Magyar
EnglishKeresés
Találatok
2010. novemberében „Társadalmi nem és oktatás” címmel országos konferenciát rendezett a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, „Oktatás és
társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolája és az MTA Pedagógiai Albizottságának Neveléstörténeti Munkabizottsága. A rendezvényen oktatók és
a doktori képzésben résztvevő hallgatók foglalták össze és vitatták meg legújabb kutatási eredményeiket. Az összegyűjtött és szerkesztett előadásokból 2011-ben válogatás kötet készült, mely a konferencia logikáját követi: plenáris értekezéssel kezdődik, majd a konferencia két párhuzamos szekciójának megfelelően,
két fejezetre bomlik. Hat-hat tanulmány segítségével nyerhetünk betekintést a Nevelésszociológiai szekció és a Neveléstörténeti szekció munkájába, melyek
közös tematikát dolgoznak fel más-más nézőpontból. A „Társadalmi nem és oktatás” konferencia előadásainak kötete rendkívül érdekes, színes és mégis egységes képet mutat. A szerzők téma iránti elkötelezettsége egyértelmű, munkájuk minden esetben magas színvonalú, tudományosan megalapozott és továbbgondolásra, továbbkutatásra érdemes tanulmányokat eredményezett. A kötet a társadalmi nem, a női lét fontos kérdésköreit járja körbe, fontos pillanatfelvétele a hazai gender szempontú pedagógiai kutatásnak. (Forrás: Tornyi Zsuzsa Zsófia …
Tovább a műhöz
Az itt közzétett tanulmányok a társadalmi egyenlőtlenség szociológiai elemzésének nemzetközi irányzatairól adnak képet. A témák felölelik a társadalmi rétegződés alapstruktúráját csakúgy, mint a társadalmi egyenlőtlenségeket, mint például a nemi egyenlőtlenség vagy az egészségi állapotbeli egyenlőtlenség, valamint a vertikális társadalmi mobilitás esélyeit és a szociálpolitika ezekkel kapcsolatos intézkedéseit is. A szövegek főleg elméleti és fogalmi témákról adnak tájékoztatást, de a szemelvénygyűjtemény tartalmaz tapasztalati jelenségekkel foglalkozó tanulmányokat és empirikus adatok feldolgozását is. A kiválasztott szövegek főleg az Európai Gazdasági Közösség országainak társadalmi egyenlőtlenségeit hasonlítják össze. Az összehasonlítás többnyire szinkronikus, tehát csak a jelenlegi struktúrákra irányul. Ahhoz viszont, hogy nemzetközi összehasonlítást tudjunk tenni a mai életkörülmények (pl. szegénység) és szociális rendszerek (pl. nyugdíjrendszerek) között, meg kell ismernünk történelmi kialakulásukat és társadalmi változásukat is. Ezért tehát sok szemelvényre a diakronikus szemlélet is jellemző. Az olvasónak alapszinten ismernie kell az általános szociológiát, különösen a társadalmi rétegződés szociológiáját ahhoz, hogy megértse a szövegeket. Az alapismeretek elsajátíthatók a Társadalmi rétegződés című, a közeljövőben megjelenő …
Tovább a műhöz
Könyvünkben a személyiség pszichobiológiai megközelítésének elméletét ismertetjük, és beszámolunk a modell mérésére kidolgozott temperamentum és karakter kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkról is. A bemutatásra kerülő ismeretanyagot az oktatás, a kutatás és a gyakorlati alkalmazás szempontjai szerint a különböző területeken dolgozó szakemberek, valamint a tanulmányaikat végző hallgatók igényéi és érdeklődése figyelembevételével rendeztük el. A könyv első fejezete történeti áttekintést és összefoglalást nyújt a temperamentumkutatások legfontosabb eredményeiről. A második fejezetben a Róbert Cloninger és munkatársai által kidolgozott pszichobiológiai személyiségmodellt ismertetjük, míg a következőben a különböző pszichopatológiai kórképekben megmutatkozó temperamentum és karakter kérdőív által feltárt személyiségdimenziókkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket mutatjuk be. A könyv további két fejezetében (IV. és V.) a mérőeszköz részletes ismertetése és a mérőeszközzel szerzett eredmények értelmezése található, amit a mérőeszközzel végzett kutatási eredmények rövid kultúrközi összehasonlítása követ. A VI. fejezetben részletesen beszámolunk a kérdőív hazai mintán nyert validitásvizsgálatainak eredményeiről. Végül az utolsó fejezetben egy összefoglalást találhat az olvasó. A hazai kutatóműhelyek áldozatos és összehangolt …
Tovább a műhöz
A térség, közösség és minőség fogalmának értelmezési lehetőségei kapcsolják össze azt a négy tanulmányt, amelyet a kötet közre kíván adni. Nem titkoltan nemzetközi kitekintést szeretnénk nyújtani, fogódzókat, támpontokat találni arra keresve a választ, hogy mindazon a kérdések kapcsán, amelyek a hazai térségi fejlesztés iránt elkötelezett gazdaság- és társadalompolitikai szakembereket foglalkoztatják, milyen megoldási vagy kezelési alternatívák fogalmazódnak meg az Egyesült Államokban, itt Európában közösségi szinten és az egyes országokban. A kötetben megjelenő tanulmányok nemcsak tematikailag, de nyelvezetük,
megfontolásaik, tudományos hátterük tekintetében is különbözőek. Gondolatiságukban, szövegeikben azonban mégis éppen úgy érintkeznek, illetve
oly módon kerülnek egymással is „köszönő viszonyba”, hogy együttesen jelzik gondolkodásunk vakfoltjait. Amelyek nélkül igen csekély eséllyel indulhatnánk
el… no, nem arra, amerre a tanulmányok a saját közegükben netán ajánlanák, hanem abban az irányban, hogy megfontolásaik értelmét aktuális saját
problémáinkra értelmezzük. Közös valamennyi tanulmányban, hogy változást sürgetnek saját vizsgálati területükön. Egyenként is, együttesen is változást feltételeznek a humánszolgáltatások, szűkebben a szociális munka elméletében és gyakorlatában. A közös értelmezések háttérben vélhetően az …
Tovább a műhöz
A Tisztelt Olvasó egyik fontos tanulmánykötetünket tartja kezében, azt, amelyik maga is a TÁMOP 5.4.4.C projektünk elgondolásához illeszkedve „multidiszciplináris”. Amiként képzési koncepciónknak az a lényege, hogy egy-egy szervesen összetartozó térségben szakmaközi együttműködéssel jöjjenek létre a jövő integrált humánszolgáltatásai, ugyanezt a kooperációt kellett munkacsoportunk tagjainak vállalnia, noha mi is különböző diszciplínák, azaz tudományterületek felől közelítettünk meg egy-egy társadalmi, szociális kérdést. Kötetünket röviden úgy ajánlhatnám szíves figyelmükbe, hogy olvassák el, mi mit tanultunk!
A világ ugyan folyton változik, ez közhely, ám talán egy-egy életúton a változások tempóját és mélységét ritkán érezzük ennyire közvetlenül a bőrünkön, mint mostanság, s ha nem lenne annyi nehézség a változó jelenségek kísérője, élményként is átélhetnénk. Van olyan színtér, ahol a változás abban áll, hogy korábbi folyamatok folytatódnak, a korábbi trendek mélyebb nyomokat hagynak maguk után. Egyik ilyen hazai trend a nagyváros és kistelepülés közötti úgynevezett települési lejtő megléte mind munkavállalás, mind az elérhető szolgáltatások tekintetében., ami—csupán, ha Ausztriáig utazunk—nem magától értető
tény. Mi olyan magasan képzett szakembereket szeretnénk főként vidéki térségekbe kiengedni, akik tudásukkal és …
Tovább a műhöz
Két esztendő küzdelmeit, fáradságait és örömeit irtam le ebben a könyvben. Nem szántam befejezésül e sorokat a kutatás munkájához, nem a munkájával elkészült ember tollával irtam azokat. Ázsia belsejének hegyóriásai még visszacsalogatnak jeges karjaikba. Az én népem nem buzdít ugyan tapsokkal, mint Hedint a svédek. A többi nagy nemzetek gazdag expedíciói között szomorúan festenek szegényes kicsi vállalkozásaim. Még csak elismerésre is alig számíthatok. De ha megcsap a Tárim-medence száraz forró csamalszele, akkor visz magával, a lakatlan fensíkok, a csendes pamirok felé, a burános hágókra, a jégárak hideg völgyeibe. Nincsen akkor nagyobb örömöm, mint mikor a viharvert koporsóforma kis sátorocskám cövekeit ismeretlen hegyek oldalába verhetem. Nehezen eresztenek vissza Belső-Ázsia hegyei. Korán is lenne még letenni a kalapácsot. A magyarságnak azt a kis részét, mely szívesen olvas titokzatos ködbe borult őshazánk ismeretlen vidékeiről, ha jó szerencsém engedi, még felkeresem. Magyar tudománynak sok babérja termett már Ázsiában. Csorna, a legnagyobb, ott is maradt vértanúnak. Felfedező utazás azonban csak egy volt előttem, a Széchenyi-expedició. A többi csak népünk ősét kereste, nem az őshazát, vagy pedig nem törődött a térképrajzolás mesterségével. Megfordultak amazok is sok veszedelem között Ázsia különböző vidékein, tisztelettel fogja mindig emlegetni neveiket a …
Tovább a műhöz
E kötet tanulmányait a köré a kérdés köré kívántam csoportosítani, hogy a feminista történettudományban miféle módokon vetődött fel egyrészt a nők és férfiak, másrészt a nők és nők közötti különbségek súlyos problémája. A feminizmus egész hosszú története folyamán e különbségek ellentmondásos következményeivel küszködik. A feministák egyfelől tagadják azt az elképzelést, hogy a "nők" egyetlen, közös biológiai tulajdonságokon alapuló csoportot alkotnak. Az anatómia - érvelnek - nem jelent sorsszerű elrendeltetést; az elmének, a léleknek, a polgárnak nincs neme. Ráadásul a nők közötti hatalmas történeti és kulturális különbségek lehetetlenné teszik, hogy homogén csoportként kezeljük őket. Másfelől azonban (nemzeti és nemzetközi) politikai mozgalmakat indítottak (a szavazójogért, a tanuláshoz és a munkához való jogért, a reprodukciós jogokért) arra hivatkozva, hogy a nőket összeköti valami - nem csupán a kirekesztettség közös tapasztalatai határozzák meg őket, hanem a hasonló társadalmi és lélektani "feminin" tulajdonságok is. Célom e könyvben nem az volt, hogy megkíséreljem feloldani a feloldhatatlan ellentmondásokat, hisz, ahogy már kifejtettem, épp ezek alkotják a feminizmus lényegét. Inkább a különbség problematikájának összetett jellegét akartam szemléltetni, láttatni, hogy milyen történeti formákat öltött, megmutatni, hogy a …
Tovább a műhöz
Városanyák
- Árvai Tünde
- 2016
Up to the present, there have not been published any scientific works which focused on the representatives of the female sex in Pécs. However, the statistics connected to the blog titled Following the Steps of Forgotten Women in Pécs... and to the Facebook site titled Women's History in Pécs have clearly indicated that there exists a certain kind of public, a relatively large group of people, who are curious about the different sources and who intend to gain more information about this subject-matter. These two fundamental reasons lead to the birth of this present book. As a result of this factor, the primary aim of this work is to draw the attention of the public opinion to the significance of these women, who have been forgotten unrighteously, and to place them back to the historical memory of the city. The chapters of the book cover the period between the 1860s and the Second World War. However, the interpretation of these years represent a certain kind of disproportionateness, due to the fact that the distribution of the source material proves to be unequal i.e. the majority of the sources reflect the lives of the female members of the upper-class and that of the middle layer of the society. Within the thematic chapters, it is also rather variable whether they contain more pieces of information either for the dualistic era or for the decades between the First and the Second World War. From the historiographical overview, which is at the very beginning of …
Tovább a műhöz
A világban hiány van vezetésből. Nem a potenciális tehetségből van hiány. Az emberek adottak. A lelkesedés adott. Az erőforrások adottak. A képesség adott. A hiányt három lényeges tényező eredményezi: demográfiai változások, elégtelen képzés és tapasztalatok, valamint az uralkodó szemlélet, amely elijeszti az embereket attól, hogy megtanuljanak vezetni. A globális munkaerő 25%-a jelenleg az Y generáció (1981 és 1997 között születettek) tagjaiból áll, néhány országban ez az adat közelít az 50%-hoz. Becslések szerint 2025-re a globális munkaerő 75%-át adja ez a generáció. Bár a generáció tagjainak száma folyamatosan növekszik a munkahelyeken, a szervezetek világszerte azt tapasztalják, hogy nem jellemző körükben a jelen és jövő szükségleteit kielégítő vezetői réteg jelenléte. A Világgazdasági Fórum legutóbbi felmérésére válaszolók 86%-a gondolja úgy, hogy napjainkban vezetési válság van a világban,3 és a legtöbb társaság komolyan aggódik a vezetés színvonala miatt.4 A demográfiai változások olyan keresletet eredményeztek a példaértékű vezetés iránt, amely meghaladja a kínálatot. Ha ilyen nagy szükség van a vezetői fejlődésre, miért nem találunk hozzá alanyokat? Részben választ kaphatunk a Jack Zenger vezetéskutató által végzett kutatásból. Világméretű adatbázisában megvizsgálta a vezetési képzésben részt vevők adatait és azt tapasztalta, hogy …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jogi és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan - a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté. Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottakról. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politika, a személyzeti jog. Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a köz-igazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modem …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jog és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan -a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté.
Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottaktól. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politikai, a személyzeti jog.
Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a közigazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modern …
Tovább a műhöz
Konferenciánk témája szempontjából Dominguez Ortíznak a Katolikus Királyok korszakáról írott megállapítása lehetne kiindulópont. Dominguez Ortiz szerint a spanyol történelemnek ez a legfontosabb korszakhatára, amelytől a spanyol történelem „ezelőttre és ez utánra” osztható. Ahogy ő írja: “En la historia de Espana hay un antes y un después de los Reyes Católicos.”
Mert konferenciánk meghatározó periódusa is 1492, a zsidók Spanyolországból történő kiűzése miatt. „Ez előtt”, amikor a konferenciánk címében jelzett problémakör dimenziói és kontúrjai az Ibériai-félszigetre utalnak, erre az 1492 előtti időszakra korlátozódnak. Ám ez a periódus is vibrálóan gazdag tematikát mutat. A vizigót korszak zsidókra vonatkozó dokumentumaitól a kiűzés pillanatáig ívelő csaknem ezer évről van ugyanis szó, amikor az elfogulatlan történész megállapíthatja, hogy a zsidóság (a baszkokkal együtt) az Ibériai-félsziget legrégibb népe; ám attól kezdve, hogy Recared király 5S9-ben felvette a katolikus vallást és államvallássá tette, a zsidó nép helyzete meglehetősen nehézzé vált a félszigeten. Miközben a tudomány (orvoslás, filozófia) csúcsait ők reprezentálták, a városi gazdaság és pénzügyek, a korszerű államigazgatás aktorai is e szférából jöttek, és a központi hatalom szakértőbázisát jelentik, eközben ugyanakkor a „menetrendszerűen” megjelenő antijudaizmus …
Tovább a műhöz