Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Miért nem akarja a férfi elkötelezni magát? Miért akar a nő végeérhetetlenül a kapcsolatukról beszélni? Miért nem képes a pasi úgy befejezni az első beszélgetést, hogy nem próbál meg engem a sarokba szorítani? Miért kell annyit dumálnom, mire végre sarokba tudom szorítani a csajt? Az evolúciós biológusok pontosan tudják, hogy miért. Az egész a spermáig és a petéig vezethető vissza. Nézzük meg kicsit alaposabban ezt a két bajkeverőt. Minden férfi százmillió-háromszázmillió spermiumot bocsát ki minden egyes ejakulációval, vagyis szívdobbanásonként megtermel vagy ezret. A sperma értéktelen. A férfiak bátran pazarolhatják, bátran szórhatják szanaszét, kit érdekel? Van még bőven ott, ahol ez termett. A fele különben is rokkantan jön a világra: törött a farka, torz az alakja, hiányzik a feje. Az agyatlan spermium meg vörösvérsejteket próbál megtermékenyíteni, ahogy a kutyák igyekeznek meghágni az ember lábát. A spermiumot senki sem nevezné finom szerkezetnek. A férfiban nincsenek rejtett mechanizmusok, amelyek a spermiumok gyengéd ápolgatására lennének hivatottak. Azok a sejtek tömeggyártásban keletkeznek, és kilövődnek. Aztán meg gyártunk újakat. Mármost vizsgáljuk meg azt is, mi munkába kerül egyetlen pete előállítása. A petesejt 85 ezerszer akkora, mint az ondósejt; a leánygyermek úgy születik, hogy már eleve magában hordja az összes petét, amely élete során …
Tovább a műhöz
„A bűn mélységéről az a bűnös tud igazán beszélni, aki annyira mélyre süllyedt, mint jómagam is. Bár szerintem teljesen mindegy, hogy hány méteres vízbe fullad bele az ember” - írja a szerző, aki valóban megjárta nemcsak a bűn, hanem a börtöncellák mélyét is. Sokadik büntetését töltötte, mikor az élete váratlan fordulatot vett. Nem került ki a rácsok mögül, sőt beismerő vallomása nyomán drasztikusan megemelték a büntetését, mégis szabad emberként élt tovább: szabadon attól, ami a bilincseknél is erősebben tartotta fogva. Az egykori bűnöző, aki évtizedeket töltött rács mögött, szépítés nélkül, őszintén vall arról az útról, amely a kilátástalanságból egy reményteli jövő felé vezet. A ma már boldog házasságban élő édesapa könyve olyan mentőöv, melybe a legmélyebb örvénybe került fuldokló is belekapaszkodhat.
Rácsok mögött szabadon
2500 Ft
Tovább a műhöz
Itt élnek közöttünk, velünk – és még megszólításukkal, néven nevezésükkel is gondjaink vannak: cigányok… romák… Velünk játszottak az óvodában és mellettünk ültek az iskolában, esetleg később szomszédainkká váltak, és mégis, alig tudunk róluk valamit. Életükről, gondjaikról, közösségi kultúrájukról többnyire sztereotípiáik vannak még a közoktatási, köznevelési intézményekben értük felelős pedagógusoknak is. Ez a rendhagyó tananyag arra vállalkozik, hogy megismertesse – nemcsak, de elsősorban – a pedagógusképzés hallgatóit a cigány közösségekre vonatkozó alapvető fogalmakkal, közösségi kultúrájuk vizsgálatának antropológiai és néprajzi szemléletével. A cigányság történeti és táji tagolódásának bemutatását követően jelen időben vizsgálja helyüket, szerepüket a mai magyar társadalomban. Nem kerüli meg az újra és újra megfogalmazódó dilemmákat sem (pl. a cigányság kultúrája etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája, asszimiláció vs. szegregáció). A jogász-néprajzos professzor szemléleti alapként a megismerést és a megértést hangsúlyozza társadalomtörténeti (jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi és jogi antropológiai) kutatásai és a szociális képzésben szerzett jogi és társadalomismereti oktatási tapasztalatai alapján. Szerzőtársként a PTE KPVK a Tolna megyei Ozorán élő szociális munkás hallgatója pedig …
Tovább a műhöz
E könyvnek az a célja, hogy segítsen az olvasónak Isten Igéjének a fényében felismerni azokat a sajátos lehetőségeket és veszélyeket, amelyek személyiségében rejlenek. Azért imádkozom, hogy alak olvassák, segítséget és áldást nyerjenek belőle. (...) Az egész természet Isten nagyságát és teremtő hatalmának ragyogását tükrözi. Az élet, úgy, ahogy van: Isten tükre. A legegyszerűbb életformák is olyasvalamit lepleznek le Isten nagyságából, amit egyetlen élettelen tárgy sem képes kifejezni. Az élet a legnagyobb rejtvény, amelyet még egyetlen ember sem oldott meg, jóllehet a nagy szellemek minden korban ezen fáradoztak. Az élet Istenről vall, a kikutathatatlan, felfoghatatlan Istenről. Minden életnek a forrása Isten életében van, s így Isten életének felfoghatatlan titka átterjed minden élőre, egészen a legegyszerűbb fajtákig. Az élet rejtélyes természetéhez tartozik az a törekvés, hogy minden élőnek sajátos jelleget adjon. Jóllehet az egyszerű életformák esetében csak nehezen tudjuk a megkülönböztető sajátosságokat felismerni, ezeket mégis ugyanúgy jellemzi az egyéniesedési folyamat, mint a magasabb rendű teremtményeket. Az élet változatosságra való törekvésének bámulatos példáját láthatjuk például a fa leveleiben. Nincs két egyforma levél. Azt is tudjuk, hogy nincs a világon két ember, akinek azonos ujjlenyomata lenne. Ezért lehet az ujjlenyomatot olyan személy …
Tovább a műhöz
Másfél évtizedes kutatómunka eredményeit indítja útjára a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetési és Szervezési Tanszéke a Szervezés-vezetés-stratégia c. sorozattal. A sorozat első kötete ez a mű. A könyv megírásakor a középpontba a szervezetet állítottuk, amely a környezetével szoros kölcsönhatásban működik. A szervezet és környezete között fennálló kapcsolatok ismerete, azok tudatos felhasználása a vezetési és szervezési tevékenység sikerének alapvető feltétele. Az összefüggések ismeretében lehet célokat kitűzni a szervezet elé, létrehozni a szervezet struktúráját, összehangolni a tevékenységeket a célmegvalósítás érdekében. Tudatosan választottuk tehát a nyílt rendszer koncepción alapuló szervezetelméleti nézőpontot a vezetési és szervezési kérdések tárgyalásához. A vezetési és szervezési problémás-kezelésénél alkalmazott közelítésmódokat tekintve különbséget tehetünk a formális, racionalitást előtérbe helyező (esetenként dologi-technikainak nevezett) nézőpont) valamint az ember, a magatartási és társas-társadalmi hatásokat középpontba állító, a racionalitás korlátait figyelembe vevő szemlélet között. Könyvünkben mindkét közelítésmód fellelhető, hiszen álláspontunk szerint a szervezetekben a racionális cselekvésre kell törekedni, ugyanakkor fel kell ismernünk annak határait, a …
Tovább a műhöz
Kétkötetes válogatásunk a szóbeli befolyásolás jelenségkörének tanulmányozásához nyújt elméleti és gyakorlati alapokat. A szóbeli befolyásolás kifejezést nagyon általános értelemben használjuk. Minden olyan esetet ide sorolunk, amikor egy megnyilatkozás az interakciós partner(ek)re hatással van. Ha ide soroljuk a képzeletünkkel megjelenített belső párbeszédet is, akkor a napnak szinte alig van olyan pillanata, amikor a viselkedésünket ne lehetne a szóbeli befolyásolás szemszögéből megragadni. Az utóbbi néhány évtizedben jó néhány olyan kutatási terület vált ismertté, sőt divatossá, amelyek fontosak lehetnek a szóbeli befolyásolás szociálpszichológiai tanulmányozásának megalapozása szempontjából. Válogatásunk ezekre alapozva két célt kíván megvalósítani: szemelvényekkel szolgálni a kutatás számára lényeges pszicholingvisztikai, nyelvfilozófiai, kognitív pszichológiai és szociolingvisztikai munkákból; és bemutatni a szociálpszichológiai szempontból érdekes alkalmazások minél tágabb körét. Első szemelvényünk Teun A. van Dijk holland irodalomtudós és Walter Kintsch amerikai pszichológus munkája, amely a beszédelemzés kognitív pszichológiai és szövegnyelvészeti alapjaiba vezeti be az olvasót. A Stratégiai beszédmegértés című könyvük első fejezetét közöljük itt, amelyben tömören összefoglalják elméletük főbb premisszáit és gondolatmenetét. Egy …
Tovább a műhöz
Mindannyian társas érintkezések világában élünk, amelyek során vagy szemtől szembeni, vagy közvetített kapcsolatba kerülünk más résztvevőkkel. Az ember a kapcsolataiban hajlamos ún. vonalat vinni - azaz verbális és nemverbális cselekedetek olyan mintázatát, melyek segítségével kifejezésre juttatja a szituációról alkotott nézetét, s ezen keresztül a résztvevőkről, különösképpen pedig önmagáról adott értékelését. Tekintet nélkül arra, hogy valakinek szándékában áll-e valamilyen vonalat vinni, előbb-utóbb rádöbben, hogy ténylegesen így tesz. A többi résztvevő feltételezi, hogy többé-kevésbé akarattal állást is foglal, ha tehát azt akarja, hogy bánni tudjon a rá adott válaszukkal, akkor számításba kell vennie azt a benyomást, amely valószínűleg kialakult bennük róla. A homlokzat kifejezést azon pozitív szociális értékként határozhatjuk meg, amelyet valaki ténylegesen magának követel azon vonal révén, amelyről a többiek feltételezik, hogy egy adott kontextusban az ő vonala. A homlokzat olyan énkép, amelyet a társadalmilag megerősített tulajdonságok körvonalaznak - jóllehet egy olyan kép, amelyet mások is oszthatnak, mint amikor valaki jó színben tünteti fel a szakmáját vagy vallását azáltal, hogy jó színben mutatja önmagát. Az embert többnyire közvetlen érzelmi reakció fűzi ahhoz a homlokzathoz, amelyet a másokkal való kapcsolat megenged számára; …
Tovább a műhöz
Kiadványunk egy közel két éve tartó munkafolyamat lezárásaként látott napvilágot azzal a céllal, hogy bemutassa a TÁMOP5.4.4-09/2-C-2009-0013 „TÉRSÉG – KÖZÖSSÉG – MINŐSÉG” – Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon projekt történéseit és eredményeit. Ahogyan a cím is utal rá, a projekt fő tevékenysége a képzés- és tananyagfejlesztés volt, de már a tervezés során is a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése állt a középpontban. A Térség – Közösség – Minőség hármas jelszava adta meg számunkra azt a szellemi tőkét, amire a projekt épült. A „Térség” szerepének és jelentőségének újradefiniálása, a „Közösségi” szükségletekhez és erőforrásokhoz való alkalmazkodás, valamint a „Minőségi” szolgáltatások tervezése és működtetése jelentik számunkra azt a célt, amelyhez képzéseink fejlesztésével, a szociális szakemberek felkészítésével, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítésével kívánunk hozzájárulni. A 2009-ben kiírt pályázat lehetőséget adott a szakmai megújulásra, bár a meglévő képzési struktúra átalakítását, bővítését nem támogatta. Nagy várakozások előzték meg a kiírást. Intézményünk is időben megkezdte a projekt kidolgozására történő felkészülést. A címben …
Tovább a műhöz
A „Szociális munka a fenntartható fejlődésért” címet viselő tanulmánykötet nem csupán „e-book”-ként is hozzáférhető formája miatt, de témaválasztásában és a hazai gyakorlat tekintetében is újszerű megközelítéseket hordoz. Az első, „Környezetszociológia” című írás szerzője Dr. Albert József, a Veszprémi Érseki
Hittudományi Főiskola tanára. Tanulmányának elsődleges célja – azon túl, hogy tömören összefoglalja a környezetszociológia, mint új szociológiai diszciplína fejlődésének főbb állomásait –, hogy az olvasó számára elősegítse a fenntarthatóság környezetszociológiai aspektusaira való ráhangolódást. Dr. Jász Krisztina, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karának főiskolai docense jegyzi a második tanulmányt, amely a „Szociális munka, fenntartható alapokon” címet kapta. A szerző elsősorban a releváns amerikai szakirodalom egyik kimagasló személyisége, Nancy L. Mary írásainak áttekintése nyomán foglalja össze az öko-szociális
munka elméleti alapjait. A szerző tanulmányában külön is hangsúlyozza a szociális munkások attitűdváltásának szükségességét a jövőformálás tekintetében.
Herpainé Márkus Ágnes szociálpolitikusként, szociális munkásként és közösségfejlesztőként a „Fenntartható fejlődés és szociális munka – öko-szociális munka”
tanulmányával, a téma tapasztalt szakértőjeként, a …
Tovább a műhöz
Szociális törvény 30
- 2024
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, amelynek célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, az elmúlt három évtized Magyarországának egyik alapvető és a társadalmi változásokhoz folyamatosan igazodó jogszabálya. Megszületésének 25. évfordulóján szakpolitikusok és szociális szakemberek több fórumon is emlékeztek megalkotására, kiemelték jelentőségét. A 30. évfordulón ezt a sort folytatva kívántunk visszatekinteni és szólni a jelenről is. A három évtized lehetővé tette, hogy jogalkotók/döntéshozók és jogalkalmazók két generációja oszthassa meg emlékeit, tapasztalatait: egyrészt azok, akik a törvény előkészítésében, illetve a szociális intézményrendszer kialakításában, életre hívásában vettek részt, másrészt azok a „fiatal” szociális szakemberek, akik évtizedek óta a mindennapokban e törvény szellemében végzik szakmai munkájukat.
A szervező intézmények nemcsak a jogszabály előkészítésére és megszületésére kívántak emlékezni, de az elmúlt évtizedek szakmai professzióformáló szerepére, társadalmi hatására is. A 2023. december nyolcadikén megrendezett konferencia időutazás volt: bemutatta a kezdeti, hősi és viszontagságos kezdeteket, az alkalmazói és felhasználói kihívásokat az eltelt három évtizedből, és kitekintett a jogszabály jövőjére, lehetséges utóéletére is.
A …
Tovább a műhöz
A Szociálpolitikáról alapfokon című tankönyv a szociális gondozó és ápoló szakképzés számára készült, de ajánlható mindenkinek, aki a szociálpolitika iránt érdeklődik. Magától értetődő kérdésként merül fel, miért is van szükség szociálpolitikai ismeretekre? Első és legfontosabb válasz: azért, hogy megértsük mindazon változásokat, történéseket, amelyek társadalmunkban zajlanak, hatással vannak mindennapi életünkre, érintenek bennünket - mint állampolgárokat és mint szociális területen dolgozókat. További cél a szociálpolitikai ismeretek elsajátításánál, hogy mindazok, akik szociális területen dolgoznak, képesek legyenek a konkrét helyzetekben felismerni a megjelenő probléma társadalmi összefüggéseit,
elhelyezni jövőbeni munkahelyüket a szociális szolgáltatások rendszerében, illetve a gyakorlatban alkalmazni tudják ezeket az ismereteket. | Ebben a fejezetben azokkal az alapfogalmakkal foglalkozunk, amelyek segítenek a körülöttünk lévő világ változásainak megértésében, illetve amelyek a szociálpolitika tantárgy értelmezéséhez is nélkülözhetetlenek. Ehhez a munkához a szociológia által használt fogalmakat, meghatározásokat és magyarázatokat hívjuk segítségül. A tudományos és köznapi beszédben talán az egyik legtöbbet használt szó a társadalom kifejezés. Ritkán gondoljuk végig a szó valódi jelentését annak ellenére, hogy halljuk a televízióból …
Tovább a műhöz
A társadalmi együttélés során, ha akaija, ha nem, mindenki elsajátítja a társadalomban való eligazodáshoz szükséges mindennapi tudást, melynek birtokában megtanuljuk, hogy az életben vannak mások, akik közül egyeseket ismerünk, másokat nem, az ismerősök között vannak barátaink, ellenségeink, és vannak az idegenek, akiket szerepeik, csoport-hovatartozásuk szerint osztályozhatunk. Azt is tudjuk, hogy az életben vannak értékek, normák, szabályok, melyek irányt szabnak érzéseinknek, elgondolásainknak és cselekvéseinknek. Nap mint nap döntünk, választunk, igyekszünk elkerülni a rosszat, s keressük a jót. A szociálpszichológia a társas élet tudománya. Különleges ez a tudomány, hiszen amit ez a tudomány tud, azt mindenki tudja. Senki sem élhet a társadalmon kívül, senki se kerülheti el, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, s senki sem maradhat meg a társadalomban anélkül, hogy tudja, mit tudnak a többiek a világról, melyben együtt élnek. Ennek a könyvnek az a célja, hogy a bennünk meglévő, reflektálatlan, mindennapi szociálpszichológiai tudást tudatosítsa, rendszerezze, átvilágítsa. Ennek során kénytelenek leszünk szakszavakat használni. Az egymást követő nemzedékek kiemelkedő szerzőket adtak, akik a szakszavakból álló szótárat létrehozták, újabb szavakkal kiegészítették. A szakszavak előnye, hogy egyértelművé és ellentmondásmentessé teszik a jelentéseket, melyekre az …
Tovább a műhöz