Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Hűvös van. A ködös novemberi félhomályt a telihold fénye tölti be, a fák ágait narancssárgára festik az utcai lámpák. A ház előtt állok, ahol régen laktunk. Csak egy pillanatra torpantam meg, ha már erre jöttem, és nem is kifejezetten kötődnek hozzád az emlékeim erről a helyről, mégis... Az még egy másik világ volt. Egy sokkal szebb. Az idők, amikor még minden rendben volt - így szoktam emlegetni magamban, meg néha kimondva is. Minden vasárnap találkoztunk. Ültünk az asztalnál, egymással szemben, ettük a Nagyi leveseit. Szerettél mesélni olyankor, élvezted a rád vetülő reflektorfényt, és meg kell hagyni, jól is állt. Már eggyel kevesebb tányér kerül az asztalra. Elkapom a tekintetem gyerekkorom ablakáról, zsebre dugott kézzel sétálok tovább a novemberi estében, az út közepén. Erre úgyis ritkán jár bárki. Nyugodt környék. Idilli, mint az itt töltött évek. Ott lóg a nyakamban a nyakláncod, az az ikonikus, amit mindig hord-tál, az érdekes indiánszimbólummal. Rajtad volt, mikor Zámbó Jimmy-t kornyikáltunk fejhangon, egymást túlkiabálva a Nagyiéknál, akkor is, mikor a havas domboldalon leszáguldva nagy reccsenéssel mondta fel a szánkó alattunk a szolgálatot, és akkor is, mikor a térdedről ugráltam a vízbe a Pollack Strandon. Úsztunk, napoztunk a padon, a büfé alatt. Most egy fa áll ott, tibeti cseresznye. Különleges, kilógott a sorból már a faiskolában is, lázadó, egyedi …
Tovább a műhöz
Ez a szöveggyűjtemény különböző években született írásaimat tartalmazza, három nagyobb témakörben. A kultúra, a műveltség és a közművelődés fogalma köré csoportosítva vizsgálja azok jelentését és a velük összefüggő problémákat. Célom ezzel az összeállítással, hogy érzékeltessem az egyes témakörök változó megítélését, és egyúttal azok többoldalú megközelítését. Az egymástól függetlenül kialakult cikkekben, előadások szövegeiben voltak ismétlődő megállapítások. Egy részüket töröltem, másokat azonban meghagytam, mert megtörték volna az eredeti gondolatmenet logikus rendjét. Az egyes írások csoportosítását inkább tartalmi összefüggések határozták meg, s nem annyira időrendiek. Keletkezésük idejét azonban - néhány kivételtől eltekintve - a szövegek végén jeleztem, így megállapítható, hogy az adott írás szemlélete hogyan kapcsolódik a korát meghatározó körülményekhez. Ahol a keltezés idejét nem tudtam feltüntetni, azok a fejtegetések általában régebbiek, és nem is jelentek meg nyomtatásban sehol sem. Talán mégis érdekesek lehetnek az olvasók számára, már csak azért is, mert kiolvasható belőlük, hogyan változott meg időközben a felfogásom és a stílusom. Tény, hogy a régebbi írásokat ma már másképpen fogalmaznám meg, de a hitelesség kedvéért jobbnak tartottam ezek meghagyását. A kötet összeállításával nem törekedtem egy …
Tovább a műhöz
Gyász
- 2003
Gyakran találkozhatunk azzal a megállapítással, hogy modem korunkban a halál, a haldoklás és a gyász kérdései tabuvá váltak. Jól érzékelhető ez a gyásszal kapcsolatos attitűdök látványos változásában is: miközben a XX. század kezdetén a gyászra vonatkozó sokoldalú szokás- és hagyományrendszer betartását még a közösség is elvárta, napjainkban a legtöbb ember a gyász külső kifejezésének elkerülését, a fájdalmas érzéseken való mihamarabbi túllépést és a korábbi élet változatlan folytatását tartja követendő mintának. A gyászolókkal kapcsolatba kerülő barátok, ismerősök, munkatársak gyakran nem tudják, hogy mit mondjanak, mit tegyenek ebben a helyzetben — számos gyászoló keserű tapasztalata, hogy sokan inkább kerülik a velük való találkozást. Az egykori közösségi támogatás, a rítusok, hagyományok helyett így manapság inkább magányosság, hallgatás, elfojtás jellemzi a gyászt. Minél tömegesebbé váltak azonban ezek a problémák, annál többen kezdtek el a negatív folyamatok okaival és a megoldás lehetőségeivel foglalkozni. Ez vezetett a XX. század derekán egy új, interdiszciplináris tudományág, a halál, a haldoklás és a gyász kérdéseivel foglalkozó tanatológia megalakulásához. Egyre nagyobb számban jelentek meg tanatológiai tanulmányok és könyvek. Kialakultak az együttműködés szervezeti keretei: nemzeti, majd nemzetközi szervezetek jöttek létre, …
Tovább a műhöz
Daniel Kahneman 1934-ben született Tel-Avivban. Párizsban nevelkedett, ahová szülei Litvániából menekültek. A család Franciaországban vészelte át a náci megszállást, majd 1944-ben Palesztinába költözött. 1954-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetemen matematikából és pszichológiából szerzett diplomát. 1958-ban a kaliforniai Berkeley Egyetemen kezdte meg doktori tanulmányait, ahol disszertációját három évvel később védte meg. 1961-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetemen kezdett el tanítani. 1969-ben meghívta Amos Tverskyt egy előadásra, akit akkoriban a döntéskutatás felemelkedő csillagának tartottak. Ekkor kezdődött közös kutatómunkájuk és életre szóló barátságuk. Számos nagy hatású cikket publikáltak az ítéletalkotás és döntéshozatal általános kérdéseiről. Közös kutatásaik tetőpontját a kilátáselmélet publikálása jelentette 1979-ben. Kahneman ebben az időben ismerkedett meg Richard Thaler közgazdásszal, második legfontosabb szakmai kapcsolatával és barátjával, akitől - saját bevallása szerint - a közgazdaságtant elleste. Munkájuk során megtalálták a hangot a pszichológia és a közgazdaságtan különös párbeszédéhez, és eredményeikkel utat nyitottak a viselkedési közgazdaságtan felé. (...) Szerintem minden szerző elképzeli, hol és hogyan hasznosítják olvasói a művéből szerzett ismereteket. Az én esetemben ennek színhelye a munkahelyi teakonyha: itt találkoznak a …
Tovább a műhöz
Az országok oktatási rendszereinek nagy része ún. iskolaszindrómában szenved, tehát egyszerre elvárás az iskoláktól két egymásnak feszülő feladat megoldása: egyrészt azt, hogy az oktatási-nevelési intézmény kiegyenlítse a társadalmi egyenlőtlenségeket és lehetővé tegye a társadalmi mobilitást; másrészt azt, hogy szolgálja ki az egyéni törekvéseket, ami viszont az oktatáson belüli elkülönítéshez szokott vezetni. Ez a két elvárás egyszerre nehezen teljesíthető. Az iskolával szemben elvárás, hogy előmozdítsa az egyenlőséget, miközben a társadalom egyes tagjai szeretnék megőrizni azokat a kiváltságokat, amelyek révén a legkiválóbbak megkaphatják a nekik legmegfelelőbb képzést. Így az oktatásnak egyszerre kellene inkluzívnak és exkluzívnak lennie. Sok iskolai reform ennek a két ellentétes igénynek a kielégítését célozza, aminek folyamatos frusztráció a vége, mert a valóságban e két ellentétes irányt nagyon nehéz feloldani, ugyanakkor nyilvánosan egyik oktatáspolitika sem meri az egyik szerepet a másik javára feladni. A szülők részéről magától értetődő, hogy olyan iskolákba szeretnék küldeni a
gyerekeiket, ahol szerintük a legjobb nekik. A hazai tanárképzés jellegzetességei miatt a tanárok ugyancsak jobban szeretik, ha nagyjából egyforma szinten lévő diákokat kell tanítaniuk és kevésbé mozognak otthonosan azokban a módszerekben, amelyek azt segítenék, …
Tovább a műhöz
Ha az ember a hivatásos szociális munka történetéről érdeklődik, gyakran kapja azt a választ, hogy az egész a felebaráti...szeretet gyakorlásával kezdődött. Ennek illusztrálására elmesélik a réges-régi bibliai történetet az Irgalmas szamaritánusról. Nem vagyok biztos benne, hogy minden kedves olvasó ismeri ezt a történetet, ezért most elmesélem. Lukács evangéliumában olvasható, hogy egy törvénytudó egy napon Jézust próbára tette, s megkérdezte tőle, műért azon a parancson, hogy “„Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből s teljes elmédből, felebarátodat pedig mint tenmagadat. Jézus a következő példabeszéddel válaszolt: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe_ került. Ezek kifosztották, véresre verték és félholtan otthagyták. Történetesén egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment. Végül egy szamáriainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. 'Odament hozzá, olajai és bort öntött a sebeire és bekötözte magát az embert pedig felültette teherhordó állatára,'elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, s ha többet költenél visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe Került?" Aki irgalmas …
Tovább a műhöz
Némiképp lehangoló, midőn az e megtisztelő alkalommal elemzésre és bemutatásra kiszemelt téma — ti. az identitáselmélet egynéhány időszerű s vitatott kérdése — kiváló és általam is nagyra becsült szerző tollán vajmi kevéssé szívderítő „méltatásban” részesül, nevezetesen: az identitás — főképpen a szociálpszichológiába és pszichoanalitikába áttolódott vetületében — „már-már olyan bazárian divatossá (lett), melyhez szólni szinte tiltja a jóízlés” (Németh G., 1984, 35.). De hát mit is tegyen és tehet az, akit sorsa és mestersége már csaknem egy évtizede azzal sújtott, hogy immáron a ,jóízlést” is sértő ügyekkel foglalatoskodjék? Meglehet, éppenséggel az ilyen helyzetek lehetnek csábítóan kihívóak a tudományban. Ugyan vegyük már alaposabban szemügyre, a jelszavak és a szószaporítás mögé is elhatolva, mi is lappang a divatok mélyén és hátterében! Egyébként pedig két körülmény végül is megvigasztalt, és túlemelt a lehangoltságon. Mindenekelőtt az, hogy tisztes ideje elsőként jómagam emeltem szót egy termékenynek vélhető tudományos kategória elnyüvése, unos-untalan való használata ellen, mondván, joggal gyanakodhatunk: vajon nem múlékony divatok nyelvi lecsapódásával állunk-e szemben?” (Pataki, 1980, 111.). Nos, kétségtélén, hogy a divatok a maguk sajátos logikája szerint burjánzottak tovább. Olyannyira, hogy egy magas hazai …
Tovább a műhöz
Intenzív szívterápia
- 2014
„A FIZIKAI ÉS INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS SZAKMAI TUDÁSÁNAK ELTERJESZTÉSE ÉS HOZZÁFÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A PTE IGYK-ÁN” TÁMOP5.4.6.A-12/2-2012-0021. sz. projekt zárókiadványának címét hallgatóinktól kölcsönöztük. A projektzáró konferencián és a kurzuszárások alkalmával szóban és képekben megfogalmazott véleményük, írásban is rögzített visszajelzéseik a pályázat minden indikátoránál pontosabban bizonyítják a projekt célkitűzéseinek sikeres megvalósulását: szemléletformálóan jelen lenni a felsőoktatásban. Egy-egy új tantárgy keretében módot adni arra, hogy a legkülönbözőbb szakmák és hivatások elsajátítására készülő hallgatók tantermi és tantervi keretek között ismereteket, kompetenciákat szerezhessenek a fogyatékos személyek mindennapjairól, örömeikről, nehézségeikről, problémáikról. Ez azonban a valódi szemléletformáláshoz még nem elegendő: a hallgatók az érintettekkel és a fogyatékos személyeket segítő szakemberekkel való közvetlen találkozások, beszélgetések alkalmával váltak igazán képessé azonosulni velük: a megértés mellett átérezni, megélni gondjaikat; felismerni, hogy a „másság” nem kevesebbet jelent, csak „eltérőt”, sőt néha megállásra késztető többletet, „különleges képességet”. Kiadványunk a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán 2012. IX. 1. – 2014. X. 31-e között végzett …
Tovább a műhöz
A civilizációk írott történelmén végigvonul a rosszal, a bűnnel való örök küzdelem. Már az első emberpárnak (mint archetípusnak) is szembe kellett néznie a csábítással, a bűnbeeséssel és a büntetéssel. Az emberiség generációról generációra nem lankadó kíváncsisággal lát a titok megfejtésének: miért is bűnözünk? A következő tananyag a kriminológia tudásanyagának rövid áttekintése abból a szempontból, hogy milyen magyarázatokat adott a tudomány a bűnözés okaira, a bűnöző viselkedés értelmezésére. Vagyis lényegében elmélettörténet. De figyelemmel arra, hogy egyúttal elsajátítandó tananyag is, szükségképp korlátozott terjedelmű, szubjektív válogatás, amely lehetőség szerint tekintettel van az egyetemi hallgató szorgalmára és szabad idejére. A kriminológiai gondolkodás fejlődése folyamatának jobb érzékeltetése, továbbá hogy a részletesen, a fejezetek érdemi részében nem ismertetett szerzők gondolatai is helyet kapjanak, a fejezetek végén összefoglaló táblázatok találhatók, ahol az adott irányzatot jelentősen továbbvivő szerzőket időbeli sorrendben, legjellemzőbb tudományos tételükkel szerepeltetjük. Tesszük ezt azért, hogy az érdeklődő olvasó összefoglalva, könnyen áttekinthető formában, egyben lássa a kriminológiai gondolkodás fejlődésének folyamatát. (...) A kriminológia kezdeteit a leginkább elfogadott beosztás szerint a XVIII. századi …
Tovább a műhöz
Iskola és társadalom
- 2003
Az olvasó olyan szöveggyűjteményt tart a kezében, amely korábban két különálló kötet volt. Először 1996-ban gyűjtöttem össze önálló kötetbe Iskola és társadalom címmel azokat a szemelvényeket, amelyeket a jövendő és a már pályán levő pedagógusok szemléletformálásához elengedhetetlennek tartottam. A kötetben szereplő tanulmányok, könyvrészletek nemzetközileg is jól ismert oktatásszociológusai az iskoláztatás évei alatt megújuló és újratermelődő társadalmi egyenlőtlenségekre kerestek és adtak magyarázatot. Értelmezési kísérleteik, empirikus kutatásaik a magyar oktatásszociológia formálódásában is meghatározó szerepet játszottak. Ennek a hatásnak a bemutatására állítottam össze 1999-ben a második kötetet. A két kötet tehát csak időben vált el egymástól, tartalmilag azonban szervesen összetartoztak. A kötetekből tanár szakon tanuló bölcsészek, nappali és levelező pedagógia szakos hallgatók és szakirányú továbbképzéseken részt vevők ismerkedtek meg azokkal az elméletekkel, kutatási eredményekkel, melyek
segítségével szűkebb és tágabb iskolai környezetük történéseinek értelmezési keretét megalkothatták.
A korábbi két kötet egy könyvben való megjelenését nem csak a közös gondolati váz és az elfogyott példányok indokolják. A társadalmi egyenlőtlenségek és a rendszerváltozás óta meghozott oktatáspolitikai döntések mai …
Tovább a műhöz
Luke építész volt, és eltökélte, vállalkozását gyümölcsözővé teszi. Mia, a felesége, könyvelést vállalt, és az ügyfelei nagyon kedvelték. Egy nap Martin nevű szomszédjuk meghívta őket, jöjjenek el egy üzleti megbeszélésre: nagy pénzkereseti lehetőségről lesz szó. Martin nem mondott róla többet, de mivel a találkozó egy-két háznyira volt csak, és mivel kedvelték Martint, hát elmentek. Legalább összejönnek néhány új szomszéddal is, gondolták. Folyt a beszélgetés, és Luké meg Mia alig akart hinni a fülének. Egy Hálózati Terjesztési Terv tárult fel előttük, amellyel képzeletüket felülmúló anyagi függetlenséget és sikert érhetnek el. Napokig csak erről beszéltek. Elhatározták, hogy belépnek, mert egyértelműnek látták: „biztos mindenki csatlakozni akar majd, aki olt ült!" A dolog azonban korántsem volt olyan egyszerű, mint gondolták. Úgy látszott, nem töltött el mindenkit akkora lelkesedéssel, mint őket, és amikor összehívták az embereket, volt, aki el sem jött, hogy meghallgassa a bemutatót; néhány közeli barátjukkal még találkozót sem tudtak megbeszélni. Fokozatosan azért mégis sikerült biztonságos üzletet kiépíteniük. De nem ment olyan jól, mint szerették volna. - Mi lenne - mondta Luké Miának, - ha ahelyett, hogy mi próbáljuk meggyőzni az embereket, ők mondanák el, miért lenne jó nekik belépni? Csak lenne ennek valami módja... Van rá mód - és ez a …
Tovább a műhöz
A pszichológiai kutatás és a gyakorlati, klinikai, terápiás munka során egyaránt alkalmazunk kérdőíves módszereket. A pszichológia sajátja, hogy a mérni kívánt jelenség vagy konstruktum gyakran közvetlenül nem megragadható, azonban következtethetünk rá a viselkedéses megfigyelésekből vagy a személy kérdőívek segítségével nyújtott önbeszámolójából. Mindezt azok az empirikus kutatások és pszichometriai elemzések teszik lehetővé, amelyek alátámasztják, hogy az adott kérdőív a kérdéses pszichológiai jelenség vagy konstruktum megbízható és érvényes mérőeszköze lehet. A megbízhatóságról és az érvényességről alkotott benyomásunk ráadásul változhat attól függően, hogy kikkel, mikor, milyen helyzetben és milyen célból használjuk az adott pszichológiai mérőeszközt. Ebből következően a kérdőívek vagy skálák fejlesztése, adaptálása, pszichometriai vizsgálata, az eredmények dokumentálása és eljuttatása a kérdőívet használókhoz folyamatos kihívást jelent a kutatóknak. Ezen a téren a hazai kutatók is intenzíven dolgoznak, fejlesztenek és adaptálnak új mérőmódszereket, ezek azonban nehezen jutnak el a felhasználókhoz. Ugyanakkor a gyakorló szakemberek is joggal várják el, hogy a munkájuk támogatásához a skálák fejlesztésével foglalkozók megfelelő eszközökkel járuljanak hozzá, illetve a rendelkezésre álló eszközök szorosan kövessék a pszichológiai …
Tovább a műhöz