Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Városanyák
- Árvai Tünde
- 2016
Up to the present, there have not been published any scientific works which focused on the representatives of the female sex in Pécs. However, the statistics connected to the blog titled Following the Steps of Forgotten Women in Pécs... and to the Facebook site titled Women's History in Pécs have clearly indicated that there exists a certain kind of public, a relatively large group of people, who are curious about the different sources and who intend to gain more information about this subject-matter. These two fundamental reasons lead to the birth of this present book. As a result of this factor, the primary aim of this work is to draw the attention of the public opinion to the significance of these women, who have been forgotten unrighteously, and to place them back to the historical memory of the city. The chapters of the book cover the period between the 1860s and the Second World War. However, the interpretation of these years represent a certain kind of disproportionateness, due to the fact that the distribution of the source material proves to be unequal i.e. the majority of the sources reflect the lives of the female members of the upper-class and that of the middle layer of the society. Within the thematic chapters, it is also rather variable whether they contain more pieces of information either for the dualistic era or for the decades between the First and the Second World War. From the historiographical overview, which is at the very beginning of …
Tovább a műhöz
A világban hiány van vezetésből. Nem a potenciális tehetségből van hiány. Az emberek adottak. A lelkesedés adott. Az erőforrások adottak. A képesség adott. A hiányt három lényeges tényező eredményezi: demográfiai változások, elégtelen képzés és tapasztalatok, valamint az uralkodó szemlélet, amely elijeszti az embereket attól, hogy megtanuljanak vezetni. A globális munkaerő 25%-a jelenleg az Y generáció (1981 és 1997 között születettek) tagjaiból áll, néhány országban ez az adat közelít az 50%-hoz. Becslések szerint 2025-re a globális munkaerő 75%-át adja ez a generáció. Bár a generáció tagjainak száma folyamatosan növekszik a munkahelyeken, a szervezetek világszerte azt tapasztalják, hogy nem jellemző körükben a jelen és jövő szükségleteit kielégítő vezetői réteg jelenléte. A Világgazdasági Fórum legutóbbi felmérésére válaszolók 86%-a gondolja úgy, hogy napjainkban vezetési válság van a világban,3 és a legtöbb társaság komolyan aggódik a vezetés színvonala miatt.4 A demográfiai változások olyan keresletet eredményeztek a példaértékű vezetés iránt, amely meghaladja a kínálatot. Ha ilyen nagy szükség van a vezetői fejlődésre, miért nem találunk hozzá alanyokat? Részben választ kaphatunk a Jack Zenger vezetéskutató által végzett kutatásból. Világméretű adatbázisában megvizsgálta a vezetési képzésben részt vevők adatait és azt tapasztalta, hogy …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jogi és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan - a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté. Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottakról. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politika, a személyzeti jog. Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a köz-igazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modem …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jog és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan -a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté.
Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottaktól. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politikai, a személyzeti jog.
Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a közigazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modern …
Tovább a műhöz
Konferenciánk témája szempontjából Dominguez Ortíznak a Katolikus Királyok korszakáról írott megállapítása lehetne kiindulópont. Dominguez Ortiz szerint a spanyol történelemnek ez a legfontosabb korszakhatára, amelytől a spanyol történelem „ezelőttre és ez utánra” osztható. Ahogy ő írja: “En la historia de Espana hay un antes y un después de los Reyes Católicos.”
Mert konferenciánk meghatározó periódusa is 1492, a zsidók Spanyolországból történő kiűzése miatt. „Ez előtt”, amikor a konferenciánk címében jelzett problémakör dimenziói és kontúrjai az Ibériai-félszigetre utalnak, erre az 1492 előtti időszakra korlátozódnak. Ám ez a periódus is vibrálóan gazdag tematikát mutat. A vizigót korszak zsidókra vonatkozó dokumentumaitól a kiűzés pillanatáig ívelő csaknem ezer évről van ugyanis szó, amikor az elfogulatlan történész megállapíthatja, hogy a zsidóság (a baszkokkal együtt) az Ibériai-félsziget legrégibb népe; ám attól kezdve, hogy Recared király 5S9-ben felvette a katolikus vallást és államvallássá tette, a zsidó nép helyzete meglehetősen nehézzé vált a félszigeten. Miközben a tudomány (orvoslás, filozófia) csúcsait ők reprezentálták, a városi gazdaság és pénzügyek, a korszerű államigazgatás aktorai is e szférából jöttek, és a központi hatalom szakértőbázisát jelentik, eközben ugyanakkor a „menetrendszerűen” megjelenő antijudaizmus …
Tovább a műhöz