Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A magyar kriminológia kutatási eredményekben gazdag, tankönyvekben azonban nem bővelkedő tudományterület. A kriminológia egyetemi oktatását megnehezíti, a diszciplína hazai továbbfejlődését pedig akadályozza az új ismereteket tartalmazó hazai tankönyv hiánya. Ezért kezdeményeztük 2004-ben egy átfogó kriminológiai tankönyv elkészítését. Nagy örömünkre, a felkért szakemberek vállalták a közreműködést és ennek köszönhetően 18 szerző munkájával elkészült a 25 fejezetet tartalmazó Kriminológia -Szakkriminológia c. tankönyv. A mű három szerkezeti egységből áll. Az első rész tudományelméleti, tudomány-történeti és a bűnözés megismerésével, értelmezésével kapcsolatos fejezeteket tartalmaz. A második részben a kriminológiai szempontból leglényegesebb bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportokra vonatkozó ismereteket tárgyaljuk. A harmadik részben a bűnözésre való reagálás kriminológiailag releváns kérdéseit bemutató fejezetek szerepelnek. A tankönyv azoknak a szakoknak a hallgatói számára készült, amelyeken kriminológiát, illetve a bűnözés kérdéskörével, a bűnelkövetőkkel való bánásmóddal és a bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismereteket oktatnak. A kötet, szándékaink szerint szakkönyv is. Ennek megfelelően munkánkat az egyetemi és főiskolai hallgatókon túl ajánljuk szociálpedagógusoknak, deviánsokkal foglalkozó szociális munkásoknak, …
Tovább a műhöz
Kultúravesztés vagy kultúraváltás? Nemzeti értékek — kultúraközvetítés — művelődéspolitikák
- Agárdi Péter
- 2012
Ez a kötet a mai magyar kultúráról, a jelen idő művelődési folyamatairól szól. Elsősorban a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára, olvasmányaik könnyebb elérhetősége céljából, de remélhetőleg ennél szélesebb kulturális érdeklődésre is számítva állítottam össze. A megcélzott közönségen nem csupán az andragógia szakos (ezen belül a művelődésszervező szakirányt választó) és az informatikus könyvtáros hallgatók körét értem, hanem mindenkit, aki – a tantárgyi kötelezettségektől függetlenül is – érdeklődik az ilyen témák iránt. Miként a FEEK Könyvtártudományi Intézetének előző digitális könyve, a Varga Katalin szerkesztette E-könyv az információs műveltségről. A 21. század műveltsége (Pécs, FEEK, 2008.), ez a munka is azért vállalja ezt az ingyenes és nyílt internetes hozzáférhetőséget, hogy a szerző által felajánlott ismeretek és szempontok az anyanyelvű olvasók minél szélesebb körében elérhetőek legyenek. Ugyanakkor a könyv tárgya eleve maga is „kiköveteli” a Magyar Elektronikus Könyvtárban és a Pécsi Tudományegyetem Könyvtárának honlapján biztosított nyilvánosságot, hiszen az a kultúraváltás, amiről többször is szó esik a tanulmányokban, nem kis mértékben éppen a digitalizáció, az internet nyújtotta kultúraközvetítés új lehetőségeit, sőt szükségszerűségét hívja elő. Tehát a könyv tárgya és kiadási …
Tovább a műhöz
A tudományos kutatás és az eredmények közlésének módszertanáról számos könyv jelent meg, nagyobb részben angolul. Magyarul is egyre több általános szemléletű és a konkrét eljárások leírásával foglalkozó kutatás-módszertani publikáció lát napvilágot, a nyelvtudomány területéről azonban hiányzik egy, az általános elméleti és módszertani alapokba bevezetést nyújtó, összefoglaló jellegű munka. A saját kutatásaim során többször szembesültem azzal, hogy mekkora szükség volna a nyelvészek számára írt olyan kutatás-módszertani kézikönyvre, amely a kutatás egyes fázisainak algoritmusán túl a tudományos kutatás fogalmi rendszerében való eligazodáshoz is segítséget ad. Az ötlet, hogy nyelvészek számára írjak a kutatás alapjairól, mégis akkor vetődött fel bennem, amikor kutatás-módszertan-órát tartottam alkalmazott nyelvészet szakos hallgatóknak. A tananyag kialakítása során tisztázni kellett, hogyan lehet úgy általános képet nyújtani a kurzus hallgatóinak tudományról, kutatásról, módszerekről és eszközökről, hogy az a nyelvészeti tanulmányaikat és későbbi munkájukat megfelelően előkészítse. A konkrét módszerek ismertetése sem lehetséges anélkül, hogy a tudományos szemléletmód lényegével, a tudományos kutatás alapfogalmaival ne ismerkednének meg a hallgatók. A lexikográfia és a terminológia tárgyában széles körben kibontakozott hazai kutatások …
Tovább a műhöz
Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akik első ízben ismerkednek a pszichológiai kutatás módszereivel. Emellett szól mindenkinek, aki átfogóan kíván tájékozódni a pszichológiai kutatások korszerű metodológiájáról és módszertanáról. A kutatás filozófiai kontextusának, logikájának és technikáinak megértése nemcsak azoknak fontos, akik tudományos kutatást kívánnak folytatni, hanem azoknak is, akik a kutatások eredményeivel „fogyasztóként” kerülnek kapcsolatba. Természetesen a legfőbb fogyasztók azok, akik tanulják a pszichológiát. Könyvem elsődleges célközönsége tehát a pszichológushallgató, akiből valamilyen fokon mindenképpen pszichológus kutató is lesz, ha másként nem, hát tanulmányai alatt. Sokan azonban a posztgraduális képzés során, vagy később, munkahelyi viszonyok között végeznek valamilyen tudományos kutatást. Elsősorban tehát nekik szeretnék hasznos ismereteket nyújtani, remélve azonban, hogy a könyvet a pszichológiai kutatások iránt érdeklődő szélesebb szakmai közönség is haszonnal tudja forgatni. Bármely tudományágra nézve igaz, hogy aki azzal ismerkedik, annak a tudományág módszertanát is meg kell ismernie. A módszertani tudás részben technikai jellegű: tisztában kell lenni a lehetséges kutatási eljárások részleteivel és alkalmazásuk feltételeivel. A módszertan kapcsán azonban ennél jóval többről van szó. Azt is mondhatnánk, hogy a módszer …
Tovább a műhöz
Az a módszertani sokszínűség, amely a modern társadalomtudományokat jellemzi, évszázados ismeretelméleti, tudományfilozófiai kérdésekre alapozódik. Alihoz, hogy megfelelően alkalmazni tudjuk az egyes módszereket, nem elég tisztában lennünk használatuk technikájával, hanem azt is át kell gondolnunk, milyen tudományos értékrendbe, ha úgy tetszik világképbe helyezve tesszük fel a jelenségekre vonatkozó kérdéseinket, milyen elméleti háttere van az egyes kutatásmetodológiáknak és módszereknek. Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a munka, a pedagógiai kutatásban alkalmazható, ún. kvalitatív módszertan bemutatásával. A legfrissebb hazai pedagógiai kutatás-módszertani monográfia, amely három kiadásban is megjelent (Falus, 1993), csak érintőlegesen említi azt a problematikát, amely a kvalitatív szemléletű kutatási módszerekkel kapcsolatos. E kérdéskör azonban mára már megkerülhetetlenné vált a neveléstudományi kutatások kapcsán is. Az elmúlt néhány évtizedben zajló csöndes metodológiai forradalomról beszélnek azok a szakemberek, akik a humán és társadalomtudományok kutatás-módszertani jellemzőivel foglalkoznak (pl. Denzin-Lincoln, 1998). A társadalomtudományokban meg jelenő kvalitatív vagy nem pozitivista, etnográfiai, esetleg naturalisztikusnak nevezett módszerek, módszeregyüttesek bemutatása, a kialakulásuk mögött álló tudományfelfogás megismerése csak gazdagíthatja a …
Tovább a műhöz
Talán emlékszünk még életünknek arra a szakaszára, amikor az egész világ nagy, felfedezésre váró csoda volt. De, ha feledésbe merült is már ez az idő, vannak talán a környezetünkben olyan kisgyerekek, akik kerekre nyílt szemükkel emlékeztetnek minket erre az időszakra. Minden gyerek életében eljön a „miért korszak”, amikor elemi erővel tör fel a kíváncsiság, a világ megismerésének vágya. A kvalitatív kutató olyan ember, akinek az életében az átlagnál talán tovább tart a „miért korszak”, s felnőttkorában is képes úgy, azzal a nyitott, előítélet-mentes, őszinte kíváncsisággal tekinteni a világra, ahogy a kisgyerek. Ha rátalálunk a minket valóban érdeklő területekre, ezt a kíváncsiságot mi is, mindannyian felidézhetjük magunkban. Ez a könyv abban segít, hogy a felmerülő „miértekre” és „hogyanokra” valódi, a könnyű megoldásokat elkerülő, felszín mögé hatoló válaszokat tudjunk adni. A tárgyalt kvalitatív kutatási módszerek eszközöket kínálnak számunkra az emberi világ számos jelenségének megismeréséhez. Ha az e módszerekkel szerzett kvalitatív kutatások eredményeit olvassuk, egy rejtett összefüggéseiben feltáruló világra csodálkozhatunk rá. A kvalitatív kutatót kisgyerek helyett hasonlíthatjuk marslakóhoz is, a metaforikus Idegenhez, aki előzetes feltételezések nélkül, a kívülről jött ember szemével olyasmit is észrevesz, melyre a …
Tovább a műhöz
A Galileai-tónál Jézus meggyógyított egy süketnémát. A fölébe dugta az ujját, és megnyálazott kezével megérintette a nyelvét, majd az égre tekintve imádkozott, és azt mondta: Effeta! Nyílj meg! A süketnéma meggyógyult, a szemtanúk pedig csodálkoztak: A süketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak beszélőképességüket (vő. Mk 7,31-37). A latin nyelvű egyházakban a keresztségre készülőket katekumeneknek és hallgatóknak (audientes, auditores) nevezték. E görög és latin szavak jelentése lényegében azonos, a görög katékhein ige ugyanis kifejezetten szóbeli tanítást jelent. Katekumen az, aki a tanítást hallgatja. Bár elnevezése alapján „hallgató”, valójában mindaddig süket, amíg nem nyílik meg a föle. Süket, mert hallgatja ugyan a Szentírást, hallja a felolvasó hangját, de még nem érti az elhangzottakat. A hang eljut a föléig, de a szó, amelyet a hang közvetít, nem nyugszik el a szívében. Isten szava, mint Ágoston mondja, „akkor nyugszik el bennünk, amikor mi megnyugvást találunk Isten szavában”. Az ige meghallásához és elnyugvásához előbb hallgatóvá kell válnunk, hallgatóvá pedig csakis az érzékelésünk, a gondolkodásunk és az akaratunk teljes megújításával lehetünk. Ez a megújítás a célja az elhangzó tanításoknak, a testi és lelki gyakorlatoknak, a szertartásoknak, a szent cselekményeknek, egyszóval mindannak, amit a jelölt a keresztségi …
Tovább a műhöz
Lizanka
- Oravecz Lizanka
- 2017
Ami itt következik, nem kitalált történet. Bárminemű hasonlóság élt vagy élő személyekkel sem a véletlen műve. Néhány helyen megváltoztattuk a neveket, a helyszíneket, tiszteletben tartva a személyiségi jogokat. Minden, ami velem történt, akár veled, a barátnőddel, anyukáddal, lányoddal, unokahúgoddal stb. is megtörténhetett volna. Remélem, nem így történt. Őszintén kívánom, hogy számodra ez „csak egy történet” legyen, újabb variációja a sokszínű emberi sorsoknak. Akik pedig hozzám hasonlóan megküzdöttek ilyen helyzetekkel, azoknak minden elismerésem! És főként elismerés, tisztelet és szeretet illeti azokat, akik végigjárták velünk, mellettünk ezt az egészet. Azoknak is hálával tartozom, akik nem maradtak mellettem -igazatok volt, komolyan mondom! Saját határaink felismerése és tiszteletben tartása a kiegyensúlyozottság egyik kulcsa. Mindenkitől és mindenből tanultam. Nem az lennék ma, aki vagyok, ha csak egyetlen perc is másképp alakult volna az életemben. Nem tudom, ki lennék, vagy lennék-e egyáltalán. Köszönet. Ezt a részt szokták többnyire átugrani az olvasók. Én sem fogok betűrendes listát írni, mert újabb könyvet tenne ki. Rengeteg fontos szereplőt említhettem volna még az életemből: családom külön nem említett tagjait, fogadott nővéremet, régi és jelenlegi barátaimat, tanáraimat, orvosaimat; ismerősöket és idegeneket, akik egy-egy szóval, mondattal …
Tovább a műhöz
Domanovszky Sándor a Magyar Történelmi Társulat megbízásából szerkesztette Magyar művelődéstörténet címmel azt az öt vaskos kötetből álló könyvsorozatot, amely a legkorábbi időszakoktól a XX. század elejéig mutatja be a magyar kultúra múltját (1939-1942). E sokszerzős mű - valójában terjedelmes tanulmánygyűjtemény - a maga idejében a magyar történetírás jeles eseménye, egyidejűleg az olvasók széles körében könyvsiker volt. Értékét és az érdeklődés mértékét misem tanúsítja jobban, mint az, hogy fél évszázad múltán, amikor már hosszabb ideje antikváriusi forgalomban sem lehetett kapni, hasonmás kiadásban ismét megjelent (1990-1991), és rövid időn belül eltűnt a könyvesboltokból. A keresletet bizonyára befolyásolta a hasonló újabb munka hiánya. A marxizmus egyeduralmának meghirdetése után a művelődéstörténetre ideológiai gyanú árnyéka vetült, minek következtében háttérbe szorult, s a Domanovszky Sándor által vezetett művelődéstörténeti tanszék is megszűnt a budapesti tudományegyetemen. A művelődés-történet csak a hatvanas években kezdte fokozatosan visszanyerni létjogosultságát a történetíráson belül. Egyre több művelődéstörténeti munka látott napvilágot, magyar eredeti és fordítás egyaránt. Ötven év után azonban könyvünk az első részletes áttekintés a magyar kultúra teljes történetéről. Több mint ezer esztendő kulturális …
Tovább a műhöz
Immár negyedszázada, hogy Ránki György felkérésére, Debrecenben, egy Nagyerdőhöz közeli albérleti szobában írták e kötet szerzői első s máig egyetlen közös cikküket, amely tudtunkkal sohasem látott napvilágot. Az „Egyetemista szemmel” címet viselő kézirat a hetvenes évek elején a történettudomány, a történészképzés, a történelemtanítás megújulásáról, annak hiányairól szólt. Ebből idézünk: „...a társadalom egyéb tevékenységi szféráinak, illetve objektivációrendszereinek kutatási gyakorlata nem - vagy csak késve - követte a gazdaságtörténetet fejlődésében. Mind a társadalomtörténet s mind a politikatörténet - mely utóbbi sajátosan tradicionális ága historiográfiánknak -alig kereste a kapcsolatot a számára talán legfontosabb rokon tudománnyal: a szociológiával. Ennek megfelelően kevésbé hasznosíthatta mindazt a módszertani, néha még szemléleti eredményt is, amelyet egyes polgári történeti irányzatok (pl. a francia Annales és köre) felhalmoztak.” A kor nyelvezetén túl a szöveg jól tükrözi a szerzők akkori gondolkodásmódját, és felvillant valamit értékpreferenciáikból, törekvéseikből is. Ám egyikőnk sem gondolt arra, hogy hiányérzetünk egyik legsúlyosabbikát, a 19-20. századi magyar társadalomtörténet első összefoglalását épp mi fogjuk valaha megírni. Bár a Hajnal István Kör-Társadalomtörténeti Egyesület alapító tagjaiként a Kör …
Tovább a műhöz
Szentpétery Imre és társai kiadták szépen, tudományosan az Árpádkirálykor latin elbeszélő forrásait s a Magy. Tudományos Akadémia tudósai megírták a Szent István Emlékkönyvnek közel ötven nagy értekezését. Ugyanakkor elkészült két tömör kötetben Magyarország állam- és művelődéstörténelme sok új megállapítással, ezt: előkészítette a Pannonhalmi Rendtörténet 14 nagy kötete, Magyarország társadalma XI. századi törvényeiben, s az Árpádkori 'társadalomtörténet 12 legkritikusabb kérdésének kétszer 170 oldalnyi legbehatóbb megvitatása, krónikáink eredetének szabatos megállapítása, bemutattam kisebb könyvben a Magyar lovagkort is törvényeiben.
Ügy a XI. századi, mint a lovagkori magyar törvények nagyon gondos tanulmányokon mentek keresztül, de a lovagkori nagy anyag csak rövid, kivonatos alakban került a történetolvasók elé, ahogy ez kívánatos volt azok számára, akiknek még, sok mást is kell olvasniok, mint egyetemi hallgatóknak, hogy aztán később specialista tudósok lehessenek. A lovagkori törvények kivonatát a szerző adta ki az Athenaeumnál, ahol szerződése volt a lovagkori törvények nagy kiadására, amit az Athenaeum vállalt az 1931. évi gazdasági krízis előtt, összesen négy művelődéstörténelmi kötet kiadását tervezte ez a kiadó cég, szerződést is adott, de a Hóman—Szekfü Magyar történet hét kötete, aztán megint öt kötete elfoglalt minden …
Tovább a műhöz
Miért olyan nehéz nemet mondani? Mivel magyarázható az öncenzúra e sajátos formája? Félünk, hogy agresszívnak fognak tartani bennünket, hogy kiközösítenek, nem akarunk csalódást okozni annak, akit szeretünk. Sokan átéltük már, hogy szerettünk volna, mégsem mertünk visszautasítani olyan kéréseket, ajánlatokat, amelyek szöges ellentétben állnak szándékainkkal, érdekeinkkel és vágyainkkal: megveszünk tökéletesen fölösleges dolgokat, beleegyezünk egy rémes új frizurába, hagyjuk, hogy gyerekeink, szüleink, barátaink vagy főnökeink irányítsák magánéletünket. Szélsőséges esetben veszélyes is lehet, ha valaki nem tud nemet mondani: az alkoholistának például nemcsak egészsége, hanem élete is kockán forog, ha képtelen visszautasítani egy pohár italt. Bár általában nincsenek ilyen tragikus következményei ennek a jelenségnek, a hatása mégis megmarad, és alattomosan rontja meg életünket. Mindannyian találkoztunk már olyanokkal, akik szinte teljesen tönkremennek egy kapcsolatban, de nincs elég lelkierejük, nem eléggé önállóak ahhoz, hogy kiszálljanak belőle. Lépten-nyomon látunk embereket, akiket kihasználnak a munkahelyükön, mégis maradnak, nincs elég önbizalmuk, hogy szembenézzenek a helyzettel. Sokan félnek a kockázattól, és inkább elviselik az identitásukat veszélyeztető, egyéni fejlődésüket akadályozó körülményeket, mintsem hogy nemet mondjanak. Az ilyen esetekben …
Tovább a műhöz