Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Az ember élete szinte elképzelhetetlen társadalmon kívül. Minden korban voltak olyan gondolkodók, akik a társadalom működésének szabályszerűségeit vizsgálták, hogy ezáltal képet kapjanak az emberi együttélést befolyásoló, irányító hatásokról, változásokról. A különböző korok tudósai más és más nézőpontból vizsgálták koruk és a megelőző korok társadalmait. Ezek a vizsgálódások azonban a filozófiai és a történelemtudomány fogalmi keretei között történtek.
A felvilágosodás koráig a politikai állam és a civil társadalom nem vált el egymástól. A társadalom mint önálló entitás fogalmilag nem volt megragadható az emberiség számára. Hosszú időn keresztül csupán a társadalom egy kiválasztott rétege vehetett csak részt a politikai életben, az „általános akarat”, „közakarat” formálásában. Ez a réteg alapvetően a születési előjogokkal rendelkezők (nemesek) csoportja volt. A gazdasági változásoknak köszönhetően (új termelési módok, technológiák alkalmazása) azonban kialakult és megerősödött a polgárság rétege amely egyre nagyobb gazdasági
befolyásra tett szert. Ezáltal egy olyan helyzet állt elő, hogy a polgárság a gazdaságban már befolyást nyert, ugyanakkor a politikai döntéshozatalban még nem. Ennek következtében a gazdaság és a politika szétvált egymástól. Ez a szétválás eredményezte a politikai állam és a civil társadalom …
Tovább a műhöz
Sztanó László Taljánok, olaszok, digók című könyve olyan gazdagsággal tárja elénk az olaszokkal kapcsolatos ítéletek és előítéletek tárházát, hogy az ember szinte észrevétlenül vizsgálja fölül minden elfogultságát és veti el belőle mindazt, amiről kiderül, hogy nem állja ki a tudományos módszer próbáját. Napjainkban még mindig a pozitív vagy negatív nemzeti előítélet, illetve annak hátterében az egyes társadalmi és etnikai csoportokról kialakult sztereotípiák határozzák meg a különböző nemzetek történelmi önképét. A kötet nagy erénye, hogy a sztereotípiák évszázadokra visszanyúló, folyton-folyvást átalakuló és szerves rendszert alkotó világában kalandozva valójában az etnikai konfliktusok előítéletes szerkezetét tudatosítja. A szerző az európai kultúrtörténet évszázadaiban tett kalandozásai során rengeteg érdekes részletre világít rá, így például az olaszokról és a magyarokról alkotott sztereotípiák fel-feltűnő hasonlóságaira; a XVII. századi francia közvéleményben élő „olasz” sztereotípia és a majdani antijudaista és antiszemita előítéletek kísérteties hasonlóságaira; vagy a nemzeti nagyság mítoszának térhódítására a fasiszta korszak nacionalista propagandájában. A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő italianisztikai monográfiát szellemes és humorral teli anyagának köszönhetően kifejezetten könnyed stílus jellemzi. …
Tovább a műhöz
A gyerek fogalmának változásait vizsgálta magyar művészek festményein, szobrain, fotóin, videóin és a gyerekkorhoz kötődő, jellegzetes tárgyakon keresztül a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Gyerek/Kor/Kép című kiállítása. A magyar képzőművészet rendkívül gazdag szebbnél szebb gyerekábrázolásokban, mégis utoljára 1940-ben nyílt olyan tárlat, amely a gyerekkor hazai ábrázolásait mutatta be. Révész Emese és Molnárné Aczél Eszter kurátorok kifejtették: a BTM tárlata négy évszázad több mint 200 művén keresztül, tematikus bontásban vizsgálja a gyerekkor témáját. Mint hangsúlyozták: nem művészet-, de nem is gyermektörténeti kiállítást állítottak össze kurátortársaikkal, Rum Attilával és Tészabó Júliával. Minden terem egy-egy témakört jár körül egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok nézőpontjait. A 11 hazai köz- és magángyűjtemény műtárgyait felvonultató tárlat nyitódarabja Kőnig Frigyes kisfiával készített önarcképe. Ezzel a kiállítás az apaság egyfajta rehabilitációjára is törekszik a művészettörténetében igen kevéssé reprezentált tematika bemutatásával - mondták el a kurátorok. Az anya-gyermek kapcsolat a Madonna-ábrázolásokon keresztül már a korai századoktól az egyik legerősebb vizuális toposz volt, a BTM termeiben 18. századi, biedermeier és 20. századi munkák jelenítik meg az anyák és a társadalom …
Tovább a műhöz
2010. novemberében „Társadalmi nem és oktatás” címmel országos konferenciát rendezett a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, „Oktatás és
társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolája és az MTA Pedagógiai Albizottságának Neveléstörténeti Munkabizottsága. A rendezvényen oktatók és
a doktori képzésben résztvevő hallgatók foglalták össze és vitatták meg legújabb kutatási eredményeiket. Az összegyűjtött és szerkesztett előadásokból 2011-ben válogatás kötet készült, mely a konferencia logikáját követi: plenáris értekezéssel kezdődik, majd a konferencia két párhuzamos szekciójának megfelelően,
két fejezetre bomlik. Hat-hat tanulmány segítségével nyerhetünk betekintést a Nevelésszociológiai szekció és a Neveléstörténeti szekció munkájába, melyek
közös tematikát dolgoznak fel más-más nézőpontból. A „Társadalmi nem és oktatás” konferencia előadásainak kötete rendkívül érdekes, színes és mégis egységes képet mutat. A szerzők téma iránti elkötelezettsége egyértelmű, munkájuk minden esetben magas színvonalú, tudományosan megalapozott és továbbgondolásra, továbbkutatásra érdemes tanulmányokat eredményezett. A kötet a társadalmi nem, a női lét fontos kérdésköreit járja körbe, fontos pillanatfelvétele a hazai gender szempontú pedagógiai kutatásnak. (Forrás: Tornyi Zsuzsa Zsófia …
Tovább a műhöz
Az itt közzétett tanulmányok a társadalmi egyenlőtlenség szociológiai elemzésének nemzetközi irányzatairól adnak képet. A témák felölelik a társadalmi rétegződés alapstruktúráját csakúgy, mint a társadalmi egyenlőtlenségeket, mint például a nemi egyenlőtlenség vagy az egészségi állapotbeli egyenlőtlenség, valamint a vertikális társadalmi mobilitás esélyeit és a szociálpolitika ezekkel kapcsolatos intézkedéseit is. A szövegek főleg elméleti és fogalmi témákról adnak tájékoztatást, de a szemelvénygyűjtemény tartalmaz tapasztalati jelenségekkel foglalkozó tanulmányokat és empirikus adatok feldolgozását is. A kiválasztott szövegek főleg az Európai Gazdasági Közösség országainak társadalmi egyenlőtlenségeit hasonlítják össze. Az összehasonlítás többnyire szinkronikus, tehát csak a jelenlegi struktúrákra irányul. Ahhoz viszont, hogy nemzetközi összehasonlítást tudjunk tenni a mai életkörülmények (pl. szegénység) és szociális rendszerek (pl. nyugdíjrendszerek) között, meg kell ismernünk történelmi kialakulásukat és társadalmi változásukat is. Ezért tehát sok szemelvényre a diakronikus szemlélet is jellemző. Az olvasónak alapszinten ismernie kell az általános szociológiát, különösen a társadalmi rétegződés szociológiáját ahhoz, hogy megértse a szövegeket. Az alapismeretek elsajátíthatók a Társadalmi rétegződés című, a közeljövőben megjelenő …
Tovább a műhöz
Könyvünkben a személyiség pszichobiológiai megközelítésének elméletét ismertetjük, és beszámolunk a modell mérésére kidolgozott temperamentum és karakter kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkról is. A bemutatásra kerülő ismeretanyagot az oktatás, a kutatás és a gyakorlati alkalmazás szempontjai szerint a különböző területeken dolgozó szakemberek, valamint a tanulmányaikat végző hallgatók igényéi és érdeklődése figyelembevételével rendeztük el. A könyv első fejezete történeti áttekintést és összefoglalást nyújt a temperamentumkutatások legfontosabb eredményeiről. A második fejezetben a Róbert Cloninger és munkatársai által kidolgozott pszichobiológiai személyiségmodellt ismertetjük, míg a következőben a különböző pszichopatológiai kórképekben megmutatkozó temperamentum és karakter kérdőív által feltárt személyiségdimenziókkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket mutatjuk be. A könyv további két fejezetében (IV. és V.) a mérőeszköz részletes ismertetése és a mérőeszközzel szerzett eredmények értelmezése található, amit a mérőeszközzel végzett kutatási eredmények rövid kultúrközi összehasonlítása követ. A VI. fejezetben részletesen beszámolunk a kérdőív hazai mintán nyert validitásvizsgálatainak eredményeiről. Végül az utolsó fejezetben egy összefoglalást találhat az olvasó. A hazai kutatóműhelyek áldozatos és összehangolt …
Tovább a műhöz
A térség, közösség és minőség fogalmának értelmezési lehetőségei kapcsolják össze azt a négy tanulmányt, amelyet a kötet közre kíván adni. Nem titkoltan nemzetközi kitekintést szeretnénk nyújtani, fogódzókat, támpontokat találni arra keresve a választ, hogy mindazon a kérdések kapcsán, amelyek a hazai térségi fejlesztés iránt elkötelezett gazdaság- és társadalompolitikai szakembereket foglalkoztatják, milyen megoldási vagy kezelési alternatívák fogalmazódnak meg az Egyesült Államokban, itt Európában közösségi szinten és az egyes országokban. A kötetben megjelenő tanulmányok nemcsak tematikailag, de nyelvezetük,
megfontolásaik, tudományos hátterük tekintetében is különbözőek. Gondolatiságukban, szövegeikben azonban mégis éppen úgy érintkeznek, illetve
oly módon kerülnek egymással is „köszönő viszonyba”, hogy együttesen jelzik gondolkodásunk vakfoltjait. Amelyek nélkül igen csekély eséllyel indulhatnánk
el… no, nem arra, amerre a tanulmányok a saját közegükben netán ajánlanák, hanem abban az irányban, hogy megfontolásaik értelmét aktuális saját
problémáinkra értelmezzük. Közös valamennyi tanulmányban, hogy változást sürgetnek saját vizsgálati területükön. Egyenként is, együttesen is változást feltételeznek a humánszolgáltatások, szűkebben a szociális munka elméletében és gyakorlatában. A közös értelmezések háttérben vélhetően az …
Tovább a műhöz
„Aiming to promote responsible, sustainable and universally accessible tourism in the framework of the right of all persons to use their free time for leisure pursuits or travel with respect for the choices of society of all peoples” (Global Code of Ethics for Tourism, UNWTO, 1999) „…affirm the right to tourism and the freedom of tourist movements, state our wish to promote an equitable, responsible and sustainable world tourism order, whose benefits will be shared by all sectors of society in the context of an open and liberalized international economy, and solemnly adopt to these ends the principles of the Global Code of Ethics for Tourism” (Global Code of Ethics for Tourism, UNWTO, 1999) Everyone, regardless of their physical, sensory, or cognitive capacities, should have the opportunity to travel and explore the world. This should be a universal luxury that is open to everyone. On the other hand, the tourist sector has failed to adequately meet the requirements of people with disabilities for an excessively long period of time. As a result, a sizeable percentage of the population is unable to fully participate in or enjoy the activities that are offered by the industry. Researchers, educators, and professionals working in the tourist sector have been encouraged to critically investigate ways in which tourism might be made more accessible, inclusive, and ultimately more fulfilling for all individuals as a result of this divide. The present book, titled "The …
Tovább a műhöz
A Tisztelt Olvasó egyik fontos tanulmánykötetünket tartja kezében, azt, amelyik maga is a TÁMOP 5.4.4.C projektünk elgondolásához illeszkedve „multidiszciplináris”. Amiként képzési koncepciónknak az a lényege, hogy egy-egy szervesen összetartozó térségben szakmaközi együttműködéssel jöjjenek létre a jövő integrált humánszolgáltatásai, ugyanezt a kooperációt kellett munkacsoportunk tagjainak vállalnia, noha mi is különböző diszciplínák, azaz tudományterületek felől közelítettünk meg egy-egy társadalmi, szociális kérdést. Kötetünket röviden úgy ajánlhatnám szíves figyelmükbe, hogy olvassák el, mi mit tanultunk!
A világ ugyan folyton változik, ez közhely, ám talán egy-egy életúton a változások tempóját és mélységét ritkán érezzük ennyire közvetlenül a bőrünkön, mint mostanság, s ha nem lenne annyi nehézség a változó jelenségek kísérője, élményként is átélhetnénk. Van olyan színtér, ahol a változás abban áll, hogy korábbi folyamatok folytatódnak, a korábbi trendek mélyebb nyomokat hagynak maguk után. Egyik ilyen hazai trend a nagyváros és kistelepülés közötti úgynevezett települési lejtő megléte mind munkavállalás, mind az elérhető szolgáltatások tekintetében., ami—csupán, ha Ausztriáig utazunk—nem magától értető
tény. Mi olyan magasan képzett szakembereket szeretnénk főként vidéki térségekbe kiengedni, akik tudásukkal és …
Tovább a műhöz
A kultúra polgári nyilvánosságának megteremtéséhez a világi és az egyházi hatalom szétválasztása, egy forradalmi hullám kellett. Ez nem jelenti azt, hogy többféle megfontolásból, a különböző, megelőző korszakokban ne történtek volna kísérletek a könyvtárakban őrzött hagyomány közös használatának megteremtésére. Már az ókori Rómában is tudunk közös használatú könyvtárakról, amelyek vagy csupán a baráti kör számára voltak elérhetőek, vagy olyanok voltak, hogy a római polgárjoggal rendelkezők is látogathatták azokat. Az ókor végére már elméleti szinten is kialakult a feleslegesen, használat, tényleges érdeklődés nélkül összegyűjtött könyvtárak bírálata (Seneca), amely bírálat az első századot követően toposszá is vált; folyamatos középkori és kora újkori recepcióról beszélhetünk. A 14. századtól kezdődően, az említett elméletet is követve, több olyan kezdeményezésről tudunk, amikor egy-egy tudós a saját könyvtárát felajánlotta a tudós közönségnek használatra, olyanról is, amikor egy-egy terület értelmiségijei közösen építenek könyvtárat, és olyanról is, amikor egy-egy mecénás család a saját gyűjteményét látogathatóvá tette azok számára, akik abban a városban laktak, ahol a könyvtár is megtalálható volt. Magyarországi példákat is tudunk mondani örvendetes módon. Ilyen volt a 24 szepesi plébánia közös könyvtára Lőcsén, …
Tovább a műhöz
Két esztendő küzdelmeit, fáradságait és örömeit irtam le ebben a könyvben. Nem szántam befejezésül e sorokat a kutatás munkájához, nem a munkájával elkészült ember tollával irtam azokat. Ázsia belsejének hegyóriásai még visszacsalogatnak jeges karjaikba. Az én népem nem buzdít ugyan tapsokkal, mint Hedint a svédek. A többi nagy nemzetek gazdag expedíciói között szomorúan festenek szegényes kicsi vállalkozásaim. Még csak elismerésre is alig számíthatok. De ha megcsap a Tárim-medence száraz forró csamalszele, akkor visz magával, a lakatlan fensíkok, a csendes pamirok felé, a burános hágókra, a jégárak hideg völgyeibe. Nincsen akkor nagyobb örömöm, mint mikor a viharvert koporsóforma kis sátorocskám cövekeit ismeretlen hegyek oldalába verhetem. Nehezen eresztenek vissza Belső-Ázsia hegyei. Korán is lenne még letenni a kalapácsot. A magyarságnak azt a kis részét, mely szívesen olvas titokzatos ködbe borult őshazánk ismeretlen vidékeiről, ha jó szerencsém engedi, még felkeresem. Magyar tudománynak sok babérja termett már Ázsiában. Csorna, a legnagyobb, ott is maradt vértanúnak. Felfedező utazás azonban csak egy volt előttem, a Széchenyi-expedició. A többi csak népünk ősét kereste, nem az őshazát, vagy pedig nem törődött a térképrajzolás mesterségével. Megfordultak amazok is sok veszedelem között Ázsia különböző vidékein, tisztelettel fogja mindig emlegetni neveiket a …
Tovább a műhöz
E kötet tanulmányait a köré a kérdés köré kívántam csoportosítani, hogy a feminista történettudományban miféle módokon vetődött fel egyrészt a nők és férfiak, másrészt a nők és nők közötti különbségek súlyos problémája. A feminizmus egész hosszú története folyamán e különbségek ellentmondásos következményeivel küszködik. A feministák egyfelől tagadják azt az elképzelést, hogy a "nők" egyetlen, közös biológiai tulajdonságokon alapuló csoportot alkotnak. Az anatómia - érvelnek - nem jelent sorsszerű elrendeltetést; az elmének, a léleknek, a polgárnak nincs neme. Ráadásul a nők közötti hatalmas történeti és kulturális különbségek lehetetlenné teszik, hogy homogén csoportként kezeljük őket. Másfelől azonban (nemzeti és nemzetközi) politikai mozgalmakat indítottak (a szavazójogért, a tanuláshoz és a munkához való jogért, a reprodukciós jogokért) arra hivatkozva, hogy a nőket összeköti valami - nem csupán a kirekesztettség közös tapasztalatai határozzák meg őket, hanem a hasonló társadalmi és lélektani "feminin" tulajdonságok is. Célom e könyvben nem az volt, hogy megkíséreljem feloldani a feloldhatatlan ellentmondásokat, hisz, ahogy már kifejtettem, épp ezek alkotják a feminizmus lényegét. Inkább a különbség problematikájának összetett jellegét akartam szemléltetni, láttatni, hogy milyen történeti formákat öltött, megmutatni, hogy a …
Tovább a műhöz