Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 49-60 az összesből: 299

Találatok


25 év egy egyetem életében nem sok idő. A közelmult 25 év azonban olyan idő, melyben az események viharos rohanása százados trónokat söpört el, s talán századokra szóló új eszméket és országokat alakított. Ennek az időnek hű tükre az Erzsébet tudományegyetem története. Az Erzsébet tudományegyetem sorsa a vérző, a megcsonkított Magyarország sorsát kicsinyben tükrözteti vissza. Ezek az évek az egyetemalapítás, az egyetem kiépítésének legnehezebb évei. A világháború küzdelmes évei, majd a kegyetlen trianoni béke utáni még nyomoruságosabb évek. A létfeltételeitől embertelen módon megfosztott, porba sujtott, maroknyi magyar nemzetnek a legnagyobb erőfeszítésre volt szüksége, hogy élni tudjon. Az Erzsébet egyetemnek hasonlóképen nagy megpróbáltatás jutott osztályrészül, amikor át kellett szenvednie a világháború földrengését, majd a Pozsonyból történt jogtalan kiutasítás, az átmeneti és új elhelyezkedés, a Trianon okozta nyomorúság minden gondját és baját. A nemzet sorsán aggódok félő gonddal mérlegelték, hogy fenntartható lesz-e, vagy sem. A magyar élniakarás, a kitartás győzött. A nehézségekkel szemben mind nagyobb erőfeszítések történtek és történnek főleg a magyar kultúra legfőbb őrei és Pécs szab. kir. városa részéről, hogy az Erzsébet tudományegyetem tovább éljen és fokozottabb mértékben felelhessen meg feladatának. Ezek az erőfeszítések …
Tovább a műhöz
1711-ben a szatmári békével új korszak kezdődik Magyarország történetében. A megelőző két évszázaddal, a folytonos háborúkkal, az emberek és az anyagi javak mérhetetlen pusztulásával, az ország három részre szakadásával szemben helyreáll a magyar korona országainak területi állománya a Habsburgok uralma alatt, s bekövetkezik egy hosszú békés korszak, amely lehetőséget nyújt az ország újjáépítésére és újratelepítésére. Az 1711-től 1914-ig ívelő két évszázadot egységes nagy korszakként kezeljük. Ezt elsősorban az indokolja, hogy hazánk történetében több tekintetben olyan alapvető tendenciákat — mondhatnánk trendeket — figyelhetünk meg, amelyek folyamatosan végig vonulnak az egész korszakon. Először is — ezt tartjuk legfontosabbnak — ekkor alakul ki a modem Magyarország, ekkor valósul meg az átmenet a hagyományos rendi struktúrából a modern polgári társadalmi, gazdasági és politikai szerkezetbe. Ez a két évszázad egy hosszú, folyamatos reformkorszak. A reformok lendülete ugyan időnként ellanyhul, meg-megtörik, de azután ismételten megújulva, az élet egyre több területére kiterjedve és magasabb szintre emelkedve, a korszak végére lényegében megvalósítja a modern, alapstruktúráiban polgári jellegű Magyarországot. A modernizáció eleinte a rendi struktúrán belül folyik, annak javítására, korszerűsítésére törekszik. Szándékosan nem beszélek …
Tovább a műhöz
1711-ben a szatmári békével új korszak kezdődik Magyarország történetében. A megelőző két évszázaddal, a folytonos háborúkkal, az emberek és az anyagi javak mérheteden pusztulásával, az ország három részre szakadásával szemben helyreáll a magyar korona országainak területi állománya a Habsburgok uralma alatt, s bekövetkezik egy hosszú békés korszak, amely lehetőséget nyújt az ország újjáépítésére és újratelepítésére. Az 1711-től 1914-ig ívelő két évszázadot egységes nagy korszakként kezeljük. Ezt elsősorban az indokolja, hogy hazánk történetében több tekintetben olyan alapvető tendenciákat - mondhatnánk trendeket -figyelhetünk meg, amelyek folyamatosan végig vonulnak az egész korszakon. Először is -ezt tartjuk legfontosabbnak — ekkor alakul ki a modem Magyarország, ekkor valósul meg az átmenet a hagyományos rendi struktúrából a modern polgári társadalmi, gazdasági és politikai szerkezetbe. Ez a két évszázad egy hosszú, folyamatos reformkorszak. A reformok lendülete ugyan időnként ellanyhul, meg-megtörik, de azután ismételten megújulva, az élet egyre több területére kiterjedve és magasabb szintre emelkedve, a korszak végére lényegében megvalósítja a modern, alapstruktúráiban polgári jellegű Magyarországot. A modernizáció eleinte a rendi struktúrán belül folyik, annak javítására, korszerűsítésére törekszik. Szándékosan nem beszélek „feudális” …
Tovább a műhöz
Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka dint el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott. Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint. A tömeg sohase bölcs. Az eszmék és szenvedélyek áramlata ellen nincs mentessége. Könnyen átengedi elméjét s gyakran szivét is az áramlatnak. A magyar társadalomban is felsarjadzott lassanként a gyűlölködés, A tiszaparti szegény leányka ügyét kezükbe vették a hatóságok. Szóvá tette a törvényhozás is. A hol szabad, alkotmányos élet van: ott rögtön akadnak vállalkozók, a kik a keletkező népszenvedélyeket saját czéljaikra felhasználják s hogy a haszon minél biztosabb és tartósabb legyen, …
Tovább a műhöz
Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka dint el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott. Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint. A tömeg sohase bölcs. Az eszmék és szenvedélyek áramlata ellen nincs mentessége. Könnyen átengedi elméjét s gyakran szivét is az áramlatnak. A magyar társadalomban is felsarjadzott lassanként a gyűlölködés, A tiszaparti szegény leányka ügyét kezükbe vették a hatóságok. Szóvá tette a törvényhozás is. A hol szabad, alkotmányos élet van: ott rögtön akadnak vállalkozók, a kik a keletkező népszenvedélyeket saját czéljaikra felhasználják s hogy a haszon minél biztosabb és tartósabb legyen, …
Tovább a műhöz
Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka dint el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott. Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint. A tömeg sohase bölcs. Az eszmék és szenvedélyek áramlata ellen nincs mentessége. Könnyen átengedi elméjét s gyakran szivét is az áramlatnak. A magyar társadalomban is felsarjadzott lassanként a gyűlölködés, A tiszaparti szegény leányka ügyét kezükbe vették a hatóságok. Szóvá tette a törvényhozás is. A hol szabad, alkotmányos élet van: ott rögtön akadnak vállalkozók, a kik a keletkező népszenvedélyeket saját czéljaikra felhasználják s hogy a haszon minél biztosabb és tartósabb legyen, …
Tovább a műhöz
When we were originally approached by Scribners to consider editing this encyclopedia, our motivations for accepting this challenge were identical. We were both keenly aware of the lack of authoritative yet comprehensive information on European archaeology written for the general readership. In particular, we knew that many high school, college, and public libraries have very limited holdings in this area, and we wanted to fill this gap. Although European prehistory stretches back hundreds of thousands of years to the original colonization of the Continent by Homo erectus populations from Africa, we chose to focus this encyclopedia on the period after the retreat of the Ice Age glaciers. These are the critical millennia during which the foundations of later European society known from later historical accounts were established. The Gauls encountered by Caesar, the Celts, the Germans, the Visigoths, and all the other European peoples whom we see hazily through the lens of Classical authors had ancestors whom we know only from archaeology. Moreover, outside the view of the Classical authors, peoples in northern and eastern Europe continued to live prehistoric lives well after written records are available for much of western and southern Europe. The boundary dates for this encyclopedia were chosen deliberately. Although the Ice Age had ended a millennium or more earlier, the postglacial hunting and gathering societies that had become well-established by 8000 B.C. in many parts …
Tovább a műhöz
When we were originally approached by Scribners to consider editing this encyclopedia, our motivations for accepting this challenge were identical. We were both keenly aware of the lack of authoritative yet comprehensive information on European archaeology written for the general readership. In particular, we knew that many high school, college, and public libraries have very limited holdings in this area, and we wanted to fill this gap. Although European prehistory stretches back hundreds of thousands of years to the original colonization of the Continent by Homo erectus populations from Africa, we chose to focus this encyclopedia on the period after the retreat of the Ice Age glaciers. These are the critical millennia during which the foundations of later European society known from later historical accounts were established. The Gauls encountered by Caesar, the Celts, the Germans, the Visigoths, and all the other European peoples whom we see hazily through the lens of Classical authors had ancestors whom we know only from archaeology. Moreover, outside the view of the Classical authors, peoples in northern and eastern Europe continued to live prehistoric lives well after written records are available for much of western and southern Europe. The boundary dates for this encyclopedia were chosen deliberately. Although the Ice Age had ended a millennium or more earlier, the postglacial hunting and gathering societies that had become well-established by 8000 B.C. in many parts …
Tovább a műhöz
A könyv középpontjában a múlt és a jelen nemzetiszínház-elképzeléseinek az értelmezése áll. Az egyes fejezetek egyrészt arról tudósítanak, hogyan reprezentálódhat egy virtuális közösség, azaz egy nemzet egy valódi színházban, különböző történeti kontextusokban a 19. század első felétől napjainkig. Másrészt pedig arról, hogy egy virtuális közösség, azaz egy nemzet hogyan reprezentálódhat egy olyan virtuális színházban, amelynek léte gyakran szinte teljesen független az adott korszak valódi Nemzeti Színházától. Mindkét területen azt kerestem, milyen aggályokat, lehetőségeket, fantazmagóriákat és elképzeléseket állítottak valós és virtuális színpadra. A Nemzeti Színház létrehozásáról, megnyitó előadásáról, különböző épületeinek elhelyezéséről, fontosabb és kevésbé fontosnak tűnő előadásairól szóló viták vizsgálata közben egyrészt azt kutattam, hogy egy nemzet színházban való reprezentálásának elképzelése a magyar köztudatban hogyan manifesztálódott; másrészt pedig azt, hogy milyen kapcsolatban állt a hatalommal, a különböző társadalmi csoportok elképzeléseivel, a nemzeti identitással és a (kulturális) legitimációval. A könyv tehát arra a felfogásra épül, hogy kik, hol, mikor és hogyan képzelték, illetve képzelik el a nemzet színházát, legyen az a valós Nemzeti Színház vagy éppen a virtuális nemzeti színház. | Lulu levele a Magyar …
Tovább a műhöz
Anglia őstörténete azon sajátszerti érdekkel biró homályban vész el, melybe a legrégibb felfedezési utazások burkolvák; melyeknek feltalálása és megismerése első sorban köszönhető. Merész és vállalkozó phoeni tengerészek több mint ezer évvel a keresztény időszámítás előtt alapját vetik Gades és Tartessus nemsokára virágzó kereskedelmi központoknak, hogy Ibéria és Lusitania érczgazdagságát kizsákmányolják. Azonban bármily gazdagok valának is a becses ércztelepek, idővel kezdenek kimerülni s a hasznosításával foglalkozó embereknek másfelé kelle fordulniok, hogy a nélkülözhetetlen anyagot — gazdagságuk egyik főforrását — előteremtsék. Kalandvágy és kincsszomj voltak a rugók, melyek a physikai erejének teljes birtokában lévő embert már a legrégibb időkben arra ösztönözték, hogy a veszólylyel merészen szembeszálljon s vele győzedelmesen.megküzdjön. S midőn a horgany — kassziterosz — az ibériai félszigeten már fogytán volt, vakmerő férfiak tengerre szállottak, hogy lassú, négy hónapig tartó fáradalmas parti hajózás után azon szigeteket elérjék, melyeket Herodot kassziteridáknak nevezett gazdag horganytelepeikről s melyek ma Scilly vagy Sorlingue szigetek neve alatt ismeretesek. Plinius szerint a merész phoeninek neve, ki lábát legelőször a távol szigetekre tévé, Midakritosz volt. Magát Britanniát legelőször Aristoteles említi De mundo czímü művében, …
Tovább a műhöz
Az új kormány, mely Anglia ügyeit III. Edwardcuralkodásának kezdetén vezette, nagy elnézéssel viseltetek Izabella és hívei iránt; és semmiképen sem kívánt nekik zaklatásaival alkalmatlanná lenni. Az özvegy királynénak adósságai törlesztése czéljából húszezer fontot engedélyezett egyszer s mindenkorra; s hasonló összeget évi járadék fejében. Mortimer pedig mint March gróf a szerencsétlen Spencerek jószágainak nagy részét kapta. Egyúttal a parlament által az ifjú király nevében általános amnestia hirdettetett mindazok számára, kik az utolsó lázadásban bármely czimen vagy szerepben részt vettek. Ezzel a béke — legalább az első pillanatra — helyre volt állítva. Mialatt a parlament számos égető belügyi kérdés felett tanácskozott, hire érkezett, hogy úgy Írországban mint Skótországban lázadás ütött ki; s ott is, itt is az angol fensőség komolyan veszélyeztetve van. Nem bizonyos, vajjon e két mozgalom közös megállapodás eredményének tekint- hető-e. Skótországgal ugyan még nem járt le a fegyverszünet. de Bruce Robert alkalmasnak találta az időt annak mellőzésére s miután tavasz elején fegyverhez szólitá a nemességet, seregei csakhamar ellepték az angol határszéleket s Randolph és Douglas nemsokára Oumberlandot dúlták és pusztítok. Írországból is harczias hírek érkezének, melyek gyors és erélyes intézkedést sürgettek, nehogy a mozgalom az egész szigeten …
Tovább a műhöz
VIII. Henrik halála nem idézett elő nagyobb rázkódtatásokat ; a legitimitás elve már oly erős gyökereket vert Angliában, hogy a trón öröklése minden zavar vagy izgalom nélkül végbe mehetett. A király tetemeinek eltakarítása a szokásos pompával ment végbe. A ravatal a Whitehall egyik kápolnájában volt felállítva, mely fekete posztóval volt bevonva, körűlé nyolczvan nagy viaszgyertya lobogott s felváltva tizenkét lord őrködött mély gyászba burkolva. A király teteme tizenkét napig volt a közszemlének kitéve ; a kápolnában mindennap misét olvastak s reggelenkint a királyi hirnök e szavai hangzottak messze hallhatólag : „Az irgalmasság nevében imádkozzatok a leghatalmasabb uralkodó, boldogult királyunk és Urunk, VIII. Henrik lelki üdvösségéért !“ Február 14-én a király holtteste Sionhouseba, egy nappal később Windsorba vitetett, hol tizeuhatodikán a kápolna sírboltjában Seymour Johanna mellé temettetett. Az egyházi gyászszertartásokat Gardiner winchesteri püspök, a pápa buzgó hive vezette. A de profundis eléneklése után, a hirnök Cranmer érsekkel és a durhami püspökkel oldalán, kikiáltá VI. Edwardot királynak. A régi angol törvények szerint a felsőház jogaihoz tartozott, a király kiskorúsága idejére a regensséget és a magasabb kormány-hivatalnokokat kinevezni. Ezen jogot azonban VIII. Henrik — miként sok mást — egyszerűen mellőzte s egy sajátkezüleg aláirt …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 49-60 az összesből: 299