Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Hunyadi János
- Pór Antal
- 1873
Pór Antal Hunyadi János: Élet- és korrajz című munkája a 19. századi magyar történeti irodalom egyik értékes darabja, amely a legendás hadvezér és államférfi életútját, valamint a középkori Magyarország viszontagságos századát mutatja be – egyaránt nevelő és hazafias szándékkal. A kötet 1873-ban jelent meg a Szent István-Társulat kiadásában, a Házi könyvtár sorozat részeként, amelynek célja az volt, hogy a szélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhetővé tegye a magyar múlt jeles alakjait és eszmei örökségét.
Pór Antal műve nem pusztán életrajz, hanem szellemes korrajz is: megismerteti az olvasót a 15. századi Magyar Királyság politikai, vallási és társadalmi viszonyaival. A szerző Hunyadi Jánost a keresztény Európa védelmezőjeként, a törökellenes harcok vezéralakjaként és a nemzeti egység szimbólumaként ábrázolja. A kötet hangsúlyt fektet Hunyadi emberi karakterére is – a becsületességre, a hitére, a kitartására –, amivel példaképként kívánja állítani őt az olvasók, különösen az ifjúság elé.
A szöveg stílusa a 19. századi történeti próza nyelvezetét követi: díszített, de világos, néhol emelkedett hangvételű, amely illeszkedik a kor nevelési és nemzetépítő törekvéseihez. Pór munkáját az is megkülönbözteti más kortárs történeti írásoktól, hogy – tudományos igénye mellett – erőteljes erkölcsi tanítást is hordoz. …
Tovább a műhöz
Horváth Mihály püspök, politikus és történetíró neve elválaszthatatlan a 19. századi magyar történetírás klasszikus korszakától. Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig című monumentális művének első kötete nem csupán történeti forrás, hanem a reformkor értelmezésének egyik meghatározó és szenvedélyesen megírt lenyomata. Az 1868-ban megjelent első kötet nemcsak a korszak eseményeit rekonstruálja, hanem politikai, szellemi és társadalmi mozgásait is elemzi, egyúttal tanúságot tesz szerzője elkötelezett liberális és nemzeti szemléletéről.
A mű időkerete – 1823 és 1848 között – kifejezetten a reformkor kibontakozását, intellektuális és politikai erjedését öleli fel. Horváth részletesen foglalkozik a bécsi abszolutizmus restaurációs törekvéseivel, a magyar rendi országgyűlések működésével, a nemesség belső átalakulásával, valamint a kor jelentős gondolkodóival és politikusaival, különös tekintettel Széchenyi Istvánra, Wesselényi Miklósra, Kölcsey Ferencre és Kossuth Lajosra. Érzékletesen mutatja be a nemzeti eszme, a nyelvi és kulturális önazonosság megerősödését, s ezzel párhuzamosan a társadalmi reformigények – például az örökváltság, közteherviselés és polgári átalakulás – előretörését.
Horváth stílusa nem mentes a romantikus és retorikus elemek túlburjánzásától, de ezzel együtt is kivételes történelmi …
Tovább a műhöz
Horváth Mihály püspök, politikus és történetíró neve elválaszthatatlan a 19. századi magyar történetírás klasszikus korszakától. Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig című monumentális művének első kötete nem csupán történeti forrás, hanem a reformkor értelmezésének egyik meghatározó és szenvedélyesen megírt lenyomata. Az 1868-ban megjelent első kötet nemcsak a korszak eseményeit rekonstruálja, hanem politikai, szellemi és társadalmi mozgásait is elemzi, egyúttal tanúságot tesz szerzője elkötelezett liberális és nemzeti szemléletéről.
A mű időkerete – 1823 és 1848 között – kifejezetten a reformkor kibontakozását, intellektuális és politikai erjedését öleli fel. Horváth részletesen foglalkozik a bécsi abszolutizmus restaurációs törekvéseivel, a magyar rendi országgyűlések működésével, a nemesség belső átalakulásával, valamint a kor jelentős gondolkodóival és politikusaival, különös tekintettel Széchenyi Istvánra, Wesselényi Miklósra, Kölcsey Ferencre és Kossuth Lajosra. Érzékletesen mutatja be a nemzeti eszme, a nyelvi és kulturális önazonosság megerősödését, s ezzel párhuzamosan a társadalmi reformigények – például az örökváltság, közteherviselés és polgári átalakulás – előretörését.
Horváth stílusa nem mentes a romantikus és retorikus elemek túlburjánzásától, de ezzel együtt is kivételes történelmi …
Tovább a műhöz
Horváth Mihály püspök, politikus és történetíró neve elválaszthatatlan a 19. századi magyar történetírás klasszikus korszakától. Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig című monumentális művének első kötete nem csupán történeti forrás, hanem a reformkor értelmezésének egyik meghatározó és szenvedélyesen megírt lenyomata. Az 1868-ban megjelent első kötet nemcsak a korszak eseményeit rekonstruálja, hanem politikai, szellemi és társadalmi mozgásait is elemzi, egyúttal tanúságot tesz szerzője elkötelezett liberális és nemzeti szemléletéről.
A mű időkerete – 1823 és 1848 között – kifejezetten a reformkor kibontakozását, intellektuális és politikai erjedését öleli fel. Horváth részletesen foglalkozik a bécsi abszolutizmus restaurációs törekvéseivel, a magyar rendi országgyűlések működésével, a nemesség belső átalakulásával, valamint a kor jelentős gondolkodóival és politikusaival, különös tekintettel Széchenyi Istvánra, Wesselényi Miklósra, Kölcsey Ferencre és Kossuth Lajosra. Érzékletesen mutatja be a nemzeti eszme, a nyelvi és kulturális önazonosság megerősödését, s ezzel párhuzamosan a társadalmi reformigények – például az örökváltság, közteherviselés és polgári átalakulás – előretörését.
Horváth stílusa nem mentes a romantikus és retorikus elemek túlburjánzásától, de ezzel együtt is kivételes történelmi …
Tovább a műhöz
Magyar népünk széles rétegeinek kezébe ez évben alig adhatnánk jobb és szebb írást, mint Móricz Pálnak, a lélekben és írásban leggyökeresebben magyar írónak, nagy Rákóczi Ferencről írott lelkes, meleg életrajzát. A dicsőséges vezérlőfejedelem születésének 1926. március 17-én volt kétszázötvenéves évfordulója. S mi, mai idők szomorú sorsában együtt szenvedő magyarok megállunk ez évfordulónál a legnagyobb magyar szabadsághős szívünkből soha el nem múló alakja előtt, végigjárjuk gondolatban értünk élt élete sorát. Móricz Pál itt következő nagy szeretettél s nagy írói erővel megírt életrajza a leghűségesebb segítségünkre lesz ebben. Isten áldása legyen e könyv útján! | Selyemhajú szép Rákóczi Ferencz játszi gyermekkorában, az ősi fegyvertár kincsei között, még látta azt a buzogányt, mellyel egyik őse, az I. László idejebeli Bátor Opos vitézkedett. Nagyanyai ősei ettől a daliától származtak. A Báthoriak. Büszke fejedelmi család. Anyja, a szépséges szép Zrínyi Ilona, a törökrontó Zrínyiek és Frangipánok deli, tüzes családfáján nyílott ki oly csodaszép virággá. Az ö apját, a büszke magyar Zrínyi Péter dalmát-, horvát-, tótországi bánt, mint útonálló betyárt, Nádasdyval, az aranyhajú fiatal Frangipánnal, nemes vértanú társaival együtt lefejeztette az osztrák a németújhelyi gyászos börtönben. Nem más volt a bűnök, — a magyar …
Tovább a műhöz
Magyar népünk széles rétegeinek kezébe ez évben alig adhatnánk jobb és szebb írást, mint Móricz Pálnak, a lélekben és írásban leggyökeresebben magyar írónak, nagy Rákóczi Ferencről írott lelkes, meleg életrajzát. A dicsőséges vezérlőfejedelem születésének 1926. március 17-én volt kétszázötvenéves évfordulója. S mi, mai idők szomorú sorsában együtt szenvedő magyarok megállunk ez évfordulónál a legnagyobb magyar szabadsághős szívünkből soha el nem múló alakja előtt, végigjárjuk gondolatban értünk élt élete sorát. Móricz Pál itt következő nagy szeretettél s nagy írói erővel megírt életrajza a leghűségesebb segítségünkre lesz ebben. Isten áldása legyen e könyv útján! | Selyemhajú szép Rákóczi Ferencz játszi gyermekkorában, az ősi fegyvertár kincsei között, még látta azt a buzogányt, mellyel egyik őse, az I. László idejebeli Bátor Opos vitézkedett. Nagyanyai ősei ettől a daliától származtak. A Báthoriak. Büszke fejedelmi család. Anyja, a szépséges szép Zrínyi Ilona, a törökrontó Zrínyiek és Frangipánok deli, tüzes családfáján nyílott ki oly csodaszép virággá. Az ö apját, a büszke magyar Zrínyi Péter dalmát-, horvát-, tótországi bánt, mint útonálló betyárt, Nádasdyval, az aranyhajú fiatal Frangipánnal, nemes vértanú társaival együtt lefejeztette az osztrák a németújhelyi gyászos börtönben. Nem más volt a bűnök, — a magyar …
Tovább a műhöz
Merem hinni, hogy kedves kötelességet teljesítettem és jó munkát végeztem akkor, amikor nemzetünknek II. Rákóczi Ferencz vezérsége alatt a múltban lezajlott dicsőséges szabadságharczát és szomorú letiportatását a hazafias közönségnek kezébe adtam történeti olvasmányul. Több, mint három éves tanulmányaim alapján bátran vallom abbeli meggyőződésemet, hogy Rákóczi kora és az ő nyolcz éves hadi mérkőzése a magyar történelemnek a legszebb és legragyogóbb fejezete. Azzá avatja egyfelől a nemzetvezérnek kimagasló alakja és páratlan jelleme, másfelől pedig a hősies elszántság, az a soha meg nem fogyatkozó vér- és pénzáldozat, amelyet a magyarság jogainak és szabadságának a visszaszerzése érdekében a haza oltárára helyezett az utolsó pillanatig, más szóval mindaddig, míg a nagymajtényi síkon a tizenegy ezer kurucz, a visszacsinálhatatlan sors rendelkezése következtében le nem rakta fegyvereit Károlyival, s amíg a halni kész küzdők be nem látták, hogy idegen segítség nélkül úgyis kárbavész minden erőlködés... Csekély erőmmel igyekeztem azt a titáni és hosszú-hosszú küzdelmet röviden és úgy festeni, a történeti hűséget soha szem elől nem tévesztve, hogy könyvecském átolvasása után a szépen induló nemzet-tragédiának a kezdése, fejlődése és megkönnyezni való vége névtelen és neves hőseivel, nemkülönben félisten-szerű vezéralakjaival tisztán álljon …
Tovább a műhöz
II. Vilmos császár
- 1922
Bismarck herceg államférfiúi nagysága és elévülhetetlen érdemei Poroszország és Németország körül olyan hatalmas jelentőségű történelmi, tények, hogy nyilván egyik politikai táborban se létezhetik ember, aki kételkedni merészelne bennök. Már csak ezért is együgyű legenda, mintha én nem ismertem volna el Bismarck nagyságát. Az ellenkezője igaz. Becsültem és istenitettem őt. Ez nem is lehetett máskép. Meg kell gondolni, hogy milyen nemzedékkel nőttem én nagyra. A Bismarck-tisztelők nemzedéke volt ez. Ő volt a német birodalom megteremtője, nagyapám palatínusa, mi mindnyájan kora legnagyobb államférfiának tartottuk és büszkék voltunk rá, hogy németnek született. Bismarck az én templomom bálványa volt, amelyet imádtam. De az uralkodók is húsból és vérből való emberek s igy ők is ki vannak téve azoknak a hatásoknak, amik mások cselekedeteiből keletkeznek. így aztán emberileg érthetővé válik, hogy Bismarck herceg ellenem vivott harcában hatalmas csapásokkal maga zúzta össze a bálványt, amelyről az imént beszéltem. De tiszteletem Bismarck, a nagy államférfiú iránt érintetlen maradt. Mikor még porosz herceg voltam, sokszor gondoltam: Remélhetőleg még nagyon hosszan él a nagy kancellár, mert biztonságban volnék, ha vele együtt uralkodhatnék. Ámde nagyrabecsülésem a nagy államférfiú iránt nem birhatott rá, mikor császár lettem, hogy a herceg politikai terveit vagy …
Tovább a műhöz
Der Erfolg des im Jahre 1880 erschienenen „Führers auf der Donau”‘, welches Buch schon 1881 eine zweite Auflage erlebte und dem herrlichsten Strome Germaniens und Osteuropas neue Besucher und Freunde zuzog, ermuthigte den Verfasser, den touristisch-literarischen “Versuch auch auf die Gebirgsgegend Oberungarns auszudehnen, und so entstand im Jahre 1881 dessen : “Illustrirter Führer durch die Karpathen und Oberungarischen Badeorte” welcher ebenso rasch seinen Weg machte, und die Anerkennung der compotentesten Fachmänner erlangte. Dieser zweifache Erfolg war dem Verleger ein Fingerzeig auf der eingeschlagenen Bahn unentwegt fortzuschreiten und den Osten, Europas in seine Thätigkeit auf’ dem Gebiete Reiseliterature einzubeziehen. Ueber die eigentlichen Touristenländer Italien, Schweiz, Tyrol u. s. w. erschienen bereits sozusagen ganze Bibliotheken; dagegen liegen die in laundwirthschaftlicher und commereieller Hinsicht so hochwichtigen Länder der ungarischen Krone für die meisten Westeuropäer als terra incognita da, und gerade der Fabrikant, Exporteur, Geschäftsreisende und Producten-händler des Westens leidet durch diese Unkentniss in erster Reihe. Wie ein Freund des Verlassers ganz richtig bemerkte, hört für die meisten Leute die Geographie Ungarns beim. Budapester Blocksberge auf und dann beginnt das Fabelland in des Wortes vollster Bedeutung. Wiihrend seines Aufenthaltes in Deutschland, seiner Reisen in Belgien und Frankreich hörte der Autor dieser …
Tovább a műhöz
A legtöbb könyv szörnyű igazságtalanságok letéteményese. Az olvasó néhány óra, jobb esetben néhány nap alatt keresztülszáguld azokon a lapokon, amelyek létrehozásához hónapokra, rosszabb esetben évekre volt szüksége a szerzőnek. Emellett a mindenkori író számára tetézi a bajt, hogy az alkotás idején - bár gyakran úgy tűnik - az idő nem áll meg, változik a világ és benne a kutató ismeretei, viszonyítási keretei, tudományos preferenciái. Az utolsó lap aljára kanyarított „Vége" leírása után visszatekintve nemcsak a könyv első bekezdései, de akkori gondolataink, akkor meg nem kérdőjelezett előfeltevéseink s néha egész hajdani személyiségünk is némiképp idegennek tűnhet. Kisebb-nagyobb megszakításokkal majdnem hét évig dolgoztam ezen a könyvön. Hogy ez alatt az idő alatt mekkora utat jártam be, az az Olvasó számára is kiderülhet, igaz, nem ebből a munkából. A magyar könyvkiadás egyik- számomra mellesleg nehezen felfogható - furcsasága, hogy előbb jelent meg az a kötet, amely egyebek mellett e nagyobb munka háttértanulmányait is tartalmazza, mint maga az „igazi" könyv. Visszatekintve: a kutatást három mélyen átélt hiány ösztökélte, amelyek számomra rendkívül fontosak voltak a kilencvenes évek elején. Nem tudom, hogy az Olvasó mennyiben találja aktuálisnak ma ezeket a problémákat, de talán nem árt, ha saját alapállásomat tisztázva jelzem azt, hogy mik is voltak …
Tovább a műhöz
Néhány éve még mosolyogtunk azon, aki a balneológiáról azt hitte: bálnatenyésztéssel foglalkozik, és – tengerünk nem lévén – mint a hazánkban művelt egyik fölösleges tudományt állították pellengérre. Ma már talán átlagos képzettségű honfitársaink többsége is tisztában van a szó jelentésével. Vannak ma már a szakmán kívül is, akiknek mond valamit Zsigmondy Vilmos, Than Károly vagy Pávai-Vajna Ferenc, Moll Károly, a Schulhof testvérek neve. Fontos is ezt tudatosítani, hiszen nekünk van a világon másodikként megalakult tudományos társaságunk ezen a területen. Idén 125 éves ugyanis a Magyar Balneológiai Egyesület, mely megalakulásakor 1891-ben még a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesülete nevet viselte. A történelmi Magyarország, mint tudjuk, egy teljes földrajzi egységet, az egész Kárpát-medencét foglalta magába. E földrajzi egység pedig geológiailag a Pannon-medencét jelöli, melynek ismert egy érdekes anomáliája: itt jelentősen vékonyabb a földkéreg. Ennek köszönhetjük azt, hogy termál- és ásványvizekben oly gazdagok vagyunk: csak a mai Magyarország területén 1300 hévízkutat tartunk nyilván. (Összehasonlításként: a hatszor nagyobb Franciaországban 1200-at.) Ennél még több van a teljes Kárpát-medencében, hiszen politikai határokat a geológia és a hidrológia, vagyis a természet nem ismer. Ezen a vidéken a fürdőkultúra egészen a római korig …
Tovább a műhöz
Képes Pesti Hírlap (1927-1939)
- 1927-1939
A Légrády Testvérek Pesti Hirlapja hangsúlyozottan nemzeti hanghordozású lap volt, de a húszas évek közepén, Rákosi Jenő visszatértével tulajdonképpen a régi Budapesti Hirlap túlfűtött nemzetiességének örököse is lett. Légrádyék Trianon után a területi revízió programjának fórumaként helyezték el önmagukat, aminek ugyan kellő hangsúlyt adott Rákosi publicisztikája, de halála után, a harmincas években is a Légrády Testvérek adta ki a Revíziós Liga olasz, francia, angol és német nyelvű havilapjait. Egyébként is az egyik legterebélyesebb kiadványbokrot hozták létre a Pesti Hirlap körül: külön vidéki kiadásával kísérleteztek (1921-1924), kiadták a Képes Újságot (1915-1921), Az Érdekes Újságot (1913-1925), aztán folytatásaként a Képes Pesti Hirlapot (1927-1939), melléklapként A Pesti Hirlap Vasárnapját (1923-1937) és folytatását, a Képes Vasárnapot (1937-1944), valamint a hetenként megjelenő A Pesti Hirlap Regénytárát (1923-1924). Mindezeken túl pedig előfizetőinek ingyen vagy jutányos áron biztosította (1928-as hirdetése szerint) a Pesti Hirlap Könyvek 52 kötetét, A Pesti Hirlap Díszkönyvtára 12 kötetét, A Műveltség Útja hat kötetét és évenként A Pesti Hirlap Nagy Naptárát. A Pesti Hirlap főszerkesztője 1919. őszi újraindulása után Légrády Ottó lett, felelős szerkesztője Lenkey Gusztáv maradt; főmunkatársként tért visssza a laphoz Hoitsy Pál, a …
Tovább a műhöz