Magyar
EnglishKeresés
Találatok
»Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok« czimű gyűjteményem ez első kötete a missilis levelek s ilyen számba menő királyi leiratok, folyamodványok és magyar kamarai fölterjesztések nagyobb tömegét foglalja magában, míg az ezt követő második kötet ugyanazok kisebb részét, továbbá az okiratok csoportját s végűl a név- és tárgymutatót tartalmazandja. A mi e kötetek tartalmának provenientiáját illeti: legelől áll az Országos Levéltár, mely az adatok egész halmazával járult a gyűjteményhez, még pedig legelső sorban az 1671-ben lefejezett Nádasdy Ferencz után a Nádasdy családtól elkobzott iratok, majd a Neo-regestrata Acta név alatt ismert
gyűjtemény, a Történelmi Emlékek, a kisebb családi levéltárak, a Thurzó család levéltára, az Ecclesiastica Actá-k, a pálos-rend irományai, a mérhetlen becsű Limbus, a királyi könyvek, a Benigna Resolutiók, a különféle utasítások képezték kutatásom tárgyát, — mind megannyi bányái XVI. XVII. és XVIII. századi történetünknek. Ezután sorban a bécsi császári és királyi házi, udvari
és állami levéltár (titkos levéltárnak is mondják) következik Hungarica és Turcica osztályaival, majd a cs. és kir. közös pénzügy- és közös hadügyministeriumi levéltárak, a m. nemzeti muzeum levéltára és kéziratgyüjteménye, a gróf Černin család csehországi neuhausi levéltára, Bártfa város …
Tovább a műhöz
»Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok« czimű gyűjteményem ez első kötete a missilis levelek s ilyen számba menő királyi leiratok, folyamodványok és magyar kamarai fölterjesztések nagyobb tömegét foglalja magában, míg az ezt követő második kötet ugyanazok kisebb részét, továbbá az okiratok csoportját s végűl a név- és tárgymutatót tartalmazandja. A mi e kötetek tartalmának provenientiáját illeti: legelől áll az Országos Levéltár, mely az adatok egész halmazával járult a gyűjteményhez, még pedig legelső sorban az 1671-ben lefejezett Nádasdy Ferencz után a Nádasdy családtól elkobzott iratok, majd a Neo-regestrata Acta név alatt ismert gyűjtemény, a Történelmi Emlékek, a kisebb családi levéltárak, a Thurzó család levéltára, az Ecclesiastica Actá-k, a pálos-rend irományai, a mérhetlen becsű Limbus, a királyi könyvek, a Benigna Resolutiók, a különféle utasítások képezték kutatásom tárgyát, — mind megannyi bányái XVI. XVII. és XVIII. századi történetünknek. Ezután sorban a bécsi császári és királyi házi, udvari és állami levéltár (titkos levéltárnak is mondják) következik Hungarica és Turcica osztályaival, majd a cs. és kir. közös pénzügy- és közös hadügyministeriumi levéltárak, a m. nemzeti muzeum levéltára és kéziratgyüjteménye, a gróf Černin család csehországi neuhausi levéltára, Bártfa város levéltára …
Tovább a műhöz
Konferenciánk témája szempontjából Dominguez Ortíznak a Katolikus Királyok korszakáról írott megállapítása lehetne kiindulópont. Dominguez Ortiz szerint a spanyol történelemnek ez a legfontosabb korszakhatára, amelytől a spanyol történelem „ezelőttre és ez utánra” osztható. Ahogy ő írja: “En la historia de Espana hay un antes y un después de los Reyes Católicos.”
Mert konferenciánk meghatározó periódusa is 1492, a zsidók Spanyolországból történő kiűzése miatt. „Ez előtt”, amikor a konferenciánk címében jelzett problémakör dimenziói és kontúrjai az Ibériai-félszigetre utalnak, erre az 1492 előtti időszakra korlátozódnak. Ám ez a periódus is vibrálóan gazdag tematikát mutat. A vizigót korszak zsidókra vonatkozó dokumentumaitól a kiűzés pillanatáig ívelő csaknem ezer évről van ugyanis szó, amikor az elfogulatlan történész megállapíthatja, hogy a zsidóság (a baszkokkal együtt) az Ibériai-félsziget legrégibb népe; ám attól kezdve, hogy Recared király 5S9-ben felvette a katolikus vallást és államvallássá tette, a zsidó nép helyzete meglehetősen nehézzé vált a félszigeten. Miközben a tudomány (orvoslás, filozófia) csúcsait ők reprezentálták, a városi gazdaság és pénzügyek, a korszerű államigazgatás aktorai is e szférából jöttek, és a központi hatalom szakértőbázisát jelentik, eközben ugyanakkor a „menetrendszerűen” megjelenő antijudaizmus …
Tovább a műhöz