch-Germanischen Zentralmuseums werden sollte. Als der Oberstleutnant Mathes dann am 28. Mai 1915 an den Folgen seiner Verwundung starb, gelangten aus seinem persönlichen Nachlaß Aufzeichnungen und Briefe in den Besitz des Instituts. Aus ihnen läßt sich in Umrissen der Lebensweg eines Soldaten aufzeigen, dessen Leidenschaft der Archäologie galt. Die Stationen dieses Lebens zeigen zugleich, welch tiefe Veränderung das Vaterland seither erfuhr. Max Paul Heinrich Johannes Julius Mathes wurde am 24. November 1865 in Slaventzitz an der Klodnitz geboren, einem Ort im Landkreis Kosel der damaligen Provinz Oberschlesien des Königreichs Preußen. Die nahe Grenze zu Russisch-Polen bestimmte das Schicksal der Familie. Während der Vater Ingenieur war, stand dessen Bruder als Offizier in kaiserlich-russischem Dienst, den er 1854 - während des Krimkrieges - angetreten hatte. Offenbar ausgezeichnet wegen loyaler Haltung im polnischen Aufstand von …
Tovább a műhöz
Mintegy hat évtizeddel ezelőtt, 1898-ban látott napvilágot a Corpus Nummorum Hungáriae első kötete, mely az Árpád-kori magyar pénzek tudományos feldolgozását nyújtotta. Ezt követte 1907-ben a második kötet, a többi középkori magyar pénz ismertetésével. Mindkét kötet szerzője Réthy László volt és mindkét kötet a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelent meg. A Corpus első kötetében Réthy László részletes programot nyújtott a magyar vonatkozású teljes éremanyag közlési sorrendjére nézve, de ebből a programból sajnos a második kötet megjelenése után semmi sem valósult meg. Pedig a Corpus további köteteinek kiadására való törekvés Réthy Lászlónak 1914-ben bekövetkezett elhunytával sem szűnt meg. Az előmunkálatok végeztetésének a gondját a Magyar Numizmatikai Társulat vállalta magára és a Társulat Harsányi Pált kérte fel a munka folytatására. Harsányi a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával hozzá is kezdett a Habsburg-kori éremanyag feldolgozásához és munkájának eredményeit a Numizmatikai Közlönyben az 1914—1920. években „Adatok a Corpus Nummorum Hungáriáé III. kötetéhez” címen megjelent közleményei tanúsítják. Harsányi Pálnak 1929-ben történt elhalálozása következtében egy ideig szüneteltek a Corpus folytatását célzó munkálatok. A Magyar Numizmatikai Társulat azonban az 1930-as évek vége felé megint foglalkozni kezdett a …
Tovább a műhöz
A baranya megyei éremgyűjtők első szervezete 1962. január 14-én "Irinyi János Klub, Zsolnai Szakkör Pécs" néven alakult. 1966-tól a Fegyveres Erők Gyűjtő Klubja, majd 1968-tól Vasutas Gyűjtőklub néven működött. 1973-ban FEK Éremgyűjtő Szakkör lett a neve. 1975-ben lépett kapcsolatba a Magyar Éremgyűjtők Egyesületével (MÉE), amelynek azóta a Baranya Megyei Szervezete. A szervezet híradója, a Pécsi Dénár 2001 óta havonta kerül kiadásra. Szerkesztői: Hágen József, Raýman János és Süle Tamás A Baranya megyei éremgyűjtők régi óhaja, hogy az éremgyűjtéssel kapcsolatos országos- és helyi eseményekről, lehetőleg időben és rendszeresen értesüljön. Eddig alkalmi körleveleket, értesítőket küldtünk tagjainknak, ha valamilyen pénz, vagy érem megjelent és befizetési határidő közlése vált szükségessé. Hasonlóképpen, ha valamilyen országos, vagy helyi rendezvényről kellett tagjainkat értesíteni. Ezért úgy véljük, hogy az esetek többségénél lehetséges az a megoldás, hogy évenként a szükséges 4-5 alkalomhoz igazított időpontban, a korábbi értesítőket a továbbiakban egységes formába öntve és egyéb tudnivalókkal is kiegészítve is átadhatjuk tagjainknak. Természetesen ezzel nem biztos, hogy minden egyéb értesítő levél megszűnik, de törekedni kell rá. Az egyesületi élet fontosabb hírein kívül, ha elegendő hely áll rendelkezésre, a baranyai numizmatikai …
Tovább a műhöz
A Baranya megyei éremgyűjtők régi óhaja, hogy az éremgyűjtéssel kapcsolatos országos- és helyi eseményekről, lehetőleg időben és rendszeresen értesüljön. Eddig alkalmi körleveleket, értesítőket küldtünk tagjainknak, ha valamilyen pénz, vagy érem megjelent és befizetési határidő közlése vált szükségessé. Hasonlóképpen, ha valamilyen országos, vagy helyi rendezvényről kellett tagjainkat értesíteni. Ezért úgy véljük, hogy az esetek többségénél lehetséges az a megoldás, hogy évenként a szükséges 4-5 alkalomhoz igazított időpontban, a korábbi értesítőket a továbbiakban egységes formába öntve és egyéb tudnivalókkal is kiegészítve is átadhatjuk tagjainknak. Természetesen ezzel nem biztos, hogy minden egyéb értesítő levél megszűnik, de törekedni kell rá. Az egyesületi élet fontosabb hírein kívül, ha elegendő hely áll rendelkezésre, a baranyai numizmatikai érdekességeknek is szeretnénk helyet biztosítani. Ezért kérjük tagjainkat, hogy néhány oldalnyi terjedelmű írásaikkal, valamilyen érdeklődésre számot tartó témáról, kiadványról, pénzről, éremről, jelvényről stb. tájékoztassák lapunkon keresztül is a baranyai gyűjtőket. --- Levélcímünk: MÉE Baranya Megyei Szervezete, Pécs, 7601 Pf. 325 --- Ezek előrebocsátásával küldjük tisztelt tagjainknak a 2001. évben kiadott első hírlevelünket. Bízunk benne, hogy lehetőség lesz a folytatásra.
Tovább a műhöz
Kiállítás a Pécsi Helyőrségi Klubban --- A Baranya megyei éremgyűjtők országos találkozóján 2001. június 17-én a rendezők egy különleges éremkiállítással kedveskedtek a találkozón megjelent gyűjtőknek és vendégeiknek. Az első teremben felállított két tárlóban került a közönség elé Szent Eligiusznak, a numizmatikusok patrónusának Pécsett fellelhető valamennyi érme, plakettje és jelvénye. Az első tárlóban a magyar eredetű numizmatikai anyag volt elhelyezve. A legrégebbi ismert magyar érmet Csúcs Ferenc készítette 1976-ban. Ezt követte Török János (1932-1996) pécsi keramikus- és éremművész 1987-ben mintázott munkája, a ma már sokak által ismert és keresett baranyai éremgyűjtők Eligiusz érme. Bemutatásra került az erede-ti nagyméretű gipsz tervezetről készített bronzöntvény is, amelyet Balogh Imre (1941-1997) fiatalon elhunyt gyűjtőtársunk, pécsi bronzöntő mester öntött ki két példányban, valamint a vert érmek változatai. Ezt követték a Pécsi Szent Eligiusz Társaság érmei. A pécsi ötvös céh Szent Eligiuszt ábrázoló viaszpecsétje és a róla készült érem változatok. Majd Soltra Elemér pécsi fes-tő- és éremművész látványos öntött bronz érme és végül az amatör Raýman János vé-sett érme. Az érmek után Jeszek Éva egy sor kék-sárga alapú zománc jelvénye szerepelt még. Legvégül még néhány Eligiusz címletű alkalmi értékpapír zárta …
Tovább a műhöz
Rendkívüli éremkiállítás várja a pécsi éremkedvelőket és érdeklődőket a Baranya Megyei Közgyűlés dísztermében (Papnövelde u. 5.). A török háborúk különlegesen szép és értékes emlékérmeinek, ritkaságokban is gazdag gyűjteménye. A kiállítás még október 28-ig látható. Képünkön a JPM egyik féltve őrzött érmét mutatjuk be, amely az 1684-ben létrejött törökellenes hármas szövetségnek állít emléket. | A Magyar Numizmatikai Társulat és a Baranya Megyei Múzeumok rendezésében 2001. Szeptember 14-től 16-ig, három napos konferenciát tartottak Pécsett, a Baranya Megyei Közgyűlés dísztermében. Ugyanakkor "Csaták ezüstben" címmel páratlan történelmi éremkiállítás is nyílt, nem csak a tudományos ülés résztvevőinek, hanem a széles nagyközönség számára is, a török háborúk korabeli emlékérmeiből. Az ókori érmészettel foglalkozó előadások során Torbágyi Melinda felolvasta a Magyar Nemzeti Múzeum két távollévő munkatársának dolgozatát, majd a Dunaszekcsőn talált kelta pénzérmekről tartott érdekes összefoglalót. Baranyát Gábor Olivér (JPM) képviselte, egy mágocsi sírkamra pénzleletének kormeghatározó szerepéről. A középkori sorozatban Nagy Erzsébet (JPM) pécsi avar kori sírok éremleleteiről számolt be. A Nemzeti Múzeum munkatársa Tóth Csaba pedig egy kevésbé kitaposott ösvényre vezetett, a középkori magyar pénzérmék eddig elvégzett …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 14