Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Tibet
- 1950
A Kínai Kommunista Párt 1950 újévi üzenetében kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság az év folyamán felszabadítja területének mindazon részeit, amelyek még imperialista elnyomás alatt szenvednek. A Felszabadító Néphadsereg csapatai október 24-én parancsot kaptak, hogy lépjék át a tibeti határt és szabadítsák fel Kínának ezt a részét az imperialista és feudális elnyomás alól. A Felszabadító Néphadsereg egységei meghozzák Tibet népének a szabadságot, békét és demokráciát, lerakják az új demokratikus és virágzó Tibet alapjait és megvédik hazájuk nyugati és déli határait az imperialista agresszióval szemben. Tibet (tibeti nyelven Bőd) a Kínai Népköztársaság szerves része, a világ legmagasabban fekvő országa. Fennsíkjai átlag 5000, völgyei 4—6000, hegycsúcsai 7—8000, szorosai 5—6000 méter magasan terülnek el a tengerszint felett. Északon és keleten a Kínai Népköztársaság (Szinkiang, illetve Cinghai és Szikang tartományok), nyugaton Kasmír és Ládák, délen India, Nepál és Bhután határolják. Területe mintegy 900 000 négyzetkilométer, lakossága az 1934-es népszámlálás szerint 3,7 millió. Földrajzilag Tibet két részre osztható, a nyugati és északnyugati tóvidékre és a folyóvidékre. A lóvidék az Indus forrásától a Szalven, Mekong és Jangce folyók forrásvidékéig terjed. A tibeti nép ezt a területet Bjang-tang-nak, északi fensíknak nevezi. Ezt a …
Tovább a műhöz
A 2005-től bevezetett új, kétszintű érettségi rendszerben az egyik legjelentősebb változás a
történelem tantárgynál történt. Túl azon, hogy a vizsga egy írásbeli résszel bővült, a vizsgázótól kompetencia-központú, a történelmi források használatát igénylő, különböző megközelítéseket alkalmazó feladatok megoldását várják el úgy közép-, mint emelt szinten. Egy valami
azonban nem változott: a sikeres érettségihez a történelem legfontosabb szereplőit, eseményeit,
fogalmait, színhelyeit ugyanúgy ismerni kell, mint azelőtt. A ténybeli tudás megalapozásához, strukturálásához, átgondolásához nyújt segítséget ez a könyv, amely a középszintű történelem érettségi témaköreit szisztematikusan feldolgozó témavázlatokat tartalmaz. A középiskolai oktatásban időhiány miatt általában csak elnagyoltan tanított művelődéstörténeti, továbbá a jelenkorra vonatkozó, illetve a gazdasági-, állampolgári- és politikai ismeretek is részletes tárgyalásra kerültek. A kötet írói nagy gondot fordítottak arra, hogy a könyvben mindazok az adatok és összefüggések megtalálhatóak legyenek, amelyek az érettségi követelményekben szerepelnek, illetve szükségesek a különböző típusú feladatok megoldásához. Az egyes témakörök és az azon belüli altémák számozása és kidolgozása hűen követi a középszintű érettségi vizsgakövetelmény rendszerét, ami segítséget nyújt …
Tovább a műhöz
A 2005-től bevezetett új, kétszintű érettségi rendszerben az egyik legjelentősebb változás a
történelem tantárgynál történt. Túl azon, hogy a vizsga egy írásbeli résszel bővült, a vizsgázótól kompetencia-központú, a történelmi források használatát igénylő, különböző megközelítéseket alkalmazó feladatok megoldását várják el úgy közép-, mint emelt szinten. Egy valami
azonban nem változott: a sikeres érettségihez a történelem legfontosabb szereplőit, eseményeit,
fogalmait, színhelyeit ugyanúgy ismerni kell, mint azelőtt. A ténybeli tudás megalapozásához, strukturálásához, átgondolásához nyújt segítséget ez a könyv, amely a középszintű történelem érettségi témaköreit szisztematikusan feldolgozó témavázlatokat tartalmaz. A középiskolai oktatásban időhiány miatt általában csak elnagyoltan tanított művelődéstörténeti, továbbá a jelenkorra vonatkozó, illetve a gazdasági-, állampolgári- és politikai ismeretek is részletes tárgyalásra kerültek. A kötet írói nagy gondot fordítottak arra, hogy a könyvben mindazok az adatok és összefüggések megtalálhatóak legyenek, amelyek az érettségi követelményekben szerepelnek, illetve szükségesek a különböző típusú feladatok megoldásához. Az egyes témakörök és az azon belüli altémák számozása és kidolgozása hűen követi a középszintű érettségi vizsgakövetelmény rendszerét, ami segítséget nyújt …
Tovább a műhöz
Kereken egy évtizedet átfogó oktatói és kutatói munkám eredményeként megszületett írásaim válogatott gyűjteményét tartja kezében az olvasó. A válogatásban a legkorábbi tanulmányom 1996-ból való, amikor is arra kerestem a választ, hogy a tankönyvekkel kapcsolatos felfogás módosulásának milyen történeti gyökerei vannak, miért éppen a XX. század elején, a reformpedagógia elindulásakor fogalmazódott meg élesen az akkori tankönyvekkel szemben éles kritika, előkészítve ezzel a század közepére a Nyugat-Európában megfogalmazott modern tankönyv koncepcióját. Később kutatásaimat egyrészt kitágítottam a tankönyvelmélet irányába, másrészt leszűkítettem – egy különösen jól vizsgálható tankönyvfajtára – a történelemtankönyvekre, a tankönyvekben megbúvó történelemértelmezésekre, történelemtanítási stratégiákra. Majd a rendszerváltás után, bekapcsolódva az új, kétszintű érettségi vizsgafejlesztés munkálataiba, figyelmem a történelmi tudás mérése, a tudás számonkérését biztosító követelmények kidolgozása, a történelmi tanulást feltételező és biztosító kompetenciák megfogalmazása felé fordult.
Az írások megszületésének körülményeit felvillantó rövid áttekintés után az olvasó számára már ismerős, és érthető lesz a két kötet szerkezeti felépítése. Az első kötetben két nagyobb témát jártunk körbe. A történelmi …
Tovább a műhöz
Kialakult egy tudományág, amely szakmai és közérdeklődésre tarthat számot a társadalmilag és politikailag megváltozott Magyarországon, de itt még nagyrészt csak hírből ismerjük. A pszichológia egy (vagy mondjuk másfél) szakágának tekinthető a politikai pszichológia, amely az intézményesedés minden jelét felmutatja a tudomány nemzetközi világában: társasága, tanácskozásai, folyóiratai, könyv-, sőt könyvsorozat-kiadása, összefoglaló kézikönyvei, kurzusai és nyári egyetemei mind vannak, mégpedig szaporodó számban. Erre is kitér ERVIN STAUB professzornak, a nemzetközi társaság magyarországi származású alelnökének ajánlása, amelyet a jelen kötet elé írt, és amit az alábbiakban itt közlünk. Az intézményesedés megnyilatkozási forma, egzisztenciális támasz, a folytonosság biztosítéka, aminek alapját, tartalmát és perspektíváját az a szellemi fejlemény adja, hogy szükség és lehetőség van a társadalom politikai szférájának szakszerű és rendszeres pszichológiai tanulmányozására. Ez több okból is szükségesnek bizonyult. Egyrészt a hivatásszerűen gyakorolt és magas fokon szervezett politika - mint megannyi más munkaterület - hatékonyabb és tudatosabb működéséhez méltán igényli a pszichológiai elemzési szempontokat, elvi általánosságú és gyakorlati jellegű tanácsokat. Ennek a nézőpontnak a fontosságát csak kiemeli, hogy milyen - nyilvánvaló - jelentősége …
Tovább a műhöz
Trend - Innováció
- 2016
A Könyvtári éjszaka már negyedik alkalommal kínált rendkívüli meghosszabbított nyitvatartást és különleges eseményeket. A délután öttől éjfélig tartó programok divatra és trendekre fókuszáló részét a Ridikül Szalon beszélgetése képviselte, ahol a trendkutatótól a divatszakemberig terjedt a tudásukat megosztók kínálata. Ezt követte egy érdekfeszítő előadás, amelynek a 3D nyomtatás volt a témája. Az innovációs stand-up nevű programunkon lehetőséget biztosítottunk fiatal tehetségeknek – hallgatóknak, oktatóknak, vállalkozóknak – hogy bemutassák innovatív, továbbgondolásra érdemes ötleteiket, gondolataikat 10 percben a Tudásközpont előadótermében Este nyolctól a költészet modern, urbánus formáját képviselő Sopianae Slam Poetry alkotói adtak ízelítőt műveikből, a mit egy játékos könyvtári kvíz követett, tíztől pedig Kaptárzúgás címmel a PTE Művészeti Karának médiaművészei töltötték meg hanggal és látványelemekkel az épület méhkas formájú belső terét. Kiegészítőként piactér, könyvtártúra és a kölcsönzési határidőn túl retorzió nélkül visszavihető könyvek amnesztiája is színesítette a programot.
Tovább a műhöz
Több mint egy évtizede annak, hogy nemzetünk benső életének, otthonának, család életének történelmével és az egyesek háztartásának megismerésével foglalkozom. Ezen idő alatt nagyon sok érdekes anyagot sikerült összegyüjtenem. Mielőtt gyűjteményemnek kiadását elhatároztam volna, meghánytam-vetettem elmémben, nem teljesitek-e meddő munkát ? van-e erre szüksége történetirodalmunknak ? Mintán azonban lépten-nyomon tapasztaltam — daczára az eddig nyomtatásban kiadott nagymennyiségü értékes anyagnak — történelmi forrásaink elégtelenségét, ezen anyag nagy részét méltónak itéltem arra, hogy nyomtatásban álljon a történetkedvelők rendelkezésére, annál is inkább, mert ily irányu, rendszeres forrás-gyűjteménynyel eddig nem bir irodalmunk. Az elmondott okoknál fogva, elhatározva kiadását, felajánlottam azt á Történelmi Társulatnak. Igy jöttek létre a Házi Történelmünk Emlékei, melynek anyagát egyelőre négy különböző osztályba soroztam. Az I. osztály: Udvartartás és számadás-könyvek. 1-sö kötet Bethlen Gábor udvartartása, 2-ik kötet I. Rákóczy György udvartartása, a további kötetekben Nádasdy Tamás nádor, Nádasdy Ferenc főkapitány, Thurzó Szaniszló és Thurzó György nádorok, Apafii Mihály fejedelem (sat.) udvartartásaikra vonatkozó iratok fognak következni. A II. osztály; Szakácskönyvek. Ezen osztály köteteiben mintegy tiz darab régi magyar …
Tovább a műhöz
A kultúra polgári nyilvánosságának megteremtéséhez a világi és az egyházi hatalom szétválasztása, egy forradalmi hullám kellett. Ez nem jelenti azt, hogy többféle megfontolásból, a különböző, megelőző korszakokban ne történtek volna kísérletek a könyvtárakban őrzött hagyomány közös használatának megteremtésére. Már az ókori Rómában is tudunk közös használatú könyvtárakról, amelyek vagy csupán a baráti kör számára voltak elérhetőek, vagy olyanok voltak, hogy a római polgárjoggal rendelkezők is látogathatták azokat. Az ókor végére már elméleti szinten is kialakult a feleslegesen, használat, tényleges érdeklődés nélkül összegyűjtött könyvtárak bírálata (Seneca), amely bírálat az első századot követően toposszá is vált; folyamatos középkori és kora újkori recepcióról beszélhetünk. A 14. századtól kezdődően, az említett elméletet is követve, több olyan kezdeményezésről tudunk, amikor egy-egy tudós a saját könyvtárát felajánlotta a tudós közönségnek használatra, olyanról is, amikor egy-egy terület értelmiségijei közösen építenek könyvtárat, és olyanról is, amikor egy-egy mecénás család a saját gyűjteményét látogathatóvá tette azok számára, akik abban a városban laktak, ahol a könyvtár is megtalálható volt. Magyarországi példákat is tudunk mondani örvendetes módon. Ilyen volt a 24 szepesi plébánia közös könyvtára Lőcsén, …
Tovább a műhöz
Tanulmányomban a kelet-európai államszocialista társadalmak osztályszerkezetét írom le, s azt állítom, hogy oszlályellentét van a munkásosztály és az értelmiség között; hogy az a hatalom, amelyre az államszocialista redisztributív gazdaságban az értelmiségiek törekszenek, a társadalmi újratermelés alapvető intézményeiből, különösképpen azokból az intézményekből ered, amelyek a többlet kisajátítását biztosítják a közvetlen termelőktől; ez a hatalom, következésképpen, osztályjellegű. Igen kihívó ez a tétel, s megkérdőjelez minden tiszteletre méltó tudományos elméletet a kelet-európai társadalmi szerkezetről és az értelmiség társadalmi helyzetéről. Azok az elméleti iskolák, amelyek a mai Kelet-Európábán elismerik az osztályviszonyok létezését, egészen másfajta osztályellentétekről beszélnek, mint én. A hivatalos szovjet marxizmus két „nem antagonisztikus” osztály, a munkásosztály és a parasztság között tesz különbséget;
akik pedig közvetve vagy közvetlenül a szovjet társadalom Trockijtól származó kritikai elemzésére építik érvelésüket, azok szerint osztályellentét áll fenn a munkásosztály és a bürokrácia vagy technobürokrácia között (a legismertebb példák erre az álláspontra Kuron, Modzelewski és Dilas). Ossowski óta a legtöbb kelet-európai szociológus nem ért egyet sem a hivatalos marxizmus, sem Trockij álláspontjával. Az empirikus …
Tovább a műhöz
Új táborverés (8/1)
- 1989
Lehet-e nemesebb célt kitűznünk magunk elé, mint megismerni, szeretni, védeni azt a földet, ahol születtünk? Haza, hon, szülőföld! Az elmúlt évtizedek során, hányan és hányszor ejtették ki, írták le ezeket a szavakat, hol büszkeséggel, hol csüggedve, féltően. A történelem bizonyítja, hogy nincs olyan erő, amely el tudna pusztítani egy nemzetet, amelynek polgárai szeretik hazájukat, s életüket is képesek föláldozni érte. Ma, amikor oly sok nehézséggel küszködünk, amikor egy közeli és távolabbi jövő építését tervezzük, elengedhetetlen állandóan ébren tartani azt a tüzet, amely a hon szeretetéből fakad. Ez a tűz a múltból táplálkozik, de a jelen és a jövő lobbantja fel újra és újra. Az igazi hazaszeretet egyaránt jelenti a történelmi múlt megismerését, értékeinek, kincseinek megőrzését, ápolását, a jelenbe és az eljövendőbe vetett rendíthetetlen hitet, a nemzet érdekében való szorgalmas munkálkodást és tenniakarást. A Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, 1986-tól minden évben, a tanítóképző főiskolások számára nyári honismereti szakkörvezetőképző tábort szervez.
1988. őszétől több hallgató részvételével honismereti szakkollégiumot indított abból a célból, hogy bölcsőjévé válhasson egy olyan kezdeményezésnek, amely majd iskolává terebélyesedve igaz és maradandó hagyományt teremt. Meggyőződéssel valljuk, hogy a tanítói hivatás …
Tovább a műhöz
Új táborverés (8/2)
- 1989
A helytörténeti feltáró munka során a kutató egy-egy település /község, város/, vagy egy-egy szervesen összefüggő terület /tájegység/ múltjának komplex elemzésére vállalkozik. A rendelkezésére álló forrásanyag segítségével próbálja meg az adott földrajzi egység életének tényeit, azok változásait széles keresztmetszetben bemutatni. A helytörténet tehát annak a fejlődési folyamatnak a tudományos igényű ismertetése, elemzése, amelynek során az adott tájegység, város, község, esetleg üzem, vagy egyéb létesítmény azzá lesz, ami ma. A komplex vizsgálat jelenti az adott egység gazdasági, politikai, társadalmi, településtörténeti, kultúrtörténeti, néprajzi stb. fejlődésének nyomon követését. A helytörténet nem szűkíthető le a köztörténetre. A teljes értékű, igazán komplex kép kialakításához a terület művelődéstörténeti vonatkozásait alaposan fel kell tárni. Az anyagi kultúra elemei mellett a szellemi kultúra emlékei máig sugárzó értőkei is hozzátartoznak az adott tájegységen élők kultúrkincséhez, az egyetemes magyar kultúrához. Az imént vázolt művelődéstörténeti megközelítésen belül lényeges feladat az adott település, tájegység iskolaügyének vizsgálata, akár egy konkrét iskola, akár egy település egész iskolaügyének elemzése útján. Ebből a megközelítésből szemlélve az iskolatörténet egy-egy település, tájegység …
Tovább a műhöz
The aim of the presentation is to give an overview of recent studies and research projects concerning the history of universities and their scholars in medieval and early modern times both in Switzerland and in Germany. This comprises an introduction to databases and research on students and scholars which are internationally organized and interconnected with other projects, such as the “Repertorium Academicum Germanicum”. In addition, research concerned with the work of single scholars as well as studies on the history of particular universities and faculties, which are often motivated by anniversaries of the institutions in question, shall be introduced. (...) In the following paper we display the development of writings about universities history in the last 25 years. It is important to underline that we use the name of Hungary as a historical definition. In this case it means the whole territory of the Carpathian Basin, because the current boarders were created in 1920. Since the Hungarian universities were founded late the possibility of attendance at foreign universities represented great importance. Nowadays, we possess a database with more than 100.000 records about Hungarian students who attended foreign universities before 1918. Many source editions, analyses and monographs were published in this topic. The purpose of the following article is to summarize the most notable volumes. (...) The study focuses on the circumstances of establishing of medieval …
Tovább a műhöz