Keresés
Találatok
Születésünk pillanatától fontos számok egész sora kapcsolódik hozzánk: születési számunk, útlevélszámunk, házszámunk, társadalombiztosítási számunk, bankszámlaszámunk, vezetői engedélyünk száma, hogy csak néhányat említsünk közülük. Amikor pedig valakit elítélnek egy bűncselekményért, a legelemibb számra, a fogolyszámra szűkül az élete. Ebből a könyvből sokat tanulhatunk a számok varázsáról, szimbolikus jelentésükről, rezgéseikről, lelkűk és titkos jelentéseik természetéről. A számmisztika a világ egyik legrégibb, egészen a babiloniakhoz visszavezethető analitikai módszere. Az ókori egyiptomiaknak saját numerológiai rendszerük volt, az egyes számokhoz tartozó okkult erőkkel - a számmisztikát az emberi lélektan megértésének eszközeként használták. A judaizmus szerint a numerológia tanához talán leginkább a Kabbala titkos, misztikus szövegén keresztül vezet az út, amely tartalmazza a számok filozófiai
tudományát. A 13. században a Kabbala tudósai kifejlesztették a gemátriát, a Biblia értelmezésének azt a módját, melynek segítségével a héber ábécé betűinek számértékéből vontak le következtetéseket. A kabbalista tudósok e módszer alkalmazásával kutattak rejtett jelentések után az Ószövetség szövegében. | A számok sokáig komoly, szimbolikus és szellemi jelentőséggel bírtak a keresztény hagyományban. A középkorban a számok és a …
Tovább a műhöz
Az írónak, ha még oly számító és anyagias gondolkozású is, lelke mélyén ott él a vágy a legfőbb cél elérésére: nem annyira lármás, mint tartós, mély hatású sikerre! Maga az esetleg tetemes példányszám, melynek elkeltéről kiadója örömmel tudósítja, nem elégítheti ki a szerzőt, aki művébe lelke egy darabját, énje legbecsesebb tartalmát viszi bele. Lehet emellett az életben kalmárszellemű s anyagiak dolgában érezhet némi kellemes megnyugvást műve kellendősége hallatára, még mindig nem kap azonban feleletet a benne feltámadt nagy kérdésre : vajjon igazi, maradandó siker jele-e az újabb meg újabb kiadás? Nem pusztán a divat kiszámíthatatlan szeszélye tette-e alkotását kapóssá, nem véletlen, külső körülmények összejátszása miatt lett vajjon népszerűvé? Mert a sikerhez ilyenkép tehetségének igen kevés köze van ; amint, a divat változik, amint a kedvező körülmények megszűnnek, műve a feledés homályába vész. Megírásakor inkább a hírlapíróéhoz hasonló érzéke az aktualitás iránt nyilatkozott meg, mintsem az alkotó tehetség, a művészi, teremtő erő, amelynek termékeiben mindig kell valami örökbecsűnek, a múló
külsőségeket túlélőnek lenni. E hamleti töprengésre feleletet legkevésbbé az epikus: a novellista,
a regényíró kaphat. Mert a két másik nagy műfaj művelőjének hatása más természetű. A lirikus költő művének sikere könnyebben …
Tovább a műhöz
Ha a Horthy-korra gondolunk, jó eséllyel nem az jut eszünkbe, hogy a magyar társadalom milyen mértékben modernizálódott, hanem inkább olyan jelzők, mint a „neobarokk társadalom” az „urambátyám” világ, a rang- és címkórság. Az időszakról szóló nőtörténeti munkák például jobbára azt hangsúlyozzák, hogy a 20. század első két évtizedében erősödő feminista mozgalom háttérbe szorult, és - részben emiatt, ám a nemzetközi tendenciákkal összhangban - a feminizmus első hullámát valamiféle apály követte: a nők jogai, a nőemancipáció szempontjából visszalépés történt. A társadalmi modernizáció lelassult, esetleg megtorpant. Ebben a könyvben a modern nők helyzetét, a kor egyik fontos társadalmi kérdését más szemszögből közelítjük meg. Elsősorban azért, mert azokat a nőket állítjuk középpontba, akik sorsukat saját maguk irányították, akik a külső, politikai, gazdasági, kulturális nehézségek ellenére, a lehetőségeket kihasználva, cselekvő személyként tudtak fellépni. Példájuk megvilágítja, hogy a politikai intézmények nem határoztak meg minden cselekvési lehetőséget és alternatívát. E nők helyzetére tehát a politika mellett legalább annyira hatással voltak ők maguk, az, ahogyan alkalmazkodtak az új és új körülményekhez. Ha ezekről a cselekvő nőkről és nehézségeikről beszélünk, akkor nem csupán arra kell gondolni, hogy ők le tudták győzni a …
Tovább a műhöz
Módszertan
- Héra Gábor
- 2005
Hogyan szerezhetünk ismereteket a bennünket körülvevő társas világról? Mi a különbség a hétköznapi ember és a tudós által alkalmazott megismerési módok között? Yo! Fülünket sérti, és szívünk nem érti,
Hogy rádiónk éjjel miért van tele nyugati zenével,
Nem pedig nyugtató, szép magyar rappel,
Javarészt külföldi folyik a médiából,
Nem ezért jöttünk ide Levédiából,
Magyaros zenét, Magyar szavakat,
Hazafias rappereket, Hip-Hop-fiakat!
Szép szöveget, erkölcsi témát,
Ezeréves múlthoz hű magatartást!
(Belga együttes: Majd megszokod! CD, 2002.)
A fenti idézet egy napjainkban igen népszerű zenekar Magyar Nemzeti Hip-Hop-ot! című számának szövegrészlete, s éppúgy alkalmas egyes társadalmi jelenségek igen plasztikus bemutatására, mint az alábbi: , A nemzeti érzés szociológiai megközelítése során nem lehet egyezségre jutni abban, hogy mi az a közös kommunikációs alap, amelyet a nemzeti alapelvű szervezettség nyújt. Egyesek azt állítják, hogy a nemzetté fejlődést csak úgy lehet megérteni, ha a társadalmi-biológiai erők folyamatosságából indulunk ki, melyek a közös származásba és a közös ősökbe vetett hit alapján formálják az identitást. E szemlélet létjogosultságát azok a tudósok vitatják, akik azt állítják, hogy a nemzet mesterséges képződmény. E megközelítés a nemzetet úgy magyarázza, hogy csak egy múltbeli kivetítés, ami megvalósítható …
Tovább a műhöz
A pedagógusok módszertani kultúrájának megújítására minden időben szükség van. Különösen igaz ez a rohamos informatikai fejlesztések és a Z generáció oktatásának időszakában. A jelenlegi oktatási helyzetre az jellemző, hogy egyszerre több különböző generáció vesz részt a tanulási folyamatban. A közoktatásban dolgozó pedagógusok egy kis része még a Baby Boomers generáció tagja (1946-1964-ig születettek), többségük pedig a következő ún. X generációhoz tartozik (1965-1979 között születettek). Emellett a pedagógusok között megtalálhatóak az Y generáció tagjai is, akik egyes megközelítések szerint az 1980-as évek és a 2000-es évek eleje között születtek, mások az 1980 és 1995 közötti generáció tagjait sorolják ide. A fentiekből következően a Z generáció behatárolása, amelybe az oktatásban részt vevő tanulók nagy többsége sorolható, szintén nem egységes. A legtöbb szakirodalom 1995-től vagy a 2000-es évek elejétől számítja ennek a generációnak a kezdetét. Mindebből az is következik, hogy a fenti generációk között nincs éles határvonal, mert nagy az egyes szakaszok közötti átfedés. A tulajdonságok meghatározásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyéni és személyiségbeli jellemzőket sem. Hazánkban a Baby Boomers generáció végén született pedagógusok életét nagymértékben meghatározta a szocializmus, értékrendjükben markánsan megjelenik a …
Tovább a műhöz
A következőkben olvasható fejtegetések nem alkotnak kész „pedagógiai etikát”, csupán annak nehézségeit és problémáit elemzik. Bár kiindulópontként a történeti hagyomány szolgál, csak a jelenlegi elméleti helyzet tesz lehetővé olyan elemzést, amely nem kapcsolódik össze azonnal normatív előfeltevésekkel. Az efféle sarktételek rövidre zárt viszonyt feltételeznek erkölcs és nevelés között, márpedig ilyesmit ma azért sem lehet megfogalmazni, mert a pedagógiai köznyelv elvesztette egyértelműségét és szilárd vonatkozási pontjait. Ennek a könyvnek éppen az az egyik kérdése, hogy az értelmezés többjelentésű, ellentmondásos kontextusában mit érthetünk „pedagógiai etikán”. Valószínű, hogy már maga az egyes szám alkalmazása is félrevezető, hiszen a probléma kifejtése igen különböző és ellentmondásos lehet, s nem képezhető belőle egyetlen zárt paradigma. A témát tekintve ez nem is olyan magától értetődő, mint ahogy első hallásra tűnik. Az európai hagyomány értelmében ugyanis az etika egészen Wittgensteinig mindig azt állította, hogy az etikai reflexiónak csupán egyetlen érvényes változata van, s ebből következően a gyakorlati filozófiának egyetlen igazsága. Ez az elvárás jelenik meg a pedagógia történetében is, máig rányomva a bélyegét a „nevelésről” és annak „céljáról” folyó vitákra. Az újabb filozófiai viták természetesen megmutatták, …
Tovább a műhöz
Nőidő
- Horváth Györgyi
- 2007
A vékony könyvecske, melyet az olvasó a kezében tart, többévnyi munka során született meg, és minden bizonnyal magán viseli a szerző kilencvenes évekbeli irodalomtudományos szocializációjának a jegyeit: különféle irodalomtudományos beszédmódok keverednek ugyanis benne - posztstrukturalizmus, hermeneutika, historiográfia, valamint (dominánsan) az amerikai feminista irodalomtudomány szempontjai. Ennyiben valószínűleg a könyv nem is jöhetett volna létre másutt, mint a rendszerváltás utáni évek Magyarországán, egy olyan közegben, melyben egyrészt hirtelen plurálissá vált az irodalomról való megszólalás mezeje, ami lehetővé tette a szerző számára, hogy ezekben a plurális beszédmódokban megmerítkezzék; másrészt viszont ugyanebben a rendszerváltás utáni közegben bizonyos megszólalásmódok (így például a feminista szempontúak) folyamatosan diszkreditálódtak is az államszocializmus idején kialakult „ellenbeszéd” hagyománya felől, azaz egy olyan irodalomértelmezési hagyomány felől, mely sokakban nemcsak azt az illúziót alakította ki, hogy létezhet az irodalomról való beszédnek egy teljességgel politikamentes módozata, hanem azt is, hogy maguk az irodalmi értékek is teljességgel függetleníthetők társadalmi, politikai és kulturális értékektől és érdekektől. Ezeknek a beszédfajtáknak a letiltása számomra meghatározó élmény volt. Hasonlóképp meghatározó volt az az …
Tovább a műhöz
Ebben a kötetben az International Encyclopedia of Sociology of Education (Oxford: Pergamon Press, 1997). néhány fontos címszavát adjuk fordításban közre. Miért választottuk ezt a kötetet? Az International Encyclopedia kötetei jelenleg az egyetlen, az oktatáskutatásokat (educational research) mint neveléstudományt (pedagógiát) földolgozó angol nyelvű kiadvány. Sok hasonló kiadvány létezik még számos nyelven, a legnagyobb, reprezentatív kiadványok főként németül, illetve franciául. Angolul azonban - amelyet a világon a legtöbben használnak munkanyelvként - ez a kiadvány az egyetlen. Szerkesztői tudatosan arra törekedtek, hogy a neveléstudomány köréből nyújtsanak enciklopédikus áttekintést. Az International Encyclopedia - európai kiadvány. Nyelvezete, de főként a szerkesztési és válogatási elvei elsősorban európai szemléletet tükröznek. Mint angol nyelvű lexikonban persze jelentős részben közreműködtek benne amerikaiak is; munkásságuk eredményei -hivatkozások formájában - pedig természetesen minden cikkben megtalálhatók. De mellettük főleg britek, hollandok és más, angol nyelvet használó kontinentális tudósok működtek együtt a kötet megalkotásában. Ez a kötet a leghasznosabb segítség, hogy áthidaljuk azt a mély szakadékot, amely a mi pedagógiai tudományosságunk és a nemzetközileg használt neveléstudományosság között húzódik. Az International Encyclopedia bevett, …
Tovább a műhöz
Megjelent Titkos Csaba (egyetemi docens, a Vezetés és Szevezéstudományi Intézet oktatója) új könyve, ami az Önismereti Alapok – Nézőpontok – Folyamatok – Módszerek címet viseli. Könyvében, ahogy azt az alcím is jelzi az önismereti nézőpontokat, folyamatokat és módszereket mutatja be. „Bár alapokról szól a könyv, a „vízmélység” változó. Olykor egy-egy mélyebb árok, vagy öböl váltja a sekélyebb részeket. Abban bízok, hogy az ezeket keresők és találók örömüket lelik majd bennük. Ugyanakkor bármely rész lehetőséget nyújt a felszínesebb vagy mélyebb értelmezéshez. Így könyvem sokféleképp „fogyasztható”, s minden újraolvasás – gondolás egy-egy újabb réteg felfedezésének esélyét hordozza. Témái, történetei és tanulságai saját tapasztalásokon átszűrve segíthetik az olvasót személyre szabni a mondanivalót.” |
Könyvemben — ahogyan azt az alcím is jelzi — önismereti nézőpontokat, folyamatokat és módszereket mutatok be. Bár alapokról szól a könyv, a „vízmélység" változó. Olykor egy-egy mélyebb árok, vagy öböl váltja a sekélyebb részeket. Abban bízok, hogy az ezeket keresők és találók örömüket lelik majd bennük. Ugyanakkor bármely rész lehetőséget nyújt a felszínesebb vagy mélyebb értelmezéshez. Így könyvem sokféleképp „fogyasztható", s minden újraolvasás — gondolás egy-egy újabb réteg felfedezésének esélyét hordozza. …
Tovább a műhöz
Két esztendeje, 2015 nyarán jelent meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia előadássorozat válogatott tanulmányait tartalmazó kötetünk. Az
2012 őszén indult programsorozat rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert, ennek következtében 2013 tavaszán már Campus-kurzusként folytatódott. Az első félév előadásait további három szemeszter követte. A 60 perces előadások keretében olyan nemzetközileg is elismert tudósok mutatták be legújabb kutatási eredményeiket, akik más felsőoktatási intézményekben, kutatóhelyeken tevékenykednek. A hallgatóságnak lehetősége nyílott az előadásokat követően kérdéseket, hozzászólásokat megfogalmazni. A PTE BTK Kari Tudományos Diákköri tanácsa azzal a céllal indította útjára e rendezvény-sorozatot, hogy az egyetemi polgárok, középiskolai tanárok és diákok, az érdeklődő nagyközönség közvetlenül az adott területek elismert kutatóitól ismerhesse meg a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit. Az előadássorozat – féléves szünetet követően – megújult formában folytatódott 2015 tavaszán. Eredeti célkitűzésünk, jelesül, hogy az említett tudományterületek egyes részdiszciplínáinak aktuális eredményeivel ismertessük meg a hallgatóságot tudománynépszerűsítő formában, természetesen nem változott. Ezúttal azonban nem vendégelőadókat, hanem karunk elismert oktatóit kértük fel saját …
Tovább a műhöz
Immár négy esztendeje, 2015 nyarán jelent meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia előadássorozat válogatott tanulmányait tartalmazó második
kötetünk. A 2012 őszén útjára indított program keretében egy-egy neves kutató 60 perces előadáson járta körül aktuális kutatási témáját, a széles nagyközönség számára is befogadható módon. A hallgatóságnak lehetősége nyílt az előadásokat követően kérdéseket, hozzászólásokat megfogalmazni. A PTE BTK
Kari Tudományos Diákköri Tanácsa azzal a céllal indította útjára e rendezvényt, hogy az egyetemi polgárok, középiskolai tanárok és diákok, az érdeklődők közvetlenül az adott területek elismert kutatóitól ismerhessék meg a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit. Napjainkban, amikor
a humán- és társadalomtudományok elismertsége és támogatottsága jelentősen csökken, talán még relevánsabb ezen eredmények disszeminációja a társadalom szélesebb rétegei számára, ezzel is hangsúlyozva, hogy a tudomány művelése soha nem lehet öncélú tevékenység. A 21. század tudósa és egyetemi
oktatója ugyanis nem az elefántcsonttoronyban dolgozik! A 2018 őszén megtartott referátumok széles tematikát öleltek fel, így hallhattunk az évek óta a hírek középpontjában álló migrációs válságról, a közösségi média és nyilvánosság kapcsolatának izgalmas kérdéseiről, a szerelem kulturális …
Tovább a műhöz
E kötetben nem a drámaíró vagy a lírikus Brecht szól az olvasóhoz - ezúttal a gondolkodó, a filozófus, az ideológus és a vitriolba mártott tollú publicista
alkotóműhelyébe nyerünk bepillantást. Az 1919 és 1956 között írt, tanulmányoknak is beillő cikkek, a témák széles skáláját érintő jegyzetek, vázlatok, sőt még a töredékek is egy rendkívül sokoldalú, mindenben alaposan tájékozott és szellemesen fogalmazó alkotónak élet- és társadalomfelfogását
tükrözik vissza. Igen gyakran paradox tartalmú, aforizma formájú mondatai újra meg újra továbbgondolkodásra ösztönöznek, csakúgy, mint Az ember természetéről szóló tanköltemény című poémája, mely az egyes témákhoz illő részletekben került bele a könyvbe. A szerteágazó, gazdag anyagból nehéz kiemelni egykét témakört. Mégis azt mondhatjuk, hogy a két legellentétesebb ideológiai, társadalmi, gazdasági és politikai rendszerrel, azok képviselőivel - a nácizmussal és a náci vezérekkel, illetve a Szovjetunióval és vezetőivel - foglalkozó, olykor prófétikus cikkek, jegyzetek a legizgalmasabbak. A mintegy háromszáz kisebb-nagyobb írás új oldaláról mutatja be Brechtet, és kiegészíti a róla eddig alkotott képet. (...) Ama bizonyos kőkorszakban arról volt szó, hogy egyetlen embert szolgáljanak. Ez nem keverhető össze azzal az átmeneti időszakkal, amelyben az állam élén álló választmány megkönnyítette a …
Tovább a műhöz