Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A' tsillagos égnek és a' föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása 's megesmértetése
- Varga Márton
- 1809
Fejünk felett ſzámtalan tündöklő, ragyogó teſteket, midőn tiſzta az idő, veſzünk éſzre. Illyen a' minden nap felkelő nap, a’ hold, a’ bujdosók, az öſtkös tsillagok, és az állóknak teméntelen ſerege. Ugy tetſzik mintha ezek mind valamelly gödrös kék
boltozatnak a’ ſzínén volnának, mellyet Égnek ſzoktunk nevezni. Ezeknek a’ ſzemlélésére felemelte ſzemeinket a' terméſzet, ’s ha valaki ezeket nézegetvén, visgálván, meg nem illetődik, jele hogy annak a’ ſzíve márvány, ’s a’ valódi , nemes gyönyörüséget érezni nem tud. Ezekről a’ teſtekről valamit tudni nem tsak mindenkor kivánt az emberi nemzetnek tsinosodottabb réſze , hanem a’ magára hagyatott durva pór népnél is ſzép töredékjei találtatnak a’ tsillagok’ esméretének. Ezeknek a’ nagy egéſz teſteknek fummája teſzi azt, a’ mit világnak, ég, ’s földnek
közönségeſſen ſzoktunk nevezni, ’s az ezekről tanító tudomány Tsillag visgálásnak mondatik. Három réſzre ſzokott oſztódni, az eggyik előſzámlállya tsak a’ világot tévő nagy teſteket, ezeknek rendgyét, és helyheztetésöket, mint annyi történeteket, a’ máſik ezeknek a’ tetteknek nem tsak megesmértetésében, hanem tüneménnyeik’ ókainak helyes, és terméſzetes megfejtésében légfőképpen foglalatoskodik. A' harmadik réſz deákúl Attronomia Mathematicának ſzokott neveztetni, magyarul Gyakorló tsillag’ visgálásnak …
Tovább a műhöz
Az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület 1994. március 4-én alakult meg Pécsett. Célja a Pécsett és környékén tevékenykedő amatőrcsillagászok, csillagászati ismeretterjesztők, a csillagászat iránt érdeklődők összefogása, tájékoztatása. Az egyesületet természettudományos jellegű társadalmi szervezetként, önálló jogi személyként a bíróság hivatalosan bejegyezte. Van alapszabálya, közgyűlése, választott elnöksége, számvizsgáló bizottsága, gazdasági ügyintézője, bankszámlája, könyvelése, melyek alapján folyamatosan működik. Az APCSE tagjai – a pécsi szakkör tagjai ‑ minden hétfőn este 18 órakor találkoznak Pécsett a Pécs-Baranyai TIT székházában (Felsőmalom u. 10.). Itt tájékoztatják egymást a legújabb csillagászati újdonságokról, jelenségekről, kiselőadást tartanak, dia- és videó vetítéseket tartanak. Felkészülnek a megfigyelésekre, távcsöves bemutatásokra, kirándulásokra. Néha csak beszélgetnek. A tagjaink között mindig sok az észlelő amatőrcsillagász. Az APCSE tagjait mindig tájékoztattuk a várható jelenségekről, annak észlelési módjáról. Mivel nincs közös észlelőbázisunk - mindenkinek otthon volt egy vagy több saját távcsöve. Ez a helyzet csak 1998-tól változott még kedvezőbbre, amikor egyrészt a pécsi planetárium csillagvizsgálója újra kinyitott (majd sajnos 2005-ben ismét bezárt), másrészt vettünk egy APCSE köztávcsövet (200 …
Tovább a műhöz
Az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület 1994. március 4-én alakult meg Pécsett. Célja a Pécsett és környékén tevékenykedő amatőrcsillagászok, csillagászati ismeretterjesztők, a csillagászat iránt érdeklődők összefogása, tájékoztatása. Az egyesületet természettudományos jellegű társadalmi szervezetként, önálló jogi személyként a bíróság hivatalosan bejegyezte. Van alapszabálya, közgyűlése, választott elnöksége, számvizsgáló bizottsága, gazdasági ügyintézője, bankszámlája, könyvelése, melyek alapján folyamatosan működik. Az APCSE tagjai – a pécsi szakkör tagjai ‑ minden hétfőn este 18 órakor találkoznak Pécsett a Pécs-Baranyai TIT székházában (Felsőmalom u. 10.). Itt tájékoztatják egymást a legújabb csillagászati újdonságokról, jelenségekről, kiselőadást tartanak, dia- és videó vetítéseket tartanak. Felkészülnek a megfigyelésekre, távcsöves bemutatásokra, kirándulásokra. Néha csak beszélgetnek. A tagjaink között mindig sok az észlelő amatőrcsillagász. Az APCSE tagjait mindig tájékoztattuk a várható jelenségekről, annak észlelési módjáról. Mivel nincs közös észlelőbázisunk - mindenkinek otthon volt egy vagy több saját távcsöve. Ez a helyzet csak 1998-tól változott még kedvezőbbre, amikor egyrészt a pécsi planetárium csillagvizsgálója újra kinyitott (majd sajnos 2005-ben ismét bezárt), másrészt vettünk egy APCSE köztávcsövet (200 …
Tovább a műhöz
Az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület 1994. március 4-én alakult meg Pécsett. Célja a Pécsett és környékén tevékenykedő amatőrcsillagászok, csillagászati ismeretterjesztők, a csillagászat iránt érdeklődők összefogása, tájékoztatása. Az egyesületet természettudományos jellegű társadalmi szervezetként, önálló jogi személyként a bíróság hivatalosan bejegyezte. Van alapszabálya, közgyűlése, választott elnöksége, számvizsgáló bizottsága, gazdasági ügyintézője, bankszámlája, könyvelése, melyek alapján folyamatosan működik. Az APCSE tagjai – a pécsi szakkör tagjai ‑ minden hétfőn este 18 órakor találkoznak Pécsett a Pécs-Baranyai TIT székházában (Felsőmalom u. 10.). Itt tájékoztatják egymást a legújabb csillagászati újdonságokról, jelenségekről, kiselőadást tartanak, dia- és videó vetítéseket tartanak. Felkészülnek a megfigyelésekre, távcsöves bemutatásokra, kirándulásokra. Néha csak beszélgetnek. A tagjaink között mindig sok az észlelő amatőrcsillagász. Az APCSE tagjait mindig tájékoztattuk a várható jelenségekről, annak észlelési módjáról. Mivel nincs közös észlelőbázisunk - mindenkinek otthon volt egy vagy több saját távcsöve. Ez a helyzet csak 1998-tól változott még kedvezőbbre, amikor egyrészt a pécsi planetárium csillagvizsgálója újra kinyitott (majd sajnos 2005-ben ismét bezárt), másrészt vettünk egy APCSE köztávcsövet (200 …
Tovább a műhöz
Az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület 1994. március 4-én alakult meg Pécsett. Célja a Pécsett és környékén tevékenykedő amatőrcsillagászok, csillagászati ismeretterjesztők, a csillagászat iránt érdeklődők összefogása, tájékoztatása. Az egyesületet természettudományos jellegű társadalmi szervezetként, önálló jogi személyként a bíróság hivatalosan bejegyezte. Van alapszabálya, közgyűlése, választott elnöksége, számvizsgáló bizottsága, gazdasági ügyintézője, bankszámlája, könyvelése, melyek alapján folyamatosan működik. Az APCSE tagjai – a pécsi szakkör tagjai ‑ minden hétfőn este 18 órakor találkoznak Pécsett a Pécs-Baranyai TIT székházában (Felsőmalom u. 10.). Itt tájékoztatják egymást a legújabb csillagászati újdonságokról, jelenségekről, kiselőadást tartanak, dia- és videó vetítéseket tartanak. Felkészülnek a megfigyelésekre, távcsöves bemutatásokra, kirándulásokra. Néha csak beszélgetnek. A tagjaink között mindig sok az észlelő amatőrcsillagász. Az APCSE tagjait mindig tájékoztattuk a várható jelenségekről, annak észlelési módjáról. Mivel nincs közös észlelőbázisunk - mindenkinek otthon volt egy vagy több saját távcsöve. Ez a helyzet csak 1998-tól változott még kedvezőbbre, amikor egyrészt a pécsi planetárium csillagvizsgálója újra kinyitott (majd sajnos 2005-ben ismét bezárt), másrészt vettünk egy APCSE köztávcsövet (200 …
Tovább a műhöz
Az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület 1994. március 4-én alakult meg Pécsett. Célja a Pécsett és környékén tevékenykedő amatőrcsillagászok, csillagászati ismeretterjesztők, a csillagászat iránt érdeklődők összefogása, tájékoztatása. Az egyesületet természettudományos jellegű társadalmi szervezetként, önálló jogi személyként a bíróság hivatalosan bejegyezte. Van alapszabálya, közgyűlése, választott elnöksége, számvizsgáló bizottsága, gazdasági ügyintézője, bankszámlája, könyvelése, melyek alapján folyamatosan működik. Az APCSE tagjai – a pécsi szakkör tagjai ‑ minden hétfőn este 18 órakor találkoznak Pécsett a Pécs-Baranyai TIT székházában (Felsőmalom u. 10.). Itt tájékoztatják egymást a legújabb csillagászati újdonságokról, jelenségekről, kiselőadást tartanak, dia- és videó vetítéseket tartanak. Felkészülnek a megfigyelésekre, távcsöves bemutatásokra, kirándulásokra. Néha csak beszélgetnek. A tagjaink között mindig sok az észlelő amatőrcsillagász. Az APCSE tagjait mindig tájékoztattuk a várható jelenségekről, annak észlelési módjáról. Mivel nincs közös észlelőbázisunk - mindenkinek otthon volt egy vagy több saját távcsöve. Ez a helyzet csak 1998-tól változott még kedvezőbbre, amikor egyrészt a pécsi planetárium csillagvizsgálója újra kinyitott (majd sajnos 2005-ben ismét bezárt), másrészt vettünk egy APCSE köztávcsövet (200 …
Tovább a műhöz
Az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület 1994. március 4-én alakult meg Pécsett. Célja a Pécsett és környékén tevékenykedő amatőrcsillagászok, csillagászati ismeretterjesztők, a csillagászat iránt érdeklődők összefogása, tájékoztatása. Az egyesületet természettudományos jellegű társadalmi szervezetként, önálló jogi személyként a bíróság hivatalosan bejegyezte. Van alapszabálya, közgyűlése, választott elnöksége, számvizsgáló bizottsága, gazdasági ügyintézője, bankszámlája, könyvelése, melyek alapján folyamatosan működik. Az APCSE tagjai – a pécsi szakkör tagjai ‑ minden hétfőn este 18 órakor találkoznak Pécsett a Pécs-Baranyai TIT székházában (Felsőmalom u. 10.). Itt tájékoztatják egymást a legújabb csillagászati újdonságokról, jelenségekről, kiselőadást tartanak, dia- és videó vetítéseket tartanak. Felkészülnek a megfigyelésekre, távcsöves bemutatásokra, kirándulásokra. Néha csak beszélgetnek. A tagjaink között mindig sok az észlelő amatőrcsillagász. Az APCSE tagjait mindig tájékoztattuk a várható jelenségekről, annak észlelési módjáról. Mivel nincs közös észlelőbázisunk - mindenkinek otthon volt egy vagy több saját távcsöve. Ez a helyzet csak 1998-tól változott még kedvezőbbre, amikor egyrészt a pécsi planetárium csillagvizsgálója újra kinyitott (majd sajnos 2005-ben ismét bezárt), másrészt vettünk egy APCSE köztávcsövet (200 …
Tovább a műhöz
Az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület 1994. március 4-én alakult meg Pécsett. Célja a Pécsett és környékén tevékenykedő amatőrcsillagászok, csillagászati ismeretterjesztők, a csillagászat iránt érdeklődők összefogása, tájékoztatása. Az egyesületet természettudományos jellegű társadalmi szervezetként, önálló jogi személyként a bíróság hivatalosan bejegyezte. Van alapszabálya, közgyűlése, választott elnöksége, számvizsgáló bizottsága, gazdasági ügyintézője, bankszámlája, könyvelése, melyek alapján folyamatosan működik. Az APCSE tagjai – a pécsi szakkör tagjai ‑ minden hétfőn este 18 órakor találkoznak Pécsett a Pécs-Baranyai TIT székházában (Felsőmalom u. 10.). Itt tájékoztatják egymást a legújabb csillagászati újdonságokról, jelenségekről, kiselőadást tartanak, dia- és videó vetítéseket tartanak. Felkészülnek a megfigyelésekre, távcsöves bemutatásokra, kirándulásokra. Néha csak beszélgetnek. A tagjaink között mindig sok az észlelő amatőrcsillagász. Az APCSE tagjait mindig tájékoztattuk a várható jelenségekről, annak észlelési módjáról. Mivel nincs közös észlelőbázisunk - mindenkinek otthon volt egy vagy több saját távcsöve. Ez a helyzet csak 1998-tól változott még kedvezőbbre, amikor egyrészt a pécsi planetárium csillagvizsgálója újra kinyitott (majd sajnos 2005-ben ismét bezárt), másrészt vettünk egy APCSE köztávcsövet (200 …
Tovább a műhöz
Ez a könyv a természettudomány fejlődésével foglalkozik. A szerző az egyes korok uralkodó előítéleteinek s az új termékenyebb előítéletek hódító útjának felfedésével elénk állítja a fizikai világkép alakulását. Az ókorban még nem lehet a fizikát a filozófiától elválasztani, csak az alexandriai iskola működésétől kezdve beszélhetünk önálló természettudományról. A középkor kábulata és a renaissance csodája után következő korszak Newton nevével jelölhető. Ezt a korszakot a XIX. század előkészítő munkája után a relativitáselmélet korszaka váltja fel, mely Einstein nevéhez kapcsolódik. A legújabb kor az elemi részecskék, az atomelmélet kora. Komjáthy Aladár könyve a magyar tudományos irodalomban páratlan kísérlet, mely egy eredeti gondolkodó újszerű felfogását tükrözi. Nem áldozza fel a tudomány szempontjait a könnyű népszerűsítés kedvéért, világos és művészi előadással, érdekes adatokkal és életrajzi leírásokkal oldja fel az elvi fejtegetéseket s ekkép valóban élménnyé teszi a tudomány évezredes problémáit. (...) Komoly embernek csak olyan dologgal érdemes foglalkozni, amelyhez valamelyes szellemi erőfeszítés szükséges. A szellem dolgainak szépsége ott kezdődik, ahol a szórakozás végetér. Bizonyos színvonalon felül „játszva" tanulni nem lehet. Ezen a fokon a tanulás csak ükkor válik „játékká", vagyis élvezetté, ha a tárgy …
Tovább a műhöz
PAUL DAVIES, a University of Adelaide Templeton díjas természetfilozófia professzora a Világegyetem utolsó három percének lehetséges történetével foglalkozik. Ki ne lenne kíváncsi arra, milyen sors vár a kozmikus méretekhez képest parányi bolygóra, a Földre? A történet vége is robbanásszerűen heves lesz? A Nagy Bumm a Nagy Reccsel fejeződik be? Lehet, hogy a Halál a Teremtés ára? De lesz-e egyáltalán vége a világnak? Az emberiségnek vagy leszármazottainak - akár hús-vér élőlények, akár robotok - egyszer szembe kell nézniük az Apokalipszissel, vagy van remény a túlélésre egészen az örökkévalóságig? | Az 1960-as évek elején, amikor egyetemista voltam, élénken érdeklődtünk a Világegyetem keletkezésének kérdése iránt. Az 1920-as évekből származó, de csak az 1950-es évektől kezdve komolyan vett ősrobbanás elmélet közismert volt, de korántsem meggyőző. Bizonyos körökben még mindig sokkal népszerűbb volt az állandó állapotú Világegyetem elmélete, amely teljes mértékben kikerülte a keletkezés problémáját.[1] Nemsokára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, mert 1965-ben Arno Penzias és Robert Wilson felfedezte a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. Ez egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott a Világegyetem forró, heves és hirtelen születése mellett.
A kozmológusok lázasan igyekeztek kiszámítani a felfedezés következményeit. Milyen forró lehetett a …
Tovább a műhöz
A csillagászat vagy latinosan asztronómia (ógörögül: αστρονομία, latinul: astronomia) az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik. A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén. Az asztronómiát nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami megpróbál az emberek sorsával kapcsolatos megállapításokat tenni az égitestek jellemzőinek megfigyelésével. Bár az asztrológiának és az asztronómiának közös történeti gyökere van, módszerüket tekintve mégis nagyon eltérőek. Míg az asztronómia a ma elfogadott természettudományos megközelítést alkalmazza, az asztrológia egyfajta kulturális hagyomány talaján áll, és nem tekinthető az akadémikus tudományok részének. Az asztronómia …
Tovább a műhöz
A kérdés, hogy vajon az emberiség egyedül van-e a Világegyetemben, a filozófia egyik legrégebbi problémája, amelynek mélyreható következményei vannak egész világképünkre. Az utóbbi években ez a téma a tudomány számára is különösen érdekessé vált. A biokémia és a molekuláris biológia fejlődése következtében a tudomány megkezdhette felderíteni az élet eredetének titkát. A csillagászat felfedezései a figyelem középpontjába állították a Naprendszeren kívüli bolygók létezésének kérdését, beleértve azok kémiai és fizikai felépítését. Az űrprogram lehetőséget teremtett arra, hogy a szomszédos bolygókon közvetlenül kutassunk az élet nyomai után. Mindezeken túl, a közelmúltban megkezdődött egy fontos kutatási program, melynek célja, hogy felfogják a Tejútrendszerben valahol másutt élő, fejlett technikai kultúrájú civilizációk rádiójelzéseit. Éppen ezért különösen időszerű részletesen szemügyre vennünk, mit jelentene a Földön kívüli élet felfedezése önismeretünk és a Világmindenségben elfoglalt helyünk megítélése szempontjából. Meg sem próbálok teljességre törekvő áttekintést adni az exobiológiáról vagy a SETI-programokról (a SETI betűszó: a Földön kívüli értelem kutatásának rövidítése, Search for Extraterrestrial Intelligence), minthogy ezeket sok más munka kimerítően tárgyalja. Ehelyett inkább azokkal a filozófiai alapfeltevésekkel …
Tovább a műhöz