Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Személyiségelméletek
- 2001
Amikor a pszichológia mint független tudományos diszciplína a 19. századi Németországban felbukkant, feladatát a normális felnőtt ember tudati világának elemzésében jelölte meg. A pszichológusok felfogása szerint a tudat olyan szerkezeti elemekből áll, amelyek szorosan összefüggnek az érzékszervekben végbemenő folyamatokkal. Például a vizuális színérzékletek a szem retinájának fotokémiai változásaival, a hangok pedig a belső fülben lezajló folyamatokkal vannak kapcsolatban. Komplex tapasztalatok születtek egy sereg elemi érzet, képzet és érzelem összekapcsolásából. A pszichológia feladata volt, hogy felfedezze a tudat alapelemeit és megállapítsa, mi módon fűződnek azok egybe. A pszichológiát gyakran mentálkémiának is nevezték. Az effajta lélektant sok oldalról és sok okból támadták. Voltak, akik elutasították a szerkezet kizárólagos hangsúlyozását, és nagy hévvel kardoskodtak amellett, hogy a tudatos gondolkodás kiemelkedő jellegzetességeit annak aktív folyamatai, nem pedig passzív tartalmai alkotják. Nem az érzetek, hanem az érzékelés, nem a gondolatok, hanem a gondolkodás, nem a képzetek, hanem a képzelet kell hogy a pszichológia tudományának elsődleges tárgya legyen. Mások azt hangoztatták, hogy a tudatos élmény nem boncolható az élmény lényegének, az egészlegességnek megbontása nélkül. Szerintük a tudat mintákból és alakzatokból áll, nem pedig egymáshoz …
Tovább a műhöz
E könyvnek az a célja, hogy segítsen az olvasónak Isten Igéjének a fényében felismerni azokat a sajátos lehetőségeket és veszélyeket, amelyek személyiségében rejlenek. Azért imádkozom, hogy alak olvassák, segítséget és áldást nyerjenek belőle. (...) Az egész természet Isten nagyságát és teremtő hatalmának ragyogását tükrözi. Az élet, úgy, ahogy van: Isten tükre. A legegyszerűbb életformák is olyasvalamit lepleznek le Isten nagyságából, amit egyetlen élettelen tárgy sem képes kifejezni. Az élet a legnagyobb rejtvény, amelyet még egyetlen ember sem oldott meg, jóllehet a nagy szellemek minden korban ezen fáradoztak. Az élet Istenről vall, a kikutathatatlan, felfoghatatlan Istenről. Minden életnek a forrása Isten életében van, s így Isten életének felfoghatatlan titka átterjed minden élőre, egészen a legegyszerűbb fajtákig. Az élet rejtélyes természetéhez tartozik az a törekvés, hogy minden élőnek sajátos jelleget adjon. Jóllehet az egyszerű életformák esetében csak nehezen tudjuk a megkülönböztető sajátosságokat felismerni, ezeket mégis ugyanúgy jellemzi az egyéniesedési folyamat, mint a magasabb rendű teremtményeket. Az élet változatosságra való törekvésének bámulatos példáját láthatjuk például a fa leveleiben. Nincs két egyforma levél. Azt is tudjuk, hogy nincs a világon két ember, akinek azonos ujjlenyomata lenne. Ezért lehet az ujjlenyomatot olyan személy …
Tovább a műhöz
E munkát azon a magyar tanirodalomban páratlan szerencse érte, hogy mint a bölcsészeti tudományok körébe vágó mű három év alatt három kiadást ért. Azonban e ritka szerencse a munka szerzőjét nem tette, elbizakodottá: söt ellenkezőleg arra serkentette, hogy a munka hibáit és hiányait annál gondosabban kipuhatolja
s a hibákat a harmadik kiadásban telhetőleg kiküszöbölje, a hiányokat pedig utánpótolja. Az ez irányban kifejtett törekvés engedi reménylenem, hogy e harmadik kiadás az előzőkhöz képest javítottnak mondható. Azonban szivesörömest bevallom, hogy a javítás gyökeresebb is lehetett volna itt-ott: csakhogy e tekintetben korlátozva voltam azon gyakorlati követelés által, melynél fogva nem szabad egy iskolai használatban levő könyv új kiadásának az előző kiadásokat használhatatlanokká tenni. Ha a szakférfiak kedvező Ítélete munkámtól a jövőben is el nem fordul: igyekezni fogok fokról-fokra érvényre emelni a munka hasznavehetősége részéről követelt átalakításokat. Ezúttal csak az „Érzékek“ czímü fejezet szakaszainál változtattam meg némileg a sorrendet; a §§-ok számának
szaporodása (92—100) a legnagyobb részt onnét van, mert egyes hosszabb régi szakaszt két különösre bontottam fel. Egészen újak csupán csak az alvásról és az
elmebetegségekről szólók. Több felől sokallották a nyújtott tananyag mennyiségét. Hogy a munkát e tekintetben is …
Tovább a műhöz
Minden kommunikáció, így szükségképpen a tudományos közlés is feltételezi a befogadót abban az értelemben, hogy számít előzetes tudására, olvasói aktivitására, amellyel hozzájárul a közlemény utalásainak és hivatkozásainak megértéséhez, amellyel lehetővé teszi, hogy a szerző kisebb-nagyobb kihagyásokkal haladjon, számos, körülményt, adatot és tényállást ismertnek tekintsen. Miként Eco (1995) írja, a szerző szeme előtt egy „mintaolvasó" lebeg, és a szövegstratégiát ennek az olvasónak a tudásenciklopédiájához igazítja. A társas tudás általunk tárgyalni kívánt elméleteit - a szociális reprezentáció elméletét, a narratív pszichológiát és az identitáselméleteket - illetően a magyar „mintaolvasót" elképzelni különlegesen nehéz feladat. Nem pusztán azért, mert, szemben az identitás elméletekkel, mind a szociális reprezentációról, mind a narratív pszichológiáról - eltekintve néhány utalástól - mindeddig felettébb csekély magyar nyelvű tudományos közlemény jelent meg, és ilyen irányú kutatások, eltekintve az elbeszélő szövegekkel kapcsolatos vizsgálatoktól (Halász, 1996; László, 1995; Pléh, 1996), csak a legutóbbi időben indultak el (Erős, 1996; Halász, 1996; Pataki, 1995, Váriné, 1995). Ez a helyzet akár még meg is könnyíthetné a szerző feladatát, hiszen nyugodtan támaszkodhatna az olyan bevezető jellegű írásokra, mint amilyen például Wagner …
Tovább a műhöz
Könyvünkben a személyiség pszichobiológiai megközelítésének elméletét ismertetjük, és beszámolunk a modell mérésére kidolgozott temperamentum és karakter kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkról is. A bemutatásra kerülő ismeretanyagot az oktatás, a kutatás és a gyakorlati alkalmazás szempontjai szerint a különböző területeken dolgozó szakemberek, valamint a tanulmányaikat végző hallgatók igényéi és érdeklődése figyelembevételével rendeztük el. A könyv első fejezete történeti áttekintést és összefoglalást nyújt a temperamentumkutatások legfontosabb eredményeiről. A második fejezetben a Róbert Cloninger és munkatársai által kidolgozott pszichobiológiai személyiségmodellt ismertetjük, míg a következőben a különböző pszichopatológiai kórképekben megmutatkozó temperamentum és karakter kérdőív által feltárt személyiségdimenziókkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket mutatjuk be. A könyv további két fejezetében (IV. és V.) a mérőeszköz részletes ismertetése és a mérőeszközzel szerzett eredmények értelmezése található, amit a mérőeszközzel végzett kutatási eredmények rövid kultúrközi összehasonlítása követ. A VI. fejezetben részletesen beszámolunk a kérdőív hazai mintán nyert validitásvizsgálatainak eredményeiről. Végül az utolsó fejezetben egy összefoglalást találhat az olvasó. A hazai kutatóműhelyek áldozatos és összehangolt …
Tovább a műhöz
How do I introduce this man? At first my thoughts turn to his many degrees and professional credentials, but he has experienced so many things and enriched the hearts of so many people, those degrees and credentials can’t describe the real Taylor Hartman. When I think of his doctoral degree at the United States International University in San Diego, California, what I remember is the way he kept up with his commitment to his family and community obligations despite his heavy career and education schedule. Taylor has enjoyed many professional and civic responsibilities, and yet he always lets us know that we are the most important people in his life. Taylor is a lover. He loves people so easily that one would almost have to live with him as I do to appreciate how sincere his love is. Taylor has always been committed to improving the quality of life—not only his but that of all those he encounters. And yet he remains very playful and loves to live in the present. Taylor is as comfortable playing “horsie” and “duck-duck-goose” in our family room as he was addressing the International Congress of Psychologists in Austria. In fact, his playful behavior has often provided a creative outlet for our family. He “dated” each of our five children once a month as they grew up, and continues to romance me with frequent surprises and adventures. Despite Taylor’s busy professional counseling and consulting business, he still maintains that the highest compliment he ever …
Tovább a műhöz
Kialakult egy tudományág, amely szakmai és közérdeklődésre tarthat számot a társadalmilag és politikailag megváltozott Magyarországon, de itt még nagyrészt csak hírből ismerjük. A pszichológia egy (vagy mondjuk másfél) szakágának tekinthető a politikai pszichológia, amely az intézményesedés minden jelét felmutatja a tudomány nemzetközi világában: társasága, tanácskozásai, folyóiratai, könyv-, sőt könyvsorozat-kiadása, összefoglaló kézikönyvei, kurzusai és nyári egyetemei mind vannak, mégpedig szaporodó számban. Erre is kitér ERVIN STAUB professzornak, a nemzetközi társaság magyarországi származású alelnökének ajánlása, amelyet a jelen kötet elé írt, és amit az alábbiakban itt közlünk. Az intézményesedés megnyilatkozási forma, egzisztenciális támasz, a folytonosság biztosítéka, aminek alapját, tartalmát és perspektíváját az a szellemi fejlemény adja, hogy szükség és lehetőség van a társadalom politikai szférájának szakszerű és rendszeres pszichológiai tanulmányozására. Ez több okból is szükségesnek bizonyult. Egyrészt a hivatásszerűen gyakorolt és magas fokon szervezett politika - mint megannyi más munkaterület - hatékonyabb és tudatosabb működéséhez méltán igényli a pszichológiai elemzési szempontokat, elvi általánosságú és gyakorlati jellegű tanácsokat. Ennek a nézőpontnak a fontosságát csak kiemeli, hogy milyen - nyilvánvaló - jelentősége …
Tovább a műhöz
Általános iskolai osztálytársam, Kim kis növésű volt, és Dél-Koreából származott. Körülbelül tizenkét évesek lehettünk, amikor az osztálytársaink pubertáskori csúfolódásba kezdtek: „Rizszabáló!”; „Hülye rizszabáló!” Ezt természetesen lehetett még fokozni. Néha lökdösték is, vagy elvették tőle az iskolatáskáját. Kim ezen mindig nevetett. Az iskolatársaival ellentétben én tudtam, hogy Kim mesterfokon űzi a taekwondoo-t. Tizenkét évesen már az első mesterfokozatnál tartott, „feketeöves” lett. Kimnek lélegzetelállító ereje és önuralma volt - így hát, amikor újra és újra ilyen kötekedések céltáblájává vált, rendszerint elővette rokonszenves mosolyát. Minden gőg vagy lekicsinylés nélkül. Egyszerűen csak mosolygott a fekete haja alatt. Sohasem tudtam megérteni. Az ilyen helyzetekben ugyanis mindannyiszor mellette álltam, és mérgemben azt gondoltam: „Ó, Kim! Szedd már össze magad! Meg tudod csinálni!” Kim azonban nem strapába magát. Velem ellentétben ő tudta, hogy nem szükséges harcolnia. Az élet megtanította arra, hogy ne „muszájból" harcoljon. Kim fizikailag és mentálisan is szuverén személyiség volt. Trénerként Ön, és én sem riadunk vissza attól, hogy nehéz helyzetekkel szembesüljünk egy-egy tanulócsoportban. Még húszéves tréning-pályafutás után sem. Léteznek olyan résztvevők, akik szünet nélkül piszkálódnak: „Ön tényleg elhiszi, amit …
Tovább a műhöz
A sinus formában váltakozó áram által nem polározódó elektródoknál létrehozott periodikus koncentrációváltozásokat E. Warburg számította ki először. Az ő egyenletét használta fel Nernst a róla elnevezett elektrofiziológiai elméletben a váltóáram által létrehozott inger kiszámításánál. Egyenáramra a problémát H. F. Webers már 1879-ben megoldotta, önindukciómentes kondenzátorkisüléseknél pedig Eucken-nek sikerült a koncentrációváltozásnak az időtől való függését megállapítani. Mi e feladatot egyszerűen csillapított harmonikusan oszcilláló áramok esetére akarjuk megoldani és pedig azon feltételek mellett, melyeknél Warburg és Nernst is megmaradtak. Szállítson az egységnyi sűrűségű áram másodpercenként egy bizonyos sófajtából v grammaequivalenst az elektródhoz, vagy egy félig áteresztő hártyához, amely ezt a sót nem engedi át. Ezáltal koncentrációváltozások lépnek fel, amelyek viszont diffúziót idéznek elő. Az i=i (t) intenzitású áram másodpercenként vi sómennyiséget visz a membránhoz. Ugyanezt a >'i tömeget a diffúziónak rögtön el kell távolítania, mert különben a
membrán legközvetlenebb környezetében végtelen nagy koncentráció-érték jöhetne létre. Jelölje z, amelyet a membrántól (arra merőlegesen) számítunk, az áram, illetőleg az ezzel ellenkező irányú sóáram irányát, akkor tehát z = 0-ra érvényes...
Tovább a műhöz
A Virtuális Kutatóműhely 2010-ben alakult a Pécsi Tudományegyetemen azzal a céllal, hogy összefogja és támogassa azokat a tehetséges egyetemi hallgatókat, akik a serdülők, a virtuális világ, a fikciók és az identitásprojektek igen tágan értelmezhető témakörében végeznek önálló kutatásokat. A műhely tagjai az ország három különböző egyetemének hallgatói (illetve immár volt hallgatói), akik a világháló segítségével tartják egymással a kapcsolatot (...) A maroknyi csapat 2012. május 2.-án megtartotta első műhelykonferenciáját, amelynek a PTE BTK Neveléstudományi Intézete adott otthont. A konferenciához még néhány további hallgató is csatlakozott előadással, nem is beszélve a szép számú érdeklődőről. Az alkalom sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a tagok elhatározása, hogy a jövőben további konferenciákat szerveznek, és ez a tanulmánykötet, amelyben megosztják egymással és a nagyközönséggel kutatásaik első eredményeit. A tanulmányok témái igen szerteágazók. Sorrendjüket – egyéb releváns szempont híján –
a szerzők nevének betűrendje határozza meg. Röviden pillantsunk bele az egyes írásokba.
Bálint Ágnes a serdülők interneten közzétett regényei struktúraelemzésének titkaiba enged
bepillantást. Az általa kidolgozott módszert, a monomítosz-analízist mutatja be, amely a
Joseph Campbell-féle monomítosz-elméleten alapul. Arra keresi a választ, hogy …
Tovább a műhöz