Magyar
EnglishKeresés
Találatok
L’éducation est un fait, la pédagogie est une science ; par conséquent l’histoire de l’éducation des femmes ne saurait être seulement celle de la pédagogie féminine, elle s’étend plus loin et remonte plus haut : elle est, à quelque degré, l’histoire même de leur condition morale et sociale. Expression scientifique, c’est-à-dire tardive, de procédés expérimentaux qui sont eux-mêmes le résultat de tendances inhérentes à la nature humaine, la pédagogie est à l’éducation ce que la poétique
est à la poésie, la rhétorique à l’éloquence, les religions à l’idée do Dieu. Mais de même que les poètes n’ont pas attendu la rédaction d’un Art poétique pour écrire ou parler en vers, et que, d’autre part, la poésie n'est pàs enfermoe dans un Art poétique, de même on a élevé les enfants avant d'avoir des traités de pédagogie, et la pédagogie elle-même n’est pas
toute l’éducation. Elle suppose l'école et le maître, des institutions et des doctrines : avec ces nécessaires agents, autour d’eux et avant eux, il yen a d’autres, la famille, le monde, l’église, l’art, l’esprit public, en un mot tout ce
qui contribue de près ou de loin, directement ou indirectement, à former le caractère et les moeurs, à enseigner la science de la vie. En sorte que, si tout système d’éducation porte l’empreinte de la forme sociale du siècle où il
s’est produit, réciproquement on peut juger de ce qu’a été …
Tovább a műhöz
I. Origines do la maison do Saint-Cyr. Elle réunit le double caractère do l'éducation au xvn° siècle, littéraire et religieuse, précieuse et dévote. Deux périodes dans l'institution : la première, do 1686 à 1691 ; esprit mondain, éducation superficielle et brillante; de 1691 à 1693, commencements de la réforme ; en 1693, transformation de l’institut on monastère. Causes de cette réforme ; ce qu'il faut on penser. Dut et caractère de l'institut de Saint-Louis. Influence do Fénelon. II. Mmo de Maintonon, directrice d’école normale. Éducation professionnelle des Daines de Saint-Cyr. La vocation d'institutrice. Né-
cessité de connaître la nature enfantine ; notions psychologiques. Caractères et portraits. Comment il faut se comporter avec les enfants. Los réprimandes et les punitions. Ce qu'il faut attendre de l’éducation. III. Mmo de Maintenon, institutrice. Organisation pédagogique de Saint-Cyr. Division des classes, système d'éducation mutuelle ; image do la famille. Éducation physique. Travaux de ménage. Éducation intellectuelle. Programme dos études ; enseignement mutuel. Proscription, en principe, de la littérature profane; étroitesse et restrictions. Gomment il faut les expliquer. Dans la pratique, la méthode était beaucoup plus libérale que le programme. Écriture. Lecture. Histoire; ot politique. Langue françaisc, enseignement oral. Etroite alliance do l'éducation morale et do l'éducation intellectuelle. Les jeux; les …
Tovább a műhöz
Der Titel „Herr“ wird bei allen, in diesem Stnnts-IIandbucho namentlich Angeführten als solbslvorsltinden angesehen, daher zur Ersparung des Raumes nicht bei jedem Einzelnen ausdrücklich gesetzt. Bei den kaiserlich-österreichischen Orden, Würden, Aemtern, Instituten, Vereinen etc. wird die Bezeichnung „kaiserlich königlich“,, mit Ausnahme des Haupttitels, nur dort ausdrücklich beigefügt, wo diess aus einem besonderen Grunde als nothwendig erscheint, wie auch bei den, fremden Staaten angehörigen Personen und Institutionen ira Allgemeinen die Bezeichnung dos Staates, z. B. bayerisch, französisch etc, als Abkürzung fiiri königlich-bayerisch, kaiserlich-französisch u. s. w. angesehen wird. Die Abkürzungen: Gh. R. für Geheimer Rath, Kiim. für Kümmerer, II. R. für Hof-Rath u. s, w. bedeuten: k, k. wirklicher Geheimer Rath, Kümmerer, Hof-Rath u. s. w.; wo sie diese Bedeutung nicht haben sollen, wird diess durch den entsprechenden Beisatz, z. B. Tit. TI. R., mit Titel und Rango eines Ilof-Rathos, preussischer 11.11. n. dgl. angedeutet. Der Ausdruck „Mitglied“ einer Gesellschaft bedeutet in der Regel: wirkliches oder ordentliches Mitglied; die Theilnahme als Ehren-, correspondirendes Mitglied etc. wird ausdrücklich bezeichnet. Der vollständige Titel jeder Person wird in der Regel nur einmal, und zwar bei der llnuplstollung dos Betreffenden angeführt, daher im Falle wiederholten Vorkommens derselben Person nur die Ilnuptsteltung angegeben oder auf die …
Tovább a műhöz
Der Titel „Herr“ wird bei allen, in diesem Stnnts-IIandbucho namentlich Angeführten als solbslvorsltinden angesehen, daher zur Ersparung des Raumes nicht bei jedem Einzelnen ausdrücklich gesetzt. Bei den kaiserlich-österreichischen Orden, Würden, Aemtern, Instituten, Vereinen etc. wird die Bezeichnung „kaiserlich königlich“,, mit Ausnahme des Haupttitels, nur dort ausdrücklich beigefügt, wo diess aus einem besonderen Grunde als nothwendig erscheint, wie auch bei den, fremden Staaten angehörigen Personen und Institutionen ira Allgemeinen die Bezeichnung dos Staates, z. B. bayerisch, französisch etc, als Abkürzung fiiri königlich-bayerisch, kaiserlich-französisch u. s. w. angesehen wird. Die Abkürzungen: Gh. R. für Geheimer Rath, Kiim. für Kümmerer, II. R. für Hof-Rath u. s, w. bedeuten: k, k. wirklicher Geheimer Rath, Kümmerer, Hof-Rath u. s. w.; wo sie diese Bedeutung nicht haben sollen, wird diess durch den entsprechenden Beisatz, z. B. Tit. TI. R., mit Titel und Rango eines Ilof-Rathos, preussischer 11.11. n. dgl. angedeutet. Der Ausdruck „Mitglied“ einer Gesellschaft bedeutet in der Regel: wirkliches oder ordentliches Mitglied; die Theilnahme als Ehren-, correspondirendes Mitglied etc. wird ausdrücklich bezeichnet. Der vollständige Titel jeder Person wird in der Regel nur einmal, und zwar bei der llnuplstollung dos Betreffenden angeführt, daher im Falle wiederholten Vorkommens derselben Person nur die Ilnuptsteltung angegeben oder auf die …
Tovább a műhöz
Der Titel „Herr“ wird bei allen, in diesem Stnnts-IIandbucho namentlich Angeführten als solbslvorsltinden angesehen, daher zur Ersparung des Raumes nicht bei jedem Einzelnen ausdrücklich gesetzt. Bei den kaiserlich-österreichischen Orden, Würden, Aemtern, Instituten, Vereinen etc. wird die Bezeichnung „kaiserlich königlich“,, mit Ausnahme des Haupttitels, nur dort ausdrücklich beigefügt, wo diess aus einem besonderen Grunde als nothwendig erscheint, wie auch bei den, fremden Staaten angehörigen Personen und Institutionen ira Allgemeinen die Bezeichnung dos Staates, z. B. bayerisch, französisch etc, als Abkürzung fiiri königlich-bayerisch, kaiserlich-französisch u. s. w. angesehen wird. Die Abkürzungen: Gh. R. für Geheimer Rath, Kiim. für Kümmerer, II. R. für Hof-Rath u. s, w. bedeuten: k, k. wirklicher Geheimer Rath, Kümmerer, Hof-Rath u. s. w.; wo sie diese Bedeutung nicht haben sollen, wird diess durch den entsprechenden Beisatz, z. B. Tit. TI. R., mit Titel und Rango eines Ilof-Rathos, preussischer 11.11. n. dgl. angedeutet. Der Ausdruck „Mitglied“ einer Gesellschaft bedeutet in der Regel: wirkliches oder ordentliches Mitglied; die Theilnahme als Ehren-, correspondirendes Mitglied etc. wird ausdrücklich bezeichnet. Der vollständige Titel jeder Person wird in der Regel nur einmal, und zwar bei der llnuplstollung dos Betreffenden angeführt, daher im Falle wiederholten Vorkommens derselben Person nur die Ilnuptsteltung angegeben oder auf die …
Tovább a műhöz
Der Titel „Herr“ wird bei allen, in diesem Stnnts-IIandbucho namentlich Angeführten als solbslvorsltinden angesehen, daher zur Ersparung des Raumes nicht bei jedem Einzelnen ausdrücklich gesetzt. Bei den kaiserlich-österreichischen Orden, Würden, Aemtern, Instituten, Vereinen etc. wird die Bezeichnung „kaiserlich königlich“,, mit Ausnahme des Haupttitels, nur dort ausdrücklich beigefügt, wo diess aus einem besonderen Grunde als nothwendig erscheint, wie auch bei den, fremden Staaten angehörigen Personen und Institutionen ira Allgemeinen die Bezeichnung dos Staates, z. B. bayerisch, französisch etc, als Abkürzung fiiri königlich-bayerisch, kaiserlich-französisch u. s. w. angesehen wird. Die Abkürzungen: Gh. R. für Geheimer Rath, Kiim. für Kümmerer, II. R. für Hof-Rath u. s, w. bedeuten: k, k. wirklicher Geheimer Rath, Kümmerer, Hof-Rath u. s. w.; wo sie diese Bedeutung nicht haben sollen, wird diess durch den entsprechenden Beisatz, z. B. Tit. TI. R., mit Titel und Rango eines Ilof-Rathos, preussischer 11.11. n. dgl. angedeutet. Der Ausdruck „Mitglied“ einer Gesellschaft bedeutet in der Regel: wirkliches oder ordentliches Mitglied; die Theilnahme als Ehren-, correspondirendes Mitglied etc. wird ausdrücklich bezeichnet. Der vollständige Titel jeder Person wird in der Regel nur einmal, und zwar bei der llnuplstollung dos Betreffenden angeführt, daher im Falle wiederholten Vorkommens derselben Person nur die Ilnuptsteltung angegeben oder auf die …
Tovább a műhöz
Der Titel „Herr“ wird bei allen, in diesem Stnnts-IIandbucho namentlich Angeführten als solbslvorsltinden angesehen, daher zur Ersparung des Raumes nicht bei jedem Einzelnen ausdrücklich gesetzt. Bei den kaiserlich-österreichischen Orden, Würden, Aemtern, Instituten, Vereinen etc. wird die Bezeichnung „kaiserlich königlich“,, mit Ausnahme des Haupttitels, nur dort ausdrücklich beigefügt, wo diess aus einem besonderen Grunde als nothwendig erscheint, wie auch bei den, fremden Staaten angehörigen Personen und Institutionen ira Allgemeinen die Bezeichnung dos Staates, z. B. bayerisch, französisch etc, als Abkürzung fiiri königlich-bayerisch, kaiserlich-französisch u. s. w. angesehen wird. Die Abkürzungen: Gh. R. für Geheimer Rath, Kiim. für Kümmerer, II. R. für Hof-Rath u. s, w. bedeuten: k, k. wirklicher Geheimer Rath, Kümmerer, Hof-Rath u. s. w.; wo sie diese Bedeutung nicht haben sollen, wird diess durch den entsprechenden Beisatz, z. B. Tit. TI. R., mit Titel und Rango eines Ilof-Rathos, preussischer 11.11. n. dgl. angedeutet. Der Ausdruck „Mitglied“ einer Gesellschaft bedeutet in der Regel: wirkliches oder ordentliches Mitglied; die Theilnahme als Ehren-, correspondirendes Mitglied etc. wird ausdrücklich bezeichnet. Der vollständige Titel jeder Person wird in der Regel nur einmal, und zwar bei der llnuplstollung dos Betreffenden angeführt, daher im Falle wiederholten Vorkommens derselben Person nur die Ilnuptsteltung angegeben oder auf die …
Tovább a műhöz
Ha az ember a hivatásos szociális munka történetéről érdeklődik, gyakran kapja azt a választ, hogy az egész a felebaráti...szeretet gyakorlásával kezdődött. Ennek illusztrálására elmesélik a réges-régi bibliai történetet az Irgalmas szamaritánusról. Nem vagyok biztos benne, hogy minden kedves olvasó ismeri ezt a történetet, ezért most elmesélem. Lukács evangéliumában olvasható, hogy egy törvénytudó egy napon Jézust próbára tette, s megkérdezte tőle, műért azon a parancson, hogy “„Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből s teljes elmédből, felebarátodat pedig mint tenmagadat. Jézus a következő példabeszéddel válaszolt: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe_ került. Ezek kifosztották, véresre verték és félholtan otthagyták. Történetesén egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment. Végül egy szamáriainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. 'Odament hozzá, olajai és bort öntött a sebeire és bekötözte magát az embert pedig felültette teherhordó állatára,'elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, s ha többet költenél visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe Került?" Aki irgalmas …
Tovább a műhöz
Mi történt 1526-ban a mohácsi csatában és hol volt az eredeti helyszíne? Történelmi tényekre, a legújabb felfedezésekre és a még megválaszolatlan kérdésekre is kitér előadásában Prof. Dr. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője és a jelenleg is folyó kutatások egyik vezetője, aki a Szulejmán szultán szigetvári sírjának feltárását végző kutatócsoportot is irányította. Közel 500 évvel a magyarok egyik legsúlyosabb katonai veresége és az oszmán történelem egyik legnagyobb győzelme után még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. Ki a felelős a vereségért? Mennyire voltak súlyosak a következmények? Még a történészek rendelkezésére álló információkkal kapcsolatban is zajlanak értelmezési viták. Mindezek mellett nem ismertek a csata fontosabb helyszínei sem – a felvonulási útvonalak, a katonai táborok és a fő küzdelem helyszíne - és a tömegsírok nagy részét sem találták még meg. Múltunkat számos mítosz és tévhit övezi, de vannak olyan részei is a magyar történelemnek, melyek a mai napig nem tisztázottak. Ezek közé tartozik legismertebb csatánk, és annak feltételezett helyszíne, Mohács is. Dr. Pap Norbert igaznak tartja a mondást, miszerint a történelmet mindig a győztesek írják. A Pécsi Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportja az ebből adódó rejtélyekre keresi a választ. "Néhány év múlva, 2026-ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója. …
Tovább a műhöz
A mohácsi csata helyéről a vita változó intenzitással már 100 éve folyik. Történészek mellett kutatónak állt katonák és régészek is kialakítottak rá koncepciókat. A mohácsi sík igen tágas, ezért több lehetséges hely is felmerülhet. Az egyik a Mohácstól délre fekvő Sátorhely falu környéke, ahol korábban a tömegsírok is előkerültek, valamint tőle nyugatra Majs keleti előtere, ahol az utóbbi évtizedekben pécsi régészek lövedékeket gyűjtöttek fel fémkereső műszereikkel. Vajon ezek az ólomlövedékek az 1526. évi mohácsi csatához, vagy egy másik korabeli összecsapáshoz kötődnek? Összhangba lehet-e hozni a csatáról szóló résztvevői beszámolókat és a régészeti adatokat? Az utóbbi két-három évtized tudományos-technológiai fejlődése, az 1526-os táj térinformatikai rekonstruálása közelebb vihet-e bennünket a csatahely rejtélyének megoldásához? A modern adatelemzési módszerek új, "felülnézeti" képet adnak a csata értelmezéséhez. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a következő előadás.
Tovább a műhöz
Horvátország Magyarországtól ötven év óta, dacára a sok százados közjogi kapocsnak, érzelemben és szellemben Majdnem teljesen elszakadt: nem értjük, nem ismerjük egymást! Horvátország művészete, költészete, szépirodalma, tudodmányos irodalma, különösen történetirása nálunk teljesen terra incognita, — a magyar is az Horvátországban. A közeledés, kölcsönös megértés és megismerés nemzetiségi politikájának sokszerű feladataiból egynek előmozdítását, a horvát költészet, művészet, tudományosság, történetírás megismertetését, hazafias és hivatásbeli kötelességemnek ismerem és igyekszem is annak megfelelni, — négy év alatt ezekre vonatkozó 21 munkát adtam ki és ezen évben is ez az ötödik. A »Horvát történelmi repertorium«, melyet a magyar tudományos akademia történelmi bizottságának megbízásából írok, két kötetben magában fogja foglalni rövid kivonatokban a horvát történelmi társaság és a zágrábi délszláv akadémia összes történelmi munkásságát 1850-től 1899-ig. Ezen első kötet épen 100 kötetnek regesztaszerü kivonatát tartalmazza és pedig 1850-től 1888-ig; e munkát egy év alatt végeztem : a második kötet a jövő évben jelenik meg és akkor a magyar tudományos világ ismerni fogja a horvátoknak az elmúlt félszázad alatti összes történelmi munkásságát, ez pedig igen fontos dolog, mert a horvát történelem a magyar történelemnek …
Tovább a műhöz
A »Horvát történelmi repertorium«, mely a magyar tudományos akadémia történelmi bizottságának megbizásából készült, ezen második kötettel befejezést nyert és hosszabb rövidebb kivonatokban magában foglalja a horvátoknak 1850-től 1899-ig folyóiratokban megjelent összes történelmi munkásságát, azaz 213 nagy kötetnek, illetőleg évfolyamnak és a bennök megjelent 1120 tanulmánynak, értekezésnek történelmi, földrajzi, régészeti, cimertani, jogtörténeti stb. anyagát, a források megnevezésével, tüzetes kivonatokban — az irodalomtörténetieket, nyelvészetieket, nyelvtörténetieket, néprajziakat stb. pedig csak röviden érinti, hogy ezekről is legalább tudomásunk legyen. A mult hézagait igy betöltvén, a jövőben már e tekintetben nem lesz fennakadás, mert 1900. január havától fogva a »Századok« a »Szláv szemle« cimü rovatban a megjelenő horvát, szerb es egyéb szláv önálló történelmi munkákat és folyóiratokat tüzetesen ismerteti. A »Horvát történelmi repertorium« és a »Szláv szemle« hézagpótló fontosságát külön kiemelni fölösleges. E repertorium kivonatai az eredetiek tudományos anyagát és tartalmát mindenben híven adják vissza és igy ezek szellemére és irányára nézve az érdem vagy felelősség nem a magyar tudományos akadémiát vagy e repertorium iróját, hanem magukat a Horvát tudósokat és írókat illeti meg.
Tovább a műhöz