Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 13-16 az összesből: 16

Találatok


Ezt a kötetet 1976 és 1992 között írt tanulmányaimból állítottam össze. Vannak közöttük önéletrajzi vázlatok, tudományfilozófiai írások, valamint olyan tanulmányok, amelyekkel a tudomány és a világegyetem iránti elragadtatásomat szeretném kifejezni. A kötet a Lemezek a lakatlan szigeten (Desert Island Discs) c. rádióműsorban elhangzott beszélgetés szövegével zárul. Ez a műsor a BBC különleges sorozata, amelyben a meghívott vendéget felkérik, hogy képzelje magát egy lakatlan szigetre sodort hajótörött helyébe. Ki kell választania nyolc hanglemezt, és megmentéséig ezek hallgatásával töltheti az időt. Szerencsére nem kellett sokáig várnom, és visszatérhettem a civilizációba. A tanulmányok tizenhat év leforgása alatt születtek. Mindegyik tanulmány a megírás időpontjának megfelelő ismereteimet tükrözi, ezek pedig az évek múlásával egyre gyarapodtak, legalábbis remélem. Az egyes írások keletkezésének időpontját és körülményeit minden esetben feltüntettem. Valamennyi fejezetet önálló tanulmányként írtam, ezért a könyv elkerülhetetlenül tartalmaz ismétléseket: számukat igyekeztem csökkenteni, de néhány így is maradt. A kötet egyes tanulmányainak kiinduló anyagául előadások kéziratai szolgáltak. A hangom már a hetvenes években annyira érthetetlenné vált, hogy előadásaimat és szemináriumaimat csak mások segítségével tudtam megtartani. Általában valamelyik …
Tovább a műhöz
Ebben a könyvben a középiskolában oktatott fizikai ismeret-anyag tömör összefoglalását kívánjuk közreadni. A szigorúan vett törzsanyag mellett kitérünk olyan kiegészítésekre, elméleti megfontolásokra is, amelyek a felsőfokú intézményekbe jelentkező, illetve az átlagosnál jobban érdeklődő diákok igényeit is kielégítik. Fontosnak tartjuk a középiskolai tananyagból való kitekintést is, éppen az igényesebb olvasók érdekében. Az ismeret-anyagot ugyanakkor a kísérleti fizika szemszögéből dolgozzuk fel, így olvasmányosabb, szemléletesebb, közérthetőbb a tárgyalás. Az elméleti levezetések főleg magyarázatként, hipotézisként szerepelnek. A könyv segítséget kíván nyújtani mind a nappali, mind az esti, illetve a levelező középiskolai tanulóknak az aktuális órai anyag megtanulásához, a korábban tanult ismeretek felfrissítéséhez, valamint az érettségi és felvételi vizsgára való felkészüléshez, sőt az elsőéves főiskolai és egyetemi hallgatók is hasznát vehetik. A kötet jellege megkövetelte, hogy a kísérleti és gyakorlati előzményeket, a hozzákapcsolódó definíciókat, törvényeket tömören fogalmazzuk meg. A kísérleteket E, a definíciókat [d] , a törvényeket E, a példákat 0, a levezetéseket [l] jelöléssel láttuk el. A definíciók, a tételek és a levezetések mellett függőleges vonal található. (...) A mechanika a mozgások jelenségeivel foglalkozik. Két fő …
Tovább a műhöz
Az angol nyelvterületen se szeri, se száma azoknak a műveknek, amelyek a tudományos kutatás és közlés módszertanát, a kutatás közben felmerülő gyakorlati, etikai és adott esetben pszichológiai problémákat tárgyalják. Ezek között vannak nagy tekintélyű amerikai kézikönyvek (Chicago Manual 1993, MLA Handbook 1995), ezek brit megfelelői (Hart’s Rules 1983), és említhetünk az ezek alkalmazására épülő munkákat is (Mahmoud 1992). Németországban sem kell sokáig kutakodnunk könyvesboltokban vagy könyvtárakban, hogy a kutatás módszertanával foglalkozó könyvekre leljünk (Poenicke 1988, von Werder 1993). Az e témakörben született átfogóbb jellegű magyar nyelvű munkák száma azonban csekély, bár az egyes részterületeket egyre több mű fedi le. Ez indította a jelen könyv szerzőit, hogy olvasmányélményeiket, tapasztalataikat összefoglalják. A jelen könyv egyik előzménye volt A megismerés csapdái címmel 1995-ben megjelent jegyzet, amely a természet-tudománnyal foglalkozó kutatók széles körében nagy sikert aratott. Másik előzményként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, valamint a Debreceni Orvostudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói számára tartott előadások anyaga szolgált. Könyvünk a tudományos kutatást általában tárgyaló munkák és a publikálás „receptjét” nyújtó gyakorlati …
Tovább a műhöz
A nemzetközi jog egyik sajátossága, hogy szabályait nem alanyai fölé rendelt törvényhozó alkotja, hanem maguk az államok, amelyek egymás közti kapcsolatukban ezekből a normákból jogokat származtatnak és kötelezettségeket viselnek. A nemzetközi jog nem alkot olyan viszonylag zárt rendszert, mint az államok belső tételes jogai. Ez a különleges vonás azzal jár, hogy a nemzetközi jogász gyakran kénytelen valamely jogszabály érvényességét bizonyítani, mielőtt abból következtet. A nemzetközi űrjog a nemzetközi jog kialakulóban levő új területe. Jelenlegi fejlődési szakaszában — in statu nascendi — különösen érezhetők e sajátosságok. A világűrjog tudományos feldolgozásánál maguk a kérdések állnak előtérben. Megoldásokat keresve arra kell törekednünk, hogy a de lege ferenda elképzelések és tervezetek elkülönüljenek a már megvalósult tételes szabályozás és a nemzetközi jog általános szabályaiból levonható következtetések feldolgozásától. Munkámban, amely az első szerény magyar kísérlet a világűrjog problematikájának és tételesjogi helyzetének összefoglaló ábrázolására, a feldolgozás módszerét ez a szempont határozta meg. Az ember tevékenységi területe a légitér után a világűr küszöbéig jutott, és nemzedékünk bizonyára tanúja lesz a Hold és Naprendszerünk belső bolygóinak körzetében végrehajtott bátor űrhajós-vállalkozásoknak. Nézetem …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 13-16 az összesből: 16